Ez a cikk a Moscsevaja Balka-i s�rban tal�lt �j rekonstrukci�j�r�l sz�l A MOSCSEVAJA BALKAI �JLELET REKONSTRUKCI�JA �rta: Andrew Hall ford�totta: Valkony „valibali” Bal�zs Az als� k�pen l�that� �j m�r az �t�dik a kompozit �jam. Ez az �j, a VII. sz.–b�l val� Moscsevaja Balka-i �jlelet rekonstrukci�ja.1 Moscsevaja Balka Oroszorsz�gban van az �szak-Kauk�zusban. Az eredeti �jat a Szentp�terv�ri Ermit�zsban �rzik. A rekonstrukci� el�g j�l siker�lt, a becs�lt m�retek nagyj�b�l megegyeznek a lelettel, b�r az �jkarok kicsit vastagabbra siker�ltek. Az �j h�rakaszt�t�l h�rakaszt�ig 49” hossz�, a karok sz�less�ge 1.5”. K�risfa maggal. �s cseresznyefa szarvakkal k�sz�tettem, m�g a csontr�t�t er�s�t�s hely�n magyal lapocsk�k vannak. (Az eredeti �jnak somf�b�l volt a magja.) Mikor el�sz�r pr�b�ltam hajl�tgatni az �jat, illetve az els� felajz�skor �gy t�nt, hogy egy kiss� er�sre siker�lt.. M�gis a hossz� szarvak miatt a h�z�er� csak 37# lett 27”–on, ez�rt �gy gondoltam, m�g n�h�ny r�teg szarut kell feltennem a h�toldal�ra. �gy egy kicsit megmerevedik az �j, �s �gy er�sebb lesz.   Megj: A rekonstru�lt �j szarva. Megfigyelhet� az eredeti leletnek megfelel� kett�s h�rakaszt� kialak�t�sa. ( a ford.) A k�pen ugyan nem l�tszik, de a kar markolat f�l�tti r�sz�n egy kis hiba van. A kar t�lzottan meghajlik. Szerencs�re ez nem v�ltoztat nagyon az �j el�fesz�tetts�g�n. (B�r az eredeti �j egy leheletnyit aszimmetrikus volt.). Rem�lem, majd siker�l egy kis �nnal megmerev�teni azt a r�szt. (A legt�bb feljegyzett ny�lvesz� piros sz�n� volt, n�h�ny z�ld �s k�k. Gyakoriak voltak, a dongavessz�k, melyek k�nny�ek �s merevek voltak.) Nem tapasztaltam semmilyen probl�m�t az els� felajz�skor. A szarvak egy�ltal�n nem fordultak ki az �j tengely�b�l, az �j stabilnak t�nt. N�h�ny napig felajzva t�roltam, de semmi probl�ma nem l�pett fel. A mag 1/8” vastag a kar k�zep�n�l. A markolat hossza 6”, a karok� 14”, m�g a szarv 10” hossz�, h�rakaszt�n t�li r�sszel egy�tt. A szarvakat nem az eredeti �j szerint meghat�rozott m�dszerrel k�sz�tettem. A leletn�l nem l�tszik semmif�le illeszt�snyom a szarv �s a karok tal�lkoz�s�n�l. Egyszer�en fogalmam sincs, hogy k�sz�lhetett, mert nem tudom, hogy tudta az �jk�sz�t� mester ilyen �les sz�gben elhajl�tani a szarvakat a karokhoz k�pest, ha azok egy darabb�l k�sz�ltek. V�g�l a k�l�n szarv mellett d�nt�ttem. A famagot g�z�lve hajl�tottam a megfelel� g�rb�let�re. A markolatn�l a vastag�t�s a leletnek megfelel�en k�sz�lt. Mikor el�sz�r meghajl�tottam az �jat felajz�s el�tt, meglep�dtem milyen merev. �sszehasonl�tva a t�bbi �jammal, 60# k�r�lire taks�ltam az erej�t. Meg is lep�dtem, hogy tal�n t�l er�s lesz, de mikor k�s�bb kifesz�tettem megk�nnyebb�lve tapasztaltam hogy ann�l sokkal gyeng�bb. Ez�rt tov�bbi �nr�tegeket kellett felvigyek, hogy a nekem megfelel� er�ss�get el�rjem. A felajz�ssal m�r az elej�n gondjaim akadtak: a t�l nagy reflex miatt ez a m�velet el�g nehezen ment. Nem is tudtam a „klasszikus” m�dszert k�vetni, hanem a t�rdemen kellett felajzanom. El�g neh�z volt a szarvakat a megfelel� poz�ci�ba fesz�tenem, amit m�g nem tapasztaltam a kor�bbi �jaimn�l. �gy gondolom, hogy ez a haszn�lat sor�n cs�kkenni fog. A szarvhossz v�ltoztat�s�nak a vesz�re gyakorolt hat�sa kapcs�n B.W. Kooi t�bb �jtipusra is matematikai elemz�st is v�gzett. A cikk c�me: "Functioning of ears and set-back at grip of Asiatic bows". (magyarul: „A szarvak �s a markolati reflex m�k�d�se az �zsiai �jakn�l”) Az �r�s az „Society of Archer-Antiquities” 1996-os sz�m�nak 73-77. oldal�n tal�lhat�. A hivatkozott cikk fellelhet� az Interneten is: http://www.bio.vu.nl/thb/users/kooi/#soaa%20 1. a mell�kelt k�pen a moscsevaja balka-i �jlelet eredeti rajza l�that�. (illusztr�ci� a ford�t�t�l. )