L�ssuk a Kopp�ny k�r�li esem�nyeket a r�gi kr�nik�k elmond�saiban. Keltez�se szerint legr�gibb ezek k�z�tt a pannonhalmi ap�ts�gnak �ll�t�lagos alap�t� oklevele.

 

 

„A legfels�gesebb �r Isten nev�ben Istv�n, a legfels�bb kegyelem gondvisel�s�b�l a magyarok kir�lya. Hissz�k �s tudjuk, hogy ha a tisztelet�re szentelt helyek hat�s�g�t �s tisztess�g�t gyarap�tjuk, az nemcsak emberi tiszteletre, hanem isteni jutalomra is �rdemes. Az Isten szentegyh�za s a magunk minden �l� �s j�vend� hiveivel tudatjuk teh�t, hogy mi Anaszt�z urnak, a pannonhalmi Szent M�rton, m�g aty�nk �ltal megkezdett s Isten seg�ly�vel �ltalunk lelk�nk �dv�re s orsz�gunk �lland�s�g�ra bev�gzett monostora ap�tj�nak k�zbenj�r�s�ra, tan�cs�ra s megegyezt�vel oly szabadalmat enged�lyezt�nk, amin�t a Casinohegyi Szent Benedek monostora �lvez; mert ezen monostor aty�inak szent im�i s a nevezett ap�t, Anaszt�z �r tan�csai �s folytonos seg�lyez�se �ltal er�s�dt�nk �s koszoruztattunk meg. Azon k�l�n�s seg�lyt, melyet gyermekkoromban Szent M�rton �rdemei �ltal tapasztaltam, az, ut�dok eml�kezet�nek is �tadni rendeltem. Mid�n ugyanis a h�boruk zivatara kit�rt s a n�metek �s magyarok k�zt nagy villong�s t�madt s kiv�lt mid�n a polg�ri h�boru veszedelme �ltal szorongattatv�n, Somogy v�rmegye (uolente comitatu quodam nomine sumigiense) ki akarv�n �zni engemet aty�im sz�k�b�l, oly aggodalom fogott el, hogy lelki h�nykod�saimban, mit tegyek, merre forduljak, nem tudn�m: Poznan, Cunt, Orch vez�reim �s Domonkos �rsek �r k�rnyezet�ben fogadalmat tettem Szent M�rtonnak, hogy ha az � �rdemei�rt bels� �s k�ls� ellens�geimen gy�zedelmes leszek, a fent eml�tett v�rmegye (supranominati comitatus) minden javainak, tany�inak, sz�ll�inek, vetem�nyeinek, v�mjainak, a bek�lt�z�ttek borainak, mely az � tany�ikon terem, tizedeit, az eml�tett vez�rek �s sz�mos isp�nok tanus�ga szerint, nem a megyei p�sp�knek, hanem azon monostor ap�tj�nak fogom azonnal al�ja vetni. �s mid�n e fogadalom ut�n gy�zelmet nyertem, amit elm�mben forgatok vala, t�nyleg teljesiteni igyekeztem. Mert azon a helyen k�v�l m�g sem p�sp�ks�gek, sem ap�ts�gok nem l�teztek Magyarorsz�gon. S hiveim, ha szabad volt ott, ahol akartam, p�sp�ks�geket, ap�ts�gokat alapitanom, vajjon nem volt-e szabad tennem egy helynek, mit akartam? De m�gis, hogy Szent Mih�ly egyh�za ne l�tszass�k megr�vidittetni s a megyebeli p�sp�k se szenvedjen jogtalans�got a tizedek szed�s�ben neki adom�nyoztam minden lakosaival �s tartozand�s�gaival a Courtou nevezet� udvart. Ha teh�t � az �n hat�rozataim ellen valamit jogtalanul tenni vagy elfoglalni akarna: tudja meg, hogy it�let napj�n velem lesz dolga az �l�k �s holtak Istene el�tt. S m�g ezekhez kapcsolva mondom, hogy ugyanazon monostor minden nyugtalan�t�st�l ment legyen s a szerzeteseknek joguk legyen ap�tjuk elhunyta ut�n m�s ap�tot szabadon v�lasztani s amelyik p�sp�k �ltal akarj�k, f�lszentelni s az ap�toknak szabads�gukban �lljon az egyh�zi rendet b�rmely helyen s b�r melyik p�sp�kt�l f�lvenni. Egy ap�t el�tt se j�rhasson pedig a capella (Hordozhat� olt�r), hanem csak ezen monostor atyja el�tt, mag�nak e helynek tisztelet v�gett �s szents�ge miatt; a mis�t is, mint a p�sp�k, oly saruban v�gezze. Parancsoljuk teh�t az Ur J�zus Krisztusnak tanubizonys�ga mellett, hogy sem �rsek, p�sp�k, vez�r, �rgr�f, isp�n, alisp�n, sem m�s, ak�r nagy, ak�r csek�lyebb haland� a m�r eml�tett monostornak szolg�i, f�ldjei, sz�ll�i, tizedei, hal�szatjai, partjai, t�rv�nykez�si �gy�be annak ap�tja engedelme n�lk�l b�rmi m�don betolakodni ne mer�szeljen. Aki ezt cselekedn�, fizessen sz�z font finom aranyat, fel�t kamar�nknak, fel�t a nevezett monostornak s f�n�k�nek s az �r�kk� tart� �tok sulya �ltal terheltess�k. Hogy ez nagyobb hitelt nyerjen, e levelet saj�t kez�nk �ltal megpecs�teltetni parancsoltuk.

 

Az �r megtestes�l�s�nek ezeregyedik �v�ben, a XV. indicti�ban.

Istv�n els� magyar kir�ly uralkod�s�nak m�sodik �v�ben �ratott �s adatott ki e kiv�lts�g. Az egyh�z felszentel�sekor Sebesty�n �rsek �s      Ceba n�dorisp�n �ltal ezen falvak neveztettek meg: hal�szok, Fizeg, B�lv�nyos, Termirdi, Chimudi, Wisetcha, Vuosian, Murin, Curtou, Wag; Pozsony tized�nek harmadr�sze minden l�tez� �s j�vend� dolgokb�l.”

 

Az oklev�lb�l kitetszik, hogy ez nem annyira alapit� lev�l, mint ink�bb valamif�le pol�mikus irat a pannonhalmi ap�ts�g �s a veszpr�mi p�sp�k k�z�tt felmer�lt javadalmi vit�ban. A Szent Mih�ly egyh�za ugyanis a veszpr�mi p�sp�ki templom neve volt. Az �r�s Istv�n gyermekkor�ra hivatkozik, amikor a Szent M�rton hitvall� nagy seg�ts�g�r�l besz�l. Tudval�v� pedig, hogy ez a nagy seg�ts�g a Kopp�ny vez�r lever�se k�r�li esem�nyekre vonatkozik. Amikor Istv�n fejedelem nem „gyermekkor�t” �lte, hanem harminc�v k�r�li f�rfi volt. Az is szembe�tl�, hogy az 1001-ik �vben kelt oklev�l k�t �zben is v�rmegy�r�l besz�l. Nem val�sz�n� pedig, hogy az orsz�gnak megy�k szerint val� feloszt�sa ekkor m�r meglett volna.

 

Marcali Henrik err�l az oklev�lr�l �gy eml�kezik meg (Szil�gyi S�ndor-f�le Magyar T�rt�nelmi munka; a Vez�rek kora c�m� fejezet).:

 

„A pannonhalmi ap�ts�g alap�t� oklevele nincs meg. Nem ismer�nk igazi hiteles alap�t� oklevelet ebb�l az id�b�l, melyben a klastrom javadalmas telkek �s foglalkoz�si �gak szerint pontosan ki nem volna mutatva. Az az oklev�l, melyet rendesen annak tartanak, ink�bb pol�mia a veszpr�mi p�sp�ks�g ellen…”

 

Egy m�sik helyen viszont:

„B�r a pannonhalmi oklevelet nem tartjuk igazinak…”

Szalay L�szl� „Magyarorsz�g T�rt�nete” c�m� munk�j�nak I. k�tet�ben �gy eml�kszik meg err�l az „oklev�lr�l”:

„Az 1001-iki oklev�l – mint sz�mtalan egy�b okirat – a monostorban feljegyzett egykoru adatok k�s�bbi tal�n a XII. sz�zad elej�n t�rt�nt �sszef�z�se. Form�j�ra, teh�t fogalmaz�s�ra n�zve is �lm�, an�lk�l, hogy a monostort illet� adatok koholtak voln�nak.”

B�dinger M. osztr�k t�rt�net�r� (�sterreich Geschichte) azt tartja r�la, hogy hamis�tv�ny, mely II. Endre kir�lyunk idej�n k�sz�lt.

 

Mi igaz ezekb�l a dolgokb�l, mi nem – nem �rdekelhet benn�nket. Fontos csak az, hogy ebb�l az �r�sb�l indult ki az a mesebesz�d, amelyik szerint „Somogy v�rmegye ki akarv�n �zni engemet aty�im sz�k�b�l.” Kopp�ny nev�t az �r�s nem eml�ti ugyan, de a k�s�bbi kr�nik�k �ppen �gy, mint a maiak, kifejezetten Kopp�nyt v�dolj�k meg ezzel a gonosz sz�nd�kkal.

Ha Kopp�ny, a „l�zad�k” vez�re, t�nyleg ezt forgatja vala elm�j�ben, nehezen �rthet�, mi�rt nem sietett egyenesen �s k�zvetlen�l Esztergom fel�. Ahol Istv�n fejedelem sz�kelt volt. �s ahol Kopp�ny �t vagy elfoghatta volna, vagy ahonnan �t el�zhette volna; miel�tt valamif�le idegen seg�ts�g �rkezik valahonnan. �s nehezen �rthet�, hogy ehelyett, Somogy fel�l j�vet, a Balaton �szaki partvid�k�t megker�lte �s Veszpr�m ostrom�hoz kezdett. Ha azonban figyelembe vessz�k, hogy Veszpr�m a fejedelem nej�nek, a bajor Gizell�nak tulajdona volt; ha figyelembe vessz�k, hogy a kereszt�ny hitt�r�t�s �r�gye alatt, meg egy�b jogc�meken az orsz�gba besziv�rgott idegen, nyugati �llamokbeli n�peknek ez volt a gy�lekez� helye; hogy ez volt a pannoniai n�mets�gnek a f�v�rosa: akkor Kopp�nynak elj�r�sa is, sz�nd�kai is, nagyon meg�rthet�kk� v�lnak.

 

Kiknek k�reiben kell egy�bk�nt ennek az „oklev�lnek” meg�r�it keresn�nk, mutatja az egy hely�tt el�fordul� „�rgr�f” nevezet. Ezt a m�lt�s�got a r�gi magyarok nem ismert�k.

 

Jellemz�k az iratnak z�rad�ksorai is. Melyik egyh�z felszentel�s�t �rti alatta? Pannonhalm�t? Veszpr�met? Milyen �rtelemben, vagy mi�rt neveztettek meg Sebesty�n �rsek, Ceba n�dorisp�n �ltal azok a bizonyos falvak? Mire c�loz az irat ezekkel? Kit akar itt meger�s�teni?

 

N�zz�k a t�bbi �si kr�nik�kat. Amelyek t.i. a tuladunai l�zad�ssal vagy Kopp�ny szem�ly�vel foglalkoznak. Ilyen kr�nik�k a szent Istv�nr�l sz�l� k�t legenda, Hartvik p�sp�knek szent Istv�n �let�t t�rgyal� munk�ja stb., stb. Vegy�k sorra �ket:

 

„Mid�n azut�n Magyarorsz�g a szent ifju int�s�t�l f�gg�tt, ez a k�ls� orsz�gok n�peivel a hittel k�telezett b�k�t meger�s�tette, hogy amit elm�j�ben forgat vala, a kereszt�nys�g ujdon �ltetv�ny�ben ann�l biztosabban v�grehajthassa. Azonban a minden j� ellens�ge, az irigys�ggel �s gonoszs�ggal tele �rd�g, hogy Krisztus n�vend�k�nek szent sz�nd�k�t megrontsa, ellene bels� h�bor�s�got t�maszta, kinek �szt�nz�s�re a pog�ny n�p vonakodv�n nyak�t a kereszt�ny hitig�j�ba vetni, fejedelmeivel egy�tt mag�t uralkod�sa al�l kivonni t�rekedik vala. Kiket is a dics�s�ges kereszt jel�nek oltalm�ban, az Isten anyja az �r�k sz�z M�ria �rdemeinek seg�ly�vel, az Isten kedveltje, M�rton p�sp�k �s Szent Gy�rgy v�rtanu z�szl�ja alatt, vez�reik meg�let�se ut�n mindny�jokat csakhamar megh�d�tott �s miut�n a kereszts�g viz�vel megmosakodtak, buzg� papok �ltal az �dv�ss�g parancsait hirdettetv�n k�z�tt�k, az egy Isten tisztelet�re k�nyszeritett.”

 

Ebben az ugynevezett nagy legend�ban f�k�nt az els� �s az utols� mondatok azok, amelyek k�l�n�s figyelmet �rdemelnek. „Mid�n azut�n Magyarorsz�g a szent ifja int�s�t�l f�gg�tt.” L�tni fogjuk az al�bbiakban, hogy a nemzet leig�z�inak els� �s legf�bb t�rekv�se az volt, hogy a magvar alkotm�nyos uralmi szervezet hely�be a nyugati orsz�gokban d�vott abszolutisztikus, egyeduralmi korm�nyz�st tegy�k. Amelyik az � c�ljaiknak ink�bb megfelelt. Az im�nt id�zett kit�tel k�ts�gtelenn� teszi, hogy ez �gy t�rt�nt. „... az egy Isten tisztelet�re k�nyszer�tett” - mondja az utols� mondat. A legend�nak ez a kit�tele rosszul jellemzi a helyzetet. A magyarok a kereszt vall�s�nak felv�tele el�tt is csak egy istent im�dtak. Persze a maguk m�dja szerint. A t�bb isten im�d�sa n�luk nem volt szok�sos soha. Egy�bk�nt:

 

Szab� K�roly t�rt�net�r�nk, a legend�k magyarra ford�t�ja, a l�zad� fejedelmek alatt a h�t magyar nemzets�gnek fejeit gondolja, kik m�lt�s�gukban - mondja tov�bb - v�r szerint �r�k�ltek; ezek hatalm�t szent Istv�nnak meg kellett t�rni, hogy az �si, a v�rs�gi korm�nyszerkezet helyett, mely a kereszt�nys�g terjed�s�nek er�s akad�lyul szolg�lhatott (Ugyan mi�rt? Szerz�), a nyugat-eur�pai viszonyokhoz alkalmazott kereszt�ny egyeduralmi korm�nyform�t behozhassa �s megszil�rdithassa.

 

Szab� K�roly szerint teh�t a kereszt�ny hit �rv�nyes�l�se az �si magyar alkotm�nyoss�gnak elt�rl�s�t s az egyeduralmi korm�nyforma behozatal�t is sz�ks�gess� tette. B�torkodom ezt a v�lem�nyt t�ved�snek min�s�teni. Al�bb majd l�tni fogjuk, hogy az abszolutikus korm�nyforma behozatal�ra nem Istv�nnak volt sz�ks�ge �s nem a kereszt�ny vall�s terjeszt�s�nek. Ez a korm�nyforma mer�ben ellenkezik a magyar l�lekkel. Er�szakol�sa ink�bb h�tr�ltatta a kereszt�nys�g itteni terjed�s�t. Nemhogy el�mozd�totta volna azt.

 

A nagy legenda �r�ja �s kora ismeretlenek. Az �r�ra mag�ra jellemz�, hogy a Kopp�ny nevet mag�val az �rd�ggel helyettes�ti...

 

„Azonban n�mely nemesek, kiknek henye hivalkod�s vala sz�v�kben, l�tv�n, hogy amit megszoktak, k�nytelenek l�nek elhagyni, a kir�ly parancsait �rd�gi �szt�nz�sb�l megvetett�k s lelk�kben k�ny�k-kedv�k el�bbi szok�saira visszat�rv�n, ellene fegyvert fog�nak. �s kezd�k v�rosait dulni, j�sz�gait puszt�tani, falvait rabolni, szolg�it �ld�k�lni, �s, hogy egyebet elhallgassak, a kir�llyal ingerkedni. S miut�n istentelen utjukr�l let�rni nem akartak s bosszujok nem csillapult, a kir�ly az �r�k igazs�gban b�zva, ellens�geinek megt�r�s�re roppant sereggel megindula. E napokban �ppen Veszpr�m v�ros�t v�vj�k vala, ebben is az � gyal�zatj�ra t�rekedve, hogy tudniillik, ahol a fejedelmi udvar mulat�helye �ll vala, (a fejedelemn� udvara) ott sz�lljanak meg, hogy ann�l k�nnyebben tal�lhassanak utat a t�bbi v�rak elfoglal�s�ra. A kir�ly Isten kegyelm�nek vez�rlete alatt ellen�k fegyverre kelt, s ezek a hitben, amazok pedig csak fegyvereikben b�zva, egym�ssal megviv�nak. V�gre is a kir�ly ellens�geit meggy�zv�n, s r�szint lev�gv�n. r�szint elfogv�n �s bilincsre verv�n, sereg�vel egy�tt diadala jeleivel mint gy�zedelmes hadvez�r t�re meg. A kir�ly azut�n birtokaikr�l mind f�ldekben, mind falvakban b�lcsen int�zked�k, nem ugy mint egykor Saul, aki Amelechet legy�zv�n, a t�le nyert zs�km�nyb�l az ur tilalma ellen�re a jav�t mag�nak v�lasztotta vala. Mert az eg�szb�l maga haszn�ra semmit sem tarta meg, hanem visszat�rt�vel Szent M�rton hitvall�nak szentel�, kinek tisztelet�re egyh�zat �pite. Magokat pedig �s marad�kaikat mai napig az egyh�z szolg�iv� rendel�. K�s�bb orsz�g nagyjainak k�relm�re hoz� azt a hat�rozatot, hogy csak tizedet adjanak abb�l, amit b�rnak vala, nehogy elkeseredve, a f�ldr�l elsz�ledjenek.”

 

Ennek a legend�nak �r�ja vagy kora sem ismeretesek. Szembe�tl� benne az, hogy Istv�nt �lland�an kir�lynak nevezi. Aki a felkel�s idej�n csup�n fejedelem volt m�g. Szembe�tl�, hogy a „l�zad�k” d�h�t a kir�ly szem�lye ellen ir�nyul�nak �ll�tja. „Hogy egyebet elhallgassak” - mondja egyhely�tt, sokatsejtet�en. Legy�nk �szint�k. Ilyen meggyanus�t� kit�teleket azok szoktak haszn�lni, akik nagyon szeretn�nek valakit megr�galmazni, - de m�r nem tudj�k, hogy mit hozzanak fel ellene. Bizony megmondotta volna �, sz�vesen, az „egyebet” is. Ha tudta volna! - „B�lcs” cselekedetnek min�s�ti Istv�nnak amaz elhat�roz�s�t, hogy a „l�zad�kt�l” elvett dolgokat mind egyh�zi c�lokra adom�nyozta. – „K�s�bb orsz�gnagyjainak k�relm�re hoz� azt a hat�rozatot, hogy csak tizedet adjanak abb�l, amit b�rnak vala.”... Meg fogjuk l�tni al�bb, kicsod�k - micsod�k voltak ezek az „orsz�gnagyok.”…

 

K�vetkezn�k egy szint�n �sr�gi kr�nik�nak h�rad�sa. Ez Hartvik p�sp�knek „Szent Istv�n �lete” c�m� munk�ja. �rdy J�nos dr. magyar ford�t�s�ban. A dun�nt�li „l�zad�sra” vonatkoz� r�sz �gy hangzik:

„Amint pedig Istv�n, atyj�nak elhunyta ut�n, m�g ifju, a f�urak �s a n�p j�v�hagy�s�b�l f�ll�pett az atyj�t�l re�sz�llott uralkod�sra. Nagyobb buzg�s�ggal kezd� az igazs�g ig�j�t terjeszteni, ki �mb�r ifjus�ga vir�gj�ban vala, m�gis nem sz�v�t nyelven, hanem nyelv�t hordozta sz�v�ben. A szent�r�sr�l, melyben nagyon gy�ny�rk�dik, meg nem feledkezv�n, a tan�csot �s igazs�got tart� szemei el�tt Salamon ama mond�sak�nt: oktat�st hallv�n, a b�lcs �regbiti tudom�ny�t �s az �rtelmes birandja a korm�nyt. Az�rt mint Isten parancsolatainak h� s�f�rja, azt kezd� elm�lked�se t�rgy�v� tenni: mik�nt b�rhatna alattval�it az egy Isten tisztelet�re. De mivel megfontol�, hogy ez a szomsz�d nemzetekkel val� sz�vetkez�s n�lk�l nem volna kivihet�, a pannoniai orsz�g egy�bk�nt is a szent ifja akarat�t�l f�ggv�n: a k�ls� tartom�nyok n�peivel h�ven megtartand� b�kess�gre l�pett, hogy a kereszt�nys�g zsenge �ltetv�nye k�r�li f�lt�tel�t ann�l biztosabb sikerre1 b�rja biztos�tani. Azonban a minden j�s�gnak ellens�ge, az irigy

�s gonosz �rd�g, hogy Krisztus szolg�j�nak e sz�ndok�t felforgatn�, belh�borut t�masztott ellene, mivel viselked�s�re a pog�ny n�p nyak�t a kereszt�ny hit ig�j�ba vetni nem akarv�n, oda t�rekedett, hogy mag�t igazgat�ival egy�tt uralkod�sa al�l kivonja. Mert kezd�k v�rosit puszt�tni, �r�ks�g�t rontani, birtok�t ragadozni, szolg�it �ld�sni, �s hogy t�bbet ne eml�tsek, �t mag�t is gunnyal bosszantani. �s mid�n k�rhozatos utjukr�l elt�rni nem akarn�nak, nem is sz�nn�nek meg d�h�sk�dni, maga a vez�r, az �r�k hatalomban bizakodva, M�rton p�sp�k, Isten kedveltj�nek �s Szent Gy�rgy m�rt�rnak z�szl�ja alatt kelt ki sz�mos sereg�vel a p�rtoskod�k d�h�nek legy�z�s�re. Azalatt azon v�rost sz�ll�k meg, mely Veszpr�mnek hivatik; az gunyol�s�ra vala kikoholva, hogy tartom�nybeli k�ztanakod�s hely�n telepedn�nek meg, honnan a t�bbi v�dv�r elfoglal�s�ra ann�l k�nnyebben indulhassanak. � pedig Isten kegyelme vez�rlet�vel kikelt ellen�k �s ez a hitben, amazok egyed�l fegyvereikben bizakodva, mindk�t r�szr�l viaskod�nak. Kik mindny�jan a diadalmas kereszt jel�nek �talm�val, Isten anyj�nak, sz�z M�ri�nak �rdemei �ltal, Isten kedveltje M�rton p�sp�knek �s Szent Gy�rgy m�rtir z�szt�ja alatt, vez�reik elest�vel nemsok�ra szolg�latja al� hajtattak �s megkeresztelkedv�n, miut�n a buzg� papokt�l �dv�ss�ges oktat�st nyertek volna, az egy Isten tisztelet�re k�nyszer�ttettek. V�gre meggy�zv�n a p�rtosokat, kik r�szint elestek, r�szint elfogatv�n, megk�t�ztettek, a diadalmas vez�r felekezet�vel elnyer� a gy�zedelem jutalm�t. Az�rt az elfoglalt birtokokr�l, telkekr�l �s majorokr�l b�lcsen int�zkedett; nem mint hajdan Saul, ki Amelech megy�zt�vel az Ur tilalm�nak ellen�re kiv�laszt� a zs�km�ny jobb r�sz�t: hanem mivel Pannonia Szt. M�rton p�sp�k sz�let�s�vel dicsekszik, a Krisztushoz hiv indulatu f�rfiu pedig ellens�gein, mik�nt m�r mondatott, annak �rdemei �ltal gy�zedelmeskedik, j�sz�gaikb�l saj�t sz�ks�g�re semmit meg nem tartott; �, miut�n az Isten kegyeltjeivel tan�cskozott vala, a szent p�sp�k telke mellett azon helyen, mely szent hegynek mondatik, hol Szent M�rton, m�g Pannoni�ban lakott, �jtatoss�gul helyet jel�li ki mag�nak, annak neve alatt monostort kezde �p�teni, azt birtokkal, j�vedelemmel �s minden b�s�ggel meggazdagit� s azoknak, kiken k�zbenj�rt�val diadalmat nyere, tizedel�s�vel p�sp�ks�ghez hasonl� m�lt�s�gra emelv�n a tized megad�s�t minden josz�gukb�l oly szigoruan parancsol�, hogy ha kinek t�z gyermeke lenne, minden tizedik magzat�t a szent M�rton kolostor�nak adn�.”

 

L�tjuk, Hartvik p�sp�k m�r a szomsz�d nemzetekkel val�sz�vetkez�s sz�ks�ges volt�t hangoztatja, Istv�nt Pann�nia egyeduralkod�jak�nt eml�ti. A szomsz�d nemzetek fogalm�val is j� lesz, miel�bb tiszt�ba j�nni. A szomsz�d nemzetek alatt mindig �s mindenben csup�n egyet kell l�tni; t.i. a n�metet. Mert a t�bbiekkel - nem volt baja a magyarnak. Sem azoknak � vele. Kopp�ny szabads�gharc�t Hartvik is a fejedelmi uralom megd�nt�s�re ir�nyul� mozgalomnak l�tja �s hirdeti. Hartvik a pannonhalmi monostor �p�t�s�nek kezd�s�t t�vesen tulajdon�tja Istv�nnak. Az � �r�s�b�l tudjuk meg, hogy a Kopp�ny-n�p�t legy�rt n�met hadvez�rek a legy�z�ttek „tizedel�s�vel” is emelt�k a gy�zedelmes nap dics�s�g�t. Amir�l a t�bbi kr�nik�k m�lys�gesen hallgatnak. De amit b�zv�st elhitet�nk, l�tv�n a Kopp�ny tetem�nek feln�gyeltet�s�t. Valamint a m�s orsz�gokban ilyen alkalmakkor elk�vetett kegyetlens�geket. Amikr�l viszont Hartvik nem sz�l ...

 

Id�szerinti sorrendben most nevezetes embernek a kr�nik�j�t kellene id�zem: Anonymus�t. � azonban nem eml�ti ezt az esem�nyt. Ut�dja �s t�rt�n�szkoll�g�ja K�zai Simon szint�n fukarkodik e r�szben. „Kopp�ny meg�let�se ut�n Istv�n ezt meg ezt tette.” Pont. Semmi egy�b, ami a Kopp�ny k�rd�st illetn�...

 

K�vetkezn�k ezek ut�n a M�rk kr�nik�ja, m�s n�ven a B�csi K�pes Kr�nika. Amelyik. �ll�t�lag, Nagy Lajos kir�ly uralkod�sa idej�n �r�dott volna. Amelyik azonban csak a XVIII. sz�zadban, M�ria Ter�zia uralkod�sa idej�n ker�lt napvil�gra a b�csi cs�sz�ri lev�lt�r hom�ly�b�l. Vagyis akkor �s ott, illet�leg onnan, amikor �s ahonnan gyors egym�sut�nban jutottak a nyilv�noss�g el�: az Anonymus Gesta Hungarorumja; a K�zai Simon kr�nik�ja; a M�rk kr�nik�ja; a Tur�czi J�nos kr�nik�ja; a h�res „Halotti Besz�d”; meg m�g egyebek.

 

Mondom, gyanus el�ttem ez a b�s�ges kr�nikasz�ret. Egyazon helyen, egyazon id�ben, egyar�nt a magyarok multj�t feszegetve. �s gyanusak el�ttem ennek a b�s�ges sz�retnek sz�ll�f�rtjei. �gy a B�csi K�pes is. A gyanu azonban m�g nem bizony�t�k. Az�rt hadd �lljon itt a B�csi K�pes Kr�nik�nak, m�s n�ven a M�rk kr�nik�j�nak az a r�sze, amelyik a dun�ntuli „felkel�sr�l” eml�kezik meg:

„Bej�tt Venczellin is Bavari�b�l, tudniillik Wasserburgb�l, ki Szent Istv�n kir�llyal Kopp�ny vez�rt a Somogyban meg�lte; mert azon nap a sereg kapit�nya volt. Ett�l sz�rmazik a J�k, nemzets�g.”

 

 

„Azon napokban j�tt be Hont �s P�zm�n is, kik szent Istv�n kir�lyt a Garan viz�ben n�met szok�s szerint karddal k�r�l�vezt�k. Ezek nemzets�g�nek neve neveikt�l nem k�l�nb�zik. Geicsa vez�r teh�t �s fia szent Istv�n kir�ly ezen gr�fok s m�g ink�bb Isten seg�ts�g�ben b�zva, n�mely l�zad�kat a fegyver rettent�s�vel, m�sokat j�sz�ntokb�l t�r�tett�k a kereszts�gre. S ezeket a gr�fokat mind Geicsa vez�r, mind fia szolg�lataik�rt sz�les �s b� �r�ks�ggel aj�nd�kozta meg, mint ez most nyilv�n megtetszik. Kik is id� folyt�val h�zass�gok �ltal a magyarok k�z� keveredtek. Ezek tan�cs�b�l �s seg�ly�vel �ll�ttatott kir�ly a magyarok f�l�be �s tasz�ttatott szolgas�gra sok nemes magyar, ki Kopp�ny vez�rhez ragaszkodott �s a kereszts�get s kereszt�ny hitet megvetette. Mert azon dolgok k�zben azt �t�lt�k nemesebbnek, aki hamar�bb csatlakozott a Krisztus hit�hez.”

 

 

„Szent Istv�n kir�ly m�r j�kor ifjus�g�ban dics� h�borut viselt Kopp�ny vit�z �s hatalmas vez�r ellen. Vala pedig Kopp�ny Tar Zirind fia, ki m�g szent Istv�n kir�ly atyja Geicsa vez�r idej�ben viseli vala a vez�rs�get. Geicsa vez�r hal�la ut�n pedig Kopp�ny szent Istv�n kir�ly anyj�val v�rfert�z� h�zass�gra l�pni, szent Istv�nt meg�lni �s birodalm�t a maga hatalma al� akar� vetni. Vala pedig � a Somogys�g vez�re. Szent Istv�n kir�ly pedig, �sszeh�v�n el�kel�it, szent M�rton hitvall� k�zbenj�r�sa �ltal az isteni irgalom segedelm��rt esedezik, azut�n pedig �sszegy�jtv�n sereg�t, ellens�ge el�be vonula �s a Garan vize mellett �vezt�k fel els�ben karddal, holott is k�t fejedelmet t�n testv�riv�, Hontot �s P�zm�nt; eg�sz serege fej�ve �s ver�r�v� pedig n�met nemzetbeli vend�g�t Venczellint tev�. �tk�zetre ker�lv�n a dolog, mind a k�t f�l sok� �s er�sen harcola, de az isteni irgalmass�g seg�ts�g�vel szent Istv�n vez�r dics�s�ges gy�zedelmet nyere. Azon �tk�zetben Venczellin vez�r Kopp�ny vez�rt meg�lte �s szent Istv�n akkori vez�rt�l igen b� j�t�ttel jutalmaztatott meg. Mag�t Kopp�nyt pedig szent Istv�n n�gy fel� v�gat�; egy�sz�t az esztergomi, m�sik�t a veszpr�mi, harmadik�t a gy�ri kapuba, negyed�t Erd�lybe k�ld�. Szent Istv�n azut�n fogad�s�t, melyet akkor tett vala, h�ven teljes�tette; mert elrendelte, hogy a Kopp�ny vez�r tartom�ny�ban lakni eg�sz n�p gyermekeib�l, gabon�j�b�l �s barmaib�l �r�kre tizedet adjon szent M�rton monostor�nak. Az eml�tett Venezellin nemzette azut�n Radit, Radi nemzette Misk�t, Miska nemzette Kopp�nyt �s M�rtont.

 

Ebb�l a B�csi K�pesb�l t�bb �rdekes adat bontakozik ki. �gy nevezetesen:

el�sz�r az, hogy a Kopp�ny n�v voltak�pen csak ett�l kezdve szerepel a kr�nik�kban. Igaz, hogy eml�ti azt - fut�lag - a K�zai kr�nik�ja is. Tekintve azonban, hogy az is, a K�pes is – egyazon

m�helyb�l ker�ltek el�, nem nagy bizodalommal n�zem meg�llap�t�saikat.

 

m�sodszor az, hogy a Kopp�ny „v�rfert�z�” h�zass�gi sz�nd�k�r�l val� megeml�kez�s szint�n itt eml�ttetik el�sz�r. Mi�rt lett volna a G�za fejedelemnek m�r huszon�t-huszonhat �v �ta s�rban pihen� els� feles�g�vel val� ez a h�zass�g v�rfert�z�, azt a K�pes nem mondja. �n sem feszegetem tov�bb.

 

lovagot �br�zol� k�pnek z�szl�j�n �s pajzs�n l�that� c�merk�p k�z�tt. Amely c�merk�p egy kutyafejet �br�zol. „Ein Hund” – mint a n�met mondja.

 

negyedszer: a K�pes meg�llap�t�sa szerint a r�gi magyarok a Ritterek tan�cs�b�l �s seg�ly�vel kaptak volna kir�lys�got. Ezt sem tudom elhinni. Ink�bb azt l�tom, hogy a p�p�nak koronak�ld�se - amely egy�kb�nt semmi �sszef�gg�sben nem volt a Kopp�ny-f�le szabads�gharc dolg�val - igen �gyes sakkh�z�s volt a cs�sz�r ellen�ben.

 

�t�dsz�r: meg�llap�tja a K�pes, hogy „r�gente az volt a nemesebb, aki hamar�bb csatlakozott a Krisztus hit�hez”. A magyar teh�t nagyon h�tramaradott volt nemess�g dolg�ban. Megl�ssuk.

 

hatodszor: olvashatjuk, hagy Kopp�ny - micsoda gonosz l�lek lehetett! - m�g azon is j�rtatta esz�t, hogy Istv�nt, a fejedelmet - meg�lje! . . . Igaz�n borzaszt� ember! Az a Kopp�ny t.i.

 

hetedszer: olvashatjuk, hogy Istv�n fejedelem volt az a kegyetlen v�rengz� ember, aki Kopp�ny holttest�t n�gyfel� v�gatta, v�roskapukra kiaggattatta. Istv�n volt. Nehogy valaki a n�met Rittereket mer�szelje ezzel megv�dolni! Nem �k voltak. Istv�n volt!

 

Folytathatn�m. A K�pesnek minden egyes mond�s�ba belekapaszkodhatn�k. De nem teszem. K�r lenne a dolog�rt. Nem aj�nlhatom azonban el�gg� figyelm�be az illet�kes k�r�knek, hogy a B�csi K�pest is, az � t�bbi b�csi kort�rs�t is, m�g egyszer vegy�k szigor� vizsg�lat al�! Nem tudom elhinni, hogy meglep� eredm�nyre ne jussanak. Ha �n, mint laikus ember, meg tudtam �llap�tani, hogy az Anonymus ismert munk�ja XVIII. sz�zadbeli �tdolgoz�s �s hogy a Halotti Besz�d ugyanakkora koholm�ny, nem hiszem, hogy a hozz��rt� tudom�ny a t�bbiek gyanus sz�rmaz�s�t ne �llap�tan� meg. A vizsg�l�d�sok sor�n nem lesz neh�z a hamis�t�sokat v�gzett kezek felismer�se sem. �n - r�szemr�l - m�r tiszt�ban vagyok vel�k.

 

K�vetkezn�k a sorban az �gynevezett Budai Kr�nika. Amelyik szint�n foglalkozik a tuladunai magyarok „l�zad�s�val”. Sajn�lom, de - nem id�zhetek bel�le. Nem pedig ez�rt, mert �n - mi tagad�s benne - ama hi�nyos m�velts�g� magyarok k�z� tart�zom, akik nem tudnak latinul. Aminthogy nem tudnak g�r�g�l sem, h�ber�l sem. Bel�tom hib�mat. Nem helyes �nt�lem, hogy a kr�nik�sok dolg�ba avatkozom. Ahogyan megl�ttam azt, hogy a magyar kr�nik�k nem a magyar nemzet kr�nik�i, illett volna �szrevennem, hogy n�lunk a kr�nik�k csup�n tudom�nyos c�lokra �r�dnak. Meg kellett volna sz�vlelnem, hogy annak az el�kel� angol tud�snak meg�llap�t�sa, amely szerint: „minden nemzetnek legszebb bibli�ja az � nemzeti t�rt�nelme”; hogy ez a kijelent�s nem vonatkoztathat� a magyar nemzetre is. M�s k�l�nben hogyan �rhatta volna Marczali Henrik (aki m�rcsak el�gg� illet�kes eff�le dolgokban) az � egyik munk�j�ban (Magyar t�rt�nelmi kutforr�sok az �rp�dok kor�ban) ezeket: „A g�r�g �s �szl�v sz�veget leford�tottam, a latin sz�vegekn�l erre nem volt sz�ks�g. Hisz a latin nyelv behat� ismerete n�lk�l magyar t�rt�nettel tudom�nyosan foglalkozni lehetetlen”.

 

Bocs�natot kell k�rnem. Hogy a latin nyelv „behat�” ismerete n�lk�l ilyen feladatra v�llalkozni mer�szeltem. S�t: a latin nyelvnek minden ismerete n�lk�l mertem azt megtenni; Botl�somban csak az vigasztal, hogy ef�le hi�nyos k�pzetts�g� magyarok m�r nagyon sokan vagyunk. Meg, hogy a sz�munk napr�l-napra nagyobbodik. Nemcsak. Hanem azt is l�tni szeretn�nk v�gre, milyen lehet az az igazi magyar t�rt�nelem? A latin tudom�ny dac�ra.

 

Ezt a Budai Kr�nik�t az els� magyar k�nyvnyomtat� mester, Hess Andr�s uram, nyomatta ki. Igazs�gos M�ty�s kir�lyunk uralkod�sa idej�n, Bud�n, 1473-ban. Frakn�i Vilmos t�rt�nettud�sunk �rja, a Kr�nik�hoz k�sz�lt el�tanulm�ny�ban: „A n�met nyomd�sz f�lismerte a magyar ember kiv�l� �rdekl�d�s�t nemzete multja, az �s�k dics� tettei ir�nt. Az�rt arra hat�rozta el mag�t, hogy Magyarorsz�g t�rt�nelm�t bocs�tja k�zre, a mes�kbe burkolt �skort�l az uralkod� kir�lyig.”

Teh�t: a n�met nyomd�sz m�r akkor f�lismerte azt, amit a magyar t�rt�nelem�r�s m�g ma sem k�pes f�lismerni. Meg vagyok gy�zve egy�bk�nt, hogy ha a Budai Kr�nika szint�n a cs�sz�ri lev�lt�rb�l bujt volna el� - m�r r�gen le lenne ford�tva magyar nyelvre.

 

Marczali Henrik �rja, a Budai Kr�nika nyom�n (Szil�gyi S.-f�le Magyar Nemzeti T�rt�nelem), hogy a Kopp�ny lever�s�re indult n�met hadseregben „ott volt a gy�zelem legbiztosabb z�loga gyan�nt a kir�lyi jelv�ny, szent M�ricz v�rtan�nak, a th�bai l�gi� tisztj�nek l�ndzs�ja, melybe egy szeg volt er�s�tve Krisztus keresztf�j�r�l.”

Ezt a l�ndzs�t Istv�n, m�g mint magyar tr�n�r�k�s, n�szaj�nd�kba kapta - volna a n�met cs�sz�rt�l, mikor feles�g�l vette a bajor Gizell�t. „K�s�bb a lengyelek azt �ll�tott�k” - �rja Marczali - „hogy gneseni utaz�sa alkalm�val Boleszl�nak adta (A cs�sz�r t.i.(I. Ott�). De ez vil�gos kohol�s, �pp �gy, mint Boleszl� akkori kir�lys�ga.” (I. k�tet 235. lap.) N�metorsz�gi kr�nik�k meg azt �ll�tj�k, hogy az �gynevezett szent l�ndzsa III. Ott� cs�sz�r k�s�bbi, r�mai utaz�sain�l is sokat szerepelt. „Nach Martin. Gallus (pag. 61.) gab Otto der III.dem Boleslaus einen Nagel aus dem Kreuz Christi und die Lanze des heiligen Mauritius, Boleslaus daf�r ibm einen Arm des heiligen Adalbert.” (Ranke-Jahrb�cher des deutschen Reichs, Zweiter Band pag. 114.) Majd lejebb az 1001. �v r�mai esem�nyei k�z�tt, megint: „Drei Tage dauerte die Belagerung. Schon will Otto sich mit seiner Mannschaft durchschlagen, und schon stellt Berward sich mit der heiligen Lanze an ihre Spitze, als die Feinde ihren Sinn �ndern. . .”

M�g lejebb, III. Ott� hal�la ut�n, mikor holttetem�nek k�s�r�i, hazafel� menet, Pollingumban �tadj�k Henrik bajor hercegnek a cs�sz�ri jelv�nyeket: „nur die heilige Lanze hatte Heribert heimlich an sich genommen...”

Mi az igazs�g ebben a l�ndzsahist�ri�ban, szint�n kev�ss� �rdekel benn�nket. �n csup�n jelezni akarom vele, mennyire igazak �s megb�zhat�ak a „t�rt�nelmi k�tforr�sok.” Az�rt m�gis sajn�lom, hogy sem ezt, sem a dubnici, sem a pozsonyi kr�nik�knak Kopp�nyra vonatkoz� h�rad�sait nem k�z�lhetem. (Ha vannak ugyanis benn�k ilyen h�rad�sok.) Mert ezek sincsenek m�g hazai nyelvre leford�tva. Az �n hi�nyos tud�som meg nem �r fel a latin, a g�r�g, a h�ber t�rt�nelmi magaslatokra. Az �n tud�som csup�n magyar tud�s.

Eml�tenem kellene a Tur�czi J�nos kr�nik�j�t. Mint �ll�t�lag szint�n M�ty�s kir�ly korabeli munk�t. Csakhogy. Ez is B�csb�l, a cs�sz�ri lev�lt�rb�l ker�lt el�. Ez is M�ria Ter�zia uralkod�sa idej�n. Csod�latosk�pen, ennek dac�ra, ez sincs m�g magyarra leford�tva. Aminek azonban megvan a magyar�zata. D�mmler Ern� bajor kr�nik�s �rja ugyanis „Kaiser Otto der Grosse” c�m� munk�j�ban: „az 1358-ban k�sz�lt B�csi K�pes kr�nika, nemk�l�nben a 15. sz�zad m�sodik fel�ben Thwrocz J�nos toll�b�l kiker�lt kr�nika, mely a B�csi K�pes Kr�nik�nak sz�szerint val� lem�sol�sa, ugyannyira, hogy mint �n�ll� munka nem is j�het figyelembe. �r�l�k, hogy a N�mett�l megtudtam ennyit. Most m�r �rtem, hogy az el�kel� sz�rmaz�s dac�ra mi�rt nem magvar m�g ma sem ez a magyar kr�nika. Hogy annyira hasonl�tanak egym�sra? T. i. a B�csi K�pes, meg a Tur�czi?. . . Ne feledj�k - egy �s ugyanabb�l a m�helyb�l ker�ltek ki. Azonban. Sz�z sz�nak is egy a v�ge: nem sokat vesz�t�nk vele, hogy �n Tur�czit id�zni nem tudom. Hiszen id�ztem a B�csi K�pest !. . .

 

Nem akarom most jellemezni, milyen viszonyok �s k�r�lm�nyek k�z�tt indult meg a b�csi cs�sz�ri lev�lt�rb�l, a XVIII. sz�zad k�zepe t�j�n, az ugynevezett magyar t�rt�nelmi munk�k k�zread�sa. Csup�n azt kell meg�llap�tanom, hogy ezek egyike, a gyanus sz�rmaz�su B�csi K�pes kr�nika, a maga fert�z� hat�s�ban mekkora kutm�rgez�st okozott. Itt Magyarorsz�gon. A XIX. sz�zad elej�vel sz�pen megindult magyar t�rt�net�r�s berkeiben. L�ssunk ev�gb�l n�h�ny ujabbkori magyar kr�nik�t. Figyelj�k meg rajtuk a B�csi K�pesnek – k�rmeit . . .

 

Istv�nra vonatkoz�lag �rja:

„Istv�n nagyb�tyja, Kupa, Somogy fejedelme, egy�bk�nt nagy pog�ny, hi�ba igyekezett h�zass�gra l�pni G�z�nak m�g mindig sz�p �zvegy�vel. Akinek b�r�s�val a Pann�nia feletti uralmat v�lte el�rhet�nek. �s akinek fi�val egy�tt a kereszt�ny vall�st is kik�sz�b�lhet�nek hitte. Nem igen b�zott azonban, hogy mesterked�sei eredm�nyesek lesznek. Azoknak az �l�re �llott teh�t, akik m�r r�gen irigykedve �s haraggal n�zt�k G�za �s Istv�n hatalm�nak folytonos n�veked�s�t, meg az udvarn�l �l� idegenek szerencs�j�t �s f�nyes �let�t. �s akiket eddig is csak egy vit�z �s hatalmas vezet�nek hi�nya tartott vissza a mer�szebb v�llalkoz�sokt�l. Az el�gedetlen csapatai gyorsan szaporodtak, mert Kupa a l�zad�s z�szl�j�t a szabads�gnak �s az �si kultusz megv�d�s�nek jelszavaival bontotta ki. A legvagyonosabb �s leghatalmasabb magyarok sorakoztak ez al� a z�szl� al�. Hogy megv�vj�k a vads�gnak �s a babon�nak azt az utols� h�bor�j�t. Azonban a keresztnek h�s�ges hiv�i is t�megesen siettek a Garam viz�hez, hogy Istv�n k�r� seregeljenek. Isten �s fejedelm�k igaz�nak v�delm�re. Kupa gy�lev�sz n�pe t�bb volt. �k azonban az �jtatoss�gban �s a hit�kben rejl� er� folyt�n - er�sebbeknek tudt�k magukat. Hogy a gy�zelembe vetett hit soraikban m�g szil�rdabb legyen a fejedelem s�tra el�tt zsolt�rok �nekl�se mellett, buzg� szertart�sokkal kereszt �s egy megszentelt l�ndzsa �ll�ttattak fel; maga a t�borhely pedig a papok �ltal Isten v�logatott harcosainak gy�lekez� hely�v� szenteltetett. A csapatok indul�sa el�tt �nneps�get tartottak, hogy a katon�k a mindenhat�nak er�s t�mogat�s�r�l legyenek meggy�z�dve. Ehhez az �nneps�ghez a fejedelem, a vez�rek �s a leg�nys�g h�rom napi b�jt�l�ssel, �brenl�ttel �s im�dkoz�ssal k�sz�ltek el�. Mik�zben a szerzetesek a kereszt�nys�g legnagyobb megv�delmez�j�nek, szt. Gy�rgy lovagnak h�stetteit adt�k el� (ismertett�k). K�pen volt �br�zolva a s�rk�nnyal val� k�zdelme, amelyik �ppen egy sz�zet k�sz�l f�lfalni. Ez a k�p Krisztus egyh�z�nak gy�zelm�t jelk�pezte az �t gonoszul �ld�z� pog�nys�ggal szemben; az eg�sz t�borban k�r�l hordozt�k, k�zben pedig hangosan dics��ttettek azok a gy�zedelmek, melyeket Constantin, Justini�n, Maurusz cs�sz�rok, �s Clodovig kir�ly ennek a szentnek seg�ts�g�vel a hitetlenek f�l�tt arattak. A harcosok el�tt ezenk�v�l, ezeknek lelki �p�l�se v�gett, felolvastattak a pannoniai szent M�rton utj�n megnyilatkozott isteni csod�k, Sulpicius Severus szellemes �s kenetteljes el�ad�s�ban s az � buzg�s�ga Galli�ban a b�lv�nyim�d�k ellen. Az �nneps�g P�ter �s P�l napj�n lett megtartva. Istv�nt n�met szok�s szerint lovagi karddal �s hadi �vvel �veztek fel; a csapatok z�szl�i egyh�zi im�ds�gok k�zben szenteltettek fel. A t�bor el�tt, egy dombon fent, �llott az olt�r. Az �nnepi szentmis�t Domonkos szerzetes tartotta, kit a fejedelem Esztergom �rsek�nek �s Pannonia pr�m�s�nak szemelt volt ki. A kard �s az �v megszenteltettek. Evang�lium ut�n Hunt �s Paznan gr�fok Istv�nnal egy�tt az olt�r el� j�rultak s a kardot �s az �vet �tvett�k a szerzetes kezeib�l. Credo ut�n a magyarok fejedelme elmondotta a Hiszekegyet �s Hunt ezut�n fel�vezte �t az �vvel. P�zm�n pedig lovagg� �t�tte �t, az Istennek nev�ben, sz�z M�ri�nak, szent Gy�rgynek �s, minden szenteknek tisztelet�re. Majd �tadta n�ki a kardot, hogy megv�dn� azzal Pann�ni�t �s a vall�st. Istv�n, imigyen felv�rtezve, az evang�liumra �s a z�szl�kra fogadta meg a Mindenhat�nak, kinek kegyelme szent M�rton k�ny�rg�se r�v�n felt�tlen�l neki fogja juttatni a vall�snak itteni �s k�lf�ldi ellens�gei f�l�tti gy�zedelmet,- hogy a somogyi f�ld mindenf�le j�vedelm�nek tizedeit �r�k id�kre a pann�niai szent hegyen �ll� ap�ts�gnak fogja adom�nyozni. Erre meg�ldozott. A der�k csapatok �r�mmel hallott�k j�mbor bizakod�s�nak ezt a fogadalm�t, ame1y csakhamar �ket is lelkes�tette, amikor a Te Deum fens�ge k�zben lengeni l�tt�k a megszentelt z�szl�kat. Amelyeken Szent Gy�rgynek �s Szent M�rtonnak Gizella kezei �ltal h�mzett nevei ragyogtak.

 

„K�zben Kupa a Duna tulfel�n t�zzel-vassal puszt�totta a n�metek �s a kereszt�nys�ghez p�rtolt magyarok j�sz�gait. Legsz�rny�s�gesebben pedig a fejedelem falvait �s v�rosait. �ppen Veszpr�met z�rta volt k�r�l, amikor Istv�n a maga hadait a Dun�n �tvezette, hogy a hittetleneket az � b�n�z�s�kben feltart�ztassa �s megb�ntesse. Palota el�tt volt a tal�lkoz�s. Istv�n csak kett� k�z�tt v�laszthatott: vagy gyorsan visszavonul, vagy azonnal meg�tk�zik. � b�zva csapatai vit�zs�g�ben, ezt az ut�bbit v�lasztotta. A sz�sz Hermannra b�zt�k a jobbsz�rnynak, Tannbergi Tibold gr�fra a balsz�rnynak vez�rlet�t. K�z�pen �llott a bajor Venczellin, mint f�hadvez�r. A h�tv�d parancsnokai voltak: San Severino gr�f, Wolfger �s hamburgi (hennebergi) Hederich. T�bori jelszavuk volt: M�ria. Harci ki�lt�suk: Isten�rt �s vall�sunk�rt! Istv�n megforgatta feje f�l�tt a l�ndzs�t, a papok meg�ldott�k a csapatokat, gy�zelemre buzd�tv�n azokat �s a mennyb�li �dv�ss�get t�rv�n el�j�k. A harci k�rt meg sz�lalt, Hermann parancsot kapott, hogy t�madjon. A gyilkos tusakod�s sok�ig maradt eld�ntetlen. A hiv�k b�tors�ga m�r-m�r pr�d�j�v� v�lt a pog�nyok d�h�nek. Ekkor Tannberg csapat�val r�csapott az ellens�g jobbsz�rny�ra �s kardja iszonya �ld�kl�st vitt v�gbe a l�zad�k k�z�tt. Kupa most arra mer�szkedett, hogy a bossz��ll�k k�zep�t t�madja meg. � volt azonban az els�, aki Venczellin csap�sai alatt elesett. A bajor sietve v�gatta le Kupa fej�t �s a hitetleneknek elrettent�s��l egy l�ndzsa v�g�re t�zette azt. Az �r�mm�morban �sz� gy�ztesek higgadt vit�zs�g�t a hitetlenek k�ts�gbeesett d�he m�r nem b�rta legy�rni. Hi�ba pr�b�lkoztak meg azok a hadi rendnek (a harcvonalnak) vissza�ll�t�s�val. Legb�trabbjaik a hal�lban kerestek mened�ket. Legnagyobb r�sz�k a fogs�got v�lasztotta. A vagyonosabbak �s el�kel�bbek fut�ssal mentett�k �let�ket. Istv�n megtiltotta, hogy azokat �ld�zz�k. A k�teless�geikhez val� visszat�r�s�knek, a pog�nys�gt�l val� elszakad�suknak szabad elhat�roz�sa ne szenvedjenek csorb�t. A fejedelem akarat�nak ez a megnyilatkoz�si m�dja nagyobb hat�ssal volt re�juk, mint a saj�t roml�suk. Sorsukat egy�bkent - ha tov�bbi ellent�ll�sra mer�szeltek volna gondulni, - el�re l�thatt�k Kupa sors�ban. Akinek holttest�t a fejedelem n�gyfel� v�gatta. A n�gy darabot pedig Esztergomba. Veszpr�mbe, Gy�rbe. Gyulafeh�rv�rra k�ldette. Aho1 azok hirn�k�k kiab�l�sa k�zben a varosok kapuira lettek kisz�gezve. „Ez lesz a sorsa Pannoni�ban minden pog�nynak!” - kiab�lt�k a h�rn�k�k. Voltak sokan, gy�ngelelk�ek, akik helytelen�tett�k ezt a dolgot. N�melyek m�g a fejedelemnek is szem�be mondott�k, hogy azt m�ltatlannak tartj�k egy kereszt�ny fejedelem nemess�g�hez. De megnyugodtak, mikor Istv�n kijelentette, hogy egy holttestnek feln�gyeltet�se emberbar�ti �s Istennek tetsz� cselekedet akkor, amikor ez�ltal polg�rh�bor� ker�lhet� el, vagy az, hogy sz�z l�zad�t kelljen legyilkolni.

 

Az eg�sz s�megi f�ld, az elesetteknek �s a foglyoknak minden birtoka �s j�sz�ga el lettek kobozva. �m nem av�gb�l, hogy vele a fiscust gyarap�ts�k; sem nem az�rt, hogy vele a vez�rek �s a katon�k jutalmaztassanak. Mint ink�bb av�gb�l, hogy azokb�l templomokat �p�tsenek, p�sp�ks�geket, ap�ts�gokat alap�tsanak �s azoknak �ltaluk meg�lhet�s�t biztos�ts�k. Istv�n ugyanis er�sen hitte, hogy az az �llam a leggazdagabb, amelyik a minden �llami k�z�ss�g c�lj�nak (T.i. az Egyh�znak) legf�bb �s legsz�ks�gesebb eszk�zeiben soha el nem apad� kinccsel b�r �s soha sem lesz meggy�zhetetlen harcosok h�jj�val, am�g egyh�zi berendez�sei n�p�ben t�pl�lni �s er�s�teni fogj�k a vall�sos �rz�letet. Ez a hit az akkori korszellemben gy�kerezett. Istv�n tettei is ennek feleltek meg. Amikkel a korszellem helyes volt�t iparkodott bizony�tani. Az ujabbi id�k sz�k l�t�k�r� �llamb�lcses�ge a r�giek hit�t igyekszik megtagadni. �r�let�ben azonban meg fog semmis�lni, kicsinyes l�t�nek fenntart�si k�lts�geit nem b�rja majd megszerezni: k�zdeni fog �s elbukik. Mert harcosainak lelkeibe az istentelens�gnek zord buv�helyeir�l, a megszents�gtelen�tett olt�rok fel�l a hitb�li b�tors�gnak l�ngja nem fog t�bb� sug�rozni. Az �ltala isten�tett Egyszeregy pedig vez�reit is, zsoldosait is gy�v�kk�, h�tlenekk� fogja tenni . . .”

 

�me: a sz�kimond�s�r�l h�res Fessler m�r csak �res jelszavaknak tudja �s hiszi azt, hogy Kopp�ny a l�zad�s z�szl�j�t a szabads�g �s az �si kult�ra megv�d�se v�gett bontotta ki.

 

Az eg�sz le�r�son egy�bk�nt er�sen megl�tszik, hogy maga Fessler is pap volt valamikor. A Kopp�ny kr�nik�ja v�g�n odaragasztott kirohan�sf�le a XIII. sz�zad v�ge fel� s a XIX. sz�zad elej�n l�bra kapott �gynevezett „szabadszellem” tanaira vonatkozik. Amikoron Fessler �lt �s irt volt. Fesslernek vagy egy�b k�tforr�sok is �llottak rendelkez�s�re, amiket nem nevez meg, vagy - igen �l�nk fant�zi�val dolgozott. . .