Magyarországi kun nyelvemlékek.
2010.01.14. 23:30
Magyarországi kun nyelv emlékek
2009.10.01. 20:49
Magyarországi kun nyelvemlékek, vagy mégsem Nem írtam bele az előző bejegyzésbe, de fontosnak tartom, úgyhogy külön cuccost kapnak. Amikor hazajöttünk Karcagról, akkor több órát szántam rá, hogy a kunok történetét tanulmányozzam. Ide belerakom az egészet, mire jutottam, ha eltűnne a forrásokból, maradjon meg itten. Nos a kun-kódex, kun miatyánk témaköréből ezt találtam:
http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKU/KUMASI.HTML -ról 3 cikk:
"Kun kódex, Kuun kódex (lat. Codex Cumanicus): a magyarságba beolvadt kun nép legjelentõsebb nyelvemléke. - A velencei (Olaszo.) Marciana Kvtárban õrzik
. A tud-os irod-ban 1650: említik elõször. 82 papírlevélbõl áll, melybõl 59 lap lat-perzsa-kun →glosszárium. Vsz. 1294/95: készült, másolatban fennmaradt példányát 1330/40: vetették papírra. A kutatók szerint elõször a lat. szöveget állították össze alfabetikus sorrendben, majd tolmács segítségével egészítették ki a megfelelõ perzsa és kun szavakkal. Míg a szószedet a krími olasz telepes kereskedõk műve, a 2. rész a térségben tevékenykedõ (1340-es évek) ném. ferences misszion-ok alkotása, akik az üresen maradt lapokat kun nyelvtani vázlatokkal, találós kérdésekkel egészítették ki, s a 2 részt egyesítették. A glosszáriumból hiányzó kun szavakat pótolták, ill. egy rövid, 4 old. terjedelmű kun-ném., itt-ott kun-ném-lat. szószedetet illesztettek hozzá. A ~ben ránk maradt vallásos tartalmú prózai szövegek (evang. részletek, prédikációk, imák) a lat. szövegek pontos fordításai. Az itt-ott föllelhetõ kun nyelvű találós kérdések különleges irod. emlékek. Művészi formában maradt ránk az Ave porta paradisi és a Vexilla regis prodeunt kezdetű himnusz. Fordítója szakított a lat. idõmértékkel, és az õsi török szótagszámláló ritmust, ill. a hagyományos tör. elõrímeket alkalmazta, ami fokozza a himnusz irod. értékét. - A ~ a 14. sz: került Velencébe. A kutatók egy idõben úgy vélték, hogy Petrarca tulajdonába került, amit az újabb kutatások cáfolnak. F.I.T."
a másik pedig
"kun Miatyánk: magyarországi kunnyelvemlék (→kunok). - Csaknem teljes szövege 2 forrásból, a →Kun kódexbõl (Codex Cumanicus, CC), ill. Mo-on a debreceni koll-ban és a kunszentmiklósi levtárban õrzött 18. sz. példányból ismert. Korábban Nánásy János Kiskun ker. táblabíró rendeletére a fülöpszállási isk-ban is oktatták, s 1948-ig a kunsági isk-kban is tanították. 1744-45: a kun nyelvet utolsóként még beszélõ Varró István Bécsben lediktálta a ~ már erõsen torzult szövegét a felvidéki születésű Kollár Ádám István (1718-83) történetírónak, levtárosnak, a K-i nyelveket ismerõ kvtárig-nak, aki 1771: Herpay Mihály kiskun kapitánytól is kapott egy újabb változatot. - A ~ felbukkanása eu. tudósok érdeklõdését is fölkeltette, elsõnek a ném. Thunmann a kunokról írt művében publikálta is a Kollár által lejegyzett ~ mindkét változatát. A ~ szövegével foglalkozott →Pray György és Cornides Dávid (1732-82) történetíró, →Jerney János utazó és Gyárfás István Jászkun kerületi törv-széki ülnök. Pray, Jerney és Gyárfás elutasították a kunok kipcsak-török eredetét. Velük ellentétben ezt hangsúlyozta s a nyelvemléket kipcsak-tatár szövegként jellemezte: Thunmann, A. L. Schlözer, J. Eichhorn, F. Adelung, H. J. Klaproth, J. Hammer-Purgstall. - Thunmann volt az elsõ kutató, aki a ~ néhány szavát a török nyelv segítségével „megfejtette”. Jerney János közreadta (Jerney J. keleti utazása, Pest, 1851) a 18. sz: lejegyzett szövegeket (számos változat késõbb vált ismertté), s a ~ szövegét, felülvizsgálva korábbi álláspontját, tatárnak minõsítette. - Vámbéry Ármin (1832-1913) turkológus szerint (Nyelvtud. Közlemények 9. köt.) a ~ olyan nyelvi kuriózum, melynek sem nyelvészeti, sem történeti fontossága nincs. A szöveget õ is török-tatár jellegűnek tartotta, mert azt szerinte egy krími tatár készítette Mo-on az oszmán-török hódoltság idején. A műveletlen tatár nagyon gyatra ford-t publikált, s az elvont tartalmú szövegrészt egyszerűen kihagyta. Sommás megállapítása számos kérdést hagyott válasz nélkül: pl. egy muszlim tatárnak mi érdeke fűzõdött ahhoz, hogy a Pater nostert kunra fordítsa, méghozzá prot. változatban. - Németh Gyula és Mészáros Gyula is foglalkozott a ~ szövegével. - A Kun kódexben fölfedezett Miatyánk szövegének összevetése a magyar változatokkal, Kollár Ádám István, ill. Mándoki Kongur István rekonstruált szövegével, cáfolja Vámbéryt. A mo-i szöveg magyarul-latinul tudó, de még a kun nyelvet is ismerõ személy(ek) munkája. Bár a két változat között az idõbeli távolság 150-200 év s a földr. távolság 1500 km, az azonosság nagyfokú. Kuun Géza Codex Cumanicus c. művében foglalkozott a szöveggel, s a ~ot határozottan mo-i kun nyelvemléknek tartotta. Az általa elvégzett szövegmagyarázatok és szófejtések jelentõs része idõtállónak bizonyult. F.I.T.
A Kun kódexben fölfedezett Miatyánk szövegének összevetése a magyar változatokkal, Kollár Ádám István, ill. Mándoki Kongur István rekonstruált szövegével:
A források rövidítése: CC = Codex Cumanicus, KÁI = Kollár Ádám István, MKI = Mándoki Kongur István
A fonetikai jelek magyar megfelelői:
ï = mély hangú i, mely korábban megvolt a magyarban is. Pl: a szirt szóban, melynek többes száma Csokonainál még szirtok, ma szirtek.
ä = zárt e, melyet helyesírásunk nem jelöl, de a dunántúli tájszólások ejtik, s az őző nyelvjárásban ö lett belőle. Pl. hegyes (ceruza), högyös; hegyes (terület), högyes.
x = kh, pl. technika, árokhoz
s = sz (CC-ban és MKI-nál)
š (š) = s (CC-ban)
č (č) = cs
j (hacsekkal) = dj, melyből d, ill. gy fejlődött (MKI-nál)
y = j (CC-ban és MKI-nál)
q = hátul ejtett k
=g gh
=h ny
lat.
|
Pater noster, qui es in coelis
|
m.
|
Miatyánk, ki vagy a mennyekben
|
CC
|
Atamïz kim kökte sen
|
Atyánk, ki (az) égben vagy
|
KÁI
|
Bezén attamaz kenze kikte
|
Mi Atyánk, ki vagy (az) égben
|
MKI
|
atamïz kim-sin köktehBizi
|
Mi Atyánk, ki vagy (az) égben
|
lat.
|
Sanctificetur nomen tuum
|
m.
|
Szenteltessék meg a te neved
|
CC
|
atïnhïšlï bolsun senigal
|
megszentelt legyen (a) te neved
|
KÁI
|
szenlészen szenádon
|
szent lészen (a) te neved
|
MKI
|
adïnhsentlensin seni
|
szenteltessék meg (a) te neved
|
lat.
|
Adveniat regnum tuum
|
m.
|
Jöjjön el a te országod
|
CC
|
xanlïxïnhkelsin seni
|
Jöjjön el (a) te országod/kánságod
|
KÁI
|
-
|
-
|
MKI
|
-
|
-
|
lat.
|
Fiat voluntas tua
|
m.
|
Legyen meg a te akaratod
|
CC
|
h tilemegihbolsun seni
|
(meg a) te akaratod
|
KÁI
|
dösön szen küklön
|
történjen (meg a) te akaratod
|
MKI
|
h) könlühdöšsön sen(i
|
történjen (meg a) te akaratod
|
lat.
|
Sicut in coelo et in terra
|
m.
|
Mint a mennyben, úgy a földön is
|
CC
|
nečik kim köktä alley yerda
|
mint (az) égben, úgy (a) földön (is)
|
KÁI
|
nitziégen gerda ali kékte
|
mint (az) égben, úgy (a) földön (is)
|
MKI
|
nečik kim jerda allay kökte
|
mint (az) égben, úgy (a) földön (is)
|
lat.
|
Panem nostrum quotidianum da nobis hodie
|
m.
|
mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma
|
CC
|
kündegi ötmäkimizni bizgä bugün bergil
|
mindennapi kenyerünket nekünk ma add (meg)
|
KÁI
|
bezén ako mozne oknémezne bergézge pitbütörg küngön
|
mi kenyerünket kenyerünket add (meg) nekünk mindennap
|
MKI
|
ekmegimizni ber bizge büt-bütün kündehbizi
|
mi kenyerünket add (meg) nekünk mindennap
|
lat.
|
Et dimitte nobis debita nostra
|
m.
|
és bocsásd meg a mi vétkeinket
|
CC
|
ï yazuklarïmïzni bizgä bošatqïlgda
|
és bűneinket nekünk bocsásd meg
|
KÁI
|
il bézen méne mezne
|
és (a) mi bűneinket bocsásd meg
|
MKI
|
minimiznihilt bizi
|
és (a) mi bűneinket bocsásd meg
|
lat.
|
Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris
|
m.
|
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek
|
CC
|
nečik biz bošatïr-biz bizgä yaman etxenlergä
|
miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek
|
KÁI
|
heszembezde jermezbezge utrogergenge
|
miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek
|
MKI
|
nečik kim biz de iyermiz bizge ötrü kelgenge
|
miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek
|
lat.
|
Et ne nos inducas intentationem
|
m.
|
és ne vigy minket kísértésbe
|
CC
|
sïnamaqïna bizni küvürmägilhï yeknigda
|
és senki ne tegyen bennünket próbára (a) gonosszal/rosszal
|
KÁI
|
iltme bezne olgya nanga
|
és ne forduljon elő bennünk gonoszság/rosszaság
|
MKI
|
iltme bizni ol jamanga
|
és ne forduljon elő bennünk (a) gonoszság/rossz
|
lat.
|
Sed libera nos a malo
|
m.
|
de szabadíts meg minket a gonosztól
|
CC
|
ïlgbasa barča yamandan qutxar
|
de a gonosztól/rossztól szabadíts meg
|
KÁI
|
kútkor bezne algya manna
|
szabadíts meg a gonosztól/rossztól
|
MKI
|
qutqar bizni ol jamannan
|
szabadíts meg a gonosztól/rossztól
|
lat.
|
Quia tuum est regnum et potestas et gloria in saecula, amen.
|
m.
|
mert tiéd az ország a hatalom és a dicsőség mindörökké, amen.
|
CC
|
-
|
-
|
KÁI
|
szen borszony boka csalli botson igyi tengere-ammen
|
te vagy ez az erős, ez az igazságos, jó Isten, amen.
|
MKI
|
ri-amenh bu küčli bu čin iygi tehsen barsï
|
te vagy ez az erős, ez az igazságos, jó Isten, amen."
|
a harmadik pedig
"kun nyelv: a török nyelvek kipcsak ágához tartozó nyelv. - A Mo-ra betelepülõ →kunok a 16. sz. végéig, talán a 17. sz. közepéig megõrizték. Följegyzések szerint a ~et még beszélõ utolsó kun ember Varró István (†1750 u.) volt, aki a →kun Miatyánkot Bécsben Kollár Ádám Istvánnak tollba mondta. A ~ fõ emlékei: a →Kun kódex, a →kun Miatyánk, a Halasi ének, asztali áldásszövegek, köszönési és köszöntési formák, s a Kunságban 2000: még hallható gyermekmondókák, kiolvasóversek és játékszavak. - Mivel a ~ az ugyancsak kipcsak ághoz tartozó s korábban betelepült besenyõ és úz töredékek nyelvével nagyon közeli rokonságban állt, ezért nyelvészetileg nehéz feladat a kunból a magyarba átkerült jövevényszavak elkülönítése a besenyõ és úz eredetű jövevényszavainktól. Ezért összefoglalóan besenyõ-úz-kun jövevényszavak csoportjába soroljuk a csiger (‘áztatott tönkölybõl erjesztett ital’), csõsz, csök (‘csomós tuskó, gyökér’), kalauz (‘útvezetõ’), kalóz, koboz (‘lantszerű pengetõs hangszer’), komondor, köldök, hurok szavainkat. - Vsz. kun eredetűek a ma már jóval kisebb nyelvjárási szinten élõ olyan szavaink, mint az árkány (‘pányva, kötél’), boza (‘sörféle erjesztett ital’), cötkény (‘kutyatej’), daku (‘ködmön’). Biztos a kun eredete a kunsági ter-eken használt olyan tájszavaknak, mint ákos (‘folyó’), bajca (‘hatósági védlevél’), barag (‘nagytestű, gubancos szõrű pásztorkutya’), csollák (‘féllábú’), karambél (‘mezei fátyolvirág’). - Számos kun szó maradt meg a családnevekben: Alacs, Alács (‘tarkácska, nem egyszínű’), Beklen (‘légy várt, óvott’), Butak (‘ág, hajtás’), Csöreg v. Csöregh (‘katona’), Kada (‘cölöp’), Karancs v. Karács (‘feketécske’), Karakas (‘fekete szemöldök’), Szokor (‘vak, világtalan, félszemű, kancsal’), Tekes (‘kis kecskebak’), Karaszun (‘figyeljen, õrködjön’), Köszömös (‘kívánt’), ill. helység- és dűlõnevekben: Atkár (‘vezess’), Bolmaz (‘nincs’), Talla (‘füzes, rekettyés’), Kargala (‘varjas’), Ügüle (‘baglyos’), Kürküle (‘pulykás’), Türkele (‘rókás’), Eletle (‘õzes’), Csengele (‘erdõs, bozótos terület’), Karcag (‘pusztai róka’), Kevermes (‘körbevett, körül levágott’), Orgovány (‘orgona’), Katymaz (‘nem szökik’), Szatymaz (‘nem eladó’), Rakamaz (‘nem keres, nem kutat’), Törtel (‘négy gyermek/nép ura’). F.I.T."
Van még egy nagyon érdekes írás, ebben találtam azt a gyerekmondókát ami megőrizte a kun számneveket. Ezt most nem fogom egészében bemásolni mert erősen nagy terjedelmű. Akit érdekel, az oldalon keressen rá a "bérem bélő" kifejezésre.
|