TI: Gesta Hungarorum

AU: Anonymus

NA: Pais Dezs� (ford�t�)

NA: Interpopulart K�nyvkiad� (elektronikus kiad�s)

NA: Fogarasi Istv�n (szerkeszt�s, korrekt�ra)

NA: Moldov�n Istv�n (ASCII verzi�)

DT: forr�sm�

PD: 1998/03 (elektronikus v�ltozat)

SO: Interpopulart K�nyvkiad� -- 2000 Szentendre, Kossuth u. 10.

KW: honfoglal�s

KW: forr�sm�

KW: magyar t�rt�nelem, 11. sz.

NT: A GESTA.ZIP-ben a m� teljes sz�vege RTF �s text form�ban van meg

NT: Latin 2-es �kezetekkel.

 //////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS K�NYVT�R \\\\\\\\\\\\\\\\

 Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus K�nyvt�rb�l sz�rmazik. A

 szerz�i �s egy�b jogok a dokumentum szerz�j�t/tulajdonos�t

 illetik (amennyiben az illet� fel van t�ntetve). Ha a szerz�

 vagy tulajdonos k�l�n is rendelkezik a sz�vegben a terjeszt�si

 �s felhaszn�l�si jogokr�l, akkor az � megk�t�sei fel�lb�r�lj�k

 az al�bbi megjegyz�seket. Ugyancsak � a felel�s az�rt, hogy

 ennek a dokumentumnak elektronikus form�ban val� terjeszt�se

 nem s�rti m�sok szerz�i jogait. A MEK �zemeltet�i fenntartj�k

 maguknak a jogot, hogy ha k�ts�g mer�l fel a dokumentum szabad

 terjeszt�s�nek lehet�s�g�t illet�en, akkor t�r�lj�k azt a MEK

 �llom�ny�b�l.

 Ez a dokumentum elektronikus form�ban szabadon m�solhat�,

 terjeszthet�, de csak saj�t c�lokra, nem-kereskedelmi jelleg�

 alkalmaz�sokhoz, v�ltoztat�sok n�lk�l �s a forr�sra val�

 megfelel� hivatkoz�ssal haszn�lhat�. Minden m�s terjeszt�si �s

 felhaszn�l�si forma eset�ben a szerz�/tulajdonos enged�ly�t

 kell k�rni. Ennek a copyright sz�vegnek a dokumentumban mindig

 benne kell maradnia.

 A Magyar Elektronikus K�nyvt�r els�sorban az oktat�si/kutat�si

 szf�r�t szeretn� ell�tni magyar vagy magyar vonatkoz�s�,

 szabad terjeszt�s� elektronikus sz�vegekkel. A MEK projekttel

 kapcsolatban a MEK-L@listserv.iif.hu lista e-mail c�m�n lehet

 inform�ci�kat kapni �s k�rd�seket feltenni. A MEK k�zponti

 Internet szolg�ltat�sainak URL c�mei: ,

  �s .

 \\\\\\\\\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY ////////////////

------------------------------------------------------------------

                    (c) Interpopulart K�nyvkiad�

           Az elektronikus v�ltozat csak nem kereskedelmi

                   alkalmaz�sokra haszn�lhat� fel!

------------------------------------------------------------------

                           ANONYMUS

                       GESTA HUNGARORUM

       KEZD�DIK AZ EL�BESZ�D A MAGYAROK CSELEKEDETEIHEZ

Mesternek mondott P, a n�hai j� eml�k�, dics�s�ges B�l�nak,

Magyarorsz�g kir�ly�nak jegyz�je, N-nek, az � legkedvesebb

bar�tj�nak, a tisztelend� �s az �r�stud�s m�v�szet�ben avatott

f�rfi�nak �dv�zlet�t meg k�r�se teljesed�s�t jelenti. - Mid�n

hajdan iskolai tanulm�nyon egy�tt voltunk �s egyforma

iparkod�ssal olvasgattuk a tr�jai t�rt�netet, melyet �n er�sen

megkedvelv�n, a Fr�giai D�resnek �s egy�bb szerz�knek

k�nyveib�l �gy, mik�nt mestereimt�l tanultam, a magam

fogalmaz�sa szerint egy k�tetbe szerkesztettem, akkor k�rted

t�lem, hogy amint a tr�jai t�rt�netet �s a g�r�g�k h�bor�it

meg�rtam, ugyan�gy �rjam meg neked Magyarorsz�g kir�lyainak �s

nemeseinek sz�rmaz�s�t is: hogy a h�t fejedelmi szem�ly, aki a

h�t magyar nevet viseli, mik�ppen j�tt ki szittya f�ldr�l, vagy

milyen az a szittya f�ld, mik�ppen sz�letett �lmos, s mi okb�l

nyeri az �lmos nevet Magyarorsz�g els� vez�re, akit�l a

magyarok kir�lyai erednek, vagy mennyi orsz�got �s kir�lyt

vetettek maguk al�, vagy ezt a szittya f�ldr�l kij�tt n�pet mi

okb�l h�vj�k az idegenek besz�d�ben hung�rusoknak, a maga

nyelv�n meg magyerinak. Meg is �g�rtem, hogy teljes�tem a

k�r�st; �mde m�s teend�kt�l akad�lyozva k�r�sedr�l is,

�g�retemr�l is m�r majdnem megfeledkeztem volna, ha Kedvess�ged

level�ben tartoz�som teljes�t�s�re nem figyelmeztet.

Visszagondolva teh�t Kedvess�gedre, noha ennek a vesz�ds�ges

v�gtam, hogy v�ghezvigyem azt, amire �szt�k�lt�l. De meg a

k�l�nb�z� t�rt�net�r�k p�ld�ja szerint, az isteni kegyelem

segedelm�re t�maszkodva, magam is j�nak l�ttam, hogy mindazt

ut�daink legv�gs� nemzed�k�ig feled�snek ne engedjem. Teh�t

legjobbnak tartottam, hogy igaz�n �s egyszer�en �rjam meg

Neked, s �gy aki olvassa, tiszt�n l�thassa, mik�ppen estek meg

a dolgok. Ha az oly igen nemes magyar nemzet az � sz�rmaz�s�nak

kezdet�t �s az � egyes h�si cselekedeteit a parasztok hamis

mes�ib�l vagy a reg�s�k csacsog� �nek�b�l mintegy �lomban

hallan�, nagyon is nem sz�p �s el�g illetlen dolog volna. Ez�rt

most m�r ink�bb az iratok biztos el�ad�s�b�l meg a t�rt�neti

m�vek vil�gos �rtelmez�s�b�l nemeshez m�lt� m�don fogja fel a

dolgok igazs�g�t. Magyarorsz�g teh�t boldog, jutott neki

adom�ny sok; hisz �r�lhet minden �r�n, de�kj�nak aj�nd�k�n,

mivel megvan �me neki kir�lyai �s nemesei sz�rmaz�s�nak a

kezdete. Ezek�rt a kir�lyok�rt pedig legyen dics�ret meg

tisztelet az �r�kk�val� Kir�lynak �s Anyj�nak, Szent M�ri�nak,

s az � kegyelm�b�l Magyarorsz�g kir�lyai �s nemesei b�rj�k az

orsz�got boldog v�ggel, most �s mind�r�kk�. �men.

                            SZC�TIA

Szc�tia teh�t igen nagy f�ld, melyet Dent�-mogyernak h�vnak.

Kelet fel� hat�ra az �szaki t�jt�l eg�szen a Fekete-tengerig

terjed. M�g�tte pedig ott van a Don nev� folyam nagy

mocsaraival, ahol szerf�l�tt b�ven tal�lni nyestet, �gyhogy

nemcsak a nemesek �s alrend�ek ruh�zkodhatnak vele, hanem a

guly�sok, kan�szok �s juh�szok szint�n d�szes ruh�zatot

hordanak azon a f�ld�n. Ugyanis ott b�v�ben van az arany meg az

ez�st, s annak a f�ldnek a folyamaib�l dr�gak� �s gy�ngy ker�l

el�. A Szc�ti�val szomsz�dos keleti t�jon pedig ott voltak G�g

�s M�g�g nemzetei, akiket Nagy S�ndor elz�rt a vil�gt�l. A

szittya f�ldnek sz�le-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik

rajta laknak, k�z�ns�gesen dent�-mogyeroknak nevezik a mai

napig, �s soha semmif�le uralkod� hatalm�nak az ig�j�t nem

viselt�k. A szc�tiaiak ugyanis j� r�gi n�pek, s van hatalma

Szc�ti�nak keleten, mint fentebb mondottuk. Szc�ti�nak els�

kir�lya M�g�g volt, a J�fet fia, �s az a nemzet M�g�g kir�lyt�l

nyerte a magyar nevet. Ennek a kir�lynak az ivad�k�b�l sarjadt

az igen nevezetes �s roppant hatalm� Attila kir�ly. � az �r

megtestes�l�s�nek n�gysz�z�tvenegyedik esztendej�ben a szittya

f�ldr�l kisz�llva hatalmas sereggel Pann�nia f�ldj�re j�tt, �s

a r�maiakat elkergetve az orsz�got birtok�ba vette. Majd

kir�lyi sz�khelyet �ll�tott mag�nak a Duna mellett a h�vizek

f�l�tt: minden r�gi �p�letet, amit ott tal�lt, meg�j�ttatott,

�s az eg�szet igen er�s fallal v�tette k�r�l. Ezt magyar

nyelven most Budav�rnak mondj�k, a n�metek pedig Ecilburgnak

h�vj�k. De el�g ennyi! Maradjunk meg a t�rt�net �tj�n. Hossz�

id� m�lva pedig ugyanazon M�g�g kir�ly ivad�k�b�l eredt �gyek,

�lmos vez�r apja, kinek Magyarorsz�g kir�lyai �s vez�rei a

lesz�rmazottai, mik�nt a k�vetkez�kben majd el�adjuk. A

szc�tiaiak, amint mondottuk, j� r�gi n�pek. R�luk a

t�rt�net�r�k akik a r�maiak viselt dolgait meg�rt�k, �gy

besz�lnek: A szitty�k valaha igen b�lcsek �s szel�dek voltak,

f�ldet nem m�veltek, �s majdnem semmif�le b�n nem fordult el�

k�z�tt�k. Ugyanis nem voltak mesters�ggel �p�lt h�zaik, csup�n

nemezb�l k�sz�lt s�traik. H�st, halat, tejet, m�zet ettek, �s

b�ven volt f�szeres boruk. Nyusztpr�mbe �s m�s vad�llatok

b�r�be �lt�ztek. Arany, ez�st, gy�ngy: annyi volt az nekik,

mint a kavics, mivel saj�t f�ldj�k folyamaiban tal�lhatt�k

mindezt. Nem k�v�nt�k a m�s�t, minthogy mindannyian gazdagok

voltak, sok �llatnak �s elegend� ennival�nak a birtokosai. Nem

par�zn�lkodtak, hanem mindenkinek csup�n csak egy feles�ge

volt. �mde ut�bb a sz�ban l�v� nemzet a h�bor�skod�sba

belef�radva, olyan kegyetlenn� fajult, hogy - n�mely

t�rt�net�r�k szerint - haragj�ban emberh�st evett, meg emberek

v�r�t itta. Hogy kem�ny egy nemzet volt, hitem szerint azt ma

is megismerhetitek ivad�kair�l. A szittya nemzetet bizony

semmif�le uralkod� nem hajtotta ig�ja al�. Tudniillik D�riust,

a perzs�k kir�ly�t cs�fosan megkergett�k, �gyhogy D�rius ott

nyolcvanezer embert vesz�tett el, s nagy rettegve szaladt

Perzsi�ba. Ugyancsak a szc�tiaiak C�rust, szint�n a perzs�k

kir�ly�t, h�romsz�zharmincezer ember�vel egy�tt meg�lt�k. A

szc�tiaiak mag�t Nagy S�ndort, F�l�p kir�lynak �s Olimpiadis

kir�lyn�nak a fi�t, aki sok orsz�got harcban leig�zott, szint�n

sz�gyenletesen megfutam�tott�k. Ugyanis a szitty�k kem�nyen

b�rtak minden f�radalmat, meg testileg is nagyok, a harcban

pedig vit�zek voltak. Semmij�k sem lehetett a vil�gon, amit ne

tettek volna kock�ra, ha s�relem esett rajtuk. S amikor a

gy�zelem az �v�k lett, �ppens�ggel nem t�rt�k magukat a

zs�km�ny ut�n, mint ut�daik k�z�l a mostaniak, hanem csak a

dics�s�get kerest�k ezen az �ton. D�riust, C�rust �s S�ndort

nem sz�m�tva, a vil�gon egyetlenegy nemzet sem merte l�b�t

tenni az � f�ldj�kre. A fent nevezett szittya nemzet pedig

kem�ny volt a harcban �s gyors a lovon; a fej�n sisakot

hordott, az �jjal, ny�llal k�l�nb�l b�nt, mint a vil�g �sszes

nemzetei k�z�l ak�rmelyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az

ut�dair�l is meg�t�lhetitek. A szittya f�ld �ppen az�rt, mert

annyira messze esik a forr� �g�vt�l, k�l�n�sen kedvez a

nemzed�kek szaporod�s�nak. Azonban - �mb�r szerf�l�tt nagy

kiterjed�s� - m�gis a rajta sz�letett n�ps�g sokas�g�t sem

t�pl�lni, sem befogadni nem tudta. Ez�rt a h�t fejedelmi

szem�lyt, akit h�tmagyarnak mondottak, a helysz�k�t nem t�rte

tov�bb, hanem gondolkozott, hogy azt mindenk�ppen elh�r�tja.

Akkor ez a h�t fejedelmi szem�ly tan�csot tartva meg�llapodott

abban, hogy olyan f�ldet foglal el mag�nak, amelyen laknia

lehet, s ev�gb�l elhagyja sz�l�f�ldj�t, mik�ppen majd a

k�vetkez�kben el�adjuk.

              MI�RT MONDJ�K AZT, HOGY HUNG�RUSOK?

Most ehhez m�g azt kell hozz�tenn�nk, mi�rt h�vj�k a szittya

f�ldr�l kik�lt�z�tt n�pet hung�rusoknak. Hung�rusoknak

Hungv�rr�l nevezt�k el �ket az�rt, mert a szlov�nek megh�d�t�sa

ut�n a h�t fejedelmi szem�ly Pann�nia f�ldj�re l�pve, ott j�

sok� id�z�tt. Innen az �sszes k�rnyez� nemzetek �lmost, �gyek

fi�t, hungv�ri vez�rnek h�vt�k, katon�it meg hungv�rusoknak. De

el�g ennyi! Ezt elhagyva t�rj�nk vissza kit�z�tt munk�nkra,

haladjunk a t�rt�nelem �tj�n, s �gy, amint a Szentl�lek

sugallja, v�gezz�k a megkezdett m�vet!

                     �LMOS, AZ ELS� VEZ�R

Az �r megtestes�l�s�nek nyolcsz�ztizenkilencedik esztendej�ben

�gyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok id� m�lt�n M�g�g

kir�ly nemzets�g�b�l val� igen nemes vez�re volt Szc�ti�nak,

aki feles�g�l vette Dent�-Mogyerban �nedbelia vez�rnek Emes

nev� le�ny�t. Ett�l fia sz�letett, aki az �lmos nevet kapta.

Azonban isteni, csod�s eset k�vetkezt�ben nevezt�k el �lmosnak,

mert teherben lev� anyj�nak �lm�ban isteni l�tom�s jelent meg

turulmad�r k�p�ben, �s mintegy re� sz�llva teherbe ejtette �t.

Egyszersmind �gy tetszett neki, hogy m�h�b�l forr�s fakad, �s

�gy�k�b�l dics� kir�lyok sz�rmaznak, �mde nem a saj�t f�ldj�k�n

sokasodnak el. Mivel teh�t az alv�s k�zben felt�n� k�pet magyar

nyelven �lomnak mondj�k, �s az � sz�let�s�t �lom jelezte el�re,

az�rt h�vt�k �t szint�n �lmosnak. Vagy az�rt h�vt�k �lmosnak -

ami latinul annyi, mint szent -, mivel az � ivad�k�b�l szent

kir�lyok �s vez�rek voltak sz�letend�k. De err�l ne t�bbet!

                          �LMOS VEZ�R

�lmos vez�r pedig, miut�n vil�gra sz�letett, nagy �r�m�re

szolg�lt �gyeknek �s rokonainak, tov�bb� Szc�tia majdnem �sszes

el�kel�inek, merthogy az apja, �gyek, M�g�g kir�ly

nemzets�g�b�l eredt. Maga �lmos meg sz�p, de barna orc�j� volt;

a szeme fekete, de nagy; a termete magas �s karcs�; a keze

nagy, az ujjai vaskosak. �lmos egyszersmind kegyes, j�akarat�,

b�kez�, b�lcs, der�k katona volt; vid�m adakoz� mindazok

r�sz�re, akik Szc�tia orsz�g�ban abban az id�ben katon�k

voltak. Mid�n pedig �lmos az �rett kort el�rte, mintegy a

Szentl�lek aj�nd�ka jutott neki, s �gy pog�ny l�t�re m�gis

hatalmasabb volt �s b�lcsebb Szc�tia �sszes vez�rein�l. �s az

orsz�gnak minden dolg�t abban az id�ben az � tan�csai szerint

vagy az � seg�ts�g�vel int�zt�k. Mikor �rett ifj�v� serd�lt,

�lmos vez�r akkor feles�g�l vette azon a f�ld�n egy igen nemes

vez�rnek a le�ny�t. Ett�l sz�letett �rp�d nev� fia, akit

mag�val vitt Pann�ni�ba, amint majd a k�vetkez�kben el�adjuk.

                   �LMOS VEZ�R MEGV�LASZT�SA

A hung�rusoknak igen vit�z �s a hadi viszontags�gokban felette

hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredet�t a szittya

nemzetb�l vette, amelyet saj�t nyelv�n dent�-mogyernak

neveznek. �s az a f�ld t�lont�l megtelt az ott sz�letett n�pek

sokas�g�val, annyira, hogy �v�it m�r sem t�pl�lni, sem

befogadni nem tudta, mint fentebb mondottuk. Ez�rt akkor a h�t

fejedelmi szem�ly, akit mind a mai napig h�tmagyarnak h�vnak, a

helysz�k�t tov�bb nem t�rhetv�n, tan�csot tartott, �s k�sedelem

n�lk�l fegyverrel, haddal igyekezett m�dj�t ejteni, hogy

sz�l�f�ldj�t elhagyja, s olyan f�ldet foglaljon el mag�nak,

amelyen laknia lehet. Akkor a v�laszt�suk arra esett, hogy majd

Pann�nia f�ldj�t keresik fel. Err�l ugyanis a sz�llong� h�rb�l

azt hallott�k, hogy az Attila kir�ly f�ldje, akinek az

ivad�k�b�l �lmos vez�r, �rp�d apja sz�rmazott. �mde a h�t

fejedelmi szem�ly k�z�s �s igaz �rtelemmel bel�tta, hogy a

megkezdett �tnak v�g�re nem j�rhat, hacsak vez�r �s parancsol�

nem lesz felette. Teh�t a h�t f�rfi� szabad akarattal �s

egyet�rt�ssel vez�r�l �s parancsol�ul v�lasztotta mag�nak, s�t

fiai fiainak is a v�gs� nemzed�kig �lmost, �gyek fi�t, �s

azokat, akik az � nemzets�g�b�l sz�rmaznak, mivel �lmos vez�r,

�gyek fia, tov�bb� azok, akik az � nemzets�g�b�l sz�rmaztak,

jelesebbek voltak nem dolg�ban, meg hadban is hatalmasabbak.

Tudniillik az a h�t fejedelmi szem�ly nem dolg�ban el�kel�,

hadban hatalmas, h�s�gben �llhatatos f�rfi� volt. Akkor

k�zakarattal �lmos vez�rnek ezt mondt�k: "A mai napt�l kezdve

t�ged vez�r�nkk� �s parancsol�nkk� v�lasztunk, s ahova a

szerencs�d visz, oda k�vet�nk t�ged." Majd a fent eml�tett

f�rfiak mindegyike �lmos vez�r�rt - pog�ny szok�s szerint -

saj�t v�r�t egy ed�nybe csorgatta, s esk�j�t ezzel

szentes�tette. �s noha pog�nyok voltak, m�gis azt a hitet,

melyet akkor egym�s k�zt esk�j�kre tettek, mindhal�lukig

megtartott�k �gy, amint ez az esk� itt k�vetkezik.

                            ESK�J�K

Az esk� els� szakasza �gy hangzott: Hogy ameddig csak az �

�let�k, s�t az ut�daik� is tart, mindig �lmos vez�r ivad�k�b�l

lesz a vez�r�k. Az esk� m�sodik szakasza �gy hangzott: Hogy ami

j�sz�got csak f�radalmaik �r�n szerezhetnek, mindegyik�knek

r�sze legyen abban. Az esk� harmadik szakasza �gy hangzott:

Hogy azok a fejedelmi szem�lyek, akik a tulajdon szabad

akaratukb�l v�lasztott�k �lmost urukk�, sem �k maguk, sem fiaik

soha, semmi esetre ki ne essenek a vez�r tan�cs�b�l �s az

orsz�g tiszts�geib�l. Az esk� negyedik szakasza �gy hangzott:

Hogyha valaki ut�daik k�z�l h�tlen lenne a vez�r szem�ly�hez,

vagy egyenetlens�get sz�tana a vez�r �s rokonai k�z�tt, a

b�n�snek v�re omoljon, amint az � v�r�k omlott az esk�ben,

melyet �lmos vez�rnek tettek. Az esk� �t�dik szakasza �gy

hangzott: Hogyha valaki �lmos vez�r �s a t�bbi fejedelmi

szem�lyek ut�dai k�z�l az esk�vel k�t�tt meg�llapod�sokat meg

akarn� szegni, �r�k �tok s�jtsa. Ennek a h�t f�rfi�nak a neve

volt: �lmos, �rp�d apja; El�d, Szabolcs apja, kit�l a Cs�k-

nemzets�g sz�rmazik; Kend, Korc�n apja; Ond, Ete apja, akit�l a

Kal�n- �s K�lcse-nemzets�g sz�rmazik; Tas, L�l apja; Huba,

akit�l a Szemere-nemzets�g sz�rmazik; a hetedik T�t�ny, Horka

apja, s Hork�nak a fiai voltak Gyula �s Zombor, akikt�l a

Magl�d-nemzets�g sz�rmazik, amint al�bb majd sz� lesz r�la. De

el�g! Haladjunk a t�rt�nelem �tj�n!

                         KIK�LT�Z�S�K

Az �r megtestes�l�s�nek nyolcsz�znyolcvannegyedik

esztendej�ben, amint az �v szerint jegyzett kr�nik�kban �rva

vagyon, a h�t fejedelmi szem�ly, akit h�tmagyarnak h�vnak,

kij�tt Szc�tia f�ldj�r�l nyugat fel�. K�z�tt�k kij�tt �lmos

vez�r, a M�g�g kir�ly nemzets�g�b�l val� �gyek fia, j�

eml�kezet� f�rfi�, uruk �s tan�csad�juk nekik; kij�tt pedig a

feles�g�vel meg a fi�val, �rp�ddal, valamint a nagyb�tyj�nak,

H�leknek k�t fi�val: Szov�rddal �s Kadocs�val, tov�bb� az

ugyanarr�l a vid�kr�l val� sz�vets�ges n�peknek

megsz�ml�lhatatlanul nagy sokas�g�val. Sok-sok nap pedig puszta

t�jakon vonultak; az Etel foly�t pog�ny m�don t�ml�n �lve

�sztatt�k �t, �s sehol v�rosba vagy emberi lak�helyhez vezet�

utat nem tal�ltak. K�zben nem ett�k ember munk�j�nak a

gy�m�lcs�t, amint rendesen szokt�k, hanem h�ssal, hallal

t�pl�lkoztak mindaddig, am�g Oroszorsz�gba nem �rtek azon a

r�szen, melyet Szuszdalnak h�vnak. Ifjaik majdnem mindennap

vad�szaton voltak; ez�rt azt�n att�l az id�t�l fogva

mindmostan�ig a magyarok jobb vad�szok is, mint a t�bbi

nemzetek. �s �lmos vez�r meg �v�i mind ekk�ppen vonulva l�ptek

Oroszorsz�g f�ldj�re azon a r�szen, amelyet Szuszdalnak h�vnak.

                          OROSZORSZ�G

Miut�n pedig az oroszok vid�k�t el�rt�k, minden ellenszeg�l�s

n�lk�l eg�sz Kiev v�ros�ig hatoltak. Mid�n Kiev v�ros�n

kereszt�lmentek, a Dnyeper foly�n �thaj�zva meg akart�k

h�d�tani az oroszok orsz�g�t. Akkor az oroszok vez�rei ezt

�szrev�ve nagyon megijedtek, mivel hallott�k, hogy �lmos vez�r,

�gyek fia, Attila kir�ly nemzets�g�b�l sz�rmazik, akinek az �

el�deik �vi ad�t fizettek. De m�gis a kievi vez�r �sszeh�vta

minden f�ember�t, �s tan�csot tartva azt v�lasztott�k, hogy

hadra kelnek �lmos vez�r ellen, �s ink�bb meghalnak a harcban,

mintsem hogy elvesz�ts�k orsz�gukat, �s k�ny�k-kedv�k ellen�re

�lmos vez�r uralma al� ker�ljenek. A kievi vez�r azonnal

k�veteket k�ld�tt legh�vebb bar�taihoz, a h�t kun vez�rhez, �s

seg�ts�gre h�vta �ket. Akkor ez a h�t vez�r, akinek a neve: Ed,

Ed�m�n, Et, B�ng�r, �rs�r apja �cs�d, Vajta, Alaptolma apja

Ketel, ugyancsak nem kicsiny sz�m� lovast gy�jt�tt egybe, �s a

kievi vez�r ir�nt val� bar�ts�gb�l sebes v�gt�ban �lmos vez�r

ellen j�tt. A kievi vez�r a maga sereg�vel el�j�k vonult, �s

most m�r a kunokkal gyarapodva, sok fegyveressel �lmos ellen

nyomult. �lmos vez�r pedig, akinek seg�ts�ge a Szentl�lek volt,

fegyvert �ltve csatarendbe szedte sereg�t, s ide-oda lovagolva

buzd�totta katon�it; majd hirtelen el�j�k rugtatva meg�llott

mindny�jukkal szemben, �s ezt mondta nekik: "Szitty�k,

bajt�rsaim, nagyvit�z f�rfiak! Eml�kezzetek utatok kezdet�re,

amikor azt mondt�tok, hogy fegyverrel, haddal olyan f�ldet

kerestek, amelyen lakhattok. Teh�t ne zavarodjatok meg az

oroszok �s kunok sokas�g�t�l, akik a mi kuty�inkhoz

hasonl�tanak. Hiszen a kuty�k, amint uruk szav�t hallj�k, nemde

r�gt�n f�lelembe esnek? Mivel a derekass�got nem a n�p nagy

sz�ma, hanem a l�lek b�tors�ga szabja meg. Vagy nem tudj�tok,

hogy egy oroszl�n sok szarvast megszalaszt, mint ahogy egy

b�lcs mondja. De f�lre ezekkel! Csak azt mondom nektek: Ugyan

ki tudott ellene �llni Szc�tia katon�inak? Nemde D�riust, a

perzs�k kir�ly�t, a szc�tiaiak megkergett�k, �gy, hogy

r�m�let�ben nagy sz�gyenszemre Perzsi�ba szaladt �s elvesz�tett

nyolcvanezer embert? Vagy C�rust, ugyancsak a perzs�knak

kir�ly�t, nemde szint�n a szc�tiaiak �lt�k meg

h�romsz�zharmincezredmag�val? Vagy mag�t Nagy S�ndort is, F�l�p

kir�lynak �s Olimpiadis kir�lyn�nak a fi�t, aki harcban sok

orsz�got leig�zott, ugye szint�n r�tul megszalasztott�k a

szc�tiaiak? Ez�rt h�t derekasan �s vit�z�l k�zdj�nk azok ellen,

akik a mi kuty�inkhoz hasonlatosak, s �gy f�lj�nk az �

sokas�gukt�l, mint a legyek felh�j�t�l." Ezt hallv�n �lmos

vez�r katon�i, nagy b�tors�gra gy�ltak. Azonnal megf�jt�k a

harci k�rt�ket mindenfel�, a k�t ellens�ges sereg �sszecsapott

�s heves k�zdelembe bocs�tkozott egym�ssal. S igen sokan

elestek az oroszok �s kunok k�z�l. Az oroszok �s kunok vez�rei

pedig l�tv�n, hogy �v�ik a harcban alul maradnak, fut�snak

eredtek, �s hogy �let�ket megments�k, sietve Kiev v�ros�ba

h�z�dtak. �lmos vez�r meg katon�i az oroszokat �s kunokat

eg�szen Kiev v�ros�ig �ld�zt�k, �s �gy apr�tott�k a kunok tar

fej�t, mint a nyers t�k�t. Az oroszok �s kunok vez�rei pedig,

mikor a szc�tiaiak vakmer�s�g�t l�tt�k, a v�rosban meglapultak,

mint a n�m�k.

               B�KE A VEZ�R �S AZ OROSZOK K�Z�TT

�lmos vez�r �s vit�zei pedig a gy�zelem ut�n elfoglalt�k az

oroszok f�ldjeit, �s javaikat elszedve a m�sodik h�ten Kiev

v�ros�t fogt�k ostrom al�. Mikor azt�n a h�gcs�kat kezdt�k

odat�masztani a falhoz, a kun �s orosz vez�rek a szc�tiaiak

mer�szs�g�nek l�tt�ra nagyon megr�m�ltek. S amikor bel�tt�k,

hogy nem b�rnak nekik ellen�llni, akkor a kievi vez�r �s az

oroszok m�s vez�rei, nemk�l�nben az ott lev� kunok�i is

k�veteket k�ldtek, s k�rt�k �lmos vez�rt meg f�embereit, hogy

k�ssenek vel�k b�k�t. Mikor pedig a k�vetek �lmos vez�rhez

j�ttek, �s k�rt�k �t, hogy uraikat ne �zz�k el sz�keikb�l,

akkor �lmos vez�r �v�ivel tan�csot tartv�n, �gy k�ld�tte vissza

az oroszok k�veteit, hogy vez�reik �s el�kel�ik fiaikat t�szul

adj�k, �vi ad�ul t�zezer m�rk�t fizessenek, ezenfel�l pedig

�lelmiszert, ruh�t �s m�s sz�ks�geset. Az orosz vez�rek, ugyan

nem �nk�ntesen, de m�gis mindezt megadt�k �lmos vez�rnek.

Azonban k�rt�k �lmos vez�rt, hogy Halics f�ldj�t elhagyva, a

Havas-erd�n t�l nyugat fel�, Pann�nia f�ldj�re vonuljanak,

amely el�bb Attila kir�ly f�ldje volt. �s dics�rt�k nekik

Pann�nia f�ldj�t, hogy milyen szerf�l�tt j�. Mondt�k ugyanis,

hogy ott nagyon nevezetes forr�svizek �mlenek �ssze: a Duna, a

Tisza �s pomp�s halakban b�velked� egy�b nevezetes forr�sok.

Azt a f�ldet - mondt�k - szlov�nek, bolg�rok, blachok �s a

r�maiak p�sztorai lakj�k. Ugyanis Attila kir�ly hal�la ut�n a

r�maiak Pann�nia f�ldj�t legel�knek h�vt�k az�rt, mivel a

ny�jaik Pann�nia f�ldj�n legeltek. �s joggal mondhatt�k

Pann�nia f�ldj�r�l, hogy az a r�maiak legel�je, hiszen �ppen

most is a r�maiak legelnek Magyarorsz�g javaib�l. De m�r el�g

is ebb�l!

                      A KUNOK H�T VEZ�RE

�lmos vez�r meg f�emberei tan�csot tartv�n, az oroszok

vez�reinek k�relm�t teljes�tett�k, s b�k�t k�t�ttek vel�k.

Akkor az orosz vez�rek, tudniillik a kievi �s szuszdali, hogy

sz�keikb�l el ne �zz�k �ket, fiaikat t�szul adt�k �lmos

vez�rnek, �s vel�k egy�tt t�zezer m�rk�t k�ld�ttek, meg ezer

lovat orosz m�dra d�sz�tett nyereggel �s f�kkel, tov�bb� sz�z

kun fi�t, valamint negyven teherhord� tev�t, t�m�ntelen

h�lgymeny�t- �s m�kuspr�met, v�g�l sok m�s aj�nd�kot, csak �gy

sz�ml�latlanul. Akkor a fent nevezett kun vez�rek, tudniillik

Ed, Ed�m�n, Et, Bors apja B�ng�r, �rsur apja �cs�d, Vajta,

kit�l a Baracska-nemzets�g sz�rmazik, Alaptolma apja Ketel,

mid�n l�tt�k �lmos vez�r kegyess�g�t, amelyet az oroszok

ir�ny�ban tan�s�tott, l�ba el� borulva �nk�nt megh�doltak �lmos

vez�rnek ezekkel a szavakkal: "A mai napt�l fogva legv�gs�

nemzed�k�nkig urunkk� �s parancsol�nkk� v�lasztunk, �s ahov� a

szerencs�d visz, minden�v� veled megy�nk." �s amit sz�val

mondottak �lmos vez�rnek, azt pog�ny m�dra hitet t�ve, esk�vel

is meger�s�tett�k. Nekik �lmos vez�r �s f�emberei ugyanily

m�don hittel meg esk�vel k�telezt�k le magukat. Akkor ez a h�t

kun vez�r feles�gest�l, gyermekest�l meg ezenk�v�l is nagy

sokas�ggal k�sz volt Pann�ni�ba j�nni. Hasonl�k�ppen az oroszok

k�z�l szint�n sokan �lmos vez�rhez csatlakoztak, vele egy�tt

Pann�ni�ba j�ttek, �s marad�kuk k�l�nb�z� helyeken eg�szen a

mai napig Magyarorsz�gon lakik.

                   LADOM�R �S HALICS V�ROSA

Akkor �lmos vez�r �s a t�bbi fejedelmi szem�ly, akit

h�tmagyarnak mondanak, tov�bb� a kun vez�rek rokons�gukkal meg

f�rfi- �s n�csel�deikkel egyetemben kivonultak Kievb�l, s a

kievi oroszok kalauzol�sa mellett Ladom�r v�ros�hoz �rtek. A

ladom�ri vez�r �s f�emberei pedig k�l�nf�le dr�ga aj�nd�kokkal

az orsz�g hat�r�ig el�be mentek �lmos vez�rnek, �s Ladom�r

v�ros�t �nk�nt megnyitott�k neki. S �lmos vez�r minden

hozz�tartoz�j�val h�rom h�tig maradt ott. A harmadik h�ten

pedig a ladom�ri vez�r a maga k�t fi�t f�jobb�gyai valamennyi

fi�val egy�tt kezes�l adta �lmos vez�rnek. Azonfel�l k�tezer

m�rka ez�st�t �s sz�z m�rka sz�naranyat sz�mtalan pr�mmel �s

k�nt�ssel, tov�bb� h�romsz�z parip�t felnyergelve �s f�kkel

felszerelve, huszon�t tev�t �s ezer �kr�t, hogy a m�lh�jukat

vigye, v�g�l sz�mtalan m�s aj�nd�kot adott a vez�rnek �s

f�embereinek egyar�nt. A negyedik h�ten �lmos vez�r �v�ivel

egy�tt Halicsba j�tt, s ott pihen�helyet v�lasztott mag�nak �s

�v�inek. Mid�n ezt Halics vez�re meghallotta, minden

hozz�tartoz�j�val mez�tl�b el�be ment �lmos vez�rnek, �s

k�l�nf�le aj�nd�kokat ny�jtott �t �lmos vez�r haszn�lat�ra:

majd Halics v�ros�nak a kapuj�t megnyitv�n, mint a saj�t ur�t,

�gy l�tta vend�g�l, egyetlen fi�t az orsz�g f�embereinek a

fiaival egy�tt t�szul adta, azonfel�l t�z kit�n� arab parip�t

meg h�romsz�z m�s lovat nyergest�l, f�kest�l, tov�bb� h�romezer

m�rka ez�st�t meg k�tsz�z m�rka aranyat �s gy�ny�r�s�ges

ruh�kat aj�nd�kozott a vez�rnek, s�t minden katon�j�nak is.

Mikor azt�n �lmos vez�r egy h�napja tartott pihen�t Halicsban,

akkor Halics vez�re �s t�bbi t�rsai, akiknek a fiai kezess�gben

voltak, azzal a k�relemmel folyamodtak �lmos vez�rhez �s

nemeseihez, hogy a Havason t�l nyugat fel�, Pann�nia f�ldj�re

sz�lljanak le. Ugyanis azt mondt�k nekik, hogy az a f�ld

szerf�l�tt j�, �s rajta igen nevezetes forr�sok �mlenek egybe,

melyeknek - amint fentebb eml�tett�k - a neve: Duna, Tisza,

V�g, Maros, K�r�s, Temes �s t�bb m�s; hozz� m�g - mondt�k - ez

a f�ld el�bb Attila kir�ly f�ldje volt. Az � hal�la ut�n a

r�mai fejedelmek foglalt�k el Pann�nia f�ldj�t eg�szen a

Dun�ig, �s ott telep�tett�k le a p�sztoraikat. Azt a f�ldet

pedig, amely a Duna-Tisza k�z�n ter�lt el, Nagy K�n, Bulg�ria

vez�re, Sal�n vez�r �se foglalta el az oroszok �s lengyelek

hat�r�ig, s lakosokul szlov�neket meg bolg�rokat tett oda. Azt

a f�ldet tov�bb�, amely a Tisza �s az Erd�ly fel� elter�l�

Igyfon-erd� k�z� esik, a Maros foly�t�l a Szamos foly�ig Mar�t

vez�r foglalta el, kinek az unok�j�t a magyarok M�n-Mar�tnak

mondt�k, m�gpedig az�rt, mert t�bb asszonya volt; ezt a f�ldet

az a n�ps�g lakta, amelyet koz�rnak mondanak. Azt a f�ldet

v�g�l, amely a Maros foly�t�l eg�szen Orsova v�r�ig ter�l el,

egy bizonyos Galad nev� vez�r, aki Bodony v�r�b�l j�tt,

foglalta el a kunok seg�ts�g�vel. Az � ivad�k�b�l sz�letett

Ajtony, akit azt�n j�val k�s�bb, Szent Istv�n kir�ly idej�ben,

Doboka fia Csan�d, a kir�ly unoka-fitestv�re Maros melletti

v�r�ban meg�lt, mivelhogy az eml�tett kir�lynak minden dologban

ellenszeg�lt. Csan�dnak az eml�tett kir�ly a j�szolg�lat�rt

feles�get adott, �s neki adom�nyozta Ajtony v�r�t �sszes

tartoz�kaival egyetemben, amint h�t szok�suk a j� uraknak

h�veiket megaj�nd�kozni. Ennek a v�rnak most is Csan�d a neve.

De el�g ebb�l!

                MIK�PPEN J�TTEK BE PANN�NI�BA?

�lmos vez�r �s f�emberei pedig elfogadv�n az oroszok tan�cs�t,

igen biztos b�k�t k�t�ttek vel�k, minthogy az orosz vez�rek,

hogy a sz�k�kb�l el ne kergess�k �ket, kezes�l adt�k fiaikat,

mint fentebb mondottuk, sz�mtalan aj�nd�kkal egy�tt. Akkor

Halics vez�re elrendelte, hogy k�tezer nyilas �s h�romezer

paraszt j�rjon el�tt�k s a Havas-erd�n �t a hungi hat�rig utat

k�sz�tsen nekik. Egyszersmind �sszes barmaikat megrakatta

�lelemmel meg m�s sz�ks�gessel, s enni val� szarvasmarh�t

szint�n igen sokat adott aj�nd�kba. Akkor a h�t fejedelmi

szem�ly, akit h�tmagyarnak mondanak, �s az a h�t kun vez�r,

kinek a nev�t fentebb soroltuk el, rokons�gukkal meg f�rfi- �s

n�csel�deikkel egyetemben az oroszok tan�cs�ra �s seg�ts�g�vel

�tra keltek Pann�nia f�ldj�re. S �gy a Havas-erd�n �thaladva, a

hungi r�szekre sz�lltak. Mid�n pedig oda meg�rkeztek, azt a

helyet, amelyet el�sz�r foglaltak el, Munk�csnak nevezt�k el

az�rt, mivel igen nagy munk�val, f�rads�ggal jutottak el arra a

f�ldre, amelyet maguknak annyira �h�tottak. Ott azt�n, hogy

f�radalmaikat kipihenj�k, negyven napot t�lt�ttek, �s a f�ldet

kimondhatatlanul megkedvelt�k. A f�ld lakosai, a szlov�nek

pedig meg�rkez�s�kr�l �rtes�lve, sz�rnyen megijedtek, �s �nk�nt

megh�doltak �lmos vez�rnek, mivel hallott�k, hogy �lmos vez�r

Attila kir�ly nemzets�g�b�l sz�rmazik. S j�llehet Sal�n vez�r

emberei voltak, m�gis nagy tisztelettel �s f�lelemmel

szolg�ltak �lmos vez�rnek, megaj�nlva neki mindent, ami csak a

meg�lhet�shez sz�ks�ges, �gy, amint az urukkal szemben illend�.

Ilyen f�lelem �s retteg�s fogta el a f�ld lakosait. Kedv�ben is

j�rtak a vez�rnek meg f�embereinek, mint a szolg�k szoktak a

maguk ur�nak. Egyszersmind magasztalt�k nekik a f�ld

term�kenys�g�t, �s elbesz�lt�k, hogy Attila kir�ly hal�la ut�n

Nagy K�n, Sal�n vez�r �se, aki Bulg�ri�b�l j�tt, a g�r�g�k

cs�sz�r�nak tan�cs�ra �s seg�ts�g�vel mik�ppen foglalta el azt

a f�ldet. Elmondt�k azt is, hogy �ket magukat, a szlov�neket,

mik�ppen telep�tett�k Bulg�ria f�ldj�r�l az oroszok hat�r�ra,

tov�bb� hogy most a vez�r�k, Sal�n, mik�ppen b�nik vel�k �s

�v�ikkel, meg min� hatalma van neki k�r�s-k�r�l a szomsz�daik

felett.

                           HUNG V�RA

Akkor �lmos vez�r �s f�emberei ezek hallat�ra m�dfelett

felvidultak, �s Hung v�r�hoz lovagoltak, hogy elfoglalj�k azt.

Mik�zben t�bort �t�ttek a fal k�r�l, a v�rnak Laborc nev�

isp�nja - az isp�nt az ottlak�k nyelv�n duk�nak mondt�k -

fut�ra fogta a dolgot, �s Zempl�n v�ra fel� sietett. A vez�r

katon�i �z�be v�ve �t, egy foly� mellett elfogt�k, �s mindj�rt

azon a helyen felakasztott�k. Att�l a napt�l kezdve ezt a

foly�t az � nev�r�l Laborcnak h�vt�k. Azt�n �lmos vez�r �s �v�i

bevonulva Hung v�r�ba, a halhatatlan isteneknek nagy

�ldozatokat mutattak be, �s n�gy napig tart� lakom�t csaptak. A

negyedik napon pedig �lmos vez�r tan�csot tartv�n �s �v�it mind

megesketv�n, m�g �let�ben vez�rr� �s parancsol�v� tette fi�t,

�rp�dot. Ez�rt h�vt�k �rp�dot Hungv�ria vez�r�nek, �sszes

vit�zeit pedig Hungr�l hungv�rusoknak nevezt�k el az idegenek

nyelv�n, �s ez az elnevez�s mostan�ig �l az eg�sz vil�gon.

                          �RP�D VEZ�R

Az �r megtestes�l�s�nek kilencsz�zharmadik esztendej�ben �rp�d

vez�r elk�ldv�n seregeit, az eg�sz f�ldet, amely a Tisza �s a

Bodrog k�z� esik Ugocs�ig, minden lak�j�val egy�tt elfoglalta.

Borsova v�r�t ostrom al� fogta, harmadnapra harccal bevette,

falait lerombolta, �s Sal�n vez�r katon�it, akiket ott tal�lt,

bilincsbe verve Hung v�r�ba vezettette. Mialatt t�bb napon �t

ott id�ztek, a vez�r �s �v�i l�tt�k a f�ld term�kenys�g�t,

mindenf�le vad b�s�g�t, meg azt, hogy milyen gazdag halban a

Tisza �s a Bodrog folyam: s ez�rt a f�ldet kimondhatatlanul

megszerett�k. V�gre pedig, mid�n mindezt, ami t�rt�nt, Sal�n

vez�r futva elmenek�lt embereit�l meghallotta, kezet nem

mer�szelt emelni. Hanem bolg�r szok�s szerint k�veteket k�ldve

elkezdett fenyeget�zni: �rp�dot cs�fond�rosan Hungv�ria

vez�rek�nt �dv�z�lte, embereit g�nyosan hungv�rusoknak nevezte,

�s nagy csod�lkoz�sba kezdett, kik is h�t �k, �s honnan j�ttek,

hogy ilyen dolgokat mertek elk�vetni. Egy�ttal meg�zente nekik,

hogy gonosz cselekedeteiket tegy�k j�v�, �s a Bodrog foly�n

semmi esetre �t ne merjenek j�nni, mert k�l�nben � maga

kerekedik fel a g�r�g�k �s bolg�rok seg�ts�g�vel, �s gonosz

cselekedet�ket megtorolva, alig ereszt el majd k�z�l�k csak

egyet is, aki haz�j�ba visszajutva hirdethesse az �r�m�t, hogy

megmenek�lt. Sal�n vez�r k�ld�ttei Zempl�n v�r�nak menve

�tkeltek a Bodrog foly�n, �s m�snap eljutottak �rp�d vez�rhez.

Harmadnap pedig �rp�d vez�rt uruk nev�ben k�sz�nt�tt�k, �s amit

az meghagyott, tudt�ra adt�k. �rp�d vez�r meghallgatv�n a

d�lyf�s Sal�n vez�r k�vets�g�t, nem g�ggel, hanem tisztess�ggel

v�laszolta neki a k�vetkez�ket: "Az �n �sap�m�, a nagy hatalm�

Attila kir�ly� volt a Duna-Tisza k�z�n elter�l� f�ld eg�szen a

bolg�rok hat�r�ig, ami most az uratok�. De m�gis �n, nem ugyan

az�rt, mintha a g�r�g�kt�l vagy bolg�rokt�l f�ln�k, hogy nem

b�rok vel�k szembesz�llani, hanem vez�reteknek, Sal�nnak a

bar�ts�ga kedv��rt k�rek a marh�im miatt a magam juss�b�l egy

r�szecsk�t, tudniillik a Saj� foly�ig elter�l� f�ldet.

Azonfel�l azt k�rem a vez�retekt�l, hogy k�ldj�n nekem a maga

j�volt�b�l k�t kors�t tele Duna viz�vel �s egy nyal�bot Alp�r

homokj�nak a f�v�b�l, hogy megtapasztalhassam, vajon �desebb-e

Alp�r homokj�nak a f�ve a szc�tiai t�jaknak, azaz Dent�-

mogyernak a f�v�n�l, �s a Duna vize vajon jobb-e a Don

viz�n�l." S miut�n �gy tudtukra adta �zenet�t, t�bb mindennel

gazdagon megaj�nd�kozta �ket, �s ezzel megszerezv�n

j�akaratukat, meghagyta nekik, hogy menjenek haza. Azt�n �rp�d

vez�r tan�csot tartv�n szint�n elk�ld�tte k�veteit Sal�n

vez�rhez, s k�ld�tt neki tizenk�t feh�r lovat, tizenk�t tev�t

meg tizenk�t kun fi�t, a vez�r�nek pedig tizenk�t nagyon �gyes

orosz le�nyt, tov�bb� tizenk�t h�lgymeny�tpr�met, tizenk�t

nyestb�rt �s tizenk�t aranyos k�nt�st. A k�ld�ttek voltak ebben

a k�vets�gben az el�kel�bb szem�lyek k�z�l Ete apja Ond, a

m�sik meg Alaptolma apja Ketel. Harmadiknak k�ldtek m�g egy

igen ser�ny vit�zt, Tarcalt, k�mlel�s v�gett, hogy vizsg�lja

meg a f�ld min�s�g�t, s hamarabb visszafordulva adjon h�rt

ur�nak, �rp�d vez�rnek.

                         KOM�ROM V�RA

�rp�d vez�r k�ld�ttei pedig: Ete apja Ond, Alaptolma apja Ketel

�s Tarcal kun vit�z, akinek a maga szem�ly�ben magva szakadt,

�tk�zben �t�sztatt�k a Bodrog foly�t azon a helyen, ahol ebbe a

S�torhalomr�l lefut� foly�cska bele�mlik. S �gy �tjutottak a

Bodrog foly�n; de mik�zben az eml�tett foly�csk�n keltek �t

nagy v�gan, a v�z �rj�ban Ketel lova megbotlott, s � elmer�lve

t�rsai seg�ts�g�vel is csak alig b�rt a hal�lb�l kimenek�lni.

Azt a foly�t ez�rt Ketel t�rsai tr�f�b�l Ketelpatak�nak

nevezt�k el. Majd k�s�bb �rp�d vez�r kegyesen ugyanennek a

Ketelnek adom�nyozta S�torhalomt�l eg�szen a Tolcsva viz�ig az

eg�sz f�ldet lakosaival egyetemben. De nemcsak ezt kapta Ketel,

hanem j�val t�bbet, mivel �rp�d vez�r eg�sz Pann�nia

megh�d�t�sa ut�n h�s�ges szolg�lat��rt nagy f�ldet adott neki a

Duna mellett ott, ahol a V�g foly� beletorkollik. Itt ut�bb

Ketel fia Alaptolma v�rat �p�tett, �s azt Kom�romnak nevezte.

Ennek a v�rnak a szolg�lat�ra odaadta mind a mag�val hozott,

mind pedig a vez�rt�l nyert n�pnek a k�tharmad�t. Hossz� id�

m�lt�n ugyancsak ezen a helyen temett�k el pog�ny m�dra mag�t

Ketelt meg a fi�t, Tolm�t. Azt a f�ldet is, amelyet most

Ketelpatak�nak h�vnak, az � ivad�ka Sz�r L�szl� fi�nak, Andr�s

kir�lynak az idej�ig birtokolta. Azonban Andr�s kir�ly Ketel

ut�dait�l cser�be megszerezte azt a helyet, m�gpedig k�t ok

miatt: el�sz�r, mert a kir�lyoknak alkalmas volt vad�szat

c�lj�ra, m�sodszor meg, mert szeretett azokon a t�jakon lakni a

feles�ge. Tudniillik ez, mivel az orosz vez�r le�nya volt, ott

k�zelebb lehetett a sz�l�f�ldj�hez, azonk�v�l pedig f�lt a

n�met cs�sz�r j�tt�t�l is, hogy majd P�ter kir�ly v�r�nek

megbosszul�sa v�gett bet�r Magyarorsz�gra, amint majd lentebb

besz�l�nk r�la.

                         TARCAL HEGYE

Ekkor Ond, Ketel meg Tarcal, miut�n az erd�n �thaladtak, a

Bodrog foly� mellett lovagoltak; majd mintha p�lyad�j�rt

futottak volna, sebes v�gt�ban nyargaltak fel egy j� magas

hegynek a cs�cs�ra. A m�sik kett�t maga m�g�tt hagyva, Tarcal,

a ser�ny vit�z �rt fel els�nek a hegyoromra. Ez�rt a hegyet

att�l a napt�l kezdve mostan�ig Tarcal hegy�nek nevezt�k. A

h�rom �r a hegy cs�cs�r�l, ameddig csak a szem ell�t, k�r�s-

k�r�l megszeml�lte a f�ldet; kimondhatatlanul meg is szerette

azt, �s mindj�rt azon a helyen, pog�ny szok�s szerint, egy

k�v�r lovat �lve le, nagy �ldom�st csapott. Tarcalt, aki mer�sz

ember volt �s meg�llta hely�t a harcban, a t�rsai most

elbocs�tott�k; s � katon�ival egy