| jszat : Vadszat jjal s nyllal.5 |
Vadszat jjal s nyllal.5
Saxton Pope 2010.01.17. 21:26
XIV.
Grizzly medve
A legtbb ember, mikor arrl hall, hogy valaki jjal s nyllal akar
grizzly medvt lõni, nevetsben tr ki. Gyermekkori nyila jut eszbe
fegyverknt a legnagyobb s legflelmetesebb nyugati bestival szemben.
Õszintn megvallom, hogy mivel ez olyan lehetetlennek ltszott, annl
jobban sztnztt minket a kiprblsra.
Mita megkezdtk a nyllal val vadszatot, sok sz esett kztnk a
grizzlykrõl. Alaszkai kirndulsra gondoltunk s klnfle
nylvesszõkn trtk a fejnket, amelyek rugs szerkezettel elltva mg
nagyobb sebet okoznak. Borzalmas erejû jakon gondolkoztunk, amik
keresztllvik ennek a szrnyetegnek a bundjt. Ez volt vadszlmaink
netovbbja.
Elolvastuk John Capen Adamsnak bibliogrfijt s kalandjait a
kaliforniai medvkkel s Roosevelt csodlatos lersait ezekrõl a
grizzlykrõl. Kalandokrl lmodtunk s miutn mr fekete medvket
ejtettnk el, csak az alkalomra vrtunk, hogy kvnsgunk beteljesedjen.
Ez az alkalom teljesen vratlanul rkezett, mint ahogy a legtbb
lehetõsg szokott jnni, mikor a kvnsg s az elõkszletek megrlelik
a helyzetet.
A Californiai Tudomnyos Akadmia mzeumban San Franciscoban, a Golden
Gate Parkban nagyon szp llatgyûjtemny van, llatcsoportonknt
fellltva. Vannak kztk szarvasok, hegyi juhok, antilopok, kugurok,
s barna medvk. Mr Paul Fair, a prepartor mikor egy vapiti csoportot
lltott ki, azt mondta, hogy a legkzelebbi csoport grizzly medvkbõl
lesz. Meglepve krdeztem tõle hogyan, mikor gy tudom a kaliforniai
grizzly kiveszett. Azt vlaszolta, hogy ez igaz, de az ezsts
szõrhegyû medve, amelyiknek Wyoming a tulajdonkppeni hazja, szintn
egy grizzly fajta s elterjedsi kre nyugatra a Sierra Nevada hegyekig
terjed, s gy mint egy Csendes-cen partvidki vltozatot lehet
osztlyozni. Merriam professzor monogrfijt idzte, hogy lltst
bizonytsa. Azonkvl arrl is felvilgostott, hogyan lehetne
engedlyt kapni Washingtonbl a Yellowstone Parkban val vadszatra.
Azonnal alkalmat kerestem, hogy Dr. Barton Evermant a mzeum gondnokt
meginterjvoljam arra vonatkozan, hogy kivihetõ lenne-e az, ha mi
felajnlannk sajt kltsgnkn val szolglatainkat. Mindjrt
megjegyeztem azt is, hogy jjal s nyllal akarjuk elejteni a medvket
s ezzel az antropolgia egy vits krdsre is vlaszt kapnnk. Az
ajnlat tetszett neki s rt Washingtonba a mzeumi pldnyok
elejtsnek engedlyezsrt s egyben ismertette velk, hogy a medvket
nyllal akarjuk elejteni. Ehhez n ragaszkodtam, nehogy a jvõben vitk
vagy flrertsek merlhessenek fel a vadszat mdjt illetõen. Az
Akadmia hamarosan megkapta az engedlyt s mi megkezdtk
elõkszleteinket az expedcira. Ez 1919-ben ksõ õsszel volt.
gy terveztk, hogy Mr. Compton, Mr Young s n lesznk a vadszok s
olyan segtsget fogadunk el amilyen ppen szksges. tvettk elõzõ
tapasztalatainkat s kezdtk kitervelni az eljvendõ vadszat
alapelveit. Fegyvereinket a fekete medvken szerzett tapasztalatainkbl
kifolylag megfelelõnek tartottuk. jaink ppen megfeleltek a mi
erõnknek s elg erõsek voltak ahhoz, hogy egy j nylvesszõt
keresztllõjenek egy lovon. Ezt nemrg elhullott lovakon prbltuk ki.
Azonban azt elhatroztuk, hogy nylhegyeinket meghosszabbtjuk s
kemnytett aclbl fogjuk kszteni. Klns gondot fordtottunk r,
hogy nylvesszõink minden rszletkben tkletesek legyenek. Azutn
elkezdtk a medvk bonctant, letszerveik fekvst s nagysgt
tanulmnyozni. William Wrightnek a grizzlykrõl rt munkjban rtkes
adatokat talltunk ezeknek az llatoknak a termszetre s szoksaikra
vonatkozlag. Minden hr dacra, ami ezeknek a medvknek szvssgrl
s kegyetlensgrõl szlt, azt tartottuk, hogy mgis csak hsbl s
vrbõl vannak s gy nyilaink kpesek lesznek vgezni velk.
Magunkat is elkezdtk felkszteni az erõprbra. mbr j formban
voltunk, a nagy esemny miatt kln trningbe fogtunk. Futottunk,
ujjainkat erõstettk s egyb tornagyakorlatokat vgeztnk, hogy
izmaink erõsdjenek s kitartsunkat nveljk. Mezei lõgyakorlatainkat
a gyors egyms utni lvs s a gyors tvbecsls szempontjbl, mind
emelkedõ, mind vzszintes, mind lejtõs terepen tartottuk meg. A
szmtsba jhetõ sszes tnyezõt figyelembe vettk. Btym, C. D.
Pope, Detroitbl pusks nagyvad vadsz volt. Õt is meghvtuk s
megbeszlst tartottunk vele a megfelelõ vezetõket illetõen. Boldogan
beleegyezett, hogy velnk jn s megosztja a kltsgeket. Ugyanakkor
Ned Frostot ajnlotta Codybl, Wyoming llambl, mint Amerika
legtapasztaltabb grizzly vadszt. Ugyanebben az idõben egyik kollgm
Washingtonban jrt a Smithsonian Institute-ban ahol a trzs egyik
tagjval tallkozott. Azt krdezte, hogy ismeri-e Dr. Popet San
Franciscobl, aki nyllal akar grizzlyre vadszni. Elmondta azt is,
hogy ez kivihetetlen, ostoba s veszlyes dolog, amit lehetetlensg
megcsinlni. Mi teljesen treztk a veszlyt s ppen ebben rejlett a
vllalkozs csbt ereje. De tudtuk azt is, hogy brmennyire sikeresen
oldjuk is meg vllalkozsunkat, ldozatul esnk a kedvelt npies hitnek.
Eszerint a Yellowstone Parkban lõ medvk mind szllodai kedvencek, akik
moslkon lnek s kegyetlensg ezeket a kedves mackkat nyllal knozni.
Frosttal vltott elsõ levelemben biztostottam õt, hogy mi nem akarunk
szeld mackkra lõni, s ha kell, inkbb lemondunk a kirndulsrl. Õ
megnyugtatott, hogy ettõl nem kell flni s emlkeztetett arra, hogy a
Yellowstone Park 50 mrfld szles s 60 mrfld hossz s hogy a Rocky
Mountains nhny igen magas cscsa is beletartozik. Ezeken a rszeken
az llatok tvol llnak a szeldsgtõl. A medvket kt csoportba
osztottk fel: az egyik fõleg fekete, barna s nhny hitvnyabb
grizzly medvbõl ll. Ezek ltogatjk a tborokat s a szllodkat. A
medvk msik csoportja sohasem megy a civilizci kzelbe, hanem kint
l az rintetlen s vad hegyek kztt s pp oly veszlyesek s
kiszmthatatlanok, mint Alaszka vagy brmely vad vidk medvi. Ezek
ki-be vndorolnak a parkban s a szomszdos llamokban vadszat trgyt
kpezik. Meggrte, hogy ssze fog hozni bennnket olyan romlatlan s
flelmet nem ismerõ grizzlykkel, mint amilyeneket Lewis s Clarke lttak
elsõ felfedezseik idejn.
Miutn kirndulsunk cljt s az j s nylvesszõk hasznlatt
megmagyarztuk, Ned Frost azt mondta, hogy ez relis dolog s
csatlakozott a tervnkhz. Egy nylvesszõt kldtem neki mutatba azok
kzl, amiket vadszatra hasznltunk. Vlaszt az albbiakban kzlm:
"Kedves Doktor!
Tegnap, vagy tegnapelõtt kaptam meg a levelt s a "J ORVOSSG" a
vadsz nylvesszõ is tegnap jtt meg az esti vonattal. Most mr, hogy
ezt a kis grizzly csiklandozt jl tvizsgltam, mg sokkal nagyobb
rdeklõdssel nzek az elkvetkezendõ vadszat el. Nagyszerû lesz s
jl fogjuk rezni magunkat. Ne aggdjon a medve tsei felõl. Hossz
tapasztalataimbl tudom, hogy sohasem avval a medvvel van baj,
melyikrõl gondoljuk, hanem mindig az tmad, amelyikrõl a legkevsb sem
ttelezzk fel. Sokszor csapztam sebeslt grizzlyket s egyik sem
fordult szembe velem. De azrt mgis van hrom olyan tapasztalatom,
amire ha rgondolok, mg ma is gnek ll a hajam. A legborzalmasabb
kalandom ppen akkor trtnt, amikor 16 olyan medvs kutym volt velem,
amilyeneket mg soha senki nem szedett ssze. Egy vn anyamedve volt s
n azt hittem, hogy a kutyk le fogjk ktni a figyelmt.
Most is vannak kutyim, de ne higgye, hogy gy lehet velk vadszni
grizzlyre, mint fekete medvre. Mint biztostsra, semmi esetre sem
lehet rjuk szmtani, ha grizzlyrõl van sz. Egy j kis juhszkutya
tbbet r, mint egy tucat medvs kutya, de egy ilyen j kis juhszkutya
csak egyszer akad egy letben.
Ha tud lhtrl lõni, azt hiszem az biztos dolog s praktikus is. De
nem gondolom, hogy annyi veszly lenne a jtkban. Csak egyszer fordul
elõ, hogy egy medve nekimegy az embernek s az is csak akkor mikor nem
szmtunk r. Ne trõdjn vele. n csak azt tudom mondani, hogy minl
hamarbb bele kell lõni egy nylvesszõt a fickba minl jobb helyre s
ez lesz expedcinknak az igazi hitele.
Sok grizzly van a parkban s nem mind vad. De ha nhny mrfldre
elhagyja a hotelokat, nem fog olyan grizzlyket tallni, amelyek 30
yardrl mutogatjk az oldalukat. Minden esetre nem tudom milyen
tvolsgbl tudja hasznlni a jt s kilyukasztani a bundjt. gy
gondolom, hogy lesz nhny lehetõsgnk, mert sok medvt lttam a
parkban, de termszetesen mg sohasem vadsztam rjuk s nem tudom,
hogyan fognak viselkedni, amikor a bõrk forog veszlyben. Akad nhny
olyan is, amelyik hajlamos a tborok jjeli kifosztsra, s ha kell
harcol is rte, de a legtbb kzlk azonnal kereket old amint valaki
ldzõbe veszi.
Ha nk is gy kvnjk, tudok nhny kutyt, mgpedig j kutyt vinni
magammal. Nyomra tesszk õket, mi pedig egy-egy j lra lve kvetjk
õket, ha a tbbi vadszati md nem vlna be.
Tudom, hogy vlekednek nk a felõl, hogy csak nyllal ejtsk el a
medvt, s hogy semmi ms lvs ne trtnjen. Biztostom nt, hogy
olyan kzel fogom engedni õket, amennyire n kvnja s lesz elg
alkalma felhasznlni az jt, csak attl flek, hogy a medvk erõsebbek
lesznek, mint az n ja s kivl nylvesszõi.
Barti dvzlettel:
Ned Frost "
Teht kezdettõl fogva lttuk, hogy a grizzly vadszaton a kutyknak nem
sok hasznt vehetjk. Esetleg szksges lesz, hogy csaltket tegynk,
vagy kssnk ki s az e mellett elhelyezett leshelyrõl lõjk meg a
medvt. Frost biztostott arrl, hogy a grizzly mikor sovnyan elõjn a
telelsbõl, el tud futni a kutyk elõl akr a msik llamba is, de
kzben agyoncsapja s szttpi, amelyik a krmei, kz kerl. Õsszel,
mikor kvrek, nem szvesen futnak, de tgzolnak a falkn anlkl, hogy
az kpes volna megakadlyozni a vadsz megtmadsban. Felhozta
pldnak, hogy egyszer vagy 8-10 orosz medvs kutyval ldztt egy
grizzlyt kb. 30 mrfldn t. Amint kvette a hajszt lhtrl, hol
egyik, hol msik kutyjt tallta meg darabokra tpve, kibelezve,
vgtagjaitl megfosztva. Vglis a kutyk ugatsa utn megtallta a
medvt, mly hban egy sziklacscs vdelmben. Csak kt kutyja volt
mr, s ezek kzl is az egyiknek el volt trve a lba. A dhtõl
õrlten lõtt r a grizzlyre. A medve tmadott gy 40 yard tvolsgrl.
Frost cspõig volt a hban, gy nem tudott kitrni a tmads elõl.
Gyors egymsutnban t golyt lõtt ki a kzeledõ medvre, ltszlag
eredmnytelenl. A medve jtt s csak Frost melln rogyott ssze. A hû
kutya belecsimpaszkodva lgott rajta, ktsgbeesett erõlkdssel
prblta megmenteni gazdjt. Ez egyike volt annak a hrom-ngy
letveszlyes kalandjnak, amiben Frostnak vadszat kzben rsze volt,
s amikrõl õ azt mondja, hogy segtettek megderesteni arany frtjeit.
/Frost: dr, fagy/ A kutya hossz veken keresztl ddelgetett kedvence
volt a csaldnak. Frost 14 ves korban lõtte elsõ medvjt, ami mell
csaknem 500 darabot fektetett le vadszatai sorn.
Jellemzõ a grizzlyre, hogy a legcseklyebb kihvsra azonnal tmad s
ettõl semmi sem tudja eltrteni. Ksõbb ezt mi is tapasztaltuk,
klnsen akkor, ha bocsaival jr anyamedvvel tallkoztunk. Az ezt
tanst esetek sokkal kzismertebbek, hogysem rdemes lenne felsorolni
õket. Tom Murphy, kaliforniai hrneves medvevadsz azonban elmeslt
egyet, amit le kell rnom. A rgi idõkben Humbolt Countryban lt egy
telepes. Pete Blufordnak hvtk s indin felesge volt.
Egy
negyedmrfldnyire attl a helytõl, ahol most Blocksburg vros szle
van, rlõtt egy anya grizzlyre, akinek kt bocsa volt. A vadllat
tmadott s lettte õt a fldre. Kzben feltpte az ember altestt.
Bluford egy kidõlt fa al esett, ahol a medve ismtelten belekapott.
Azzal, hogy ide-oda hengeredett a fa alatt, attl fggõen, hogy a medve
melyik oldalrl tmadott, meg tudta menteni az lett. Bluford kutyja
is zaklatta az llatot s az felhagyott az erõlkdssel, tovbbllt.
Bluford a nagy sebek dacra haza tudott jutni. Olyan nagy seb ttongott
az altestn, hogy a belei kilgtak rajta. A bartja, Beany Powell
durvn sszevarrta. Felgygyult, s mg sokig lt a krnyk indinjai
kztt. A nyugati humor pldja kppen azt meslik, hogy Beany Powell
mikor zskvarr tûvel s madzaggal sszevarrta a sebet, egy jkora darab
hjjal nem tudott mit kezdeni. Mivel visszahelyezni nem tudta, levgta,
a zsrt kistve belõle a csizmja zsrozsra hasznlta fel. Az reg
Bluford ismert alakja lett a krnyknek. Azz vlt, amit nyugaton
"poison oakernek", vagyis olyan embernek mondanak, aki a mrges
tlgyboztokban l. Annyira mlyre sllyedt, hogy llatszerûv vlt.
Haja lenõtt a vllra, szakllt nem fslte, krmei olyan hosszak
voltak, mint a karmok s rmesen piszkosak. Ismeretlen kor rongyok
fedtk testt, tele volt tetvekkel s az indinok legdegradltabb
maradvnyai kztt lt. Egy hideg tli napon holtan talltk
sszeomlott kunyhjban. A piszkos padln fekdt, rongyos kabtja az
arcn, kezei a feje alatt s mindkt karja alatt egy-egy megfagyott
macska fekdt. Ezek a rgi pionrok klns emberek voltak s klns
mdon haltak meg.
Grizzly vadszterveinkben szmtsba vettk ennek az llatnak nagy
tmad kedvt. Tudtuk, hogy nagyon gyors. Kpes egy kutyt, vagy lovat
letni futtban, ezrt semmi rtelme, hogy az ember elfusson elõle.
Senki sem kpes hamar fra mszni, ha kzel van a grizzly. Adams ltta
ezt. Az ember csak ppen kinyjtja magt, hogy a medve jobban
felszakthassa. Teht azt hatroztuk el, hogy vgveszly esetn
lebukunk, vagy laposan a fldre feksznk, s halottnak tetetjk
magunkat. Teht ezt gyakoroltuk, futsi gyakorlataink pedig inkbb azt
a clt szolgltk, hogy kitartsunkat nveljk, s kvetni tudjuk a
medvt, ha ez szksges. Ishi, a Yana indin elmondta, hogy gyõztk le
nyilakkal a grizzlyket s ha tmadtak, akkor lndzskkal s tûzzel
talltk szembe magukat. gy teht szereztnk lndzskat, tbb mint egy
lb hossz jl edzett pengvel, j erõs vaskpûvel s hat lb hossz
kõrisfa nyllel. A penge mg terpentinbe ztatott vattt tettnk.
Ezeket gy lehetett meggyjtani, hogy egy vegpaprral elltott rug
zsinegjt megrntottuk. A rug tbb gyufafejen nyugodott. Szellemes s
hasznlhat tallmny volt. Az eszkimk 10-12 lb hossz lndzst
hasznltak jegesmedve ellen. Ha megnyilaztk s a medve tmadott, akkor
a lndzsk nyelnek vgt a fldbe dftk, a hegyt kellõ magassgba
lltottk s hagytk, hogy a medve belefusson s felnyrsalja magt.
Amint a vadszat ideje kzeledett, Ned Frost lebeszlt bennnket ezekrõl
a terveinkrõl. Elmeslte, hogy volt egyszer egy grizzlyje, amit a hts
udvaron tartott erõs, hossz lncon. Ez a medve olyan gyors volt, hogy
br aludni ltszott, mgis ha egy csirke elgg megkzeltette,
hihetetlen gyorsasggal ragadta meg a mancsval, minden lthat
erõlkds nlkl. Mikor jtszottak, a fik meg akartk szrni
vasvillval, s olyan gyesen hrtotta el a szrsokat, mint egy kivl
vv. A tûz pedig - gy gondolta - j szolglatot tehet jszaka, de
nappal hatstalan marad. gy teht ragaszkodott hozz, hogy hozza a
puskjt tmads esetre. Mi vgl is beleegyeztnk ebbe, de csak azzal
a felttellel, hogy csak hallos veszedelem esetn hasznlhatja.
Klnben tervnk s mi is hitelnket vesztennk. Tudtuk, hogy nyllal
nem lehet meglltani a grizzly eszeveszett lerohanst, de remltk,
hogy legalbb egyet ezzel a mdszerrel fogunk elejteni s csak ezutn
ktnk kompromisszumot, ha szksges. Az indinok a lndzsa, a tûz s a
mrgezett nyl hasznlata mellett mg vdett fedezkbõl is szoktak lõni
a medvkre, de lhtrl is vadsszk õket. Mi nem tartottuk
sportszerûnek, hogy frl lõjnk. Viszont azt mondtk, hogy nehz lesz
olyan lovat tallni, amivel elg kzel lehet lovagolni a grizzlyhez, s
amelyek elg gyorsak ehhez a feladathoz.
rdeklõdsnkre, hogy mennyi medve lehet a parkban, azt a tjkoztatst
kaptuk, hogy 500 s 1000 kztt van a szmuk. Figyelembe vve, hogy
3000 ngyzetmrfld terletrõl van sz, amelyen 6000 vapiti szarvas,
tbb szz blny, sok antilop, hegyi juh s egyb llat l, ez nem is
ltszik valsznûtlennek. Tudom azt is, hogy nemrg elhangzottak olyan
kijelentsek, hogy csak negyven grizzly l a parkban. Ez a becsls
azonban csak azokat a grizzlyket veszi figyelembe, amelyek a
nagykznsg elõtt gyakran mutogatjk magukat. Frost szerint tbb szz
grizzly van a parkban, amelyek kzl sokan becsavarogjk a krnyezõ
llamokat. gy nem kell flnnk attl, hogy megtizedeljk a ltszmot,
s minden remnynk megvan arra, hogy sok llatot fogunk ltni. Tny,
hogy az utbbi vekben tlsgosan elszaporodtak s veszedelmet
jelentettek a krnyken lõknek. gy bizonyos mrtkû kilvsk is
szksgess vlt. Az elõzõ t v leforgsa alatt a Yellowstone park
grizzlyjei ngy szemlyt ltek meg vagy tettek nyomorkk. Ezek kzl
az egyik Jack Walsh volt, foglalkozst tekintve kocsis. A kocsija
alatt aludt, mikor egy nagy grizzly a karjnl fogva megragadta,
elhurcolta s feltpte az altestt. Ez a Cold Sprins tjkn trtnt.
Walsh nhny nap mlva vrmrgezsben s hashrtyagyulladsban halt meg.
Frostot magt is megtmadta egy medve. Egy turista trsasgot vezetett
keresztl a rezervtumon s ppen lefekvs elõtt azt magyarzta nekik,
hogy ahol vannak nincs medve veszly. A storban egy lklcsnzõvel
aludt egytt, akit Phonograph Jonesnak hvtak. jfl fel egy risi
grizzly hatolt be a storba, rlpett Jones fejre, lehmozvn durva
talpnak nyomsval a bõrt. Fjdalmas kiltssal bredt fel, mire a
medve kiszaktotta az als bordit. A kilts felbresztette Nedet, aki
mivel nem volt fegyvere, a vnkosval vgta a medvt fejbe. A grizzly
egy ordtssal Nedre ugrott, aki mlyen belebjt a hlzskjba. A
grizzly megragadta a combjnl fogva s hlzskostul kihurcolta az
erdõbe. Amint vitte, nha-nha megrzta, mint kutya a patknyt. Frost
rezte a hatalmas fogakat a combjban, s azt hitte, hogy mr
sszemorzsoldtak a hatalmas lkapcsok kztt. Mintegy 100 yardnyira a
tbortl egy trpefenyõ boztban olyan hevesen megrzta, hogy combizmai
kiszakadtak s kifordult a hlzskbl. Flmeztelenl gurult j nhny
yarddal odbb a boztba. Mg a feldhdtt medve a hlzskkal
veszõdtt, Frost egy kzeli fenyõhz vonszolta magt s pusztn a
karjaival felmszott r. A tbor nyzsgõ mhkass vltozott,
fellobogtak a tzek s a bdogednyekkel hatalmas lrmt csaptak. Az
egyik ember lra lt s a medve krl krzve sikerlt elzavarnia.
Miutn az elsõsegly megkapta, Frostot vgl a felesgnek sikerlt
meggygytania. Azta szûnni nem akar gyûlletet rez a grizzlyk irnt
s szenvedlyes hvvel vadszik rjuk. Azt mondjk, hogy ez utn az
eset utn majdnem 40 rosszindulat grizzlyt kellett a parkõrknek lelõni
s Frostnak megengedtk a fegyver viselst. Ksõbb lttuk, hogy
sohasem aludt el a csukljhoz szjazott Colt automata pisztolya nlkl.
gy terveztk, hogy kt csoportot alaktva megynk a parkba. Az egyik
csoport lenne: Frost, a szakcs, a lklcsnzõ, a btym s a bartja,
Henry Hulbert br Detroitbl. Õk Codibl indulva a mlhval egytt a
Sylvan hgn t jnnek.
A msik csoportot Arthur Young s n alkottuk. Mr. Comptonnak otthon
kellett maradnia, mivel a csaldban vratlan betegsg lpett fel. Mi
vonattal utaztunk Ashtonba. Ez volt a legkzelebbi pont a Yellowstone
Stationhoz a rezervtum hatrn, melyet tlen vonattal el lehetett rni.
Ezt a pontot 1920 mjus egyik utols napjn rtk el. Az utakat elzrta
a h, de szerencsre minket Pocatello szakasz felgyelõjnek rdeklõdse
s udvariassga kvetkeztben az egyik alkalmazott bevitt. Nagy
mennyisgû mlht kldtnk magunk elõtt, gy hogy mi csak a hlzskokat
s a kln ruhzatot, valamint jszfelszerelsnket vittk magunkkal.
Ez utbbi fejenknt kt jbl s egy 144 szleshegyû vesszõre
berendezett tartbl llt. A legkitûnõbb jszfelszerels a Crecy csata
ta. Young egy j jat hozott magval, amely 85 fontos volt. Mr j
nhny vadszaton kiprblta. Az "reg grizzly" volt a msik, ez 75
fontos volt. Ksõbb gy tallta, hogy a nehezebbik tl erõs a magas
hegyek hideg idõjrsban, ahol az ember izomzata merevv vlik s
veszt erejbõl, mg az j maga erõsebb lesz. Az n jaim mindegyike 75
fontos volt. "Old Horribile "az n kedvencem volt, az egyik, amely
kemnyen s simn lõtt s "Medvelõ", a finom szemcszetû, visszahajlott
kar j, amivel elsõ medvnket segtettem meglõni. Nyilaink a szoksos
3/8 hvelyk tmrõjû nyrfavesszõk voltak, gondosan kivlogatva,
egyenesek s pontosak. Hegyeik aclbl kszltek s olyan lesek
voltak, mint a kspenge. Minden eshetõsgre szmtva nhny tompa s
sas vesszõt is vittnk magunkkal.
A parkban mly havat talltunk s az utak is csak nemrgen lettek
hernytalpas vontatkon hzott hekkkel megtiszttva a htl. Autval
mentnk a Mamut meleg forrsig s tisztelgõ ltogatst tettnk Albright
fõfelgyelõnl. A kzeli canyonban egy res õrhzban szllsoltuk el
magunkat. Itt vrtunk a msik csoport megrkezsre. Jvetelnkrõl az
sszes õrt rtestettk, s utastst adtak nekik, hogy amennyire csak
lehet segtsenek neknk. A kis õrhz hamarosan kedvelt tartzkodsi
helykk vlt, ahol trtnetek meslsvel s tûz melletti muzsiklssal
kellemes estket tltttnk. Nhny nap mlva zenetet kaptunk
Forsttl, hogy a Sylvan hgt bort 50 lb mly havon karavnjval nem
tud tjnni, s visszatrt Codyba, ahol autra rakodik, s Montana fel
kerlve, Gardenen t a park szaki bejrathoz jn. Hrom nap mlva
rkezett meg tombol hviharban. Ekkor krlbell mjus 31-e lehetett.
Frost egyike a legkivlbb nyugati tpusoknak. A bozt orszgban
szletett s nevelkedett, s nagyvad vadsz volt mita elg nagy ahhoz,
hogy fegyvert vegyen a kezbe. letereje teljben volt, vgtelenl
mozgkony, btor s mersz. Mindannyian csodltuk õt. Teljes tbori
felszerelst magval hozta, amelyet vek tapasztalatai alapjn
vlogatott ssze, s minden idõjrsi krlmnyek kztt megfelelt. A
rszleghez tartozott mg Art Cunningham a szakcs, C. D. Pope, s Henry
Hulbert br. Art nagymennyisgû tbori eszkzzel s szakcstudomnnyal
felszerelkezve rkezett. A btym azrt jtt, hogy lssa a vadszatot,
a br pedig azrt, hogy fnykpeket ksztsen, s emelje az esemny
fnyt. Valamennyien patins erdei s vadsz emberek voltak.
Megrkezsk utn knyelmesebb helyre, egy fatrzsekbõl sszertt hzba
kltztnk, ahol nem trõdtnk vele, akrhogyan hordja odakinn a havat a
szl, mi kellemes melegben szõttk a grizzlyk elleni terveinket. Eddig
mg kevs medvvel tallkoztunk, s ezek is a turistabart vltozathoz
tartoztak. Szalonnt loptak a magasan elhelyezett hsraktrbl, s
egyet talltunk az erdõben, amint knyelmesen lt a fenekn s nyugodtan
majszolta egy kekszes doboz tartalmt. Ezek voltak a szllodai
kedvencek, s minket klnsebben nem rdekeltek. Az sszes emltsre
rdemes llatunk nhny flig hallra heztetett vapiti szarvas, mormota
s kanadai mtysmadr volt. Elkezdtk gyalogos vadszatainkat
tfslve a Hayden vlgyet, a Sour Creek krnykt, a Mount Washburn-t
s a Cascade Creek felsõ folyst. Helyenknt a talaj nagyon nedves
volt, s az erdõkben sok helyen megmaradt a h. Szksges volt teht,
hogy gumi lbbeliben jrjunk. Trsasgunk kt csoportra oszlott.
Young, Frost s n az egyik irnyba jrtunk felderteni, btym s a
br a msikba. Minden magas hegycscsra felmsztunk, ahonnan t tudtuk
tekinteni tvcsveinkkel a krnyket. Reggel nyolctl dlutn kettõig
naponta tfsltk a terepet medvk utn kutatva. Eredeti tervnk az
volt, hogy nhny kimustrlt reg lovat hasznlunk fel csalteknek.
Mivel azonban ez nem sikerlt, vapiti hullkat kezdtnk el keresni. Sok
rgi hullt talltunk, de olyat, amelyikbõl arra kvetkeztethettnk
volna, hogy nemrgiben medvk jrtak a krnyken, egyet sem.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
