Mameluk lovas �j�sz kik�pz�s.

Hassanein Rabie ford�totta : Szeb�nyi Tibor  2010.01.25. 20:48

Magyarra ford�totta: Szeb�nyi Tibor (amit �n �rtam hozz�, az piros sz�n�)

 

 

Ennek az �r�snak az a c�lja, hogy bemutassa a mameluk lovasok k�pz�s�t a tibaq-okban (egyes sz�ma tibaqa), ami a kair�i fellegv�r kik�pz�barrakjainak elnevez�se. Al-Maqrizi szerint a szult�n els� dolga az volt, hogy a megv�s�rolt k�lf�ldi rabszolg�kat (=mameluk) valamelyik tibaqa-ba k�ldte, „fajuk” vagy sz�rmaz�suk szerint sz�tosztva �ket. Ayalon professzor kihangs�lyozza, hogy a tibaq-okat csak a szult�ni mamelukok k�pz�s�re haszn�lt�k (al-mamalik al-sultaniyya), akik a mameluk sereg gerinc�t alkott�k.

 

�gy l�tszik, a mameluk szult�nok m�r az egyiptomi uralmuk korai id�szak�ban elkezdt�k a tibaq �p�t�s�t. Ibn Taghri Birdi Nujum c�m� m�v�ben van utal�s arra, hogy Bajbars szult�n k�t vagy t�bb tibaqa-t �p�ttetett mamelukjai sz�m�ra; al-Maqrizi �rja, hogy Qalawun szult�n szem�lyesen l�togatta a tibaq-okat, hogy ellen�rizze mamelukjai mor�lj�t �s �letk�r�lm�nyeiket. Amikor 715-ben (kereszt�ny id�sz�m�t�s szerint 1315-ben) al-Burj al-Mansuri �s a szomsz�dos tibaq r�szben le�gtek, Qalawun szult�n fia, al-Nasir Muhammad �jakat �p�ttetett.

 

Az el�rhet� forr�sokb�l nem der�l ki, h�ny tibaqa m�k�d�tt az egyes szult�nok alatt. Egyed�l Khalil ibn Shahin al-Zahiri szolg�l �rdemi inform�ci�val a XV. sz.-b�l: 12 tibaqa m�k�d�tt, mindegyik egy utcahossznyi volt, �s egyenk�nt ezer mameluknak biztos�tottak sz�ll�st.

 

Al-Maqrizi az egyetlen ismert kr�nik�s, aki �ltal megismerhetj�k a tibaqa-ban foly� �letet a Mameluk Szult�ns�g f�nykor�ban. Mindegyik tibaqa-ban jutott legal�bb egy faqih egy csapat fiatal mamelukra, aki tan�totta nekik a Kor�nt, az arab �r�st �s a muszlim im�kat. Al-Maqrizi kiemeli, hogy ezid�t�jt a kik�pz�s rendk�v�l szigor� volt. Khalil ibn Qalawun szult�n alatt egy mameluk sem t�lthette az �jszak�t a tibaqa-n k�v�l. Al-Nasir Muhammad enged�lyezte, hogy forg� rendszerben, k�s�r�vel j�rhassanak a k�zf�rd�be, �s a nap v�g�n kellett visszat�rni�k a tibaqa-ba. Erre nagyj�b�l hetente egyszer ker�lt sor. A kih�g�s�rt �s a vall�si el��r�sok megszeg�s��rt val� b�ntet�s kegyetlen volt, amit a faqih, az eunuhok, vagy a ra’s nawbat al-nuwab, a mameluk parancsnok hajtott v�gre.

 

K�s�bb jelent�s v�ltoz�sok t�rt�ntek. A szult�nok feln�tt rabszolg�kat kezdtek v�s�rolni, akiknek m�r volt valamilyen k�pzetts�g�k, p�ld�ul tenger�szeket, p�kinasokat, stb. A v�rosokban �lhettek �s h�zasodhattak helyi n�kkel.

 

A tulajdonk�ppeni katonai k�pz�s akkor kezd�d�tt, amikor a mameluk nagykor� lett. A kik�pz�st vezet�t mu’allim-nak nevezt�k, az � feladata volt a furusiyya tan�t�sa minden csoportnak. A furusiyya a lovas hadvisel�s �sszefoglal� neve, a lovagl�s �s a l�val val� b�n�s tudom�ny�t, a l�ndzsa haszn�lat�t, az �j�szatot �s a v�v�st foglalta mag�ban. Ibn Qayyim al-Jawziya �rta 751-ben (1356), hogy a mameluk, aki elsaj�t�totta e n�gy tudom�nyt, teljes�tette a kik�pz�st �s teljes �rt�k� lovas harcoss� (faris) v�lt.

 

 

 

A lovagl�s tan�t�sa addig folyt, m�g a mameluk biztosan meg tudta �lni sz�r�n a lovat (’ala al-’ari). El�sz�r sz�r�tott agyagb�l, k�b�l vagy f�b�l k�sz�lt m�lovon gyakorolt. A mu’allim megtan�totta a helyes felugr�st. Ezut�n felnyergelt�k a m�lovat �s tov�bb gyakorolta a felugr�st, v�g�l teljes felszerel�sben is. A k�pz�s az �l� lovon t�rt�n� lovagl�ssal folytat�dott.

 

A lovon el�sz�r gyapj� takar� volt. A l� bal oldal�n kellett �llnia, bal kez�ben a korb�ccsal, jobb kez�t a l� nyak�ra kellett tennie a s�r�ny m�g�. Miut�n felugrott, jobb kez�vel megveregette lova nyak�nak jobb oldal�t. El�sz�r nyereg n�lk�l gyakorolt, l�p�sben, majd �get�sben, v�g�l v�gt�ban.

 

A nyergelt lovon, mestere fel�gyelet�vel megtanulta a sz�r helyes tart�s�t, a biztos �l�st a nyeregben, a kengyelbe �ll�st, a poroszk�l�st (?), �s a fordul�st. A tan�t�s r�sze volt a lesz�ll�s, a felszerel�s tart�sa, a kengyelek haszn�lata, mely ismeretek minden lovas sz�m�ra k�telez�ek voltak. �rdemes kiemelni, hogy tudniuk kellett kezelni h�tasukat, ha megbetegedett. Badr al-Din Baktut al-Rammah al-Khazindari 711-ben (1311) �rta, hogyha a harcos nem tudja ell�tni beteg lov�t, akkor k�pz�se nem teljes. A forr�sok sok inform�ci�t tartalmaznak a l�betegs�gekr�l �s kezel�s�kr�l.

 

Hasonl�an fontos volt a l�ndzsaforgat�sban val� j�rtass�g, ami Muhammad ibn Ya’qub ibn Akhi Hazzam szerint a furusiyya cs�cspontja. Csak a teljesen megfelel� lovat haszn�lhatt�k erre. A mameluknak egyed�l kellett felnyergelnie lov�t, nem sz�m�thatott soha seg�ts�gre. Megtanulta, hogyan sz�lljon fel �s le a l�r�l l�ndzs�val a k�zben, hogyan tartsa fegyver�t t�mad�skor �s visszavonul�skor, �s hogyan fogja a sz�rral egy�tt.

 

A l�ndzsamester tan�totta meg, hogyan viselkedjen az ellens�ggel val� tal�lkoz�skor: hogyan v�dekezzen, hogyan hagyja el a csat�t, hogyan menek�lj�n a neh�z helyzetekb�l, hogyan sz�lljon harcba �s hogyan d�fj�n.

 

A birjas nev� gyakorlat (a c�lt�rgy neve a birjas) kiemelt fontoss�g� volt. Ez egy h�t szelv�nyb�l �ll�, f�b�l k�sz�lt c�l volt. A darabokat egym�sra rakt�k, ami �gy a l� magass�g�t �rte el, a tetej�re pedig egy fadarabba �ll�tott f�mgy�r�t tettek. A lovas megk�zel�tette a c�lt �s megk�s�relt fegyver�vel a gy�r�be d�fni. Ha siker�lt, fegyver�vel elvitte a gy�r�s fadarabot; ha nem siker�lt, feld�nt�tte a tornyot, vagy l�ndzs�ja kiesett a kez�b�l.

 

Nem a birjas volt az egyed�li c�l a l�ndzs�s gyakorlatok sor�n. Najm al-Din al-Ahdab al-Rammah eml�t f�ld�n sz�tsz�rt c�lt�rgyakat, amiket v�gt�ban kellett felsz�rni a l�ndzsa hegy�re. Eml�t m�g olyan gyakorlatot, minek sor�n tizenk�t f�mgy�r�t kell felt�zni a l�ndzs�ra egy menetb�l. Egy m�sikban egy rabszolga fej�re er�s�tett g�mb�t kell �tsz�rni; �s m�g sok hasonl� gyakorlat l�tezett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mesterek sokf�le l�ndzs�s szab�lyt �rtak le, amiket �sszefoglal� n�ven bunud-nak neveztek. Baktut �rta, hogy ezek a bunud gyakorlatok meger�s�tett�k a testet �s a combot �s megtan�tott�k a lovasnak, hogyan tartsa l�b�t a kengyelben �s hogyan tartsa a fegyvert. A Nihayat al-Su’l wa ‘l-Umniya szerz�je szerint hajl�konny� tett�k a testet, lehet�v� t�ve a hat�kony man�verez�st, t�mad�st, menek�l�st. Egyes mesterek e l�ndzs�s szab�lyok egy r�sz�t a korai iszl�m id�kb�l eredeztetik, neveiket pedig az ezeket kidolgoz� mesterekr�l kapt�k, mint Ali ibn Abi Talib, Khalid ibn al-Walid, �s m�sok. �gy tartj�k, a r�gi id�kben 150 ilyen szab�ly l�tezett. Najm al-Din al-Ahdab al-Rammah 72 utas�t�sban foglalta �ssze a t�mad�sra vonatkoz� inform�ci�kat, mindegyikben r�szletezve, hogyan kell tartani �s haszn�lni a l�ndzs�t. Egy n�vtelen mester, aki a kik�pz�s idej�t szerette volna cs�kkenteni, a szab�lyok sz�m�t 50-re cs�kkentette. K�s�bb Baktut 7-re cs�kkentette. Hogy nehogy kimaradjon valami, a szab�lyok le�r�s�t tov�bb r�szletezte al-Ahdab �r�s�ban.

 

 

A leend� lovast, elsaj�t�tv�n a lovagl�st �s a l�ndzsa haszn�lat�t, az ar�n�ba (maydan) k�ldt�k tov�bbi k�pz�sre. Ez volt a tulajdonk�ppeni lovas k�pz�s, a csapatmunka gyakorl�sa. A mamelukok csoportos gyakorlatokon vettek r�szt, megtanult�k, hogyan vonuljanak be, ki, forduljanak jobbra, balra, vonuljanak vissza egy�tt �s tudj�k minden helyzetben a saj�t �s t�rsaik hely�t. Lajin al-Husami al-Tarabulsi k�sz�tett egy tan�t�st a k�l�nb�z� gyakorlatform�kr�l, amiket a mameluknak az ar�n�ban kellett teljes�tenie. �gy t�nik, a k�s�bbi mesterek is ezt az �r�st alkalmazt�k t�bb-kevesebb m�dos�t�ssal.

 

Az ar�n�ba val� bevonul�skor mindegyik mameluk jobb kez�ben tartotta l�ndzs�j�t, a k�zep�n fogva, mikor t�rsa m�g�tt lovagolt. T�bbf�lek�ppen is tarthatt�k bevonul�skor, de az egy form�ci�ban lovagl�knak ugyan�gy kellett. Az �r� r�szletesen le�rta a gyakorlatokat. A lovasok megt�rt vonalban vonultak be az ar�n�ba, mindk�t csapatuk �l�n egy muqaddam-mal, a tibaq tisztjeivel, �gy, hogy a k�t vez�r egym�s mellett lovagolt k�z�pen:

 

 

 

 

 

Azt�n k�l�nb�z� alakzatokban lovagoltak, p�ld�ul kezdve k�t p�rhuzamos vonalban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

majd megfordulva k�t koncentrikus vagy k�t k�l�n�ll� k�rt kialak�tva:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

v�g�l k�t vonalban szembelovagoltak egym�ssal, �s mindegyik lovas megk�zd�tt p�rj�val:

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                        

A gyakorlat v�gezt�vel cikk-cakk vonalban visszalovagolva felvett�k a kiindul�si „t�rtvonal”alakzatot:

 

 

 

 

 

 

 

Ezt birjas gyakorlat(l�ndzsa) k�vette: (a k�p alapj�n egyes�vel, a t�bbiek el�tt)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V�gezet�l tov�bbi alakzatokat gyakoroltak:

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                     

 

 

 

 

 

 

 

 

                  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

           

 

 

 

 

 

 

 

 

A l�ndzs�s gyakorlatok mellett a mameluknak az �j haszn�lat�t is el kellett saj�t�tania. Taybugha al-Baklamishi al-Yunani (a XIV. sz. egyik �j�szmestere) utas�tott minden �j�szt, hogy olyan h�dolattal l�pjenek az �j�szp�ly�ra, mitha mecset lenne. A vall�sos lelki�llapot el�r�se v�gett Taybugha arra buzd�tott, hogy im�dkozzanak, miel�tt el�k�sz�ten�k az �jat �s a vessz�ket. Ezut�n az �j�sz felt�rte ruh�ja ujj�t, megk�t�tte derek�n, majd elkezdte a gyakorl�st mestere fel�gyelete alatt.

 

A kezd� tan�t�s�hoz a mester k�t hajl�kony(?) �jat vett el�, az egyiket mag�nak, a m�sikat a mameluknak. El�sz�r megtan�totta a helyes markolatfog�st, ami meglehet�sen hossz� ideig tartott. A t�rekv� �j�sz ezut�n megtanulta, hogyan m�rje a t�vols�got kit�rt ujjv�gei k�z�tt, �s hogyan fogjon r� az idegre. A mester p�r napig vessz� n�lk�l gyakoroltatta a h�rfog�st. Azut�n tollazatlan vessz�vel gyakorolt. A k�pz�s sor�n 4 tov�bbi, egyre er�sebb �j k�vetkezett sorban; a leger�sebb, az �t�dik �j volt az, melyet harcban haszn�lt.

 

A tan�t�s a sivatagban fejez�d�tt be; de el�tte m�g egy meghat�rozott szintet kellett teljes�tenie az �j�sznak az al-buttiyya nev� c�lra t�rt�n� l�v�ssel. Ahmad ibn ‘Abd Allah Muhibb al-Din al-Tabari (694/1295) az egyetlen ismert �j�szmester, aki le�rta ezt a gyakorlatot. Azt �rta, hogy a buttiyya egy n�gy l�bon �ll� c�l, ami a mindenkori �j�sz mellkas�val egyez� magass�gban kell legyen, teh�t �ll�that�. Anyag�t nem ismerj�k, val�sz�n�leg gyapj�val t�lt�tt b�r lehetett. Az �j�sznak kb. 66,5 m�ter t�vols�gb�l kellett l�nie.

 

 

Taybugha, hogy seg�tse a tanul�st, �rt egy t�bb, mint k�tsz�z soros verset, amiben minden szab�lyt �sszefoglalt az �j�szatr�l. Val�sz�n�leg sok mameluk megtanulta ezt, �s gyakorl�s k�zben ism�telgette. A k�ltem�ny felsorolja a sz�ks�ges mozdulatokat, elmagyar�zva az �j tart�s�t, a jobb �s bal l�b helyzet�t, mekkora t�vols�g legyen k�zt�k, mikor �lljon �s �lj�n az �j�sz c�lz�s k�zben. Le�rja a markolatfog�st, a h�rfog�st, a vessz� idegre helyez�s�t, a c�lz�st, �s az old�st.

 

A hadi tan�t�sok sz�mtalan tan�csot tartalmaztak a mameluk �j�sz sz�m�ra. Le�rt�k a k�l�nb�z� �j- �s ny�lfajt�kat, �s azok rendeltet�s�t. Le�rt�k ezekben, hogyan ker�lje el az olyan hib�kat az �j�sz, mint a k�z remeg�se, vagy az ideg okozta s�r�l�sek a bal h�velyken, alkaron, �llon, �s f�l�n. Tov�bb� olvashat�k javaslatok az ajz�s, h�z�s �s old�s sor�n bek�vetkez� hib�k �s s�r�l�sek elker�l�s�re.

 

Az �j l�h�tr�l val� haszn�lata jelent�s volt a gyakorlatok k�z�tt. �ltal�ban k�tf�le m�don gyakoroltak: (a) lefele t�rt�n� l�v�s, al-qiqaj (val�sz�n�leg egy homokkal t�lt�tt zs�kra/kos�rra), �s (b) felfele l�v�s, al-qabaq. Az el�bbi esetben, a mester bemutatta tan�tv�ny�nak, hogyan tartsa a sz�rat a k�z�ps� �s gy�r�s ujja k�z�tt, hogyan fogja szil�rdan az �jat, hogyan �lljon a kengyelben, mik�zben kiss� el�rehajol, �s hogyan l�je ki a nyilat lefele an�lk�l, hogy �rinten� a l� f�leit.

 

 

A felfele l�v�s, a qabaq, sz� szerint t�k�t jelent. Al-Maqrizi �rta le, hogy ez egy s�k terepen fel�ll�tott igen magas p�zna. A tetej�hez egy f�b�l k�sz�lt karika volt r�gz�tve. A lovas, a kengyelbe bele�llva �tl�tt a karik�n, �s megk�s�relte eltal�lni a m�g�tte elhelyezett c�lt�rgyat. Al-Tabari tan�t�s�nak illusztr�ci�ja, melyen k�t lovas gyakorol, meger�s�ti ezt. Al-Tabari azt tan�csolja, hogy a lovas a c�l jobb oldal�n k�zel�tse meg azt, kiss� balfel� kihajolva �s vigy�zva arra, hogy t�rde ne �rjen az oszlophoz. Hozz�teszi, hogy a p�zna a karik�val egy�tt 10 dhira magas legyen (kb. 6-7m).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

692-ben (1293), Khalil ibn Qalawun szult�n ell�togatott az egyik kair�i ar�n�ba, hogy qabaq gyakorlatot v�gezzen. Ibn Taghri Birdi meg�rta ezt az esem�nyt, ami alapj�n m�smilyen c�lt�rgyat is haszn�lhattak. �gy �rta le, mint egy magas p�zna, melynek a tetej�re egy arany, vagy ez�st ketrecet r�gz�tettek, melyben egy galamb volt. Az els�, akinek v�gt�b�l siker�lt eltal�lnia a c�lt, �s �gy a galambot szabadon engednie, az egy d�szk�penyt �s a ketrecet kapta meg, mint d�jat. Nyilv�n ezt a gyakorlatot csak szult�nok �s m�s magas rang� vend�gek el�tt v�gezt�k, a mindennapi gyakorl�s sor�n ink�bb Al-Maqrizi le�r�sa szerint gyakoroltak. Taybugha m�g t�bb tan�ccsal szolg�lt e gyakorlathoz, pl. a harcos n�zzen felfel�, amikor l� (micsoda tan�cs!), l�j�n r�vid t�vr�l, miut�n elhaladt a c�l mellett, �s k�vesse szem�vel a vessz�t, m�g az �t nem rep�l a karik�n. Hangs�lyozza, hogy mind a felfele, mind a lefele t�rt�n� gyakorl�sn�l csak akkor kezdje el, ha az el�tte l�v� lovas m�r el�g messze van ahhoz, hogy ne t�rt�nhessen baleset. A gyakorlat v�g�ig pedig a vessz�ket nem szedhetik �ssze.

 

 

 

 

 

 

A v�v�s oktat�sa is t�bb szinten folyt a tibaq-ban. A mester el�sz�r n�gy, k�l�nb�z� s�ly� kardot hozott, 1-2,5 kg-ig. A gyakorl�s k�nny� karddal kezd�d�tt �s a nehezekkel fejez�d�tt be. Agyagot hoztak, melynek Baktut szerint 3 napon �s �jen �t kellett �rnie, mint a t�szt�nak, azut�n addig kellett gy�rni, m�g puha lett mint a ken�cs (mirha). Az agyagot egy kis asztalra tett�k, ami 3 dhira hossz�, 2 dhira sz�les �s egy arasz magas. A mameluk, mestere fel�gyelete alatt, a kardot mutat�- �s h�velykujja k�z�tt fogva az asztalhoz ment, let�rdelt, �s elkezdte vagdalni az agyagt�mb�t.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy m�sik verzi� szerint jobbr�l megk�zel�tette az asztalt, bal l�bbal el�re l�pett, felemelte fegyver�t, �s jobb l�b�t hajl�tva, bal t�rd�re ereszkedve les�jtott az agyagra. Els� nap huszon�tsz�r v�gott az agyagra, m�snap �tvenszer, harmadnap hetven�tsz�r, addig emelve a sz�mot, m�g el�rte az 1000 v�g�st egy nap ugyanabban a testhelyzetben.

A k�vetkez� l�p�sben nemezt tettek az agyagra, amit a mameluk centim�terr�l centim�terre v�gott �t, m�g eljutott az agyagig. Az els� napi �t r�tegnyi nemez fokozatosan lett vastagabb, a k�pz�s v�g�re meghaladta a sz�z r�teget is. A Kitab Majmu’ fi al-Rumh n�vtelen szerz�je szerint az agyagon t�rt�n� gyakorl�st egy �lomt�mb�n val�nak kell k�vetnie, addig, m�g azt k�pes a harcos kardj�val kett�v�gni. Ezen �r�s szerint a nemez helyett haszn�lhattak �lomt�mb�t is a k�pz�sben.

 

A v�v�mester - hogy megtan�tsa a harcosnak, hogyan legyen �vatos kardj�val, �s hogyan becs�lje meg �s szab�lyozza a seb m�lys�g�t annak megfelel�en, hogy meg�lni, vagy csak megsebezni akarja ellenfel�t - pap�rlapokat rakott egy gyapj�val t�lt�tt zs�kra, �s tan�tv�ny�nak arra kellett les�jtania. H�sz r�teg pap�rb�l egy bizonyos r�tegnyit kellett egy v�g�ssal �tv�gni. Ezut�n egy darab vasat tettek a pap�r al�, �s �gy folytatta a gyakorl�st. Addig tartott a k�pz�s, m�g a vas el�r�se n�lk�l tudott k�l�nb�z�, meghat�rozott sz�m� pap�rr�teget �tv�gni.

A lovasok v�v�soktat�sa ett�l teljesen k�l�nb�z�tt. El�sz�r egy, a harcos magass�g�val megegyez� z�ld n�dat �ll�tottak fel. A lovas a jobb oldalr�l k�zeledett sebesen v�gtatva, �s lev�gott bel�le egy arasznyit. Ezt addig ism�telte, m�g a n�db�l csak egy dhira-nyi maradt a f�ld felett. (kb. 60-70 cm)

 

 

 

 

 

A k�vetkez� feladat sor�n �t n�dat �ll�tottak fel a lovas jobb oldal�n 6-7 m�terenk�nt. A lovasnak ugyan�gy kellett elv�gnia ezeket egym�s ut�n, mint az el�z� gyakorlatban. Az utols� ilyen gyakorlatban �t n�dat �ll�tottak a jobb oldalra �s �t�t a bal oldalra, a lovasnak pedig ism�t ugyan�gy kellett lev�gnia mindet.

 

Csak ezek ut�n kezdte el tan�tani a mester, hogyan haszn�lja a mameluk a kardot csat�ban, szemben az ellenf�llel, t�mad�s �s visszavonul�s idej�n, �s hogyan haszn�ljon k�t kardot egyszerre. Ezeket egym�st k�vet� gyakorlatok sor�n saj�t�thatta el, amik ut�n a v�v�s m�v�szet�t teljes m�rt�kben elsaj�t�totta.

 

 

Ilyen k�pz�sen kellett teh�t �tesnie minden mameluknak, miel�tt elhagyta a barakkot. Miut�n elv�gzett minden el��rt gyakorlatot �s sz�mot adott tud�s�r�l, mint k�pzett katona, megkapta a szabads�g�t igazol� iratot, tov�bb� egy lovat �s felszerel�st. Kapcsolata nem sz�nt meg a kik�pz�barakkal. Prof. Ayalon szerint sok sz�lon k�t�d�tt m�g oda, p�ld�ul a „zsoldmustra” rendszer�ben, mikor is a kik�pz�barakkban vett�k �t zsoldjukat.

 

�rdemes megeml�teni, hogy a katonai k�pz�s sz�nvonala id�vel jelent�sen romlott, a Mameluk Szult�ns�g belpolitikai �s gazdas�gi helyzet�nek hanyatl�sa, tov�bb� a t�zfegyverek lass�, de biztos terjed�se miatt.