Ez a cikk a Moscsevaja Balka-i sírban talált íj rekonstrukciójáról szól A MOSCSEVAJA BALKAI ÍJLELET REKONSTRUKCIÓJA írta: Andrew Hall fordította: Valkony „valibali” Balázs Az alsó képen látható íj már az ötödik a kompozit íjam. Ez az íj, a VII. sz.–ból való Moscsevaja Balka-i íjlelet rekonstrukciója.1 Moscsevaja Balka Oroszországban van az Észak-Kaukázusban. Az eredeti íjat a Szentpétervári Ermitázsban őrzik. A rekonstrukció elég jól sikerült, a becsült méretek nagyjából megegyeznek a lelettel, bár az íjkarok kicsit vastagabbra sikerültek. Az íj húrakasztótól húrakasztóig 49” hosszú, a karok szélessége 1.5”. Kőrisfa maggal. és cseresznyefa szarvakkal készítettem, míg a csontrátét erősítés helyén magyal lapocskák vannak. (Az eredeti íjnak somfából volt a magja.) Mikor először próbáltam hajlítgatni az íjat, illetve az első felajzáskor úgy tűnt, hogy egy kissé erősre sikerült.. Mégis a hosszú szarvak miatt a húzóerő csak 37# lett 27”–on, ezért úgy gondoltam, még néhány réteg szarut kell feltennem a hátoldalára. Így egy kicsit megmerevedik az íj, és így erősebb lesz.   Megj: A rekonstruált íj szarva. Megfigyelhető az eredeti leletnek megfelelő kettős húrakasztó kialakítása. ( a ford.) A képen ugyan nem látszik, de a kar markolat fölötti részén egy kis hiba van. A kar túlzottan meghajlik. Szerencsére ez nem változtat nagyon az íj előfeszítettségén. (Bár az eredeti íj egy leheletnyit aszimmetrikus volt.). Remélem, majd sikerül egy kis ínnal megmerevíteni azt a részt. (A legtöbb feljegyzett nyílvesző piros színű volt, néhány zöld és kék. Gyakoriak voltak, a dongavesszők, melyek könnyűek és merevek voltak.) Nem tapasztaltam semmilyen problémát az első felajzáskor. A szarvak egyáltalán nem fordultak ki az íj tengelyéből, az íj stabilnak tűnt. Néhány napig felajzva tároltam, de semmi probléma nem lépett fel. A mag 1/8” vastag a kar közepénél. A markolat hossza 6”, a karoké 14”, míg a szarv 10” hosszú, húrakasztón túli résszel együtt. A szarvakat nem az eredeti íj szerint meghatározott módszerrel készítettem. A leletnél nem látszik semmiféle illesztésnyom a szarv és a karok találkozásánál. Egyszerűen fogalmam sincs, hogy készülhetett, mert nem tudom, hogy tudta az íjkészítő mester ilyen éles szögben elhajlítani a szarvakat a karokhoz képest, ha azok egy darabból készültek. Végül a külön szarv mellett döntöttem. A famagot gőzölve hajlítottam a megfelelő görbületűre. A markolatnál a vastagítás a leletnek megfelelően készült. Mikor először meghajlítottam az íjat felajzás előtt, meglepődtem milyen merev. Összehasonlítva a többi íjammal, 60# körülire taksáltam az erejét. Meg is lepődtem, hogy talán túl erős lesz, de mikor később kifeszítettem megkönnyebbülve tapasztaltam hogy annál sokkal gyengébb. Ezért további ínrétegeket kellett felvigyek, hogy a nekem megfelelő erősséget elérjem. A felajzással már az elején gondjaim akadtak: a túl nagy reflex miatt ez a művelet elég nehezen ment. Nem is tudtam a „klasszikus” módszert követni, hanem a térdemen kellett felajzanom. Elég nehéz volt a szarvakat a megfelelő pozícióba feszítenem, amit még nem tapasztaltam a korábbi íjaimnál. Úgy gondolom, hogy ez a használat során csökkenni fog. A szarvhossz változtatásának a veszőre gyakorolt hatása kapcsán B.W. Kooi több íjtipusra is matematikai elemzést is végzett. A cikk címe: "Functioning of ears and set-back at grip of Asiatic bows". (magyarul: „A szarvak és a markolati reflex működése az ázsiai íjaknál”) Az írás az „Society of Archer-Antiquities” 1996-os számának 73-77. oldalán található. A hivatkozott cikk fellelhető az Interneten is: http://www.bio.vu.nl/thb/users/kooi/#soaa%20 1. a mellékelt képen a moscsevaja balka-i íjlelet eredeti rajza látható. (illusztráció a fordítótól. )