Ha csak annyib�l �llt volna a magyars�g t�rt�nete, amennyire a vonatkoz� tudom�nyok �sszess�ge alapj�n eml�kez�nk, akkor ma m�r nem l�tezn�nk. Az avarok, gepid�k, hunok nagyobb n�pek (k�z�ss�gek) voltak a magyarokn�l, de elt�ntek. Viszont, mai t�rt�neti dokument�ci�juk majd akkora, mint a fennmaradt magyarok�. Ez el kell, hogy gondolkodtasson benn�nket. M�sr�szt az is, hogy minket a kult�r�nk s a nyelv�nk tett halhatatlann�. Eddig.”

Vajon esz�nkbe jut-e, hogy az i.sz.1000-2000 k�z� szor�tott ismereteinken k�v�l m�g legal�bb k�t �vezrednyi id�r�l, �s gener�ci�k sz�zainak �let�r�l illene tudnunk valamit. M�r az�ta is mintegy 160 gener�ci�nyi id� telt el, hogy elszakadtunk a finn-permi �sn�pt�l, majd tov�bbi 120 gener�ci�nyi id� telt el (egy gener�ci�ra 25 �vet sz�molnak) az obi-ugor k�z�ss�gb�l t�rt�nt kiszakad�s �ta is. Esz�nkbe jut-e – mert kiv�l� k�lf�ldi tud�soknak igen, hogy nem egy egy�n�thet� magyar g�n (mint a fajmagyar �r�lts�g r�geszm�je), hanem egy felt�rk�pezett �s le�rhat� genetikai �r�ks�ghez a vil�g egyik csod�jak�nt t�rsul�, kialakult, fenntartott magyar nyelv �s kult�ra a mi legf�bb �s leg�rt�kesebb �r�ks�g�nk.

Cikksorozatunkat L�p� Zolt�n inspir�lta, aki hatalmas ismeretanyagot gy�jt�tt �ssze /1/ a magyars�g kultur�lis fejl�d�s�r�l, s ennek az �j tud�ss� �ssze�ll� ismeretanyagnak nev�ben �ll�tja, hogy fejl�d�s�nk sor�n k�l�nleges kult�r�nk �s nyelv�nk alakul�sa sokkal t�bb hat�s eredm�nye, mint azt ma gondoljuk.

A magyar kultur�lis �r�ks�g halmoz�d�s�ban a r�gi �st�rt�neti magyar�zat szerint olyan id�c�l�p�k vannak, mint i.e. 2000-ben a finn-ugor k�z�ss�g l�tez�se. Ahhoz tartoz�an i.e. 1800-ban az �rja nyomul�s kelet fel�. Azut�n i.e. 1500-ban a nom�d lovas tur�ni nyomul�s nyugat fel�. Majd k�vetkezik i.e. 1300 t�j�n a benyomul�s a kelet-eur�pai puszt�kra. Az i.e. 700 t�j�n m�r 100-200 ezer magyar l�lekb�l �ll� k�z�ss�g �l az Ural-Alt�j k�z�tti t�rben a t�r�k n�pk�z�ss�g nyom�sa alatt. Innent�l, mindent �sszev�ve, Krisztus sz�let�s�ig a magyar �sk�z�ss�g a szk�ta-parthus vil�gban �l.

A magyar kultur�lis �r�ks�g halmoz�d�s�ban az �jabb �st�rt�neti magyar�zat a t�r�k-tat�r �sk�z�ss�g befoly�s�val foglalkozik, amelynek olyan id�c�l�pe van, mint i.sz. 100-ban a k�nai �s hun (hunn) h�bor�, illetve a 100-150 k�z�tti n�pv�ndorl�sok elindul�sa. Ennek hat�s�ra a magyar �sk�z�ss�g elszakad�sa, a magyar t�rzsek lev�l�sa, egym�st�l elszakad�sa, keletre �s nyugatra v�ndorl�sa megy v�gbe. Majd egy ismert id�c�l�p a 650-678 k�z�tti els� honfoglal�s a K�rp�t-medence, a mai Magyarorsz�g t�rs�g�ben, azut�n 850-900 k�z�tt a m�sodik honfoglal�s. Mindebben nem is az a l�nyeg, hogy megt�rt�ntek, hanem a magyar �s m�s hasonl� k�z�ss�gek v�ndorl�si �tjainak, t�rt�net�knek, egy�ltal�n megmarad�sunknak �sszevet�se, ami sz�mos, kor�bbi tudom�nyos elk�pzel�st k�ld egyszer�en a s�llyeszt�be.

Mai ismereteink szerint ugyanis, ha val�ban �gy t�rt�nt volna a magyar �sk�z�ss�g n�p�nek �tja, �lete �s fejl�d�se, ahogy a 20. sz�zadi magyar tudom�ny azt el�adja, ahogy azt a katedr�r�l a mai magyar n�pess�gnek �tadj�k, akkor ma m�r biztosan nem l�tezn�nk. M�sfel�l az is t�ny, hogy a K�rp�t-medencei magyar �lett�r, illetve a mai magyarorsz�gi ter�let �st�rt�neti kutat�sa igen h�zagos, az i.e. 5000-t�l is, amikor az els� legkor�bbi r�g�szeti kult�ra el�ker�lt. Ez az�rt is k�l�n�s, mert a kutat�sok bizony�t�kai szerint a K�rp�t-medenc�n kereszt�l zajlottak a legkor�bbi v�ndorl�sok is. A d�lr�l �s keletr�l nyugatra, majd nyugatr�l keletre, az oda-vissza t�rt�n� v�ndorl�sok sz�mos n�p �s kult�ra kevered�s�t eredm�nyezt�k, de ezek nyomai dematerializ�l�dtak az id�ben, illetve mindig az utols� k�z�ss�galkot� n�pcsoport kult�r�j�ba olvadtak s azut�n vagy �t�r�k�t�dtek, vagy megsemmis�ltek.

Id�lyukak

Roppant lyukas a nemzeti geneal�gia. Ugyanakkor vannak id�c�l�p�k az �sk�z�ss�gek, az el�magyarok, �s az �smagyarok v�ndorl�s�ban. A magyar �st�rt�net kezdeteit illet�en, �gy t�nik, nincs komoly ellenz�se m�r az el�magyars�g �sk�z�ss�geinek keletr�l nyugatra, �s nyugatr�l keletre t�rt�n� v�ndorl�sainak az i.e. 5-3. �vezredekben. Ezek az eur�pai sz�trajz�s hipot�zis�t k�vetik, �s ak�r 5-6 honfoglal�st is felt�teleznek a K�rp�t-medence ter�ben. K�l�n�sen �rdekes a magyarokat tartalmaz� �sk�z�ss�gek t�rt�nete az i.e. 1000 t�j�n, d�nt�en pedig az i.e. 500-t�l a Krisztus sz�let�s�ig terjed� id�szakban. Ebben az id�z�n�ban t�rt�nik ugyanis az �smagyars�g kiv�l�sa �s az els� saj�t �shaza megtal�l�sa.

A biol�giai (genetikai), a t�rsadalmi (kultur�lis) �s a k�z�ss�g�p�t� (politikai) k�r�lm�nyek, mint a kevered�s vagy a sz�tsodr�d�s, sokat, nagyon sokat form�lt a magyar �sk�z�ss�g, az elk�l�n�lt magyars�g, �s az �jkori (modern) magyar n�pess�g biol�giai, kultur�lis, politikai (k�z�ss�g �s �llamalkot�) k�pess�g�n. Nagyon komoly k�pess�gek (alkalmazkod�s) �s szervezetts�g (k�z�ss�g�p�t�s) kellett ahhoz, hogy a nagyj�b�l ismert f�ldrajzi t�rs�gekben, a nagyj�b�l ismert kl�maviszonyok �s meg�lhet�si forr�sviszonyok, a politikai viszonyok (sz�mos kis �s a magyarokn�l nagyobb n�p �lett�r-h�bor�i k�zepette) fennmaradjon, megtelepedjen, �s �llamot (birodalmat) alkosson. Ez a geopolitikai konstell�ci� �nmag�ban c�folja p�ld�ul a K�rp�t-medenc�be megteleped� magyars�g l�tsz�m�ra vonatkoz� hivatalos becsl�seket.

A megmarad�s �jkori titkai a nagy k�nai megindul�s idej�t�l sz�m�tanak, amikor az i.sz. 100 k�r�l megindulnak a hunok ellen. Ezut�n a 4-5. sz�zadig nagy �trendez�d�s zajlik �zsi�ban. Mondhatn�nk az els� nagy globaliz�ci�s hull�m indult el, amelyben a politikai vil�gk�pletet a hunok alak�tj�k K�na nyom�s�ra. Ez az id�szak hat�rozza meg az �llamalkot� �s birodalom�p�t� magyars�g mai jellemz�it. Az i.sz. 1-4. �s az 5-9. sz�zadi nyelvi-kultur�lis hat�sok �sszess�ge teszi k�pess� a magyars�got, hogy az �smagyar k�z�ss�gekb�l korszer� politikai szervezett� v�ljon. A nagyobb id�szakasz a csuvas nyelvi hat�s ideje. Mind a finn, mind a csuvas hat�s igen er�s, megmaradtak nyelv�nkben, de asszimil�ltuk �ket. Meghat�roz� t�rt�nelm�nkben, hogy a keleti (t�vol-keleti) kultur�lis hat�sok, nyelvi �s tudatk�pz� fejl�d�s�nkben mi hatott a magyar t�rzsekre az i.e.1000 �s az i.sz.100 k�z�tt. Nem utols� sorban �rdekes, hogy mi lett a keleti-d�lkeleti el�magyar �s magyarfajta t�rzsekkel, amelyek meg�lhettek id�utaz�sokat, amikor t�l�k kor�bban elszakadt, �s fejlettebb t�rsadalmi-kultur�lis viszonyok k�z�tt �l� t�rzseikkel tal�lkoztak.

Egy id�c�l�p 500 k�r�l, a sz�tv�ndorl�s, �s a nyugat fel� vonul�s. A k�vetkez� id�c�l�p 678, amikor megindul a hunn-magyar bek�lt�z�s a K�rp�t-medenc�be. Az al-dunai bolg�rs�g 679-ben eml�ti a magyar beteleped�st.

Szembes�t�s a magyar �st�rt�netkutat�ssal (5. r�sz) - A magyar �st�rt�net politikai �ldozat?!

A magyars�g (magyarnak lenni) l�nyeg�t, �rtelm�t sz�mtalan megk�zel�t�sb�l lehet vizsg�lni, de �rdemben a kult�ra �s a nyelv magyar�zza, s ezzel a manaps�g d�l� eszel�ss�g a magyar dics�s�g kerget�s�ben, illetve a m�sik oldalr�l, mintegy reakci�k�nt l�tez�, dehoneszt�l�, a magyar m�lt minden �rdemi vonatkoz�s�t tagadni pr�b�l� megnyilv�nul�sokat is a hely�re tehetj�k. A magyar tudat �s a magyar nyelv felt�telezi egym�st. A magyar nyelv t�rt�nete �nmag�ban is 3-4 ezer �ves.

A mai, rendk�v�li helyzetben - amelynek l�nyege az a messze t�volba visszamutat�, tapasztalati b�lcsess�g, hogy az a n�p, amelyik leszakad a m�ltj�r�l, elfelejti t�rt�nelm�t, annak napjai meg vannak sz�ml�lva - leghitelesebben egy tudatlans�grobban�ssal jellemezhetj�k a magyar t�rsadalmat. Ez egyfel�l a m�ltunkr�l, az �r�ks�g�nkr�l val� leszakad�sb�l, a felhalmozott �s hagyom�nyozott ismerett�rakban l�v� tud�s�tad�s megszakad�s�b�l k�vetkezik. M�sfel�l a korunknak megfelel�, fizikai �s intellektu�lis inform�ci�kezel� k�pess�g�nk �s k�szs�geink gyenges�g�ben, mindent �sszev�ve egy s�lyos alkalmazkod�si v�ls�gban jelentkezik.

Sorozatunkat L�p� Zolt�n „�r�ks�g, avagy egy �j �st�rt�neti paradigma fel�” c�m�, bizony�t�k keres� �s oknyomoz� kutat�sa inspir�lta, mely a 20. sz�zad m�sodik fel�ben el�rhet� ismeretek �sszevet�s�vel ingatja meg a „hivatalos”, az egyetemi katedr�kr�l �tadott tud�s, �s a hivatalos �st�rt�neti dogm�k hitel�t. A magyar �s az eur�pai �st�rt�net-kutat�s dogm�i m�r nem tarthat�k fenn az ezredfordul�n, a 3. �vezred �j tud�sa m�r a kult�ra (antropol�gia, t�rsadalomkutat�s) �s a biol�gia (genetikai kutat�sok) k�r� szervez�d�, �j interdiszciplin�ris ismeretek �sszegz�s�b�l �ll �ssze.

A magyar �st�rt�net ismerethalmazai

A magyar �st�rt�net nem egyenl� a mai akad�miai �st�rt�neti tud�ssal, a ma, katedr�r�l �tadott �st�rt�neti iskolai tananyaggal. A magyar �st�rt�netr�l hatalmas tov�bbi ismerethalmazok vannak, melyek feldolgoz�sa, min�s�t�se, az �sszegzett tud�sba illeszt�se v�rat mag�ra. Egyetlen olyan �ll�sfoglal�s sem helyt�ll�, amelyik szerint nincs rem�ny tov�bbi r�g�szeti, nyelv�szeti, biol�giai (genetikai) stb. bizony�t�kok feltal�l�s�ra. Konzervat�v becsl�sek szerint mintegy sz�z �vnyi ismeretanyag feldolgoz�sa v�rat mag�ra, amellett t�bb �vtizednyi orosz, mongol, k�nai r�g�szeti anyag min�s�t�se hi�nyzik.

A gondola.hu �rdekl�d�se e t�mak�rben abban lelt aktualit�sra, hogy a magyar �st�rt�net viszontags�gair�l mind t�bb eligaz�t�sra tal�lhatunk hagyom�nyos �s elektronikus forr�sokb�l, �s itt nem kell felt�tlen�l a sz�mtalan laikus, vagy irracion�lis amat�r fant�ziak�z�ss�gek h�rforr�saira gondolni. �rdekl�d�s�nk vagy k�v�ncsis�gunk, alapj�ban a kies� id�szakok, a magyar �st�rt�neti l�t „elvesz�tett” korszakainak megnevez�s�re terjed ki. Ehhez r�viden felid�zz�k, hogy milyen szakmai vit�k folynak.

Az �st�rt�netkutat�si eredm�nyek �ttekint�se

Els�re felid�zz�k, hogy az MTA R�g�szeti Int�zete 2003-2004-ben el�ad�ssorozatot szervezett a magyar �st�rt�net-kutat�s eredm�nyeinek �ttekint�s�re. Az el�ad�k az antropol�gia, a t�rt�nettudom�ny, a finnugrisztika �s a r�g�szet eredm�nyeit foglalt�k �ssze a B�lint Csan�d int�zetigazgat�t�l el�zetesen kapott k�rd�sek �s tematika szerint. Az el�ad�sokat felk�rt hozz�sz�l�k eg�sz�tett�k ki. Az alkalmat az �sszegz� visszatekint�sre az int�zet Archeogenetikai laborat�rium�nak fel�ll�t�sa szolg�ltatta: „�j id�k k�vetkeznek, l�ssuk, mit �rt�nk el eddig! Az el�ad�k �rt�kelt�k a k�l�nb�z� tudom�nyos ir�nyzatok �s politikai ideol�gi�k szerep�t �s hat�s�t tudom�nyukban. A rendszerv�lt�s �ta eltelt id�szak imm�r kell� r�l�t�st biztos�t az 1945-1989 k�z�tti peri�dus �rt�kel�s�re is.”

Farkas Gyula tanulm�nya az �ltal�nos elvek �s m�dszerek tiszt�z�s�val foglalkozik, a biol�giai �s t�rsadalmi v�ltoz�sok �sszef�gg�seit elemzi. A vizsg�lt anyag csak t�red�k�t alkotja a vizsg�land�nak: p�rsz�z darabos sorozatok �llnak szemben a K�rp�t-medence 9. sz�zadi �slak�inak �s a honfoglal�knak t�bbsz�zezres l�tsz�m�val szemben. A biol�giai antropol�gia a magyars�g el�dn�pess�g�nek rendk�v�li kevered�s�t �llap�totta meg, �s „a 895-�s honfoglal�kkal szemben jelent�sebbnek tal�lta a 9. sz�zadi K�rp�t-medencei �slakoss�g szerep�t az �rp�d-kori magyars�g kialakul�s�ban”.

T�th S�ndor L�szl� (The past and present of the research on the prehistory of the Hungarians. Historiography. 45-86.) a t�rt�neti forr�sokat ismerteti, majd a kutat�st�rt�net k�vetkezik, korszakolva: 1. Klima L�szl� Research on the Prehistory of the Hungarians: a Review. Edited by Bal�zs Guszt�v Mende. Varia Archaeologica XVIII. Budapest, 2005. (Ismertet�s); 2. Research on the prehistory of Hungarians between 1850 and 1918 (national-romantic and positivist schools) (52-60.), 3. Research on the prehistory of Hungarians between the two World Wars (1918-1945): the period of the dominance of phenomenology (60-69.), 3.(sic!) Research on the prehistory of Hungarians during socialism (1945-1990) and the period of regime change (1990-2005): Marxist and realist trends (69-84.) T�th S�ndor L�szl� �ttekint�s�ben finnugor nyelv�szeti �s �st�rt�neti munk�k is szerepelnek, � maga azonban nem t�r ki arra, hogy a magyar �st�rt�net r�sz�nek tekinti-e a finnugor �st�rt�netet. Javasolj�k, hogy ne tekints�k annak, �s a magyar �st�rt�netet kezdj�k att�l az egy�bk�nt nehezen dat�lhat� esem�nyt�l, hogy az �smagyar nyelv� �s kult�r�j� k�z�ss�g megkezdte �n�ll� �let�t. Sz�j Enik� tanulm�nya felismerte, hogy a finnugor �st�rt�net m�s, mint a magyar �st�rt�net, s a finnugrisztika csak a magyarok �n�ll�sul�s�ig szolg�lhat nyelvi adattal b�rmif�le �st�rt�net-kutat�s sz�m�ra. /1/

A magyar �st�rt�net keleti �r�ks�ge a meghat�roz�

Kiszely Istv�n hangs�lyozza a t�nyt, hogy a magyar Eur�pa egyetlen n�pe, amely r�szben �zsi�b�l sz�rmaztathat�; „a magyars�g Eur�zsia kicsinyben. A magyars�g m�ss�ga egyr�szt felel�ss�get k�vetel m�ltunk kutat�it�l, m�sr�szt ennek tudom�sulv�tele �s elfogad�sa z�loga fennmarad�sunknak… A magyar Bels�-�zsia kutat�kat �ltal�ban nem �vezte dicsf�ny. Munk�ss�gukr�l k�lf�ld alig szerzett tudom�st, �s eredm�nyeiket gyakran idegen kutat�k saj�t�tott�k ki. Nek�nk magyaroknak az�rt volt kulcsfontoss�g� Bels�-�zsia kutat�sa, mert e n�lk�l sem �st�rt�net�nk, sem magyars�gunk nem �rthet� meg. A magyarok kelet-kutat�sa nem az egyetemes emberis�g ismeret�nek gyarap�t�s�t, hanem saj�t m�ltunk megismer�s�t jelentette; sz�munkra a Kelet-kutat�s eredet�nk tudat�b�l t�pl�lkozott.”

Kiszely figyelmeztet, hogy az �st�rt�net alapj�t k�pez� �shaza-kutat�sunk m�r a X. sz�zadban elkezd�d�tt. VII. B�borbansz�letett Konsztant�n cs�sz�r eml�ti, hogy Torm�s herceg, �rp�d fejedelem d�dunok�ja k�zli vele, hogy "k�ld�ttjeik mind mostan�ig meg-megl�togatj�k a keleti t�rk�ket". A X. sz�zadi t�r�k volgai bolg�rok folyamatosan k�z�ltek h�reket Bels�-�zsi�b�l. A XI. sz�zadban a Kaz�r Birodalom ter�let�re k�lt�z�tt kunok j� kapcsolatokat tartottak fenn Bels�-�zsi�val. Julianus bar�t 1235-36-os �tja alkalm�b�l a keleten maradt magyarok keres�se k�zben sok inform�ci�t szerzett Bels�-�zsi�r�l. A vallon sz�rmaz�s� Rubruk 1243 h�sv�tj�n a mongol nagyk�n udvar�ba ker�lt, �s visszaeml�kez�seiben megeml�ti, hogy az odasereglettek k�z�tt magyarok is voltak. A K�pes Kr�nika szerz�j�nek j� ismeretei voltak a kitajok n�p�r�l. /2/

A Kiszely neves�tette kapcsolatfelv�telek

Csak a laikusok �ltal kev�sb� ismert utakat, szem�lyeket eml�tj�k. Magyarorsz�gi Ill�s (Elias Hungarus) 1340-ben �rkezett vissza Avignonba a mongolokt�l. Magyarorsz�gi Gergely (Gregorius de Hungaria) Khambalikban (a mai Pekingben) is j�rt, �t �vet t�lt�tt a mongolok k�z�tt �s 1346-ban �rkezett vissza Eur�p�ba. Escandeli M�t� (Mateus Escandel) K�na belsej�ig jutott el ahol 1399-ben halt meg. A k�nai magyar misszi� az 1600-as �vekben tev�kenykedett Pekingben; kiemelked� alakja Schall atya volt, akinek 1665-ben jelent meg a Historia narratio c�m� m�ve. 1623-ban II. Apafi Mih�ly udvari k�pl�nja Johann Grueber volt, aki miut�n K�n�ban j�rt a nagyszombati egyetemen Bels�-�zsi�r�l adott el�.

Zal�nkem�nyi Kakas Istv�n �s Tectander Gy�rgy bels� orosz ter�letekr�l adtak h�rt (1516-26 k�z�tt), Hatvani Turkoli S�muel Nagy P�ter c�r szolg�lat�ba �llt �s a Krim-i falvakr�l adott tud�s�t�st, "melyekben magyarul besz�lnek". Orlay J�nos (1770-1829), majd k�vet�je Nagylaki Jakcsics Gergely 1804 tavasz�n a kauk�zusi magyarokhoz jutott el. Egy Szab� nevezet� nazar�nus hitt�r�t� 1805-1822 k�z�tti bagdadi �tja sor�n "t�bb milli�nyi �zsiai magyarr�l" szerzett tudom�st. �gyallai Besse J�nos (1765-1841) a Kauk�zusban maradt szav�rd magyarok k�z�tt j�rt, de mivel kutat�sainak eredm�nyeit az osztr�k kancell�ria nem fogadta el, �tle�r�s�t Franciaorsz�gban adta ki. M�rlaki Jerney J�nos 1844-ben a p�rthusokn�l j�rt.

Kiszely Istv�n �s Cey-Bert Gyula Moln�r P�ter operat�rrel az 1980-as �vekben t�bbsz�r j�rtak Hszincsiang-Ujgur �s Kanszu �s Ordosz tartom�nyokban egy�tt dolgozva az ottani K�z�p-�zsiai Kutat�int�zettel, a N�prajzi M�zeummal �s a dunhuangi barlangtemplomok kutat�ival. Hozz�jutottak a Stein Aur�l f�le �sat�si anyagokhoz �s t�bb �zben l�togatt�k meg a Kanszu tartom�nyban �l� azon jugarokat (yogurokat vagy y�k�ket), akikhez K�r�si Csoma S�ndor szeretett volna eljutni. K�s�bbi �tjaik sor�n egy�tt dolgoztak Csang Rei k�nai zenekutat�val, akinek seg�ts�g�vel megfigyelt�k a jugarok embertani arculat�t, zenevil�g�t, �tkez�si technol�gi�j�t, monda- �s mesevil�g�t, hiedelemvil�g�t �s balladakincs�t. Hosszabb id�t t�lt�tt Hszincsiang-Ujgur �s Kanszu tartom�nyban Kov�cs �gnes n�prajzkutat� �s gyakran j�rtak ki Bels�-�zsi�ba a G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetem hallgat�i; az els� kutat�utat Somfay D�vid vezette. 1989-ben, majd ut�na a magyarok bels�-�zsiai "nyomait" B�rdi L�szl� p�csi tan�r, Du Yaxiong k�nai zenet�rt�n�sz �s �rdy Mikl�s New York-i fogorvos kutatta.

Benk� Mih�ly turkol�gus k�nyvt�ros 1988 �ta szinte �vente j�r Mong�li�ba, ahol els�sorban a honfoglal� magyars�g n�prajzi p�rhuzamait kutatja. Maradand� munk�ja a honfoglal�s kori magyar s�rokban is tal�lt "halotti szem�vegek" bels�-�zsiai p�rhuzamainak a kimutat�sa. Munk�j�nak l�nyege, hogy "a leghonfoglal�skoribb" r�g�szeti lelet, a halott szem�re helyezett s�ma vagy dombor�tott �s kilyukasztott "szem�veg" vagy a teljes arcot fed� "halotti maszk" magyarorsz�gi el�fordul�s�t (Rakamaz, Tiszaeszl�r, Zalaszentgr�t, Szabadk�gy�s, Hajd�b�sz�rm�ny, Bana stb.) nemcsak a Dnyeper vid�k�n (Manvelovka) tal�lta meg, hanem azt Nyugat-Szib�ri�n (Balsije Tigani, Demionki, Gorbunyata, Tankejevke) �s Kirgiziszt�non (Kenkol, Kara Bulak, Dzsallak Dzsebe stb.) �t Bels�-�zsi�ig (Turf�n-Asztana stb.) viszi vissza. Ez a temetkez�si szok�s teh�t nem finnugor, hanem bels�-�zsiai. "Tekintve, hogy a textil, illetve b�ral�t�tes, ez�st- aranyszemes "szem�veges" halotti �larc a honfoglal� magyars�g el�kel�i k�z�tt �s harcos k�z�p-r�teg�ben elterjedt volt - olvassuk Benk� Mih�lyn�l - val�sz�n�nek kell tartanunk az �smagyaroknak �s Bels�- �s K�z�p-�zsia ogur-t�rk t�rzseinek k�zvetlen kapcsolat�t".

Itt kell megeml�ten�nk a D�lnyugat-Mong�li�ban �l� "mong�liai magyarok" probl�m�j�t; magukat magarnak nevezik. Hagyom�nyaik szerint n�p�k t�bbi r�sze a Kr. ut�ni VII-VIII. sz�zadban az�rt v�ndorolt nyugatra, mert nem akart h�bor�t vesztve, leig�zottan ott tov�bb �lni. �ket Kov�cs Imre vizsg�lja �s l�togatja meg �vente. A Nep�l k�z�ps�-nyugati r�sz�ben �l� magarokra Michael Opitz amerikai etnol�gus h�vta fel a figyelmet; a n�k helyzet�r�l Moln�r Auguszta, a Banyan-i dombvid�ken �l�kr�l John T. Hitchcock, szertart�saikr�l David E. Watters �s kult�r�jukr�l Gary Spehperd �rtak. A magyar kutat�k k�z�l els�nek Wojnarovich Elek halbiol�gus j�rt k�z�tt�k, ut�na Fekete Ferenc diplomata, Kiszely Istv�n antropol�gus, Lovass Ferenc, Boda Sarolta �s Kunckel B�la, majd legut�bb Cs�ji L�szl� Kopp�ny dolgozott k�z�tt�k m�sodmag�val. A magarok feltehet�en K�z�p-�zsia vagy Mong�lia fel�l �rkeztek mai sz�ll�shely�kre nyugat fel�l ker�lve meg a Tibeti-hegys�get. Feltehet�, hogy a hzsiungnu t�rzssz�vets�g egy "kivetett tagjak�nt" �rkeztek Usbang k�rny�k�re. F�ggetlens�g�ket a XVIII. sz�zadig meg�r�zt�k. Mai "hivatalos" l�leksz�muk 274 000; h�t t�rzsre oszlanak; �si �r�suk az akarika sz�tag�r�s. S�rjaikra kopjaf�kat helyeznek, amelyeken napker�k l�that�. Sirat��nekeik la-pentaton dallam�ak. /3/

(folytat�s: A magyar �st�rt�net-kutat�s t�vlatai: A magyar orientalisztika hozz�j�rul�sa. K�t magyar kir�lys�g, hova lettek a t�bbiek? Hogyan tan�tjuk? �s mit tan�tunk?

IRODALOM

1. L�p�Zolt�n: �r�ks�g, avagy egy �j �st�rt�neti paradigma fel�. 1990. p.210, 2.
valamint L�p� Zolt�n: Naprequiem. A magyar �st�rt�net keleti sz�la. 2007. p.170
L�p� Zolt�n: Egy �j orientalista ki�ltv�ny – a magyars�gnev�ben. Gondola.hu
2. A MAGYAROK �S A KELET-KUTAT�S istvandr.kiszely.hu/ostortenet/007.html+magyar+%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net+kutat%C3%A1s&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&lr=lang_hu
3. A magyar �st�rt�net-kutat�s �j t�vlatai? (Farkas Ildik�) Szab� Istv�n Mih�ly: A magyar �st�rt�nelem egy biol�gus szem�vel www.historia.hu/archivum/2003/030506farkasi5.htm+magyar+%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net+kutat%C3%A1s&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu&lr=lang_hu

4. B�RCES EDIT: Egy �st�rt�net-kutat� eml�k�re. Czegl�dy K�roly p�lyak�pe. (1914-1996) www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/polvax/p-99-2/4berces.pdf+magyar+%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net+kutat%C3%A1s&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu&lr=lang_hu
5. �rp�d-, k�z�p- �s kora �jkori r�g�szet (kb. 1000–1700) TARTALOM A r�g�szet „�j” el�gaz�sai �s seg�dtudom�nyainak eredm�nyei mek.oszk.hu/02100/02185/html/1337.html+magyar+%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net+kutat%C3%A1s&hl=hu&ct=clnk&cd=39&gl=hu&lr=lang_hu