A f�mek szinez�se, fest�se, oxid�l�sa �s befuttat�sa a f�mek f�lszini oxid�l�sa vagy bevon�sa. C�lja ennek az iparnak az, hogy a nemes f�meknek v. ezek �tv�nyeinek szebb k�lsot, �s a nem nemes f�meknek vagy ezek �tv�nyeinek nemcsak szebb k�lsot, de nagyobb tart�ss�got is adjunk. A mekanikai szinez�s festoanyagoknak v. bronzoknak szines lakkok, firn�szok vagy m�s k�toszerek seg�ts�g�vel val� felken�sben �ll. A k�miai szinez�s veleje az, hogy a t�rgy f�lszin�t k�l�nf�le k�mai szerek seg�ts�g�vel megrozsd�s�tjuk - oxid�ljuk. A galvanokr�mia ez ut�bbit�l abban k�l�nb�zik, hogy a rozsdar�teg l�trehoz�s�ra az elektromos �ramot is felhaszn�lja. Mivel a szinez�s elso m�dj�r�l Bronzol�s cimsz� alatt (III. k. 719. oldal) m�r sz�ltunk, ezuttal csak a m�sodikat t�rgyaljuk. Ez az ipar�g eg�szen 1825-ig fejletlen volt, ugysz�lv�n nem ismertek m�st, mint a term�szettol l�trehozott nemes rozsd�t vagy patin�t. A mondott �vben a francia Lafleur kezdte az u.n. florenci bronzn�anszokat alkalmazni, 1883. a francia Camus a f�st�lt florentini bronzot kultiv�lta, mely sokkal diszkr�tebb volt, mint a florenci bronz rozsdav�r�s szine. Ma m�r a legv�ltozatosabb szinez�st tal�ljuk; Crozatier, Barbedienne �s a t�bbi bronz�ru gy�rosok vet�lkednek egym�ssal, hogy gy�rtm�nyuknak min�l szebb �s eleg�nsabb szint adjanak. A f�mszinez�s technik�ja napr�l-napra terjed, a mi�ta a k�mikusok (B�ttger, Buchner, Elsner, Kayser, L�dersdorf, St�lzl stb.) is �rdelkodnek a dolog ir�nt, a muipar e technika kifejlod�se k�vetkezt�ben hathat�s t�maszra tal�lt. E t�ren m�g ma is a franci�k a legelsok, kik ut�n a b�csi, a berlini �s a jap�ni iparosok k�vetkeznek.

Legjobban siker�l azoknak a f�meknek szinez�se, melyek szines oxig�n- �s k�nvegy�letekkel birnak. Ide tartozik a r�z �s a vas. A cinket �s az �nt csak akkor lehet j�l szinezni, ha elobb r�zzel vonj�k be. A t�rgyat a szinez�s muvelete elott zsirtalan�tani �s rozsd�t�l mentes�teni kell. A zsirtalan�t�s m�dj�t Cs�v�z�s cimsz� alatt (IV. k�t., 643. oldal) t�rgyaltuk. A rozsdar�teg elt�vol�t�s�ra savakat haszn�lunk. A cink-t�rgyakat 15-20 r�sz viz �s 1 r�sz t�m�ny k�nsav oldat�ba m�rtjuk. A rezet �s r�z�tv�nyeket �pp ugy cs�v�zzuk, mint azt az Ez�st�z�s cimsz�n�l leirtuk. Ha a r�zt�rgy f�mes szin�t b�gyasztani akarjuk, 1 kg. 36� Be. s�r�s�g� sal�tromsav, 0,5 kg. t�m�nyk�nsav, 6 g. konyhas� �s 5-25 g. cinkg�lic oldat�ban cs�v�zzuk, azut�n le�bl�tj�k s egy pillanatra a f�nyes�to cs�v�ba m�rtjuk. A cs�v�z�s k�vetkezt�ben megfeketedett forraszt�helyeket kef�vel j�l le kell tisztogatni. Az ez�st�t izz�tjuk �s izz� �llapotban hig�tott k�nsavba (1:5) m�rtjuk. J� cs�va 1 r�sz borko �s 2 r�sz konyhas� forr� oldata is. Az ez�st tiszt�t�s�ra haszn�lunk 5 sz�zal�k ciank�lium vagy 30 sz�zal�k sal�tromsavas n�tronoldatot. Az arany 8 r�sz sal�trom, meg 5 r�sz tims� �s 7 r�sz konyhas� olvadt kever�k�be m�rtand�. A vasat hig�tott k�nsavban, az aluminiumot hig�tott mar�k�li lugban, az �lmot, �nt �s ezek �tv�ny�t sz�da-oldatban cs�v�zzuk. Azokat a helyeket, melyeket beszinezni nem akarunk, 200 g. aszfalt, 200 g. viasz �s 200 g. kolofonium megolvasztott kever�k�nek 1 kg. terpentinolajban val� oldat�val kenj�k be. Legelterjedtebb a r�z szinez�se. Barna szinfuttat�st kapunk, ha a t�rgyra 5 r�sz veresvaskopor �s 8 r�sz grafit borszesszel val� kever�k�t kenj�k �s 24 �r�n �t a t�rgyon hagyjuk, ezut�n pedig j�l lekef�lj�k. Igen j�l oxid�l 2 vagy 2 r�sz vasoxidb�l �s 1 r�sz grafitb�l vizzel vagy spiritusszal k�sz�tett hig p�p. Ezt ecsettel a t�rgyra kenj�k �s meleg helyen (sz�r�t�k�lyh�ban) megsz�rogatjuk; min�l s�t�tebb szint kiv�nunk, ann�l nagyobb hom�rs�kletn�l t�rt�nj�k a sz�rogat�s. Ha a p�p m�r j�l kiszikkadt, a t�rgyat kivessz�k a sz�r�t�b�l �s kef�vel j�l megkef�lj�k. Ha a szin a kellet�n�l halav�nyabb, a muveletet ism�telj�k. Megkapv�n a kiv�nt szint, a t�rgyat spirituszba itatott puha v�szonronggyal megt�r�lj�k �s v�g�l tiszta viasszal bed�rzs�lj�k. R�zed�nyek barn�t�sa c�lj�b�l a n�metorsz�gi iparosok 1 r�sz porr�t�rt szaruforg�cs, 4 r�sz vasoxid (v�r�svaskopor) �s 4 r�sz r�zrozsd�nak ecettel elkevert p�pj�t haszn�lj�k; ezt a p�pet r�kenik a t�rgyra, sz�nt�z felett r�sz�r�tj�k �s azut�n lekef�lik. Sz�p barna szint �d 1 r�sz r�zvitri�l, 1 r�sz cinkklorid �s 2 r�sz vizbol k�sz�tett p�p is.

�rmek barn�t�s�ra 35 g. tiszta krist�lyos r�zrozsd�nak �s 17,5 g. szalmi�knak 7,2 l. forr� vizben val� oldat�t haszn�lj�k. (Az eml�tett szerek egyszerre adand�k a vizbe.) Ezt 1400 cm3 f�roig befozik, falap�ttal lehabozz�k, azt�n 490 g. borecetet adnak hozz�, ujb�l fozik (5 percig), v�g�l pedig �tsz�rik. Az �tsz�rt folyad�khoz adnak most annyi forr� vizet, hogy f�roje 5700 cm3. lesz. Ezt a folyad�kot r�z�stbe felforralj�k �a 10-15 dbonkint belem�rtj�k a f�nyesre tiszt�tott �s r�zszit�ra tett �rmeket. A folyad�k bizonyos ido mulva az �rmek felszin�t megbarn�tja, azonban csak 2-3-szor haszn�lhat� hasonl� mennyis�g barn�t�s�ra. Igy barn�tott�k az 1873. b�csi ki�ll�t�s 16822 db. bronz �rm�t. Franciaorsz�gban hasonl� c�lra 50 g. sz�nsavas ammoniumb�l, 25 g. neutr�lis ecetsavas r�zbol �s 500 f. faecetbol k�sz�tett �s gyenge melegn�l befoz�tt kever�knek 500 g. faecettel hig�tott �s 5 g. kl�rammoniummal, meg 1 g. oxalsavval elegy�tett oldat�t haszn�lj�k. A jap�ni iparosok a r�zt�rgyakat r�zg�lic, r�zrozsda �s tims� forr� oldat�ban barn�tj�k. A r�z sz�rke, k�kessz�rke v. k�kes-fekete szint �lt, ha k�nm�jnak t�bb-kevesebb vizben val� oldat�ban lengetj�k. 20 g. k�nm�j �s 1 l. viz k�kesfekete szint ad. Igy k�sz�tik az u.n. cuivre fum�-t. A r�z eg�szen fekete lesz, ha 2 r�sz arz�nsav, 4 r�sz t�m�ny s�sav, 1 r. 66� Be. s�r�s�g� k�nsav �s 24 r. viz meleg kever�k�be cs�v�zzuk. Ha a r�zt�rgyat sal�tromsavas r�zoxid vagy manganoxidulba m�rtjuk �s ezut�n sz�nt�z felett megf�st�lj�k, b�gyadt fekete szin� lesz. A r�z z�ld patin�t kap, ha 20 g. szalmi�k (kl�rammonium) �s 100 g. ecet kever�k�vel t�bbsz�r beecsetelj�k. Ha az oldathoz r�zrozsd�t is adunk, hat�sa m�g nagyobb. Ha a beecsetelt t�rgyat oly z�rt szekr�nybe �ll�tjuk, melynek fenek�n hig�tott sav seg�ly�vel m�rv�nyb�l sz�nsavat fejleszt�nk, a muvelet m�g jobban siker�l. A patin�l�shoz a francia iparosok 30 g. sz�nsavas r�znek �s 100 g. 8� Be. s�r�s�g� ecetsavnak oldat�t haszn�lj�k, melyhez 10 g. szalmi�kot, 10 g. konyhas�t, 10 g. bork�vet �s 10 g. ecetsavas rezet kevernek. A r�zen l�szter szineket ugy �ll�thatunk elo, ha a f�mtiszt�ra cs�v�zott t�rgyat 130 g. alk�nessavas natron �s 1 l. viz, tov�bb� 15 g. r�zg�lic, 10 g. krist�lyos r�zrozsda, f�l g. arz�nessavas n�tron �s 1 l. viz �ssze�nt�tt �s 75-80� C.-ig meleg�tett oldat�ban lengetj�k. N�h�ny m�sodpernyi idok�z�kben a r�z: narancs, terrakotta, vil�gosveres �s v�rveres, v�g�l pedig irisz szint �lt.

A s�rgarezet aranyszin�v� festhetj�k 15 g. alk�nessavas n�tron �s 30 g. viz oldat�hoz �nt�tt 10 g. kl�rantimon-oldat kever�k�vel, melyet forralunk, lesz�r�nk, 2-3 l. vizzel f�lereszt�nk, v�g�l f�lforralunk �s t�m�nyn�tronluggal kever�nk �ssze. Ebben a f�rdoben a f�mtiszta s�rgar�z t�rgy aranyszint �lt. A francia iparosok a s�rgar�z s�rg�t�s�ra, barn�t�s�ra, v�r�s�t�s�re �s feket�t�s�re a k�vetkezo elj�r�st haszn�lj�k: A t�rgyra puha ecsettel v. gyapotg�mbbel hig k�nammonium oldatot kennek fel, ezut�n megsz�rogatj�k �s a kiv�lt k�nt lekef�lik. Ha most a t�rgyra k�narz�nnek ammoni�kban val� oldat�t kenj�k fel, a mussziv aranyhoz hasonl� szin� szinfuttat�s keletkezik. A szin�rnyalat v�ltoztathat� t�bbsz�r�s beken�ssel, vagy azzal, hogy a k�nammoniumhoz vagy az ammoni�khoz k�nantimont kever�nk. A j�l megtiszt�tott s�rgar�z s�t�ts�rga, barna vagy veresbarna lesz, ha 10 g. felmang�nsavas k�li, 50 g. r�zg�lic, 5 g. s�sav �s 1 l. viz kever�k�be m�rtjuk, s azut�n le�bl�getj�k �s f�r�szporba megsz�rogatjuk.

A s�rgar�z 120 g. s�sav, 10 g. vasvitriol �s 10 g. arz�nessav kever�k�ben megfeketedik. A francia iparosok 1 r�sz �nklor�r, 1 r�sz kl�rarany �s 10 r�sz viz kever�k�t haszn�lj�k, j� 1 r�sz platinklorid �s 10 r�sz viz oldata is. A s�rgar�z ac�lsz�rke lesz: 1200 g. s�sav, 165 g. sal�tromsav, 42,5 g. arz�nessav �s 42,5 g. vasforg�cs kever�k�ben. Ha a gyeng�n meleg f�mtiszta s�rgarezet antimonklor�r oldat�ba m�rtjuk, akkor viola szin� lesz. A s�rgar�z z�ld patin�t kap, ha 1 r�sz arz�nikum-ecetsavas r�zoxid (�sv�nyz�ld), 1 r�sz �getlen umbra, 1 r�sz kl�rammonium, 1 r�sz vasvitriol, 1 r�sz gummi arabicum �s 80 r�sz ecet felforralt �s azut�n leh�lt oldat�val bekenj�k. A s�rgar�zen l�szter-szineket abban a f�rdoben �ll�thatunk elo, melyet a v�r�sr�zn�l megeml�tett�nk. A keletkezo szinek egym�sut�nja aranys�rga, citroms�rga, narancss�rga, terrakotta �s olivz�ld. A bronzot megbarn�thatjuk 5 sulyr�sz grafit �s 15 sulyr�sz veresvasko porb�l �s borszesszel k�sz�lt p�ppel, ezt a t�rgyra kenj�k �s 24 �r�ig rajta hagyjuk. Ha kef�vel v. v�szonronggyal a t�rgyat 4 sulyr�sz kl�rammonium, 1 sulyr�sz savanyu ox�lsavas k�li �s 200 r�sz ecet oldat�val t�bbsz�r�sen bed�rzs�lj�k, szint�n megbarnul. A p�risi p�nzveroben 32 sulyr�sz r�zrozsd�b�l �s 30 sulyr�sz kl�rammoniumb�l ecettel p�pet k�sz�tenek s azt addig hagyj�k �llni, mig megkem�nyedik. Ebbol a kever�kbol vesznek 50 g.-ot �s 2 l. forr� vizben feloldj�k, megsz�rik, r�zkatlanba �ntik �s a keretre rakott �rmeket bele�ll�tj�k, egy negyed�rai foz�s ut�n az �rmek megbarnulnak. A z�ldszin� antik patina ugy keletkezik a bronzt�rgyon, ha azt 100 g. ecetsav �s 5000 g. viz kever�k�vel t�bbsz�r meglocsoljuk, keletkezik lugos ecetsavasr�z, mely sz�nsavban bovelkedo levegoben (p. erjeszto pinc�kben) szil�rd b�zikus sz�nsavas r�zz�, teh�t val�di patin�v� v�ltozik.

A vasnak szint�n vannak szines oxidjai, melyek az ac�l edz�sekor vagy az edzett ac�l megereszt�sekor keletkeznek. Ha az edzett ac�lt az illeto szinfuttat�snak megfelelo hom�rs�klet� f�mf�rdobe m�rtjuk, a kiv�nt szin�rnyalatot kapja.

Az apr� vas�rukat ugy k�k�tik meg, hogy lyukacsos serpenyore teszik �s sz�nt�z f�l�tt �vatosan p�rk�lik. A feket�t�s ugy t�rt�nik, hogy a vasat lenolajjal bekenik �s sz�nt�z f�l�tt be�getik. K�nbalzsammal bekent, gyenge t�zn�l megsz�rogatott �s erosebb t�zn�l p�rk�lt vast�rgyak szint�n sz�p fekete szint kapnak. A puskacs�vek barn�t�s�ra 4 gramm piskl�c-vaj (antimonklor�r) �s 12 gramm olivolaj elobb �sszeolvasztott kever�k�t haszn�ljuk, ezzel a cs�vet v�szonrongy seg�ts�g�vel bekenik; 24 �ra mult�n a cs�v�n m�r barna foltok keletkeznek; ha ezt a m�veletet 10-12 napig folytatj�k, a kiv�nt szin�rnyalat keletkezik.

Az ez�st szinez�s�nek c�lja az, hogy �szer� k�lsot nyerjen. 6 r�sz grafit, 1 r�sz porr�t�rt veresvasko �s terpentinolaj kever�k�vel bekent ez�st t�rgy, a kever�k sz�rad�sa �s puha kef�vel val� lesurol�sa, majd spirituszba itatott v�szonronggyal val� let�rl�se ut�n elveszti �l�nk feh�r szin�t �s gyeng�n megfeketedik. Hasonl� c�lt �r�nk el, ha a t�rgyat platinkloridos alkoholba vagy vizbe m�rtott kef�vel kef�lj�k. Haszn�lj�k a k�vetkezo oldatot is: 5 g. k�nm�jat �s 10 g. sz�nsavas ammoni�kot feloldanak 1 l. vizben, az oldatot 80� C.-ig felhev�tik �s a t�rgyat mindaddig benne tartj�k, mig a kiv�nt szin�rnyalatot nem kapja meg. Az aranyat is szokt�k szinezni, hogy s�rga szin�t v�r�s�ts�k vagy z�ld�ts�k. A v�r�s szint az aranyoz� viasszal hozhatjuk l�tre (l. Aranyoz�s II. k�t. 37. oldal). A z�ld szin ugy keletkezik, ha a t�rgyon 6 r�sz sal�trom, 2 r�sz vasg�lic, 1 r�sz cinkg�lic �s 1 r�sz tims� kever�k�t el�getj�k. A cink-t�rgyakat elobb r�zzel vonj�k be �s a m�r ismertetett m�don a rezet szinezik. K�zvetetlen�l feket�re festheto a cink 30 g. r�zg�lic, 30 g. kl�rsavas k�li �s 40 g. viz oldat�ban. Az oldat k�sz�t�sekor a viz forr� legyen, ebbe az eml�tett vegy�leteket beletessz�k s ha az oldat kih�lt, lesz�rj�k (esetleges vasoxidhidr�t csapad�k miatt, ha a r�zg�lic vasat tartalmazott). Ebbe m�rtjuk a neh�ny pillanatig j�l letiszt�tott cinkt�rgyakat. Sokkal fontosabb a szinez�sn�l a rez�t�s. E c�lb�l a cinkt�rgyakat 1 r�sz r�zvitriol �s 16 r�sz viz oldat�ba m�rtjuk, melybe annyi szalmi�kszeszt �nt�nk, hogy a folyad�k lazurk�k szin� lesz. Haszn�lhat� m�g a k�vetkezo oldat is: 10 l. 60� C.-ig hev�tett vizbe 1 kg. tiszta, porr� t�rt bork�vet �s 300 g. sz�nsavas r�zoxidot tesz�nk, az oldat addig melegitendo 60� C.-ig, mig a sz�nsavpezsg�s megsz�nt, ekkor sz�nsavas meszet adunk hozz� a pezsg�s teljes megsz�n�s�ig. Igy 1,8 sz�zal�k rezet tartalmaz� b�rsavas r�zoxidk�li-oldatunk van; ezt lesz�rj�k a csapad�kr�l. Ha az �tsz�rt folyad�kba a cinket bem�rtjuk, r�zzel von�dik be. A t�bbi haszn�lati f�mek, jelesen az �n, nikol �s aluminium szinez�se iparilag nem j�tszik szerepet.