A P�cs-�goston utcai sisak m�solat�nak elk�sz�t�se

Wilhelm �kos  2010.01.25. 21:36

 

Az egyre �ltal�nosabb� v�l� v�leked�s miatt, mely szerint a honfoglal�knak is rendelkezni�k kellett p�nc�lozott „neh�z” lovass�ggal, j�tt az �tlet, hogy a bemutat�kon haszn�lt felszerel�sem teljesebb� t�tel�hez neki�lljak elk�sz�teni egy honfoglal�s-kori f�m p�nc�lt. Ha valaki ismeri a honfoglal�s kor�nak szakirodalm�t, az tudja, hogy a viszonylag nagy sz�m� avar lelettel ellent�tben (t�bb mint 80 avar s�rb�l ker�lt el� p�nc�l vagy p�nc�lt�red�k) a K�rp�t-medence ter�let�n nem ker�lt lek�zl�sre honfoglal� s�rb�l el�ker�lt t�rzs vagy v�gtagok v�delm�re szolg�l� p�nc�l. Sisakb�l is csak egyetlen, a hivatalos verzi� szerint sz�rv�nyleletnek min�s�tett p�ld�nnyal rendelkez�nk, mely egy p�csi, az �goston utc�ban lezajlott, �p�tkez�s alapoz�si munk�latai sor�n ker�lt el�. Innen ad�dott, hogy ennek a sisaknak pr�b�ljam meg elk�sz�teni a m�solat�t.

Az indul�s el�g d�c�g�s volt, mivel mind�ssze n�h�ny j� �s egy fekete-feh�r oldaln�zeti k�p volt minden, ami rendelkez�semre �llt. min�s�g� r�szletfot�

Az anyag kiv�laszt�s�n�l gyakorlati szempontokat k�vettem: els� pr�b�lkoz�s l�v�n olcs�, k�nny�, k�nnyen megmunk�lhat�, de m�gis er�s lemezzel akartam dolgozni. Hogy mi�rt ezek voltak a krit�riumok? Olcs�, ha elrontom, ne legyen k�r �rte, k�nny�, hogy visel�se k�nyelmes legyen, k�nnyen megmunk�lhat�, mivel els�re �gy is el�g nagy feladatnak l�tszott, �s er�s, hogy m�gis legyen meg a v�delmi funkci�ja. Egy kor�bbi edz�s alkalm�val Dani hozott be a terembe egy r�gi sz�m�t�g�pdoboz darabot abb�l a c�lb�l, hogy kipr�b�ljuk, ellen�ll-e a nyilaknak? A teszt pozit�v eredm�nnyel z�rult, azaz a nyilak ugyan behorpasztott�k a lemezt, de komolyabb k�rt nem tettek benne. Ezen felbuzdulva arra a k�vetkeztet�sre jutottunk, tesz�nk egy pr�b�t. Nekem is siker�lt szerezzek egy r�gi leselejtezett P II-es g�pet (az �jabb g�pek h�za nem j�, mert val�sz�n�leg a fogyaszt�i t�rsadalom jegy�ben olyan v�kony lemezb�l k�sz�l, hogy ak�r egy k�ssel is �tsz�rhat�), melynek lemeze, mint k�s�bb l�tni fogjuk, sajnos m�g mindig csak 1 mm vastags�g� volt.

M�helynek a szomsz�dok nagy �r�m�re Dani�k udvara lett kinevezve (ez�ton is k�sz�n�m Daninak a lehet�s�get �s a seg�ts�get), itt �lltam neki a n�gybe v�gott sz�m�t�g�p lemez megform�l�s�nak.

 

1. k�p Az alapanyag

 

M�r az els� pr�b�lkoz�s nagyon biztat� volt. A g�zl�ng hat�s�ra el�sz�r a fest�kr�teg �gett le a lemezr�l fertelmes b�zt hagyva maga ut�n, de egykezes s�lyz�n kalap�lva a lemez sz�pen kezdte f�lvenni azt a form�t, ami volt sz�nva. Flex seg�ts�g�vel a lemezek form�ra alak�t�sa is elkezd�d�tt.

 

2. k�p meleg alak�t�s

 

Mivel a taktikai megbesz�l�s miatt el�g k�s�n kezdt�nk neki a tulajdonk�ppeni munk�nak, hamar bes�t�tedett. A borunk �s a s�r�nk elfogyaszt�sa ut�n megegyezt�nk, hogy egy k�vetkez� alkalommal folytatjuk a munk�t.

 

A m�sodik munkanap el�g kellemetlen esem�nnyel kezd�d�tt: a tartal�k g�zpalackb�l f�lszerel�s k�zben elillant a g�z, az augusztusi k�nikula ellen�re sz�p feh�r j�gkrist�lyokat hagyva h�tra maga ut�na mindenen, amire r�cs�ppent. R�vid tanakod�s ut�n �gy d�nt�tt�nk, �sse k�, megpr�b�ljuk a meleg�t�s n�lk�li alak�t�st. Szerencs�nkre a pr�b�lkoz�s eredm�nyes volt, gyakorlatilag teljesen f�l�sleges volt a meleg�t�ssel �s a b�zzel k�nl�dni, mert ez a lemez hidegen is nagyon sz�pen alak�that�.

 

3. k�p Hidegen alak�t�s eredm�nye

 

Mint ahogy az al�bbi k�pen is l�tszik, egy egykezes g�mbs�lyz� �s egy k�zepes m�ret� kalap�cs hat�kony szersz�m tud lenni:

 

4. k�p Munka k�zben

 

A m�sodik nap eredm�nye kb. �gy n�zett ki:

 

5. k�p �ssze�ll�tva a. alulr�l, b. oldalr�l, c. fentr�l

 

Biztat� jel volt, hogy a lemezek sz�pen illeszkedtek egym�shoz, a forma viszont hagyott m�g n�mi k�v�nnival�t maga ut�n.

 

A harmadik munkanap azzal kezd�d�tt, hogy – felbontottuk a beh�t�tt s�reinket.

R�vid taktikai megbesz�l�s ut�n el�bb egy kis kalap�l�s k�vetkezett, majd el�ker�ltek a kettes f�r�k. A lemezeket 4-4 helyen kif�rva ideiglenesen �sszecsavaroztam �ket.

 

6. k�p �sszecsavarozva

 

Mivel az eredm�ny ink�bb hasonl�tott egy rom�n-alf�ldi t�lisapk�hoz, mint a sisakhoz, a flex� lett a k�vetkez� f�szerep. A lemezek fels� v�g�t r�videbbre vettem, majd ism�t a kalap�l�s k�vetkezett.

A nap v�g�re az eredm�ny ugyan m�g messze nem volt t�k�letes, de az�rt m�r k�zelebb �llt az elk�pzelthez:

 

7. k�p: Alakul a dolog

 

A negyedik munkanapon el�g lassan ment a munka, az is rontotta a mor�lomat, hogy Dani a viking sisakj�val m�r gyakorlatilag a nyitol�sn�l tartott, ezen m�r a s�r sem seg�thetett. Szerencs�re a nap v�g�re siker�lt r�j�jjek arra, hogy a s�lyz�ra val� r�dombor�t�sn�l van egy sokkal hat�konyabb m�dszer. A far�nk�n, amelyikre a s�lyz�t r�gz�tett�k a l�ncf�r�szel�s miatt volt egy kis l�pcs�, melynek nekit�masztva egyengettem a lemez gy�r�d�seit. Mivel a l�pcs� bem�lyed�s�n a lemez sz�pen hajt�dott, gondoltam megpr�b�lom mi t�rt�nik, ha nem egy hosszanti v�jatba kalap�lom a lemezt, hanem egy f�lg�mb alak� �regbe? A kalap�cs seg�ts�g�vel kialak�tottam egy kis m�lyed�st, r�tettem a lemezt, �s az eredm�nytelen nap minden d�h�t beleadva elkezdtem p�f�lni. L�ss csod�t, a lemezeken pillanatok alatt siker�lt el�rni a v�rt alakv�ltoz�st, r�ad�sul az �vek is nagyj�b�l azonosra siker�ltek.

Ugyan k�zben lesz�llt az este, a lemezek befejez�se a k�vetkez� alkalomra maradt, de mivel a helyes m�dszerre siker�lt r�bukkanni, ez m�r csak id� k�rd�se volt.

 

8. k�p: a negyedik nap v�g�n

K�zben hosszas internetes kutat�s ut�n siker�lt r�akadjak n�h�ny inform�ci�ra az eredeti sisakkal kapcsolatban: jelenleg a p�csi Janus Pannonius M�zeumban tal�lhat� a 2613-as lelt�ri sz�m alatt. Magass�ga 23,3 cm, �tm�r�je 21,2-18,4 cm, a lemezvastags�g 2-5 mm k�z�tt v�ltakozik. A sisak a k�pos alak� keleti sisakok egyik legkiforrottabb p�ld�nya. Csaknem f�lg�mb alak� harangja n�gy, k�zel h�romsz�g alak� vaslemezb�l �ll. Homlokp�ntja nincs, csup�n a l�ncf�tyol sz�m�ra tal�lhat� felszegecselve n�h�ny vasf�l a harang alj�ra.

Az oldallapok s�rgar�z lemez bet�tek k�zbeiktat�s�val voltak egym�shoz szegecselve, olym�don, hogy a szegecsek k�z�tti r�szt �vben kikanyar�tott�k, azt a l�tszatot keltve, mintha a szegecs h�zta volna el a sz�l�ket. Ez az �rdekes mint�zat m�g jobban kihangs�lyozza a r�z �s vaslemezek k�z�tti kellemes kontrasztot.

A sisak vas cs�csa t�m�r rudacsk�ban v�gz�dik. A cs�cs fel�lr�l n�zve csaknem kerek, sz�le nyolcszor kar�josan szeldelt.

Na itt j�tt a hidegzuhany: ha a sisak vastags�ga 2-5 mm k�z�tt v�ltakozik, az gondolom azt jelenti, hogy a vaslemezek 2, a r�zlemez 1 mm vastag, azaz ahol nincs �tfed�s, ott van a 2 mm, ahol meg az �tfed�s van, ott a k�t r�teg vas �s a r�z �sszesen adja ki az 5 mm-t, nekem pedig a vaslemezem csak 1 mm vastag.

Mivel ekkor m�r t�ls�gosan el�rehaladott �llapotban voltam a munk�val, ez�rt �gy d�nt�ttem, hogy mivel az alapanyag am�gy sem korh�, befejezem az 1 mm-es lemezb�l.

Az �t�dik nap a lemezek form�j�nak befejez�se volt a program. El�bb a m�lyed�sbe val� kalap�l�ssal megadtam a lemezek v�gs� form�j�t, majd a marad�k lyukakat is megf�rva ism�t �sszecsavaroztam �ket. Minim�lis hibaigaz�t�s ut�n siker�lt az illeszt�sek folytonoss�g�t kialak�tani. Ez ut�n k�vetkezett a lemezek sz�l�nek kialak�t�sa: a r�tegezett smirglis flexkorong seg�ts�g�vel a homlok �s h�ts� lemezek lyukai k�z� becsiszoltam a jellegzetes kar�jokat.

 

9. k�p: A k�sz lemezek

 

Ugyanezeket a kar�jokat belecsiszoltam a m�r lev�gott s�rgar�z lemezekbe, majd a vaslemez kont�rja ment�n v�gigponcoltam �ket.

 

10. k�p A bronzlemezek a. lev�gva, b. kicsiszolva, kipontozva

 

A lemezekr�l Gyuri hathat�s k�zrem�k�d�s�vel egy g�zperzsel� seg�ts�g�vel le�gett�k a marad�k fest�ket is. Az ideiglenes cs�ccsal �ssze�ll�tva �gy n�zett ki:

 

11. k�p Az ideiglenes cs�ccsal

 

A val�di cs�csot �gy alak�tottam ki, hogy egy kell�en megdombor�tott lemezre r�hegeszttettem egy 08-az vasrudat, lecsiszolva a f�l�sleges cundert.

Az ideiglenes �ssze�ll�t�s ut�n kaptam Vasp�kt�l egy nagyon j� rajzot a sisak fel�ln�zet�r�l, ez�ton is k�sz�n�m neki. 1:1 ar�nyban kinyomtatva vettem �szre, hogy a sisakom fel�ln�zetben szinte t�k�letesen ugyanakkora, mint az eredeti, gyakorlatilag annyival kisebb, amennyivel v�konyabb lemezb�l k�sz�lt.

A rajzot tanulm�nyozva vettem �szre, hogy a l�ncf�tyol feler�s�t�s�re szolg�l� hurkok elhelyezked�se a hossztengely szerint szimmetrikus, viszont az azonos oldalon l�v�k k�z�tti t�vols�g nem egyenl�. Erre a k�vetkez� magyar�zatot tal�ltam:

Ugyan a rajz j�, de val�sz�n�leg nem el�g pontos. Az elej�nek tartott r�szen az als�, felt�telesen (szaggatott vonallal) berajzolt f�ggeszt� f�l egy kicsit alacsonyra ker�lt. Erre k�t dolog utal: egyr�szt, hogy nem szimmetrikus az elhelyezked�se a fels�vel, m�sr�szt a "h�tulj�t" lesz�m�tva a f�lek k�z�tti t�vols�g nagyj�b�l egyenl� (t�bb�-kev�sb� 6 cm), kiv�tel enn�l a f�ln�l, melynek az oldals� lapon l�v� utols� f�lt�l val� t�vols�ga t�l kicsi. Amennyiben ezt a f�let f�nnebb rakjuk, a m�sik, megl�v� f�lt�l val� t�vols�ga kb. 8 cm lesz, ami gyakorlatilag elhanyagolhat� m�rt�kben nagyobb a 6 cm-n�l. Most pedig  vizsg�ljuk meg, a "h�tulj�n" mi�rt borul f�l a 6 cm-s t�vols�g?

Azon egyszer� okn�l fogva, hogy (szerintem!) az nem a h�tulja, hanem az eleje a sisaknak. Ennek nem igaz�n mond ellent semmi, mert a sisak eleje �s h�tulja -legjobb tudom�som szerint- ugyan�gy n�z ki, egyed�l a f�ggeszt� f�lek helyzete m�s. Ha ez igaz, akkor a k�t sz�ls� f�l az�rt ker�lt k�zelebb a -szerintem els�- lemez sz�l�hez, hogy megg�tolja a l�ncf�tyol szem el� cs�sz�s�t. Ugyanakkor a k�z�ps� f�lre is sz�ks�g van az�rt, hogy a teljesen k�rbe�r� l�ncf�tyol szemny�l�s�n�l a l�ncot a k�t szem k�z�tt az orr el�tt f�lvezetve lehessen a f�lekbe f�z�tt dr�tra r�gz�teni �gy, hogy szint�n ne cs�szhasson a szem el�.

A h�ts� 8 cm-s t�vols�g val�sz�n�leg b�ven el�g lenne a hurok stabilan tart�s�ra, f�leg ha ott a dr�t dupl�n fut a l�ncszemekben, hiszen ha a bef�z�tt hurok k�t v�g�t nem nyitolj�k �ssze,(legal�bbis sz�momra) ez a legk�zenfekv�bb m�d arra, hogy megg�tolj�k annak kics�sz�s�t. Az �sszenyitol�st az�rt nem tartom val�sz�n�nek, mert ennek a m�dszernek a legnagyobb el�nye (szint�n szerintem) az, hogy �gy k�nny� leszerelni a l�ncf�tylat tiszt�t�skor, vagy csere eset�n.

Hogy mi�rt nincs k�rben minden�tt ilyen nagy t�vols�g a r�gz�t� f�lek k�z�tt? Val�sz�n�leg az�rt, mert az oldals� k�t lemez k�zep�re is kell essen egy-egy r�gz�t� f�l, melyek bels� nyitol�sa tarthatta az �llsz�jat. Ebben tal�n a bels� eldolgoz�s vizsg�lata ny�jthatna n�mi t�mpontot.

Sz�z sz�nak is egy a v�ge, �n a l�ncf�tylamat �gy pr�b�ltam meg megoldani: �ssze�ll�tottam egy k�rk�r�sen z�rt h�l�t, csak a k�t szemny�l�s maradt szabadon, �s a k�t oldals� hurok bels� fele tartja az �llsz�jakat.

A l�ncf�tylat 0.18-as horganyzott dr�tb�l (a feket�tett dr�t, amit ilyen �tm�r�ben tal�ltam, olyan l�gy volt �s rozsd�s, hogy ink�bb nem vettem meg) k�sz�tettem 8 mm �tm�r�j� szemekb�l. A f�ggeszt� f�leket 3 mm-es dr�tb�l csin�ltam a k�vetkez�k�ppen: a lev�gott dr�tot U alak�ra hajl�tottam, a hajlatba beletettem egy vastag dr�tot, majd az U k�t sz�r�t addig szor�tottam egy satuval, am�g a k�vetkez� form�t kaptam:

 

12. k�p: Egy k�sz�l� f�lben l�v� f�ggeszt� f�l

 

Ugyanabb�l a 3 mm-es dr�tb�l k�sz�tettem el a nyitszegeket, melyekkel k�s�bb az eg�sz sisakot �ssze�ll�tottam.

 

13. k�p: A lemezek nyitol�sa �s az �llsz�j r�gz�t�se bel�lr�l

 

A f�lek f�lszerel�se ut�n szint�n 3 mm-es dr�tb�l k�sz�tettem a l�ncr�gz�t� hurkot is. �gy ut�lag belegondolva f�l�sleges volt olyan vastag dr�ttal k�nl�dni, el�g lett volna egy 1,5-�s is.

Miut�n a nyitol�sokat befejeztem, a hurokra sp�rg�val f�lk�t�ttem a l�ncf�tylat. Term�szetesen kider�lt, hogy r�vid, ez�rt lebontottam, belef�ztem m�g n�h�ny sor l�ncszemet, majd amikor el�g hossz� lett, az eg�szet r�gz�tettem a hely�re.

Az �llsz�j csatj�nak f�lszerel�se ut�n m�r csak a rozsda elleni v�delem maradt h�tra.

A sisak b�l�s�n el�g sokat vacill�ltam, de v�g�l �gy d�nt�ttem, nem teszek r�, m�r csak higi�niai okb�l sem, mivel bemutat�kon jellemz�en mindenki a fej�re akarja tenni, �s a program v�g�re teleizzad b�l�s� sisakot az ember nem j� sz�vvel adja f�l m�sra, ez�rt b�l�s helyett maradt a sisak alatt hordott t�bitejka szer� nom�d sapka.

 

14. k�p: A sapka-b�l�s

 

15. k�p: A k�sz sisak

 

A k�sz sisakot bemutatva az ismer�s�knek, der�lt ki, hogy a l�ncf�tyol �ssze�ll�t�s�nak rosszul �lltam neki, ez�rt az eg�szet �t kell f�zn�m, gyakorlatilag 90 fokkal el kell forgatnom a sorokat.

Ezt a kis bakit kijav�tva befejezettnek nyilv�n�tottam a sisakot. Ugyan egy-k�t eszt�tikai jav�t�st m�g val�sz�n�leg meg fogok ejteni rajta, de az szerkeeti szempontb�l m�r nem v�ltoztat jelent�s m�rt�kben rajta.

A v�geredm�nyt tesztelve a k�vetkez�kre jutottam:

- annak ellen�re, hogy a l�ncf�tyol szinte teljesen bebor�tja az arcot, az �j�szatban, a c�lz�sban nem akad�lyoz, ugyanakkor nem csak a nyak, hanem az arc sz�m�ra is v�delmet biztos�t. B�lelt csuklya visel�s�vel ezt a v�delmet m�g tov�bb lehet n�velni.

- a sisak hord�sa nem okoz komolyabb k�nyelmetlens�get, pedig a t�mege kb. 1,2 kil�. Ha 2 mm-es lemezb�l lenne, az kb. f�l kil� t�bbletet jelentene, de ett�l a visel�se m�g mindig nem lenne meger�ltet�.

- nem tudom az eredeti sisak mennyire lehetett s�t�t sz�n�, viszont �gy feket�tve a s�rgar�z bet�tek kimondottan eszt�tikuss� teszik az am�gy is kellemes vonalvezet�s� sisakot.

- az eredeti tulajdonosnak viszont val�sz�n�leg az eny�mn�l kisebb ker�let� feje lehetett, mivel a nagyj�b�l pontos m�retek mellett sz�momra csak el�g v�kony sisaktomp visel�s�t teszi lehet�v�. Az eredeti kettes lemezb�l k�sz�l sisak, vastagabb (0,5-0,7 cm vastag) nemezbet�t mellett val�sz�n�leg komoly v�delmet jelenthetett �gy a v�g�sok, mint az �t�sek �s sz�r�sok ellen is. A fokos elleni v�delemn�l is ink�bb jelenthetett probl�m�t a nyakra �tad�d� sokkhat�s, valamint a v�llra ill. keresztcsontra lecs�sz� er� f�kez�se, mint a fejet, a koponyacsontokat �r� terhel�s.

Mivel az egyes lemez nem ny�jt el�g v�delmet, amennyiben neki�llok a k�vetkez� sisaknak, azt m�r val�sz�n�leg 2 mm-es lemezb�l fogom k�sz�teni, �s a k�rm�ret�t is nagyobbra fogom hagyni n�h�ny centivel.

K�r�sre beszkenneltem �s f�ltettem a lemezek "szab�smint�j�t". Azt ki szeretn�m emelni, hogy sok f�gg att�l, hogy mennyire ny�lik a lemez, ez�rt lehets�ges, hogy k�sz�t�s k�zben majd m�g alak�tani kell a m�reteken (pl. az oldallemez rajza sem siker�lt teljesen szimmetrikusra). A bal oldali aalapj�n k�sz�l a sisak eleje �s h�tulja, a jobb oldali alapj�n pedig a k�t oldals� lemez (a ceruzarajz az k�sz sisakr�l van lev�ve, a filctollas pedig a megnagyobb�tott -univerz�lis- m�ret, hogy b�l�s is f�rjen bele rendesen).

 

 

 

 

 

Forr�s:

 

http://tgorod.ru/index.php?topgroupid=2&groupid=7&subgroupid=31&contentid=176

http://vmek.oszk.hu/01900/01993/html/index643.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Janus_pannonius_muzeum/pages/janus_magyar/003_regeszet.htm

http://sepsik.hu/

Kalm�r J�nos: N�pv�ndorl�skori sisakok (P�cs, 1964)

 

 Szerz�: Turas