lat.	Pater noster, qui es in coelis
m.	Miatyánk, ki vagy a mennyekben
CC	Atamïz kim kökte sen	Atyánk, ki (az) égben vagy
KÁI	Bezén attamaz kenze kikte	Mi Atyánk, ki vagy (az) égben
MKI	atamïz kim-sin köktehBizi	Mi Atyánk, ki vagy (az) égben

lat.	Sanctificetur nomen tuum
m.	Szenteltessék meg a te neved
CC	atïnhïšlï bolsun senigal	megszentelt legyen (a) te neved
KÁI	szenlészen szenádon	szent lészen (a) te neved
MKI	adïnhsentlensin seni	szenteltessék meg (a) te neved

lat.	Adveniat regnum tuum
m.	Jöjjön el a te országod
CC	xanlïxïnhkelsin seni	Jöjjön el (a) te országod/kánságod
KÁI	-	-
MKI	-	-

lat.	Fiat voluntas tua
m.	Legyen meg a te akaratod
CC	h tilemegihbolsun seni	(meg a) te akaratod
KÁI	dösön szen küklön	történjen (meg a) te akaratod
MKI	h) könlühdöšsön sen(i	történjen (meg a) te akaratod

lat.	Sicut in coelo et in terra
m.	Mint a mennyben, úgy a földön is
CC	nečik kim köktä alley yerda	mint (az) égben, úgy (a) földön (is)
KÁI	nitziégen gerda ali kékte	mint (az) égben, úgy (a) földön (is)
MKI	nečik kim jerda allay kökte	mint (az) égben, úgy (a) földön (is)

lat.	Panem nostrum quotidianum da nobis hodie
m.	mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma
CC	kündegi ötmäkimizni bizgä bugün bergil	mindennapi kenyerünket nekünk ma add (meg)
KÁI	bezén ako mozne oknémezne bergézge pitbütörg küngön	mi kenyerünket kenyerünket add (meg) nekünk mindennap
MKI	ekmegimizni ber bizge büt-bütün kündehbizi	mi kenyerünket add (meg) nekünk mindennap

lat.	Et dimitte nobis debita nostra
m.	és bocsásd meg a mi vétkeinket
CC	ï yazuklarïmïzni bizgä bošatqïlgda	és bűneinket nekünk bocsásd meg
KÁI	il bézen méne mezne	és (a) mi bűneinket bocsásd meg
MKI	minimiznihilt bizi	és (a) mi bűneinket bocsásd meg

lat.	Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris
m.	miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek
CC	nečik biz bošatïr-biz bizgä yaman etxenlergä	miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek
KÁI	heszembezde jermezbezge utrogergenge	miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek
MKI	nečik kim biz de iyermiz bizge ötrü kelgenge	miképpen mi megbocsátunk az ellenünk jövőknek

lat.	Et ne nos inducas intentationem
m.	és ne vigy minket kísértésbe
CC	sïnamaqïna bizni küvürmägilhï yeknigda	és senki ne tegyen bennünket próbára (a) gonosszal/rosszal
KÁI	iltme bezne olgya nanga	és ne forduljon elő bennünk gonoszság/rosszaság
MKI	iltme bizni ol jamanga	és ne forduljon elő bennünk (a) gonoszság/rossz

lat.	Sed libera nos a malo
m.	de szabadíts meg minket a gonosztól
CC	ïlgbasa barča yamandan qutxar	de a gonosztól/rossztól szabadíts meg
KÁI	kútkor bezne algya manna	szabadíts meg a gonosztól/rossztól
MKI	qutqar bizni ol jamannan	szabadíts meg a gonosztól/rossztól

lat.	Quia tuum est regnum et potestas et gloria in saecula, amen.
m.	mert tiéd az ország a hatalom és a dicsőség mindörökké, amen.
CC	-	-
KÁI	szen borszony boka csalli botson igyi tengere-ammen	te vagy ez az erős, ez az igazságos, jó Isten, amen.
MKI	ri-amenh bu küčli bu čin iygi tehsen barsï	te vagy ez az erős, ez az igazságos, jó Isten, amen."

a harmadik pedig

"kun nyelv: a török nyelvek kipcsak ágához tartozó nyelv. - A Mo-ra betelepülõ →kunok a 16. sz. végéig, talán a 17. sz. közepéig megõrizték. Följegyzések szerint a ~et még beszélõ utolsó kun ember Varró István (†1750 u.) volt, aki a →kun Miatyánkot Bécsben Kollár Ádám Istvánnak tollba mondta. A ~ fõ emlékei: a →Kun kódex, a →kun Miatyánk, a Halasi ének, asztali áldásszövegek, köszönési és köszöntési formák, s a Kunságban 2000: még hallható gyermekmondókák, kiolvasóversek és játékszavak. - Mivel a ~ az ugyancsak kipcsak ághoz tartozó s korábban betelepült besenyõ és úz töredékek nyelvével nagyon közeli rokonságban állt, ezért nyelvészetileg nehéz feladat a kunból a magyarba átkerült jövevényszavak elkülönítése a besenyõ és úz eredetű jövevényszavainktól. Ezért összefoglalóan besenyõ-úz-kun jövevényszavak csoportjába soroljuk a csiger (‘áztatott tönkölybõl erjesztett ital’), csõsz, csök (‘csomós tuskó, gyökér’), kalauz (‘útvezetõ’), kalóz, koboz (‘lantszerű pengetõs hangszer’), komondor, köldök, hurok szavainkat. - Vsz. kun eredetűek a ma már jóval kisebb nyelvjárási szinten élõ olyan szavaink, mint az árkány (‘pányva, kötél’), boza (‘sörféle erjesztett ital’), cötkény (‘kutyatej’), daku (‘ködmön’). Biztos a kun eredete a kunsági ter-eken használt olyan tájszavaknak, mint ákos (‘folyó’), bajca (‘hatósági védlevél’), barag (‘nagytestű, gubancos szõrű pásztorkutya’), csollák (‘féllábú’), karambél (‘mezei fátyolvirág’). - Számos kun szó maradt meg a családnevekben: Alacs, Alács (‘tarkácska, nem egyszínű’), Beklen (‘légy várt, óvott’), Butak (‘ág, hajtás’), Csöreg v. Csöregh (‘katona’), Kada (‘cölöp’), Karancs v. Karács (‘feketécske’), Karakas (‘fekete szemöldök’), Szokor (‘vak, világtalan, félszemű, kancsal’), Tekes (‘kis kecskebak’), Karaszun (‘figyeljen, õrködjön’), Köszömös (‘kívánt’), ill. helység- és dűlõnevekben: Atkár (‘vezess’), Bolmaz (‘nincs’), Talla (‘füzes, rekettyés’), Kargala (‘varjas’), Ügüle (‘baglyos’), Kürküle (‘pulykás’), Türkele (‘rókás’), Eletle (‘õzes’), Csengele (‘erdõs, bozótos terület’), Karcag (‘pusztai róka’), Kevermes (‘körbevett, körül levágott’), Orgovány (‘orgona’), Katymaz (‘nem szökik’), Szatymaz (‘nem eladó’), Rakamaz (‘nem keres, nem kutat’), Törtel (‘négy gyermek/nép ura’). F.I.T."

Van még egy nagyon érdekes írás, ebben találtam azt a gyerekmondókát ami megőrizte a kun számneveket. Ezt most nem fogom egészében bemásolni mert erősen nagy terjedelmű. Akit érdekel, az oldalon keressen rá a "bérem bélő" kifejezésre.