| | jszat : Vadszat jjal s nyllal.5 | 
 
 Vadszat jjal s nyllal.5Saxton Pope  2010.01.17. 21:26 XIV. Grizzly medve A legtbb ember, mikor arrl hall, hogy valaki jjal s nyllal akar grizzly medvt lõni, nevetsben tr ki. Gyermekkori nyila jut eszbe fegyverknt a legnagyobb s legflelmetesebb nyugati bestival szemben. Õszintn megvallom, hogy mivel ez olyan lehetetlennek ltszott, annl jobban sztnztt minket a kiprblsra. Mita megkezdtk a nyllal val vadszatot, sok sz esett kztnk a grizzlykrõl. Alaszkai kirndulsra gondoltunk s klnfle nylvesszõkn trtk a fejnket, amelyek rugs szerkezettel elltva mg nagyobb sebet okoznak. Borzalmas erejû jakon gondolkoztunk, amik keresztllvik ennek a szrnyetegnek a bundjt. Ez volt vadszlmaink netovbbja. Elolvastuk John Capen Adamsnak bibliogrfijt s kalandjait a kaliforniai medvkkel s Roosevelt csodlatos lersait ezekrõl a grizzlykrõl. Kalandokrl lmodtunk s miutn mr fekete medvket ejtettnk el, csak az alkalomra vrtunk, hogy kvnsgunk beteljesedjen. Ez az alkalom teljesen vratlanul rkezett, mint ahogy a legtbb lehetõsg szokott jnni, mikor a kvnsg s az elõkszletek megrlelik a helyzetet. A Californiai Tudomnyos Akadmia mzeumban San Franciscoban, a Golden Gate Parkban nagyon szp llatgyûjtemny van, llatcsoportonknt fellltva. Vannak kztk szarvasok, hegyi juhok, antilopok, kugurok, s barna medvk. Mr Paul Fair, a prepartor mikor egy vapiti csoportot lltott ki, azt mondta, hogy a legkzelebbi csoport grizzly medvkbõl lesz. Meglepve krdeztem tõle hogyan, mikor gy tudom a kaliforniai grizzly kiveszett. Azt vlaszolta, hogy ez igaz, de az ezsts szõrhegyû medve, amelyiknek Wyoming a tulajdonkppeni hazja, szintn egy grizzly fajta s elterjedsi kre nyugatra a Sierra Nevada hegyekig terjed, s gy mint egy Csendes-cen partvidki vltozatot lehet osztlyozni. Merriam professzor monogrfijt idzte, hogy lltst bizonytsa. Azonkvl arrl is felvilgostott, hogyan lehetne engedlyt kapni Washingtonbl a Yellowstone Parkban val vadszatra. Azonnal alkalmat kerestem, hogy Dr. Barton Evermant a mzeum gondnokt meginterjvoljam arra vonatkozan, hogy kivihetõ lenne-e az, ha mi felajnlannk sajt kltsgnkn val szolglatainkat. Mindjrt megjegyeztem azt is, hogy jjal s nyllal akarjuk elejteni a medvket s ezzel az antropolgia egy vits krdsre is vlaszt kapnnk. Az ajnlat tetszett neki s rt Washingtonba a mzeumi pldnyok elejtsnek engedlyezsrt s egyben ismertette velk, hogy a medvket nyllal akarjuk elejteni. Ehhez n ragaszkodtam, nehogy a jvõben vitk vagy flrertsek merlhessenek fel a vadszat mdjt illetõen. Az Akadmia hamarosan megkapta az engedlyt s mi megkezdtk elõkszleteinket az expedcira. Ez 1919-ben ksõ õsszel volt. gy terveztk, hogy Mr. Compton, Mr Young s n lesznk a vadszok s olyan segtsget fogadunk el amilyen ppen szksges. tvettk elõzõ tapasztalatainkat s kezdtk kitervelni az eljvendõ vadszat alapelveit. Fegyvereinket a fekete medvken szerzett tapasztalatainkbl kifolylag megfelelõnek tartottuk. jaink ppen megfeleltek a mi erõnknek s elg erõsek voltak ahhoz, hogy egy j nylvesszõt keresztllõjenek egy lovon. Ezt nemrg elhullott lovakon prbltuk ki. Azonban azt elhatroztuk, hogy nylhegyeinket meghosszabbtjuk s kemnytett aclbl fogjuk kszteni. Klns gondot fordtottunk r, hogy nylvesszõink minden rszletkben tkletesek legyenek. Azutn elkezdtk a medvk bonctant, letszerveik fekvst s nagysgt tanulmnyozni. William Wrightnek a grizzlykrõl rt munkjban rtkes adatokat talltunk ezeknek az llatoknak a termszetre s szoksaikra vonatkozlag. Minden hr dacra, ami ezeknek a medvknek szvssgrl s kegyetlensgrõl szlt, azt tartottuk, hogy mgis csak hsbl s vrbõl vannak s gy nyilaink kpesek lesznek vgezni velk. Magunkat is elkezdtk felkszteni az erõprbra. mbr j formban voltunk, a nagy esemny miatt kln trningbe fogtunk. Futottunk, ujjainkat erõstettk s egyb tornagyakorlatokat vgeztnk, hogy izmaink erõsdjenek s kitartsunkat nveljk. Mezei lõgyakorlatainkat a gyors egyms utni lvs s a gyors tvbecsls szempontjbl, mind emelkedõ, mind vzszintes, mind lejtõs terepen tartottuk meg. A szmtsba jhetõ sszes tnyezõt figyelembe vettk. Btym, C. D. Pope, Detroitbl pusks nagyvad vadsz volt. Õt is meghvtuk s megbeszlst tartottunk vele a megfelelõ vezetõket illetõen. Boldogan beleegyezett, hogy velnk jn s megosztja a kltsgeket. Ugyanakkor Ned Frostot ajnlotta Codybl, Wyoming llambl, mint Amerika legtapasztaltabb grizzly vadszt. Ugyanebben az idõben egyik kollgm Washingtonban jrt a Smithsonian Institute-ban ahol a trzs egyik tagjval tallkozott. Azt krdezte, hogy ismeri-e Dr. Popet San Franciscobl, aki nyllal akar grizzlyre vadszni. Elmondta azt is, hogy ez kivihetetlen, ostoba s veszlyes dolog, amit lehetetlensg megcsinlni. Mi teljesen treztk a veszlyt s ppen ebben rejlett a vllalkozs csbt ereje. De tudtuk azt is, hogy brmennyire sikeresen oldjuk is meg vllalkozsunkat, ldozatul esnk a kedvelt npies hitnek. Eszerint a Yellowstone Parkban lõ medvk mind szllodai kedvencek, akik moslkon lnek s kegyetlensg ezeket a kedves mackkat nyllal knozni. Frosttal vltott elsõ levelemben biztostottam õt, hogy mi nem akarunk szeld mackkra lõni, s ha kell, inkbb lemondunk a kirndulsrl. Õ megnyugtatott, hogy ettõl nem kell flni s emlkeztetett arra, hogy a Yellowstone Park 50 mrfld szles s 60 mrfld hossz s hogy a Rocky Mountains nhny igen magas cscsa is beletartozik. Ezeken a rszeken az llatok tvol llnak a szeldsgtõl. A medvket kt csoportba osztottk fel: az egyik fõleg fekete, barna s nhny hitvnyabb grizzly medvbõl ll. Ezek ltogatjk a tborokat s a szllodkat. A medvk msik csoportja sohasem megy a civilizci kzelbe, hanem kint l az rintetlen s vad hegyek kztt s pp oly veszlyesek s kiszmthatatlanok, mint Alaszka vagy brmely vad vidk medvi. Ezek ki-be vndorolnak a parkban s a szomszdos llamokban vadszat trgyt kpezik. Meggrte, hogy ssze fog hozni bennnket olyan romlatlan s flelmet nem ismerõ grizzlykkel, mint amilyeneket Lewis s Clarke lttak elsõ felfedezseik idejn. Miutn kirndulsunk cljt s az j s nylvesszõk hasznlatt megmagyarztuk, Ned Frost azt mondta, hogy ez relis dolog s csatlakozott a tervnkhz. Egy nylvesszõt kldtem neki mutatba azok kzl, amiket vadszatra hasznltunk. Vlaszt az albbiakban kzlm: "Kedves Doktor! Tegnap, vagy tegnapelõtt kaptam meg a levelt s a "J ORVOSSG" a vadsz nylvesszõ is tegnap jtt meg az esti vonattal. Most mr, hogy ezt a kis grizzly csiklandozt jl tvizsgltam, mg sokkal nagyobb rdeklõdssel nzek az elkvetkezendõ vadszat el. Nagyszerû lesz s jl fogjuk rezni magunkat. Ne aggdjon a medve tsei felõl. Hossz tapasztalataimbl tudom, hogy sohasem avval a medvvel van baj, melyikrõl gondoljuk, hanem mindig az tmad, amelyikrõl a legkevsb sem ttelezzk fel. Sokszor csapztam sebeslt grizzlyket s egyik sem fordult szembe velem. De azrt mgis van hrom olyan tapasztalatom, amire ha rgondolok, mg ma is gnek ll a hajam. A legborzalmasabb kalandom ppen akkor trtnt, amikor 16 olyan medvs kutym volt velem, amilyeneket mg soha senki nem szedett ssze. Egy vn anyamedve volt s n azt hittem, hogy a kutyk le fogjk ktni a figyelmt. Most is vannak kutyim, de ne higgye, hogy gy lehet velk vadszni grizzlyre, mint fekete medvre. Mint biztostsra, semmi esetre sem lehet rjuk szmtani, ha grizzlyrõl van sz. Egy j kis juhszkutya tbbet r, mint egy tucat medvs kutya, de egy ilyen j kis juhszkutya csak egyszer akad egy letben. Ha tud lhtrl lõni, azt hiszem az biztos dolog s praktikus is. De nem gondolom, hogy annyi veszly lenne a jtkban. Csak egyszer fordul elõ, hogy egy medve nekimegy az embernek s az is csak akkor mikor nem szmtunk r. Ne trõdjn vele. n csak azt tudom mondani, hogy minl hamarbb bele kell lõni egy nylvesszõt a fickba minl jobb helyre s ez lesz expedcinknak az igazi hitele. Sok grizzly van a parkban s nem mind vad. De ha nhny mrfldre elhagyja a hotelokat, nem fog olyan grizzlyket tallni, amelyek 30 yardrl mutogatjk az oldalukat. Minden esetre nem tudom milyen tvolsgbl tudja hasznlni a jt s kilyukasztani a bundjt. gy gondolom, hogy lesz nhny lehetõsgnk, mert sok medvt lttam a parkban, de termszetesen mg sohasem vadsztam rjuk s nem tudom, hogyan fognak viselkedni, amikor a bõrk forog veszlyben. Akad nhny olyan is, amelyik hajlamos a tborok jjeli kifosztsra, s ha kell harcol is rte, de a legtbb kzlk azonnal kereket old amint valaki ldzõbe veszi. Ha nk is gy kvnjk, tudok nhny kutyt, mgpedig j kutyt vinni magammal. Nyomra tesszk õket, mi pedig egy-egy j lra lve kvetjk õket, ha a tbbi vadszati md nem vlna be. Tudom, hogy vlekednek nk a felõl, hogy csak nyllal ejtsk el a medvt, s hogy semmi ms lvs ne trtnjen. Biztostom nt, hogy olyan kzel fogom engedni õket, amennyire n kvnja s lesz elg alkalma felhasznlni az jt, csak attl flek, hogy a medvk erõsebbek lesznek, mint az n ja s kivl nylvesszõi. Barti dvzlettel: Ned Frost " Teht kezdettõl fogva lttuk, hogy a grizzly vadszaton a kutyknak nem sok hasznt vehetjk. Esetleg szksges lesz, hogy csaltket tegynk, vagy kssnk ki s az e mellett elhelyezett leshelyrõl lõjk meg a medvt. Frost biztostott arrl, hogy a grizzly mikor sovnyan elõjn a telelsbõl, el tud futni a kutyk elõl akr a msik llamba is, de kzben agyoncsapja s szttpi, amelyik a krmei, kz kerl. Õsszel, mikor kvrek, nem szvesen futnak, de tgzolnak a falkn anlkl, hogy az kpes volna megakadlyozni a vadsz megtmadsban. Felhozta pldnak, hogy egyszer vagy 8-10 orosz medvs kutyval ldztt egy grizzlyt kb. 30 mrfldn t. Amint kvette a hajszt lhtrl, hol egyik, hol msik kutyjt tallta meg darabokra tpve, kibelezve, vgtagjaitl megfosztva. Vglis a kutyk ugatsa utn megtallta a medvt, mly hban egy sziklacscs vdelmben. Csak kt kutyja volt mr, s ezek kzl is az egyiknek el volt trve a lba. A dhtõl õrlten lõtt r a grizzlyre. A medve tmadott gy 40 yard tvolsgrl. Frost cspõig volt a hban, gy nem tudott kitrni a tmads elõl. Gyors egymsutnban t golyt lõtt ki a kzeledõ medvre, ltszlag eredmnytelenl. A medve jtt s csak Frost melln rogyott ssze. A hû kutya belecsimpaszkodva lgott rajta, ktsgbeesett erõlkdssel prblta megmenteni gazdjt. Ez egyike volt annak a hrom-ngy letveszlyes kalandjnak, amiben Frostnak vadszat kzben rsze volt, s amikrõl õ azt mondja, hogy segtettek megderesteni arany frtjeit. /Frost: dr, fagy/ A kutya hossz veken keresztl ddelgetett kedvence volt a csaldnak. Frost 14 ves korban lõtte elsõ medvjt, ami mell csaknem 500 darabot fektetett le vadszatai sorn. Jellemzõ a grizzlyre, hogy a legcseklyebb kihvsra azonnal tmad s ettõl semmi sem tudja eltrteni. Ksõbb ezt mi is tapasztaltuk, klnsen akkor, ha bocsaival jr anyamedvvel tallkoztunk. Az ezt tanst esetek sokkal kzismertebbek, hogysem rdemes lenne felsorolni õket. Tom Murphy, kaliforniai hrneves medvevadsz azonban elmeslt egyet, amit le kell rnom. A rgi idõkben Humbolt Countryban lt egy telepes. Pete Blufordnak hvtk s indin felesge volt. Egy negyedmrfldnyire attl a helytõl, ahol most Blocksburg vros szle van, rlõtt egy anya grizzlyre, akinek kt bocsa volt. A vadllat tmadott s lettte õt a fldre. Kzben feltpte az ember altestt. Bluford egy kidõlt fa al esett, ahol a medve ismtelten belekapott. Azzal, hogy ide-oda hengeredett a fa alatt, attl fggõen, hogy a medve melyik oldalrl tmadott, meg tudta menteni az lett. Bluford kutyja is zaklatta az llatot s az felhagyott az erõlkdssel, tovbbllt. Bluford a nagy sebek dacra haza tudott jutni. Olyan nagy seb ttongott az altestn, hogy a belei kilgtak rajta. A bartja, Beany Powell durvn sszevarrta. Felgygyult, s mg sokig lt a krnyk indinjai kztt. A nyugati humor pldja kppen azt meslik, hogy Beany Powell mikor zskvarr tûvel s madzaggal sszevarrta a sebet, egy jkora darab hjjal nem tudott mit kezdeni. Mivel visszahelyezni nem tudta, levgta, a zsrt kistve belõle a csizmja zsrozsra hasznlta fel. Az reg Bluford ismert alakja lett a krnyknek. Azz vlt, amit nyugaton "poison oakernek", vagyis olyan embernek mondanak, aki a mrges tlgyboztokban l. Annyira mlyre sllyedt, hogy llatszerûv vlt. Haja lenõtt a vllra, szakllt nem fslte, krmei olyan hosszak voltak, mint a karmok s rmesen piszkosak. Ismeretlen kor rongyok fedtk testt, tele volt tetvekkel s az indinok legdegradltabb maradvnyai kztt lt. Egy hideg tli napon holtan talltk sszeomlott kunyhjban. A piszkos padln fekdt, rongyos kabtja az arcn, kezei a feje alatt s mindkt karja alatt egy-egy megfagyott macska fekdt. Ezek a rgi pionrok klns emberek voltak s klns mdon haltak meg. Grizzly vadszterveinkben szmtsba vettk ennek az llatnak nagy tmad kedvt. Tudtuk, hogy nagyon gyors. Kpes egy kutyt, vagy lovat letni futtban, ezrt semmi rtelme, hogy az ember elfusson elõle. Senki sem kpes hamar fra mszni, ha kzel van a grizzly. Adams ltta ezt. Az ember csak ppen kinyjtja magt, hogy a medve jobban felszakthassa. Teht azt hatroztuk el, hogy vgveszly esetn lebukunk, vagy laposan a fldre feksznk, s halottnak tetetjk magunkat. Teht ezt gyakoroltuk, futsi gyakorlataink pedig inkbb azt a clt szolgltk, hogy kitartsunkat nveljk, s kvetni tudjuk a medvt, ha ez szksges. Ishi, a Yana indin elmondta, hogy gyõztk le nyilakkal a grizzlyket s ha tmadtak, akkor lndzskkal s tûzzel talltk szembe magukat. gy teht szereztnk lndzskat, tbb mint egy lb hossz jl edzett pengvel, j erõs vaskpûvel s hat lb hossz kõrisfa nyllel. A penge mg terpentinbe ztatott vattt tettnk. Ezeket gy lehetett meggyjtani, hogy egy vegpaprral elltott rug zsinegjt megrntottuk. A rug tbb gyufafejen nyugodott. Szellemes s hasznlhat tallmny volt. Az eszkimk 10-12 lb hossz lndzst hasznltak jegesmedve ellen. Ha megnyilaztk s a medve tmadott, akkor a lndzsk nyelnek vgt a fldbe dftk, a hegyt kellõ magassgba lltottk s hagytk, hogy a medve belefusson s felnyrsalja magt. Amint a vadszat ideje kzeledett, Ned Frost lebeszlt bennnket ezekrõl a terveinkrõl. Elmeslte, hogy volt egyszer egy grizzlyje, amit a hts udvaron tartott erõs, hossz lncon. Ez a medve olyan gyors volt, hogy br aludni ltszott, mgis ha egy csirke elgg megkzeltette, hihetetlen gyorsasggal ragadta meg a mancsval, minden lthat erõlkds nlkl. Mikor jtszottak, a fik meg akartk szrni vasvillval, s olyan gyesen hrtotta el a szrsokat, mint egy kivl vv. A tûz pedig - gy gondolta - j szolglatot tehet jszaka, de nappal hatstalan marad. gy teht ragaszkodott hozz, hogy hozza a puskjt tmads esetre. Mi vgl is beleegyeztnk ebbe, de csak azzal a felttellel, hogy csak hallos veszedelem esetn hasznlhatja. Klnben tervnk s mi is hitelnket vesztennk. Tudtuk, hogy nyllal nem lehet meglltani a grizzly eszeveszett lerohanst, de remltk, hogy legalbb egyet ezzel a mdszerrel fogunk elejteni s csak ezutn ktnk kompromisszumot, ha szksges. Az indinok a lndzsa, a tûz s a mrgezett nyl hasznlata mellett mg vdett fedezkbõl is szoktak lõni a medvkre, de lhtrl is vadsszk õket. Mi nem tartottuk sportszerûnek, hogy frl lõjnk. Viszont azt mondtk, hogy nehz lesz olyan lovat tallni, amivel elg kzel lehet lovagolni a grizzlyhez, s amelyek elg gyorsak ehhez a feladathoz. rdeklõdsnkre, hogy mennyi medve lehet a parkban, azt a tjkoztatst kaptuk, hogy 500 s 1000 kztt van a szmuk. Figyelembe vve, hogy 3000 ngyzetmrfld terletrõl van sz, amelyen 6000 vapiti szarvas, tbb szz blny, sok antilop, hegyi juh s egyb llat l, ez nem is ltszik valsznûtlennek. Tudom azt is, hogy nemrg elhangzottak olyan kijelentsek, hogy csak negyven grizzly l a parkban. Ez a becsls azonban csak azokat a grizzlyket veszi figyelembe, amelyek a nagykznsg elõtt gyakran mutogatjk magukat. Frost szerint tbb szz grizzly van a parkban, amelyek kzl sokan becsavarogjk a krnyezõ llamokat. gy nem kell flnnk attl, hogy megtizedeljk a ltszmot, s minden remnynk megvan arra, hogy sok llatot fogunk ltni. Tny, hogy az utbbi vekben tlsgosan elszaporodtak s veszedelmet jelentettek a krnyken lõknek. gy bizonyos mrtkû kilvsk is szksgess vlt. Az elõzõ t v leforgsa alatt a Yellowstone park grizzlyjei ngy szemlyt ltek meg vagy tettek nyomorkk. Ezek kzl az egyik Jack Walsh volt, foglalkozst tekintve kocsis. A kocsija alatt aludt, mikor egy nagy grizzly a karjnl fogva megragadta, elhurcolta s feltpte az altestt. Ez a Cold Sprins tjkn trtnt. Walsh nhny nap mlva vrmrgezsben s hashrtyagyulladsban halt meg. Frostot magt is megtmadta egy medve. Egy turista trsasgot vezetett keresztl a rezervtumon s ppen lefekvs elõtt azt magyarzta nekik, hogy ahol vannak nincs medve veszly. A storban egy lklcsnzõvel aludt egytt, akit Phonograph Jonesnak hvtak. jfl fel egy risi grizzly hatolt be a storba, rlpett Jones fejre, lehmozvn durva talpnak nyomsval a bõrt. Fjdalmas kiltssal bredt fel, mire a medve kiszaktotta az als bordit. A kilts felbresztette Nedet, aki mivel nem volt fegyvere, a vnkosval vgta a medvt fejbe. A grizzly egy ordtssal Nedre ugrott, aki mlyen belebjt a hlzskjba. A grizzly megragadta a combjnl fogva s hlzskostul kihurcolta az erdõbe. Amint vitte, nha-nha megrzta, mint kutya a patknyt. Frost rezte a hatalmas fogakat a combjban, s azt hitte, hogy mr sszemorzsoldtak a hatalmas lkapcsok kztt. Mintegy 100 yardnyira a tbortl egy trpefenyõ boztban olyan hevesen megrzta, hogy combizmai kiszakadtak s kifordult a hlzskbl. Flmeztelenl gurult j nhny yarddal odbb a boztba. Mg a feldhdtt medve a hlzskkal veszõdtt, Frost egy kzeli fenyõhz vonszolta magt s pusztn a karjaival felmszott r. A tbor nyzsgõ mhkass vltozott, fellobogtak a tzek s a bdogednyekkel hatalmas lrmt csaptak. Az egyik ember lra lt s a medve krl krzve sikerlt elzavarnia. Miutn az elsõsegly megkapta, Frostot vgl a felesgnek sikerlt meggygytania. Azta szûnni nem akar gyûlletet rez a grizzlyk irnt s szenvedlyes hvvel vadszik rjuk. Azt mondjk, hogy ez utn az eset utn majdnem 40 rosszindulat grizzlyt kellett a parkõrknek lelõni s Frostnak megengedtk a fegyver viselst. Ksõbb lttuk, hogy sohasem aludt el a csukljhoz szjazott Colt automata pisztolya nlkl. gy terveztk, hogy kt csoportot alaktva megynk a parkba. Az egyik csoport lenne: Frost, a szakcs, a lklcsnzõ, a btym s a bartja, Henry Hulbert br Detroitbl. Õk Codibl indulva a mlhval egytt a Sylvan hgn t jnnek. A msik csoportot Arthur Young s n alkottuk. Mr. Comptonnak otthon kellett maradnia, mivel a csaldban vratlan betegsg lpett fel. Mi vonattal utaztunk Ashtonba. Ez volt a legkzelebbi pont a Yellowstone Stationhoz a rezervtum hatrn, melyet tlen vonattal el lehetett rni. Ezt a pontot 1920 mjus egyik utols napjn rtk el. Az utakat elzrta a h, de szerencsre minket Pocatello szakasz felgyelõjnek rdeklõdse s udvariassga kvetkeztben az egyik alkalmazott bevitt. Nagy mennyisgû mlht kldtnk magunk elõtt, gy hogy mi csak a hlzskokat s a kln ruhzatot, valamint jszfelszerelsnket vittk magunkkal. Ez utbbi fejenknt kt jbl s egy 144 szleshegyû vesszõre berendezett tartbl llt. A legkitûnõbb jszfelszerels a Crecy csata ta. Young egy j jat hozott magval, amely 85 fontos volt. Mr j nhny vadszaton kiprblta. Az "reg grizzly" volt a msik, ez 75 fontos volt. Ksõbb gy tallta, hogy a nehezebbik tl erõs a magas hegyek hideg idõjrsban, ahol az ember izomzata merevv vlik s veszt erejbõl, mg az j maga erõsebb lesz. Az n jaim mindegyike 75 fontos volt. "Old Horribile "az n kedvencem volt, az egyik, amely kemnyen s simn lõtt s "Medvelõ", a finom szemcszetû, visszahajlott kar j, amivel elsõ medvnket segtettem meglõni. Nyilaink a szoksos 3/8 hvelyk tmrõjû nyrfavesszõk voltak, gondosan kivlogatva, egyenesek s pontosak. Hegyeik aclbl kszltek s olyan lesek voltak, mint a kspenge. Minden eshetõsgre szmtva nhny tompa s sas vesszõt is vittnk magunkkal. A parkban mly havat talltunk s az utak is csak nemrgen lettek hernytalpas vontatkon hzott hekkkel megtiszttva a htl. Autval mentnk a Mamut meleg forrsig s tisztelgõ ltogatst tettnk Albright fõfelgyelõnl. A kzeli canyonban egy res õrhzban szllsoltuk el magunkat. Itt vrtunk a msik csoport megrkezsre. Jvetelnkrõl az sszes õrt rtestettk, s utastst adtak nekik, hogy amennyire csak lehet segtsenek neknk. A kis õrhz hamarosan kedvelt tartzkodsi helykk vlt, ahol trtnetek meslsvel s tûz melletti muzsiklssal kellemes estket tltttnk. Nhny nap mlva zenetet kaptunk Forsttl, hogy a Sylvan hgt bort 50 lb mly havon karavnjval nem tud tjnni, s visszatrt Codyba, ahol autra rakodik, s Montana fel kerlve, Gardenen t a park szaki bejrathoz jn. Hrom nap mlva rkezett meg tombol hviharban. Ekkor krlbell mjus 31-e lehetett. Frost egyike a legkivlbb nyugati tpusoknak. A bozt orszgban szletett s nevelkedett, s nagyvad vadsz volt mita elg nagy ahhoz, hogy fegyvert vegyen a kezbe. letereje teljben volt, vgtelenl mozgkony, btor s mersz. Mindannyian csodltuk õt. Teljes tbori felszerelst magval hozta, amelyet vek tapasztalatai alapjn vlogatott ssze, s minden idõjrsi krlmnyek kztt megfelelt. A rszleghez tartozott mg Art Cunningham a szakcs, C. D. Pope, s Henry Hulbert br. Art nagymennyisgû tbori eszkzzel s szakcstudomnnyal felszerelkezve rkezett. A btym azrt jtt, hogy lssa a vadszatot, a br pedig azrt, hogy fnykpeket ksztsen, s emelje az esemny fnyt. Valamennyien patins erdei s vadsz emberek voltak. Megrkezsk utn knyelmesebb helyre, egy fatrzsekbõl sszertt hzba kltztnk, ahol nem trõdtnk vele, akrhogyan hordja odakinn a havat a szl, mi kellemes melegben szõttk a grizzlyk elleni terveinket. Eddig mg kevs medvvel tallkoztunk, s ezek is a turistabart vltozathoz tartoztak. Szalonnt loptak a magasan elhelyezett hsraktrbl, s egyet talltunk az erdõben, amint knyelmesen lt a fenekn s nyugodtan majszolta egy kekszes doboz tartalmt. Ezek voltak a szllodai kedvencek, s minket klnsebben nem rdekeltek. Az sszes emltsre rdemes llatunk nhny flig hallra heztetett vapiti szarvas, mormota s kanadai mtysmadr volt. Elkezdtk gyalogos vadszatainkat tfslve a Hayden vlgyet, a Sour Creek krnykt, a Mount Washburn-t s a Cascade Creek felsõ folyst. Helyenknt a talaj nagyon nedves volt, s az erdõkben sok helyen megmaradt a h. Szksges volt teht, hogy gumi lbbeliben jrjunk. Trsasgunk kt csoportra oszlott. Young, Frost s n az egyik irnyba jrtunk felderteni, btym s a br a msikba. Minden magas hegycscsra felmsztunk, ahonnan t tudtuk tekinteni tvcsveinkkel a krnyket. Reggel nyolctl dlutn kettõig naponta tfsltk a terepet medvk utn kutatva. Eredeti tervnk az volt, hogy nhny kimustrlt reg lovat hasznlunk fel csalteknek. Mivel azonban ez nem sikerlt, vapiti hullkat kezdtnk el keresni. Sok rgi hullt talltunk, de olyat, amelyikbõl arra kvetkeztethettnk volna, hogy nemrgiben medvk jrtak a krnyken, egyet sem.  |