Szenz�ci�s kutat�si eredm�nyek a honfoglal� magyarokr�l Fordulatot hozhat a honfoglal�skor kutat�s�ban az az �j eredm�ny, amelyr�l a Magyar �st�rt�neti Munkak�z�ss�g Egyes�let konferenci�j�n sz�molt be F�thi Erzs�bet, a Term�szettudom�nyi M�zeum munkat�rsa. Szerinte embertani szempontb�l egys�gesen keleti t�pus�, a korai bolg�rokhoz hasonl� n�p �rkezett a honfoglal�s idej�n a K�rp�t-medenc�be. A Magyar �st�rt�neti Munkak�z�ss�g Egyes�let h�tf�n tartotta konferenci�j�t a magyars�g eredet�vel kapcsolatos kutat�sokr�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n. Sz�mos �rdekes �s izgalmas besz�mol� hangzott el az �si n�pek, a hunok, az avarok, az �smagyarok �s sz�mos m�s etnikum eredet�r�l, kapcsolatair�l. �gy p�ld�ul Horv�th G�born� a kauk�zusi-magyar kapcsolatokr�l besz�lt, amely a konyham�v�szetben, a gasztron�mi�ban is kimutathat�, Obrus�nszky Borb�la pedig a d�li hunok egyetlen megmaradt v�ros�ban tett utaz�s�r�l sz�molt be (err�l kor�bban a National Geographic Online oldal�n is olvashattak). Erd�lyi Istv�n, a konferenci�t szervez� egyes�let vezet�je Benk� Mih�llyal k�z�sen �rt tanulm�nyukat ismertette a sz�rg�tkai kult�ra embereir�l. Ez a keleti kult�ra esetleg a magyarok vagy legal�bbis egyes ugor n�pek, illetve a szamoj�dek �shaz�jak�nt is sz�ba ker�lt a tudom�nyos �letben, de a hunokhoz is k�t�dik bizonyos tekintetben. A k�rd�s egyel�re nem d�lt el, de ennek a szib�riai kult�r�nak a tanulm�nyoz�sa sok tekintetben el�rel�p�st jelenthet a kutat�k szerint az ugorok eredet�nek vizsg�latakor. A K�rp�t-medence n�pess�g�nek eddigi vizsg�latai Az egyik leg�rdekesebb el�ad�st viszont F�thi Erzs�bet, a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum munkat�rsa tartotta. � az �smagyars�g minden eddigin�l kiterjedtebb adatb�zison alapul� antropol�giai-statisztikai vizsg�lat�r�l sz�molt be. A honfoglal� magyarok kutat�s�ban mindeddig �les vita zajlott arr�l, hogy milyen eredet� az a n�pess�g, amely a Kr.u. kilencedik-tizedik sz�zadokban a K�rp�t-medenc�be �rkezett. E n�pess�g tanulm�nyoz�s�ra legink�bb a X. sz�zadi temet�k leletei alkalmasak. K�zn�pi, nagysz�m� s�rt tartalmaz� temet�k mellett a csal�di, elk�l�n�lt s�rokat is elemezt�k a kutat�k. Az ilyen, p�r s�rb�l �ll� egy�ttesek t�bbnyire a vezet� r�teg eml�kei, s ezek �ltal�ban saj�tos von�sokkal b�rtak. Egyr�szt a vezet� s�rokban egy�rtelm�en r�vid, sz�les kopony�j� emberek maradv�nyait tal�lt�k meg a r�g�szek, m�sr�szt az antropol�gusok nemzetk�zi �sszehasonl�t� vizsg�latok sor�n arra k�vetkeztet�sre jutottak, hogy ez a koponyaforma eg�szen Szib�ri�ig, teh�t a messzi keleti t�rs�gekig el�fordul. Vagyis a honfoglal�skor vezet� r�tege keleties t�pusba tartozott, - ez eddig is k�zismert volt - , s a honfoglal� magyarok eset�ben �gy tartott�k, hogy ez a keleties vezet� r�teg egy�tt �lt egy m�sik eredet� r�teggel, a hossz�, keskeny kopony�j�, a k�zn�p nagyobbik r�sz�t alkot� popul�ci�val. A k�zn�pi temet�k tan�s�ga szerint ugyanis a hossz�, keskeny kopony�j� n�pess�g nagy sz�mban �lt a X. sz�zadi K�rp�t-medenc�ben. A X. sz�zadi k�zn�pi temet�kn�l m�g ink�bb ez a n�pess�g van t�bbs�gben. M�rpedig a hossz� keskeny „fej�ek” legkeletebbre csak a Fekete-tengern�l fordulnak el� m�s r�g�szeti leletekben, ezek teh�t nem annyira keleti eredet� n�pess�g maradv�nyai. A kutat�k ennek alapj�n azt felt�telezt�k eddig, hogy a magyar honfoglal�s idej�n egy embertani szempontb�l kevert n�p �rkezett a K�rp�t-medenc�be, amelynek vezet� r�tege keleties (sokak szerint t�r�k�s jelleg�) volt, m�g a k�zn�p t�bbs�ge valamilyen m�s sz�rmaz�s� popul�ci�b�l ker�lt ki. Az �jabb vizsg�lt eredm�nyei Ezt a te�ri�t vizsg�lta meg most embertani statisztikai m�dszerekkel a Magyar Term�szettudom�nyi M�zeum kutat�ja, F�thi Erzs�bet. A m�zeumi szakember a koponyam�retek statisztikai eloszl�s�nak tanulm�nyoz�sa k�zben j�tt r� arra, hogy a X. sz�zadi k�rp�t-medencei s�rokban a m�retek eloszl�sa nem t�k�letes. Vagyis a k�t csoport, a hossz�, keskeny „fej�ek” �s a r�vid, sz�les kopony�j�ak leleteib�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a k�t csoport a X. sz�zadban m�g nem olvadt �ssze egys�ges n�pk�nt, a koponyam�retek sz�r�sa ugyanis nem k�zel�ti meg a t�k�letes Gauss-g�rb�t. F�thi te�ri�j�t er�s�tette, hogy – mint azt m�r eml�tett�k – a vezet� r�teg d�szesebb s�rjai t�bbnyire csak a keleties t�pusba sorolhat� emberek maradv�nyait tartalmazt�k. A kutat�n� mindemellett felhaszn�lta azokat az eredm�nyeket is, amelyeket kor�bban �rtek el a magyar r�g�szek. Tipologiz�l�s, a s�rban tal�lt leletek alapj�n ugyanis a tud�soknak m�r kor�bban siker�lt elk�l�n�teni�k a honfoglal�skor els� nemzed�k�nek bizonyos s�rjait a t�bbi eml�kt�l. A honfoglal�s els� nemzed�k�hez azok a k�rp�t-medencei s�rok tartoznak ugyanis, amelyekben olyan embereket temettek el, akik a K�rp�t-medenc�n k�v�li t�rgyakkal egy�tt nyugszanak a f�ldben, vagyis arra lehet k�vetkeztetni, hogy �k m�g keletebbr�l �rkeztek ide, nem itt sz�lettek, de m�r itt haltak meg. Mindezen kutat�sok alapj�n F�thi �jra elemezte a koponyam�reteket – kutat�sai egy�bk�nt is az eddigi legsz�lesebb adatb�zison alapulnak, minden eddigin�l t�bb helysz�nt, 86 lel�helyet vizsg�lt meg, ahol �sszesen 475 f�rfi �s 374 n�i koponya m�reteit regisztr�lta. (A kor�bbi legsz�lesebb k�r� vizsg�latok is csak 71 lel�helyre terjedtek ki, s k�r�lbel�l feleannyi kopony�t elemeztek akkor.) Mindennek alapj�n F�thi k�pes volt elk�l�n�teni a honfoglal�s els� nemzed�k�nek kopony�it, �s ebb�l kider�lt, hogy az els� nemzed�k szinte egy�ntet�en a keleties t�pusba sorolhat�, vagyis r�vid, sz�les kopony�val rendelkezett. Mindez azt mutatja F�thi szerint, hogy a honfoglal�skor a K�rp�t-medenc�be els�k�nt be�rkez� n�pess�g egys�ges volt antropol�giailag, a k�zn�p �s a vezet� r�tege nem k�l�n�lt el egym�st�l. �s ez a n�p rendk�v�li hasonl�s�got mutat a korai bolg�rs�g Magna Hungaria ter�let�n, vagyis a mai Bask�ri�ban tal�lhat� leleteivel. Bolg�rok �s magyarok A bask�riai �slakoss�g leleteit�l elt�rnek ezek az embertani jellemz�k, vagyis egy�rtelm�en a Magna Hungaria ter�let�re bev�ndorolt n�ppel rokon a honfoglal�s els� nemzed�ke. A korai bolg�rok egy�bk�nt a Fekete-tenger �szaki partvid�k�r�l v�ndoroltak t�bb ir�nyba. Egyik csoportjuk az Al-Dun�hoz jutott el, ahol az ott �l� szl�vokkal �sszekeveredve a mai Bulg�ria ter�let�n telepedett le, egy m�sik csoportjuk viszont �szakabbra v�ndorolt, az �ltalunk Magna Hungari�nak is nevezett ter�letre, amelyet egyes kutat�k a felt�telezett magyar �shaz�nak is tartanak. A felt�telezett �shaza itt, a Volga-K�ma ment�n, Magna Hungari�ban csak az egyik te�ria (a m�sik az Ural hegys�g t�loldal�n l�v� Tobol-Isim foly�k vid�ke, amir�l t�bbek k�z�tt Erd�lyi Istv�n is besz�lt a sz�rg�tkai kult�ra kapcs�n). F�thi Erzs�bet szerint egy n�p akkor tekinthet� antropol�giailag egys�gesnek, ha a koponyam�rtek sz�r�d�sa a Gauss-g�rb�hez hasonl�, egyenletes k�pet mutat. A X. sz�zadi k�rp�t-medencei s�rokr�l ez m�g nem mondhat� el, vagyis a honfoglal�k m�g nem olvadtak �ssze a n�luk „nyugatiasabb” n�pess�ggel. A k�s�bbi korok temet�ire viszont m�r igaz az, azaz a bev�ndorl�k egys�ges n�pp� olvadtak az itt �l�kkel. A National Geographic Online k�rd�s�re F�thi Erzs�bet elmondta, hogy a honfoglal�k egys�ges, a korai bolg�rokhoz hasonl� antropol�giai jellemz�i nem felt�tlen�l jelentik a k�t n�pcsoport azonoss�g�t, legfeljebb azt, hogy mindk�t n�pcsoport ugyanabb�l a genetikai b�zisb�l „mer�tve”, ugyanolyan antropol�giai jellemz�kkel b�r� alcsoportok kevered�s�vel alakult ki.