Kopp�ny 2

K�kesi  2010.03.31. 22:21

Szalay L�szl� „Magyarorsz�g T�rt�nete” c�m� munk�j�nak I. k�tet�ben �rja:

„Alig hunyt el Gejza, mid�n a tar Zirind fia, Kopp�ny, a Somogys�gban letelepedett t�rzs f�n�ke, bossz�t veend�, hogy Gejza „az �v�i ir�nt kem�ny vala” s annak �rzet�ben, hogy a n�h�ny �v �ta hirdetett vall�s nem fog a t�rzsfejek hatalm�val megf�rhetni, fegyverre k�lt Istv�n ellen (998-999), kiben az �j hitnek, ugy annak, mi e hit k�s�ret�ben az orsz�gra j�vend� vala, szem�lyes�t�s�t l�t�. A fejedelemnek kiv�lt azon rendelete, melyn�l fogva a kereszt�ny rabszolg�k Esztergomban meg�llap�tott v�lts�gd�j mellett szabads�gukat visszanyerhett�k - hozz�j�rulv�n m�g az, hogy Istv�n valamennyi kereszt�ny rabszolg�it m�r el�bb minden d�j n�lk�l bocs�totta szabadon - sokakat aggodalommal t�lt�tt el, s a dun�ntuli vid�k lakoss�g�nak nagyobb r�sze Kopp�nyhoz �llott, ugyl�tszik, Istv�n tan�csosnak tart�, sz�khely�b�l Esztergomb�l, a folyam innens� partj�ra �tkelni. K�m�nden fel�l egy �r�nyira, hol most a f�lk�rt k�pez� b�nyi s�ncokat n�ma sejtelemmel n�zi az utas, t�bort �t�tt a fejedelem, s maga k�r� gy�jtv�n �sszes t�rzs�t, �s a hozz� h�v maradt egy�b t�beli nemzets�geket, ugy a k�lf�ldr�l bek�lt�z�tt lovagokat, s a kor�bbi hadj�ratok alkalm�val az orsz�gba hozott telepeseket, melyek szabads�gukat vagy m�r nyert�k, vagy v�rt�k a kereszt�ny fejedelemt�l, - k�sz�lt az eld�nt� csat�hoz. Wasserburgi Vencellin, a Szt�rayak �s Niczkyek �se, s vele Hunt �s Pazman, kiket ut�daikban, a halhatatlan esztergomi �rsekben, a Batthy�nyiakban �s Forg�csokban, a Kubinyiakban �s Ujhelyiekben b�szk�n mag��nak vall a magyar, - voltak a sereg vez�rei; a Garam foly�ban Istv�nt lovagg� �t�tt�k, s Domonkos, kit az orsz�g f�egyh�zi m�lt�s�g�ra sz�nt volt a fejedelem, buzd�t�sul �s �ld�sul a hit ig�it olvas� a sereg f�l�be.

 

„A vez�rek most a Dun�n �tkelve, sereg�kkel Kopp�ny el�be sietnek, ki a veszpr�mi v�rat ostroml�, sz�mot tartv�n, hogy ennek bev�tele ut�n a fejedelem t�bbi er�ss�geit a vid�ken k�nnyebben kez�be ejtheti. A k�t sereg egym�sra tal�lt. Innen �s tulnan a harcot most nem nyit�k meg ny�lz�porral, mint szok�suk vala, mid�n idegen harcosokkal volt dolguk; a hadi m�v�szet minden fog�sait t�vol ell�kt�k magukt�l s az ellens�ges testv�rek d�h�vel rohant meg vit�z vit�zt, vez�r vez�rt. A v�gezet kimond�, melyik gy�zz�n, melyik vesszen a k�t �gy k�z�l. Kopp�ny �sszerogyott Vencellin csap�sai alatt, s Istv�n� volt a diadal.

 

„E gy�zelem k�vetkezt�ben t�rt�nt meg a t�r�t�s, melynek m�v�ben a k�lf�ldr�l kiv�lt most nagyobb sz�mban j�tt papok csak seg�dek�l szolg�ltak: az apostol Istv�n volt. Mid�n a nagy fejedelem eml�ke m�g �lt az ut�dokban, Verb�czi �s �ltala az orsz�g, mond�: „A magyarokat nem k�lf�ldr�l j�tt papok, hanem saj�t fejedelm�k szent Istv�n t�r�tette a kereszt�ny hitre.” A fejedelem maga j�rta be az orsz�got, s hol sz�ks�gesnek l�t�, fenyeget�st is vegy�tv�n az oktat�s k�z�, r�vid id� mulva valamennyi nemzets�gfejei felvett�k a kereszts�get.

 

„A napr�l-napra mindink�bb fenyeget�dz�tt vesz�ly, hogy a kereszt�ny n�pek �s fejedelmek sz�vets�ge (Ugyan melyik) a k�l�nben is m�r huzamosabb id� �ta bal eredm�nnyel harcolt nemzetet el fogja nyomni, szerencs�sen el volt h�r�tva . . .”

 

Horv�th Mih�ly: Magyarorsz�g T�rt�nete I. k�tet�ben �gy �rja le az esem�nyt:

„�s val�ban, alig hirdettetett ki a kereszt�nys�g f�lv�tel�r�l sz�l� rendelet, m�ris ujabb l�ngra gyulladt a m�r Gejza alatt is nyilatkozott inger�lts�g; vesz�lyes forrong�s terjedt el az orsz�gban s a fejedelemt�l kegyelt n�metek �ld�z�se el�jele volt a l�zad�snak. A l�zad�si mozgalmak kiv�lt az orsz�g nyugati r�sz�n, a Dun�n t�l t�nedeztek fel legel�bb, mert itt, N�metorsz�g szomsz�ds�g�ban kezd�d�tt meg legink�bb a t�r�t�s, itt v�tetett a rabszolg�k felszabad�t�sa is legnagyobb m�rvben foganatba. E r�szeken Kopp�ny, Tar Zirind fia, a fejedelem rokona volt a leghatalmasabb nemzets�gf� s egyszersmind legidegenebb is a kereszt�ny vall�st�l. Maga k�r� gy�jtv�n mindazokat, kiknek az �j rendelet nem tetszett, 998-ban ny�ltan kit�zte a l�zad�s z�szlaj�t, elt�k�lve Istv�nt fejedelmi sz�k�b�l kibuktatni, a f�hatalmat elfoglalni s a nemzet �si int�zm�nyeit fenntartani. A l�zong�k mindazokat, kik vel�k nem tart�nak, ellens�g gyan�nt tekintett�k, „javaikat puszt�tani, a kereszt�ny szolg�k ellen kegyetlenkedni, a fejedelem hatalm�val dacolni, tekint�lye ellen g�nyol�dni kezd�nek” (Legenda minor, V.)

 

„Istv�nnak nem lehetett k�ts�ge, hogy a l�zad�s gyors elnyom�s�t�l f�gg mind a maga megmarad�sa fejedelmi sz�k�n, mind a kereszt�nys�gnek �gye. A m�r kereszt�nny� lett, vagy azz� lenni hajland� h� nemzets�gf�ket s a bev�ndorolt n�met urakat teh�t fegyveres n�peikkel gyorsan maga k�r� gy�jt�tte, s nehogy, miel�tt teljesen felk�sz�lve, l�zad�kt�l h�borgattattass�k, a Garam partj�n sz�llott t�borba. Hadak vez�rlet�ben maga gyakorlatlan l�v�n, Vencellin, wasserburgi gr�fra s Hunt �s P�zm�n vit�z lovagokra b�zta a sereg vez�rlet�t; kikt�l azut�n maga is n�met szok�s szerint lovagg� �ttetett. Majd, miut�n fogad�st tett, hogy ha Isten ellens�gei f�l�tt gy�zedelmet ad, a p�rt�t� Kopp�ny javait s megy�je minden term�keinek tized�t, az atyj�t�l �p�ttetni kezdett Szt. M�rton-hegyi ap�ts�gnak adom�nyozza, Szt. Gy�rgy �s M�rton z�szl�it el�l lobogtatva, sereg�t a Dun�n �tvezette.

 

„A p�rtos Kopp�ny ezid�ben �ppen Veszpr�m v�r�t ostromolta, me1y a fejedelemhez h�, vele tartani nem akart. A vez�rek minden t�tova n�lk�l megt�madt�k a l�zad�kat. A harc heves, a diadal sok�ig bizonytalan volt, m�g nem Vencellin a harc folyt�ban Kopp�nnyal tal�lkozv�n, �t p�rviadalban meg�lte. A vez�r�t vesztett had, mihelyt elest�nek h�re elterjedt, rendetlen fut�sban keresett mened�ket.”

 

Szab� K�roly „A Vez�rek Kora” c�m� munk�j�ban �gy �rja meg a Kopp�ny esetet:

 

„Az el�g�letlenek �l�n, kiket m�r Gejza szigoru korm�nya alatt is az idegen paps�g �s a vend�glovagok kegyel�se, az �si nemzeti int�zm�nyek, szok�sok �s erk�lcs�k k�m�letlen figyelembe nem v�tele m�lyen elkeser�tett, s�t kit�r�sekre ingerelt, a ny�lt f�lkel�s z�szlaj�t a Somogyban �s k�rny�k�n hatalmas Kopp�ny, a Tar-Zirind fia, a h�t nemzets�gf�n�k egyik�nek ut�dja t�zte ki. A f�lkel�k c�lja volt Istv�nt a korm�nyr�l el�zni, a kereszt�nys�get �s azzal egy�tt az idegen befoly�st megsemmis�teni, az �si vall�st �s a sz�vets�ges v�rs�gi korm�nyrendszert r�gi alakj�ba vissza�ll�tani. Ez a p�rt, ha gy�zhet, haz�nkat az eur�pai polg�risults�gt�l teljesen elszigetelve s abban a reformeszm�k terjed�s�t megakad�lyozva, nemzet�nket a pog�nys�got gy�l�l� kereszt�ny n�pek �rdekeivel a leg�lesebb ellent�tbe �ll�totta, s ezek h�d�t�si t�rekv�seinek c�lpontj�ul t�zte volna ki. Nem lehet ugyanis k�telkedn�nk, hogy az akkori eur�pai viszonyok k�zt a magyar �llam f�nntart�s�ra a kereszt�ny n�pek rokonszenve s ennek megnyer�s�re a monarchiai korm�nyforma elfogad�sa elker�lhetetlen sz�ks�gg� v�lt. S ha nemzet�nk e rokonszenvet elj�tszva s a monarchi�t visszautas�tva Eur�pa sz�v�ben tov�bbra is �zsiai �letm�dj�t akarta volna folytatni, a kereszt�ny n�pek t�mad�sai s az �sszpontos�tatlan korm�nyszerkezet gyenges�ge mellett kimaradhatatlan belvillong�sok miatt, a magyar haza m�r f�ldrajzi fekv�s�n�l �s nagyon vegyes lakoss�g�n�l fogva is sokkal hamarabb sodortatott volna a hanyatl�s �s v�gvesz�ly �rv�ny�be, mint v�rrokonaink �s szomsz�daink, a besseny�k orsz�ga, mely �rp�d kor�ban a magyar �llamn�l hatalmasabb volt, de m�r a XIII. sz�zad k�zep�n eleny�szett, s melynek egykor a magyar haz�n�l sz�lesebb ter�let�n ma csak 40-50,000 moldvai cs�ng� tartja f�nn az egykor a magyarokn�l sz�mosabb besseny�k eml�kezet�t.

 

„A f�lkel�k a f�ket szak�tott szenved�ly d�h�vel dult�k Istv�n �s h�vei dun�ntuli b�rtokait. Kezd�k, mond a XI. sz�zadbeli legenda. v�rosait dulni, j�sz�gait puszt�tani, falvait rombolni, szolg�it �ld�k�lni �s hogy egyebet elhallgassak, �t mag�t gunyolni. A f�lkel�s t�l a Dun�n oly gyorsan terjedt, oly er�t fejtett ki, hogy Istv�n tan�csosnak l�tta udvar�val egy�tt sz�khely�r�l Esztergomb�l a Duna tuls� partj�ra �th�z�dni.

 

„Itt a Garam foly� partj�n, Katona (XIX. Sz�zadbeli t�rt�net�r�. Katona Istv�n) v�lem�nye szerint a nagyszer� b�nyi s�ncok k�z�tt, �t�tte f�l t�bor�t Istv�n; ide parancsolta a hozz� h�s�ggel viseltet� f�n�k�k �s nemzetts�gek z�szl�aljait s a gazdag �r�ks�gekkel megaj�nd�kozott k�lf�ldi lovagok csapatait; itt v�rta be a kereszt�ny szomsz�d fejedelmek seg�lyhadait, kikkel korm�nyra l�pte ut�n legels� gondja volt az atyj�val eddig is f�n�llott sz�vets�get m�g szorosabbra f�zni s kik val�sz�n�leg nem k�stek �t a sz�vets�g �rtelm�ben a f�lkel�k ellen er�lyesen t�mogatni. Itt a garamparti t�borban avatt�k n�met szok�s szerint lovagg� a csat�ba induland� fejedelmet a n�met Hont �s P�zm�n lovagok, a fejedelmi test�rhad parancsnokai.

 

„Istv�n m�lyen �rezv�n, hogy ha a l�zad�s c�lj�t �rheti, fejedelmi sz�ke s azzal egy�tt a kereszt�nys�g �gye veszve van, udvara nagyjainak k�r�ben �h�tatos l�lekkel im�dkozik Istenhez �gye oltalmaz�s��rt �s �nnep�lyes fogad�st t�n, hogy ha szent M�rtonnak, az �ltala k�l�n�sen kegyelt pannonhalmi ap�ts�g v�dszentj�nek, k�zbenj�r�s�ra, fegyvereit az �g meg�ldandja, legy�z�tt ellens�gei birtokaib�l az eml�tett monostort gazdagon megadom�nyozza s azut�n Isteni seg�ly�be vetett er�s bizodalommal ind�totta meg t�bor�t, melynek vez�rlet�t, maga a hadvezet�sben gyakorlatlan l�v�n, tapasztalt hadvez�rre, a bek�lt�z�tt Wenczelin wasserburgi gr�fra b�zta.

„A f�lkel�k ekkor az er�s fekv�s� Veszpr�m v�v�s�val vesztegett�k idej�ket. E v�rat, mely az �ltaluk gy�l�lt Gizella birtokaihoz tartozott s azzal egy�tt a fejedelemn� itt tartott f�nyes udvar�t �hajtott�k legels�bben is kez�kre ker�teni, hogy innen, mint k�z�ppontb�l int�zhess�k hadm�veleteiket a k�rny�kbeli fejedelmi v�rak elfoglal�s�ra. Itt lept�k meg Istv�n el�nyomul� hadai, melyek a t�bor el�tt magasra emelt kereszt, mint hit�k jelv�nye ut�n, szent M�rton p�pa �s szent Gy�rgy v�rtanu k�p�vel d�sz�tett z�szl�ik alatt, vall�sos elragadtat�ssal rohantak a haza sors�t eld�ntend� csata mezej�re.

 

„Az �tk�zet, melynek eld�nt�s�re az ostrommal h�ven dacolt v�r�rs�g is sikeresen k�zrem�k�dhetett, mindk�t r�szr�l a vall�sos rajong�s egyenl� d�h�vel folyt, de az el�ny Istv�n j�l rendezett, szoros fegyelem alatt tartott hadai r�sz�re, Kopp�ny gy�lev�sz, szilaj csapataival szemben, melyek egyr�sz�t, mint a f�lkel�sekn�l rendesen t�rt�nik, a bossz�szomj �s rabl�sv�gy gy�jt�tt z�szl�i al�, nem lehetett k�ts�ges. Hosszas makacs viadal s d�h�s v�ront�s ut�n, mik�zben Kopp�ny t�bor�nak legjobb vit�zei elhullottak s � maga is Wenczelinnel, a f�vez�rrel viaskodva, ennek csap�sai alatt elesett, a f�lkel�k sz�tveretve, rendetlen fut�sban kerestek mened�ket. Sokan bor�tott�k k�z�l�k a v�res csatat�rt, de m�g t�bben jutottak a gy�ztes kereszt�ny hadak fogs�g�ba.

 

„Istv�n e nagy nap h�s�t, Wenczelint, k�ts�gtelen�l a f�lkel�k elkobzott j�sz�gaib�l, gazdag �r�ks�gekkel aj�nd�kozta meg, Kopp�ny holttest�t pedig, hogy diadal�t az orsz�gban az ellenszeg�lni netal�n m�g hajland�k hasznosnak hitt megf�leml�t�s�vel hirdethesse, n�ggy� v�gatta s h�rom r�sz�t a f�lkel�s sz�nhely��l szolg�lt Dun�ntul legnevezetesebb v�rosai: Esztergom, Veszpr�m �s Gy�r kapuira szegeztette, a negyedik r�szt pedig Erd�lybe k�ldette, mely akkor T�h�t�m kisunok�ja, a kereszt�nys�g ir�nt ellens�ges �rz�let� ifjabb Gyula t�rzsf�n�k hatalma alatt �llott s melyet n�h�ny �v mulya, 1002-ben, mid�n Gyula a m�r megkoron�zott Istv�n kir�ly rendeleteivel is dacolva, a kereszt�ny hit terjeszt�s�t akad�lyozta, fegyverrel megh�d�tsa, szorosabb k�tel�kkel csatolt �ssze birodalm�val.

 

„Fogad�s�t h�ven megtartva Istv�n az elesett Kopp�ny t�rzs birtok�t k�pezett Somogy �sszes term�s�nek tized�t a pannonhalmi Szt. M�rton monostor�nak adom�nyozta, m�g pedig oly szoros meghat�roz�ssal, hogy akinek t�z gyermeke tal�l lenni, abb�l is a tizediket a monostornak tartozz�k adni.

 

„A gy�zelem ut�n hatalm�ba ker�lt foglyokat a t�r�t�sben buzgolkod� fejedelem a kereszt�nys�g f�lv�tel�re k�nyszer�tette, akik pedig k�z�l�k �si hit�kh�z ragaszkodva megkeresztelkedni hat�rozottan vonakodtak s ilyenek bizony nem csek�ly sz�mmal lehettek, azokat szabads�gukt�l megfosztva, gyal�zatos szolgas�gra vetette.

 

„Mely �vben t�rt�nt Kopp�ny f�lkel�se s Istv�n diadala, forr�saink nem eml�tik, el�ad�sukb�l k�vetkeztetve, azonban a legbiztosabb sz�m�t�ssal tehetj�k azt ujabbkori �r�inkkal egy�tt Istv�n vez�rs�g�nek elej�re, a 998-ik esztend�re.

 

 

„K�r�lbel�l 997-ben s�rba sz�llott G�za, a magyar fejedelems�g ujj�alkot�ja, a letelep�t�s megkezd�je, a kereszt�nys�gnek �tt�r�je. Meglehet, hogy s�rj�t egyar�nt �ldotta meg a p�sp�k �s a t�ltos, de b�r val�sz�n�leg kereszt�ny szertart�ssal temett�k el, nyugv�hely�t sohasem eml�tett�k azok, kik Magyarorsz�g kereszt�ny uralkod�inak nekropolisait sorban megjel�lt�k. Hi�ba, az els� nagy szent kir�ly atyj�t m�g hal�la ut�n sem lehetett befoglalni az igazhiv� fejedelmek kopors�j�ba.

 

„A m�g fiatal Istv�nt a vez�rek �s a n�p elismert�k fejedelm�knek. �rp�d h�z�b�l a vez�ri sz�khez legk�zelebb �llott G�za testv�re, Mih�ly, kit�l sz�mos sarjad�k sz�rmazott. Nem tal�ljuk nyom�t annak, mintha tr�nral�p�s�t b�rmi csal�di visz�ly el�zte volna meg. A fejedelmi csal�d �s G�za vit�zei m�r kereszt�nyek voltak. Az uj fejedelem ifj�s�g�nak eg�sz t�z�vel �s hit�nek eg�sz buzgalm�val igyekezett vall�s�t eg�sz orsz�g�ban kiterjeszteni, egyed�l uralkod�v� tenni.

 

„Amit a pog�nyok a hatalmas G�z�t�l elt�rtek, azt tapasztalatlan, fi�nak nem engedt�k meg. K�l�nben is csak most vette kezdet�t az igazi �ld�z�s, az �si szok�sok �s szertart�sok eltilt�sa, legal�bb ott, ahol a fejedelem maga tart�zkodott. M�g m�sban is k�l�nb�z�tt Istv�n helyzete atyj��t�l. G�za sikereit, gy�zelmeit magyarokkal v�vta ki, magyarok ellen. A harcokban nem keser�tette az ellen�ll�kat az a tudat, hogy vesztes�g�k egy�ttal gy�l�lt idegenek diadala. Istv�nt ellenben h�zass�ga �ta bajor vit�zek sokas�ga vette k�r�l. Mert nem k�pzelhetj�k m�sk�nt, minthogy Gizell�t sz�mos h� lovagja, h�lgye k�s�rte ide; hogy n�lk�l�zhette volna azok tan�cs�t, t�mogat�s�t, az idegen, f�lig pog�ny orsz�gban? De t�vedn�nk, ha ezekben l�tn�k Istv�n erej�t. G�za alatt, ki a katonas�got tette az orsz�gban uralkod�v� �s birtokoss�, megt�rt m�r a vit�zi rend, vagy legal�bb annak el�kel� r�sze. A n�met lovagokat nem sz�muk, hanem megb�zhat�bb hit�k �s a fejedelemasszonynak hozz�juk val� term�szetes kegyess�ge tette a bek�vetkezend� harcok fontos elem�v�.

 

„Merre csak sz�les Magyarorsz�gon eljutott h�re annak, hogy kereszt�ny fejedelem, az �si hit ellens�ge �s megront�ja l�pett �rp�d �r�k�be, minden�tt tompa megad�ssal fogadt�k a r�gi magyarok ezt az annyi v�ltoz�st rejt�, aggaszt� �js�got. De ki t�madt volna fel �rp�d v�re ellen ha nem olyan vez�r, kinek szint�n �r�k�lt a m�lt�s�ga?

 

„Ilyen v�r volt Kupa, Tar Zerind fia, „ki m�r G�za idej�ben vez�rkedett.” Azt mondt�k r�la, hogy Istv�n �zvegy anyj�nak kez�re v�gyott; Sarolta pedig megakarta szerezni a fejedelems�get �s letasz�tani au ifj� uralkod�t sz�k�r�l. E hagyom�ny egyar�nt mutatja szem�lyes nagyrav�gy�s�t �s nam�nak nagys�g�t. Meglehet, hogy �rp�d v�r�b�l val� volt, de val�bb sz�n�, hogy valami m�s h�res vez�rnek, tal�n Bulcs�nak volt rokona. Erre mutat legal�bb az a vid�k mely z�szlaj�t k�vette, a Balaton mell�ke, ahol a h�res kark�sznak t�rzse t�borozott. Kup�t somogyi vez�rnek mondt�k. A Dr�v�t�l a Balatonig terjed� t�j�k viseli most is e nevet: szl�v lak�i hatalmas t�lgy �s b�kkerd�s�gei ut�n nevezt�k el (Sumadia), term�szetes hat�rai, mocsarai, berkei z�rt vid�kk� teszik, melyen �t sohasem vezetett a forgalom valami nagyobb utja �s melyben annyi id�n �s viszontags�gon �t t�retlen�l fennmaradt az a minden �jt�l, idegent�l irt�z� szellem, mely akkor fegyvert adott Kup�nak �s h�veinek kez�be. E kem�ny, vit�z faj ellen Istv�n szem�lyesen sz�llott s�kra, magyarjain k�v�l k�r�le csoportosultak Esztergomban a bajor vit�zek, kiket a harc h�re, tal�n a fejedelem megh�v�sa, cs�d�tett ide. Els� hadj�rata volt a magyar kereszt�nys�gnek, kimenetel�t�l nemcsak Istv�n hadi dics�s�ge �s tr�nja, hanem a nemzet vall�sa, Eur�p�ban val� megmarad�sa f�gg�tt.

 

„Esztergomb�l, mely akkor a fejedelmek lak�helye volt �s ahov� Gizella udvar�t hozta, indult ki a kereszt�ny sereg d�lnek, a Bakony fel�. Lobog�j�n m�r nem fenyegetett a Turul; kereszt�ny h�snek, a pann�niai sz�let�s� Szent-M�rtonnak, ki pog�ny kor�ban r�mai centurio volt, �s a s�rk�ny�l� szent Gy�rgynek k�pe lobogott a had el�tt. Ott volt a gy�zelem legbiztosabb z�loga gyan�nt a kir�lyi jelv�ny, szent M�ricz v�rtanunak, a th�bai l�gi� tisztj�nek l�ndzs�ja, melybe egy szeg volt er�s�tve Krisztus keresztf�j�r�l. Ehhez folyamodott nagy Ott� neh�z csat�iban �s a magyar �s n�met uralkod�h�zak bels� sz�vets�g�t mi sem mutatja jobban, mint hogy Ott� cs�sz�r, Istv�n h�zass�ga alkalm�val, kedves rokon�nak e hatalmas erekly�t adta n�szaj�nd�kul. (Fentebb m�r volt sz� err�l a l�ndzs�r�l. K�kesi.) Az ifju uralkod�t, amint h�bor�ba indult, n�met k�s�r�i fel�vezt�k a lovagi karddal, �gy mint ez Henrikekn�l �s Ott�kn�l volt szok�sban. M�g azzal is dicsekedtek a sv�b lovagok, hogy az � �rizet�kre volt b�zva a fejedelem szem�lye. Hunt �s P�zm�n nemzets�ge eml�tette ezt �seir�l. M�g nagyobb tiszt b�zatott egy m�s n�met �rra: mivel Istv�n m�g tapasztalatlan volt, a vit�z Vencellin, Wasserburg gr�fja, kit�l a J�k nemzets�g sz�rmazott, volt az eg�sz sereg f�vez�re. Csakugyan a k�s�bbi nemzed�k szem�ben ez a n�metek harc�nak l�tszott a magyarok ellen. A gy�zelem amazoknak juttatott nagy birtokokat �s �r�ks�geket e haz�ban, a magyarok legvit�zebbjeit pedig keserves szolgas�gba tasztotta.

 

„Kupa volt a t�mad�. N�pe �r�lhetett az alkalomnak, hogy megint porty�zhat, pr�d�zhat. Puszt�tani kezdt�k Istv�n v�rosait �s majorjait, kirabolt�k j�sz�gait, szolg�it meg�lt�k. (Legenda minor, II-5.) M�r Veszpr�m v�r�t, a fejedelmi �r�ks�g egyik k�zpontj�t, hol a monda szerint m�r Szvatopluk is sz�kelt, vetett�k ostrom al�, mid�n meg�rkezett a felment� sereg. Kem�ny �tk�zet fejl�dik, melyben v�gre a pog�nys�g veres�get szenved. �gy mondt�k, hogy Kup�t Wencellin v�gta le p�ros viadalban. A holtban nemcsak a pog�nyt, hanem a tr�nk�vetel�t �s fels�gs�rt�t s�jtott�k. Hull�j�t feln�gyelt�k �s egy-egy r�sz�t Esztergomba, Veszpr�mbe, Gy�rbe �s Erd�lybe k�ldt�k, hadd tudja meg mindenki, min� sors v�r az ura �s az igaz vall�s ellen agyarkod�ra. Kem�ny b�ntet�s sujtotta a l�zad� n�pet: minden term�s�nek tizedit Szent M�rtonnak aj�nlotta fel Istv�n.” . . .

 

Az id�zett t�rt�nelmi kutforr�sokb�l, ugy v�lem, meg�rthet�, mik�nt, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott le a Kopp�ny-f�le „pog�nyl�zad�snak” elh�resztelt esem�ny. Amelyet �n, a magam r�sz�r�l, nem vagyok hajland� l�zad�snak elismerni. A sok, hitelesnek mondott kutforr�s dac�ra sem. �n ink�bb a magyars�gnak szabads�gharc�t l�tom benne. Az orsz�gba nagy t�megekben bej�tt idegenekkel szemben. Akik csup�n eszk�z�k voltak. Eszk�z�k a N�met cs�sz�rs�g h�d�t�si, terjeszked�si t�rekv�s�ben. A hitt�r�t�s meg els� sorban �r�gy eme h�d�t�si t�rekv�sek szolg�lat�ban. Az id�zett komoly kr�nik�kkal, a nagynev� kr�nik�sokkal szemben azonban bizony�tani tartozom.

 

A bizony�t�st az esem�nyt megel�z�tt dolgokkal kezdem. Mi�rt, milyen okok miatt m�rgesedett el a helyzet annyira, hogy v�gre is erre az er�szakos kirobban�sra kellett vezetnie?

 

A kereszt�ny hitt�r�t�snek j�val kor�bbi idej�n kel kezdenem.

A nagy n�pv�ndorl�si mozgalmak el�ltek. Eur�pa �szaki �s k�z�ps� r�sze, amennyire-annyira, megtelt emberekkel. A kereszt�nys�g R�m�ja egyrem�sra k�ld�zgette t�r�t�it azokra a vid�kekre. Frank�ni�ba Bonif�cius jutott, a n�metek k�s�bbi szentje. Ugy veszem ki "    "a kr�nik�kb�l, hogy a p�p�k nem voltak megel�gedve a t�r�t�si dolgok menet�vel. L. Stacke �rja Deutsche Geschichte c�m� munk�j�nak I. k�tet�ben, Bonif�czius m�k�d�s�t jellemezv�n: „Gyakran kellett l�tnia, hogy a kikeresztelkedettek is mennyire ragaszkodtak m�g pog�ny szok�saikhoz �s hogy a megt�r�tett frankok a maguk rabszolg�it a pog�ny sz�szoknak adogatt�k el, ember�ldozati c�lokra.”

Ezek az �llapotok voltak bizony�ra okai a frank Meroving dynasztia buk�s�nak. „Radbod �s Martell K�roly k�z�tt kit�rt h�bor� minden t�r�t�si eredm�nyt meghius�tott �s � (t.i. Bonif�c) k�t �ven �t teljesen hi�ba dolgozott. Visszat�rt teh�t kolostor�ba, hogy tov�bb is hivat�s�ra k�sz�lj�n el�. K�zben mindjobban meggy�z�d�s�v� v�lt, hogy eredm�nyes munk�lkod�s csak a p�p�hoz val� szoros csatlakoz�ssal �rhet� el”- �rja tov�bb Stacke az id�zett munk�ban. II. Gergely p�pa, akihez Bonif�cius R�m�ban fordult, sz�vesen fogadta az angol sz�rmaz�s� n�met hitt�r�t�t. Aki angol p�sp�ki aj�nl�lev�llel jelentkezett n�la. Ki rendelte el a Merovingek tr�nfoszt�s�t - II. Gergely, III. Gergely vagy Zakari�s p�pa - nem lehet meg�llap�tani. De hogy Bonif�cius keze benne volt a dologban, az bizonyos. Valamint abban is, hogy a Merovingek ut�n azok „major domusai,” Karlmann �s Pipin, a Karoling dynasztia megalap�t�i, ker�ltek a frank birodalom tr�ni�ra.

 

Stacke szerint teh�t Bonif�cius elm�j�b�l pattant ki az a gondolat, hogy vall�st �s politik�t �ssze kell keverni. A megval�s�t�s, ugyancsak Stacke szerint, ek�pen t�rt�nt: „A durva Gewilieb mainzi p�sp�k elt�vol�t�sa ut�n, aki laikus l�t�re nyerte el ezt a p�sp�ks�get �s aki pog�ny szok�s szerint v�rbossz�t is k�vetett el, Karlmann �s Pipin ezt a fontos p�sp�ks�get Bonif�ciusnak adom�nyozt�k. Hogy N�metorsz�gnak mindazon n�pei f�l�tt, akiknek az Isten ig�j�t hirdette volt, uralkodj�k �s re�juk fel�gyeljen.”

 

Bonif�cius nagyon komolyan fogta fel ezt az � hivat�s�t. A fuldai benc�s ap�ts�g alap�t�s�val kapcsolatosan ezeket �rja: „T�res pusztas�gban, szent besz�demre b�zott n�pt�rzsek k�z�tt, van egy hely, ahol kolostort �p�ttettem �s azt szerzetesekkel n�pes�tettem be, akik szent Benedek aty�nk �ltal kiadott szab�lyok szerint �lnek, k�b�t� italokat nem isznak, rabszolg�kat nem tartanak, az �lelm�khez sz�ks�geseket saj�t kezeik munk�j�val teremtik el�. Itt akarom majdan, ha csak n�h�ny napra is, f�radt testemet pihentetni. Itt akarok hal�lom ut�n nyugodni. Mert az a n�gy n�pt�rzs, melyeknek �n, Isten kegyelm�b�l, egykoron az evang�liumot hirdettem volt, ezen a k�rny�ken lakik. Ameddig �lek �s szellemi er�m birtok�ban maradok, hasznukra akarok lenni, a r�mai egyh�z h�vek�nt �s hal�lomig val� kitart�ssal azon n�p k�z�tt, amelyhez k�ldve lettem.”

 

K�zben azonban a frank tr�n k�r�l is t�rt�nik egy �s m�s dolog. Karlmann, alig hogy a tr�nsz�k mell�l a tr�nsz�kbe jut bel�, elkeseredetten kolostorba vonul. Ok? Nem tudatik. Pipin egyeduralkod� marad. Felismeri a p�pai t�mogat�s fontoss�g�t, hasznos volt�t. III. Gergellyel a hatalom k�z�s gyakorl�sa v�gett egyezs�gre l�p. Zakari�s p�pa a detroniz�lt Merovingek �sk�l�d�sai ellen�ben kijelenti, Hogy a frank kir�lyi c�m �s m�lt�s�g az�, a ki a t�nyleges hatalmat b�rja. Erre Pipin az utols� Merovingot, III. Childerichet, kolostorba csukatja. Mint frank kir�lyt, Bonif�cius szenteli fel Pipint, 751-ben. Pipin 754-ben k�ti meg III. Istv�n p�p�val azt az egyezs�get, hogy „a cs�sz�r az egyh�z v�dn�ke �s R�ma v�ros „patr�ciusa.” Megsz�letett a germ�n r�mai kir�lys�g eszm�je. Vele az „Isten kegyelm�b�l” val� uralkod�s gondolata. Melyeket Nagy-K�roly, Pipin fia, fejlesztett tov�bb - a cs�sz�rs�g hatalm�nak n�vel�s�re, m�r mint cs�sz�r. III. Le� p�pa maga �ll�tja, hogy R�m�nak vil�gi ura a cs�sz�r. �s - cs�sz�rr� avatja N. K�rolyt. Amellett egyezs�get is k�tnek egym�ssal, amely szerint p�pa csak az lehet, akit a cs�sz�r akar. Cs�sz�r viszont csak az, akit a p�pa akar. A p�sp�k�ket a cs�sz�r nevezi ki. Vagy az � h�b�res kir�lyai. N�metek. �s n�meteket, persze. Akik azut�n t�zzel-vassal „t�r�tenek.”

A maguk kir�lya jav�ra. A „nyugatr�mai n�met cs�sz�r” hatalm�nak �regb�t�s�re.

 

A n�met kr�nik�kban pontosan meg van �rva ennek a t�r�t�si, jobban mondva terjeszked�si �s hatalomgyarap�t�si mozgalomnak a fejl�d�se �s hist�ri�ja. A n�met p�sp�k�k mindig �s minden�tt csak eszk�z�k az � uraik kez�ben, szint�n k�lcs�n�ss�gi alapon. D�mler, Geschichte des ostfrankischen Reichs, II. k�tet�ben �rja: „A p�sp�k�knek igenis er�sen �rdek�kben �llott, hogy a kir�lys�g int�zm�nye meger�s�dj�k. Mert egyh�zi birtokaikat csak a korona tudta holmi er�szakoss�gok ellen megv�delmezni; csak az tudta �ket magukat megv�deni, �t�leteiket �s zsinati hat�rozataikat �rv�nyre juttatni. A kir�ly tan�cs�ban �ket illett�k az els� helyek; �ket, akik a kir�lyt felkent�k volt. A kir�lyhoz val� k�zeli szem�lyes viszonyuk b�ven szolg�ltatott alkalmat arra, hogy ujabb �s ujabb adom�nyokhoz jussanak. A kir�lyi t�mogat�sra m�g ink�bb r�szorultak az ap�tok, akik egyed�lval�s�gukban jobban voltak kit�ve t�mad�soknak m�g a - p�sp�k�k r�sz�r�l is”

 

Stacke �rja az id�zett munk�ban: „I. Ott� cs�sz�r fiv�re, Henrik bajor herceg kelet fel� a Tisz�ig(?) terjesztette ki hatalm�t. A sz�szorsz�gi �szaki gyarmatos�t�snak megfelel�en � egy d�li gyarmatot akart l�tes�teni. Itt a regensburgi (bizony�ra salzburgit akart Stacke mondani. Szerz�.) �s a passaui p�sp�ks�gek seg�tett�k el� a gyarmatos�t�st. A kereszt�nys�g abban az id�ben minden�tt t�mogatta a germ�n uralmi t�rekv�seket. A n�met harcos nyom�ban n�met pap ment t�voli orsz�gokba. Ezt k�vette a n�met keresked�. Egyes�lt igyekezet�k nyom�n az Elba, az Odera, a Duna ment�n csakhamar �l�nk v�rosi �let fejl�d�tt, ahol kereszt�ny m�vel�d�s, ipar �s kereskedelem v�ltott�k fel a barbarizmust �s annak durvas�gait.”

 

Majd megl�ssuk, �gy volt-e?

 

„Das r�mische Reich deutscher Nation - ahogyan a n�met kr�nik�sok ezt a kort szer�nyen nevezik - a nyugati nemzetek szemeiben valami magasabbrend�, ihletszer� hatalom jelleg�vel b�rt. N�metorsz�g csak a cs�sz�ri hatalom birtok�ban emelkedhetett arra a magaslatra, melynek az eur�pai egy�b n�pek k�szs�gesen rendelik al� magukat, amely, mint az egyh�zat �t�lel� v�d�hatalom, a napok v�gezet�g volt hivatva uralkodni e f�ld�n”

 

Hi�ba no. Csak sz�p dolog a szer�nys�g !

 

Ezut�n a kicsiny, de sz�ks�ges kit�r�s ut�n pedig n�zz�nk n�h�ny, hozz�nk k�zelebb es� kr�nik�t.

 

Mikor a magyar nemzetnek eg�sz Eur�pa ellen viselt v�res harcai, melyeket - k�lf�ldi h�rforr�sok nyom�n - m�g a mi kr�nik�ink is „rabl�kalandoz�soknak” szeretnek nevezni, v�get �rtek, az itthoni magyar sz�ll�sok a vall�si t�relmess�gnek sz�p p�ld�it mutatt�k. Az ezekr�l sz�l� h�rad�sokat ann�l ink�bb fogadhatjuk el igazaknak, mert a vall�si t�relmess�g a magyar l�leknek �si er�nye.

 

Szalay L�szl� �rja, „Magyarorsz�g T�rt�nete” c�m� munk�j�nak I. k�tet�ben.

 

„Gejza, Taksony fia, husz s egyneh�ny �ves lehetett, mid�n atyja hal�l�val fejedelemm� l�n. Azon csap�sok, melyek, v�ltozv�n a szerencse, atyja �let�ben a nemzetet nyugaton �s keleten �rt�k vala, ellenszenvet k�lt�nek fel benne a f�lsz�zadn�l tov�bb folytatott rabl�si kalandok ir�nt; s ez �rzelemben meger�s�ttetett, ugyl�tszik, nej�nek, Gyula erd�lyi fejedelem le�ny�nak kora hal�la ut�n, ki neki m�g atyja �let�ben Salamon fi�t nemze - m�sodik hitvese, az im�nt kereszt�nny� v�lt lengyel herceg Mesko vagy Micziszl�v testv�re Adelheid �ltal. A n�met chronist�k nagy megel�ged�ssel emlegetik, hogy 973-ban, mid�n II. Otto Quedlinburgban a h�sv�ti �nnepeket �llen�, magyarok is voltak jelen, kik aj�nd�kokat vittek magukkal; s ez alkalommal t�rt�nhetett, hogy Micziszl�v lengyel herceg, ki szint�n jelen vala, testv�r�t Gejz�nak eljegyz�.

 

„Az egykor� t�rt�net�r�k megjegyezt�k Gejz�r�l, hogy eg�szen hitvese kez�ben l�v�n, ennek nagy befoly�sa volt az orsz�gl�sra. Eszerint k�ts�gtelen�l Adelheid hozz�j�rul�s�val t�rt�nt, hogy mindj�rt orsz�gl�s�nak kezdet�n a k�l�nben kem�ny �s zordon f�rfiu m�dfelett enged�kenynek mutatkozott a kereszt�nyek �s idegenek ir�nt, minek h�r�re mind hadi, mind egyh�zi f�rfiak nagy sz�mmal �rkezv�n Nyugateur�pa t�bb tartom�nyaib�l Magyarorsz�gba, Piligrin lorchi �rsek rendszeresen l�tott hozz� a magyar n�pnek kereszt�ny hitre t�r�t�s�hez. Piligrinnek VI. Benedek p�p�hoz 974 t�jban int�zett, level�b�l vil�gos, hogy, Magyarorsz�gb�l j�tt felh�v�s k�vetkezt�ben nyittatott meg a ter�t�s m�ve. ,,A magyar n�pnek k�v�ns�g�ra - �gy �r - hogy vagy magam j�jjek hozz�ja, vagy helyettem s �ltalam m�sok: alkalmas f�rfiak . . . k�ld�ttem oda . . . �s csakhamar oly gy�m�lcs�z�nek mutatkozott az isteni kegyelem, hogy a mindk�t nemen lev� jelesebb magyarok k�z�l mintegy �tezret oktattak a katolikus hitben s kereszteltek meg; a kereszt�nyek pedig, kik a lakoss�g nagyobb r�sz�t teszik, miut�n a vil�g minden r�sz�b�l hozattak foglyok ide, kik gyermekeiket csak lopva, oktathatt�k a mennyei igazs�gra, most versenyt �s minden f�lelem n�lk�l kereszteltetik meg �ket s �rvendeznek, . . . hogy kereszt�ny imah�zakat szabad �p�tni�k . . . Maguk a barb�rok, ha mindj�rt t�bben k�z�l�k m�g pog�nys�gban s�nyl�dnek, nem ellenzik alattval�ik keresztel�s�t, s a papoknak megengedik, hogy j�rhassanak s kelhessenek, merre s hov� nekik tetszik. A dolgok oly ponton �llanak, hogy az eg�sz magyar nemzet hajland� a szent hit elfogad�s�ra.”

 

„Ugyl�tszik, Gejz�nak sz�khely�n, Esztergomban is sz�vesen l�ttattak a t�r�t�k, s a fejedelem tal�n kev�ssel e lev�l �rat�sa ut�n kereszteltetv�n meg, kereszt�ny szertart�sokat is vegy�tett az �si kultusz k�z�. Az egykoru Ditm�r merseburgi p�sp�k �rva hagyta, hogy mid�n Gejz�t kereszt�ny papja e vall�skever�k miatt megr�tta, v�laszul nyer�: �n gazdag vagyok, teh�t jogomban is, m�domban is �ll, �gy cselekednem. - Most azonban r�gt�n f�lbeszak�ttattak a Piligrin level�ben k�ts�gk�v�l nagy�tva el�adott, de nem �ppen foganatlan t�r�t�si el�k�sz�letek...

 

„A h�bor�skod�s (a n�met belh�bor�kat �rti alatta) k�zben megfonnyad�snak indultak a kereszt�nys�g csir�i Magyarorsz�gon, m�glen Adalbert pr�gai p�sp�k 994. t�jban, Piligrin munk�j�t folytatand�, Esztergomba �rkezett, hol - ugy l�tszik - hosszabb ideig mulatozv�n, Gejz�nak m�g 969-ben sz�letett fia Salamon, ki az Apuli�b�l j�tt sanseverin�i gr�f Deodat �ltal neveltetv�n, most dics� orsz�gl�st �g�r� ifjus�ga f�ny�ben �llott, szint�n megkereszteltetett �ltala s Vajk �s Istv�n nevet nyert t�le.”

 

Mintegy kieg�sz�t�se ennek a Szab� K�roly „Vez�rek Kora” c�m� munk�j�ban foglalt r�sz: „Piligrin p�sp�k jelenti a p�p�nak, hogy maguk a barb�rok, �mb�r m�g egy r�sz�k a pog�nys�g bilincs�ben s�nyl�dik, a mindenhat� Isten kegyelm�nek munk�ja �llal, senkinek alattval�ik k�z�l nem tiltj�k a megkeresztelked�st, sem a papokat nem g�tolj�k, hogy b�rhov� menjenek. Hanem olyan egyet�rt�k a pog�nyok a kereszt�nyekkel �s olyan bar�ts�gosan vannak egym�ssal, hogy itt beteljesedni l�tszik �zsai�s j�vend�l�se: a farkas �s b�r�ny egy�tt legel, az oroszl�n sz�n�t eszik, mint az �k�r. Teh�t ugy �ll a dolog, hogy csaknem az eg�sz magyar nemzet hajland� a szent hit bev�tel�re... �s itt sok az aratni val�, de kev�s az arat�.”

 

Ennyit a magyar vall�si t�relmess�gnek bizony�t�s�ra. Piligrin p�sp�knek ezt a level�t, annak val�dis�g�t soha senki nem vonta k�ts�gbe. � maga is k�nytelen a magyarok t�relmess�gi er�ny�t elismerni. Pedig. Hogy mik�p v�lekedett egy�bk�nt a magyarokr�l, mutatja level�nek egy passzusa, melyben a „baromi m�dra kegyetlen” magyar pog�nyokat emlegeti. A magyarok vall�si t�relmess�g�nek elismer�se teh�t ann�l sulyosabban esik itt a latba. Ez a vall�si t�relmess�g, ism�tlem a magyar l�leknek egyik velesz�letett tulajdons�ga. A r�gi id�kben m�g term�szetesebb, mint manaps�g. A nagy m�velts�g�, nemes �rz�let� r�gi magyarok el�tt a lelki nemess�g volt az �letnek f�kell�ke. (Nagy pr�szk�l�s lesz emiatt, tudom. De majd bizony�tani fogok!) �gy teh�t a kereszt�ny vall�s is csak k�v�natos lehetett el�tt�k. Amelyiknek v�gs� c�lja szint�n az emberi l�leknek nemes�t�se. Hogy �gy fog�konyabb� v�lj�k a tud�snak, a t�k�letesed�s fel� val� igyekezetnek befogad�s�ra.

 

- Ha azoknak a r�gi magyaroknak olyan nagy volt a telki nemess�ge, hogy az m�r szinte �h�totta a kereszt�ny vall�s megismer�s�t fogj�k sokan k�rdezni, - mi�rt nem t�rtek �t a magyarok azonnal �s t�megesen a kereszt�ny hitre?... Az�rt nem, mert ennek a t�r�t�snek sok volt a keser� mell�k�ze. A magyarok, a maguk �let�szt�neivel hamarosan megl�tt�k, hogy a t�r�t�si buzg�s�g h�tter�ben h�d�t�si sz�nd�kok leselkednek. Megl�tt�k, hogy ez a t�r�t�s csup�n eszk�z amannak szolg�lat�ban. Amihez j�rult az is, hogy a t�r�t�st fenyeget�sekkel akart�k siettetni, ny�lbe �tni. M�r most: aki ismeri az igazi, a b�szke, a hajl�thatatlan magyar lelket, az csak term�szetesnek fogja tal�lni, hogy a magyarok h�z�doztak a t�r�t�snek ett�l a m�dj�t�l. T�r�t�k is, h�d�t�k is azt hitt�k, hogy ugy kezelhetik a magyart, mint a t�bbi leig�zott n�peket.

 

Az er�szakos t�r�t�snek okait az el�bb elmondottak ut�n, ugy v�lem, nem kell k�l�n elmagyar�zni.

 

Id�zem m�gis Szalay L�szl� eml�tett munk�j�nak ezen tov�bbi sorait: „A nyugati kereszt�nys�g a X. sz�zadban azt tartotta, hogy valamint az �sszes kereszt�nys�g feje a r�mai p�pa, ugy vil�gi �gyekben az �sszes kereszt�nys�g feje a r�mai, nyugati cs�sz�r. A sz�szok legr�gibb t�rv�nyk�nyve, a „Sachsenspiegel” ezt igen szabatosan akk�p mondja ki: „K�t kardot h�gy vala Isten a f�ld�n, a kereszt�nys�g oltalmaz�s�ra: a p�p�nak hagyta az egyh�zit, a cs�sz�rnak a vil�git.” A fejedelmek seregest�l megannyi h�b�resei voltak a cs�sz�rnak - elm�letben s gyakorlatilag is m�g minap�ban (M�r mint a X. sz�zadban) alkalmaztat�k e tan Csehorsz�gra �s r�szben Lengyelorsz�gra is.”

 

Balics Lajos hittudor „A kath. egyh�z t�rt�nete Magyarorsz�gon” c�m� munk�j�nak I. k�tet�ben meg ezeket mondja: „De mik�pen az egyh�z, ugy a n�met cs�sz�r is fels�s�gre t�rekedett; a cs�sz�r fegyverei h�d�tott�k meg a p�pa lelki alattval�iv� a birodalmukkal szomsz�d szl�v (Meg egy�b) pog�ny n�peket s ezekre k�s�bb ig�nyt tartottak; a r�mai szentsz�k belenyugodott azon gyakorlatba (Egyel�re legal�bb),amely szerint a cs�sz�rok a n�met paps�g befoly�s�val megt�r�tett n�pek fejedelmeit h�b�reseik gyan�nt tekintett�k.”

 

Az a r�gi paktum teh�t, hogy amit a p�pa emberei megt�r�tenek, azt a cs�sz�r mag�nak h�b�r�l foglalja el - tov�bb is �reztette hat�s�t. Csehorsz�g �s Lengyelorsz�g ut�n most a magyarok orsz�g�ra ker�lt volna a sor. T�r�t�s is, h�d�t�s is - egy ideig mintha sz�netet tartottak volna. Addig az ideig t.i. am�g a n�met birodalomban, II. Ott� cs�sz�r uralkod�sa idej�n, er�s bels� harcok dultak. �m alig sz�ntek meg az ottani belvillong�sok, megkezd�d�tt a legy�r�s politik�ja min�lunk is.

 

�me:

Fessler az � fent id�zett munk�j�ban ezeket mondja: „III. Ott� (Fessler t�vesen hivatkozik III. Ott�ra. – A dolog m�g I. Ott� uralkod�sa idej�n t�rt�nt�gy n�zem.) cs�sz�rnak quedlinburgi tart�zkod�sa k�zben egy magyar deput�ti� jelent ott meg. Bruno werdeni p�sp�k volt a kezdem�nyez�. A cs�sz�r fenyeget�dzve, kem�nyen r�juk parancsolt a magyarokra, hogy mind azokat a kereszt�nyeket, (�rtsd: n�meteket.) akik Pann�ni�ban akarn�nak letelepedni, vend�gszeret�en fogadj�k. Papokat �s szerzeteseket maga a fejedelem k�teles fogadni.”

Rake Lip�t vil�gh�r� n�met t�rt�nettud�s ekk�nt jellemzi Ott� cs�sz�r uralm�t (Weltgeschichte VII. k�tet): „A cs�sz�rs�ghoz ragaszkodott, an�lk�l azonban, hogy a n�met birodalom elm�let�hez k�t�tte volna mag�t. Nem. Itt ink�bb egy �ltal�nos mozgalom jutott kifejez�sre, mely az �szaknak �s keletnek ir�nyul� kereszt�ny (�s n�met) propaganda �rdek�ben indult volt meg. Ennek keret�be tartozott a magyarok v�gleges megt�r�t�ses (�s beolvaszt�sa), valamint az � uj kir�lys�guk is.”

 

Eml�ti azut�n Ranke Piligrin passaui p�sp�k �rdemeit; aspir�ti�it a lorchi �rseki sz�kre, melyeket Piligrin hamis�tott okm�nyokkal t�rekedett al�t�masztani. Ezekkel az aspir�ci�kkal szemben �llott a salzburgi �rsek, aki mag�nak vindik�lta a Pannonia f�l�tti egyh�zi uralmat. „A n�met birodalomnak nem kis �rdekei f�z�dtek ehhez a k�zdelemhez, - folytatja Ranke - mert ez�ltal Magyarorsz�g �pp ugy a n�met egyh�zhoz kapcsoltatott volna, mint Csehorsz�g. Nem kellett volna teh�t att�l tartani, hogy Magyarorsz�g egyh�zi tekintetben �n�ll� lesz. F�jdalommal, sz�gyenkezve kell meg�llap�tani, hogy ugy a passaui, mint a salzburgi prel�tus - egym�son tettek tul okm�nyok hamisit�sa dolg�ban. Maga a cs�sz�r, II. Ott� sem b�rt k�z�tt�k igazs�got tenni, ugyl�tszik.”

 

A k�t f�pap verseng�s�nek Magyarorsz�g szempontj�b�l igen-igen komoly h�ttere volt. D�mmler Ern� mondja egyebek k�z�tt (Piligrin von Passau): „Err�l a fontos aktusr�l, (t.i. a magyars�g megt�r�t�s�r�l) nincsenek megb�zhat� adataink. A Thietmar �ltal emlegetett szigor vagy Istv�nra vonatkozik, vagy a nyugati �rtelemben vett (vagyis abszolutisztikus) monarchikus korm�nyforma kim�letlen v�grehajt�s�ra. Milyen nehezen ment a magyarok megt�r�t�se, erre bizonys�g Istv�nnak 40 �ves uralkod�sa. Hi�ba er�szakolta a kereszt�nys�get. Hal�la ut�n r�gt�n felborult minden. S�t m�g k�s�bben is, I. B�la idej�n. Piligrin teh�t, amikor Pannonia r�sz�re p�sp�k�ket k�r a p�p�t�l, nemcsak t�l optimisztikusan �t�li meg a helyzetet, hanem er�sen haza besz�l. Pann�ni�ban; jobban mondva Magyarorsz�gon - �rsek szeretett volna lenni. Ha ezt el�rnie siker�l, Magyarorsz�g sokkalta er�sebb f�gg�sbe ker�l N�metorsz�ggal szemben �s val�sz�n�, hogy �ppen olyan szoros, elv�laszthatatlan r�sze lett volna a n�met birodalomnak, mint Csehorsz�g. Amelynek tart�s leig�z�sa els� sorban annak volt tulajdon�that�, hogy a pr�gai p�sp�ks�g a mainzi �rsek hat�sk�r�hez tartozott...”

 

A magyarok szerencs�je volt teh�t, hogy Piligrin a maga nagyrav�gy� terveit - a pann�niai �rseki sz�k elnyer�s�t - nem b�rta kier�szakolni.

 

Nem csoda ilyen viszonyok k�z�tt, hogy a magyarok megt�r�t�se olyan lassu temp�ban t�rt�nt. Hogy olyan nehezen ment. Mert ism�tlem - lehetetlen elk�pzelni, hogy az �lesszem� magyarok ennek a t�r�t�snek s�t�t h�tter�t ne vett�k volna �szre. A quedlinburgi fenyeget�, d�lyf�s, parancsszer� cs�sz�ri �zenet; a magyar fejedelemre r�er�szakolt vad, r�szeges, er�szakos - de kereszt�ny - lengyel feles�g; az idegeneknek a t�r�t�k nyom�n folyton szaporod� be�z�nl�se: egymagukban is el�gs�gesek lehettek, hogy a magyarok gyan�ja felt�madjon. Csehorsz�g sors�nak megfigyel�se el�j�k t�rta, mi v�r a magyars�gra a n�met papi hierarchia itteni meger�s�d�se eset�n.

 

Az idegenek be�z�nl�se. Ugyancsak jelent�s helyet foglal el a magyars�g felzaklat�s�ban. Kr�nik�ink el�gg� r�szletesen t�rgyalj�k ezt is. �gy Szab� K�roly „A Vez�rek Kora” c�m� munk�j�ban ezeket �rja:

 

„A quedlinburgi �sszej�vetel ut�n nemsok�ra, 973-ban, Piligrin passaui p�sp�k, kinek egyh�zmegy�je szenvedett legt�bbet �s volt legink�bb vesz�lyeztetve a magyarok r�sz�r�l, (Magyarorsz�g nyugati hat�ra akkoriban a Duna melletti Melk-ig terjedt.) s kinek eszerint nagyon is �rdek�ben �llott harcias szomsz�dainak megszel�d�t�se, sz�mos papot �s szerzetest k�ld�tt Magyarorsz�gra. Ami csak Gejza fejedelem engedelm�vel �s az � f�lsz�l�t�s�ra t�rt�nhetett meg. (Piligrin a p�p�hoz - VII. Benedekhez - �rott level�ben azt �ll�tja ugyan, hogy �t a magyar nemzet sok k�ny�rg�ssel h�vogatta, de - mondja Endlicher /Endlicher Istv�n L�szl�, a XIX. Sz�zad elej�n �lt neves t�rt�net�r�/) - hogy a megh�v�s nem a nemzet k�zakarat�t kifejez� k�zgy�l�s v�gz�s�r�l, hanem csak Gejza �s udvara akarat�b�l, az � eszk�zl�s�re �s az � nev�ben t�rt�nhetett /�n m�g ezt is b�torkodom k�ts�gbe vonni/). arr�l nem kell k�telkedn�nk). . .

Brunner szerint pedig (Einfalle der Ungarn in Deutschland) „Bajororsz�g p�sp�kei �s ap�tjai sz�mos papot k�ldtek Magyarorsz�gba, ennek b�k�s megh�d�t�sa v�gett. Vagyis: igazi kereszt�nyi m�don fizett�k vissza azt amit az a n�p Bajororsz�g ellen v�tkezett.”

 

Engel J�nos Kereszt�ly „Geschichte des ungarischen Reiches” c�m� munk�j�ban ezekr�l a mozgalmakr�l ek�pen eml�kezik meg:

 

„A n�met cs�sz�r (III. Ott� t.i.) a magyarok megt�r�t�s�nek munk�j�t f�k�pen Adalbert pr�gai p�sp�kre l�tszott b�zni. Ez t�nyleg k�ld�tt is hitt�r�t�ket Csehorsz�gb�l. Ezek k�z�tt volt az � kebel bar�tja is, Radla (A k�s�bbi magyar �rsek: Anaszt�z.). Ugy l�tszik, hogy Radla vette r� az �reg Gecs�t (G�z�t), hogy kikeresztelkedj�k �s �g�retet tegyen arra n�zve is, hogy orsz�g�ban ezentul komolyan fog a kereszt�nys�g terjeszt�s�hez hozz� l�tni. Erre n�zve pedig megt�rt�ntek az el�k�sz�letek is. G�za fi�nak, Vajknak �nnep�lyes keresztel�j�hez mag�t Adalbertet h�vt�k meg Pr�g�b�l. Adalbert 994-ben �rkezett az esztergomi udvarhoz. Megval�sult az a tervez�s is, hogy N�metorsz�gb�l idegen lovagok �s fegyveres csapatok hozattassanak. Akik a t�r�t�s munk�j�t sz�ks�g eset�n fegyveresen is el�mozd�ts�k. Ev�gb�l val�sz�n�en k�vets�gek mentek Ott� n�met cs�sz�rhoz �s Lip�t �rgr�fhoz. Mert Adalberttel majdnem egyid�ben �rkezett meg az esztergomi udvarhoz Sanseverin�i Adeod�t gr�f, aki hihet�leg �ppen a cs�sz�ri udvarn�l tart�zkodott volt. Itt azonnal nagy birtokter�letet kapott. Tat�t � alap�totta. � volt a k�s�bbi Istv�n fejedelemnek nevel�je is. Ut�na j�ttek Wolfger �s Hedrich, hennebergi gr�fok. Vel�k 300 l�ndzs�s katona. Ezek a gr�fok alap�tott�k a gy�ri isp�ns�gban H�derv�r�t. J�ttek tov�bb� Venczel �s Istv�n, wasserburgi, bajororsz�gi gr�fok. Vel�k negyven lovag. �s j�ttek Hunt �s P�zm�n sv�b lovagok, akik a szentf�ld fel� igyekeztek, azonban itt kellett maradniok, Magyarorsz�gon. A magyar nemzet nagyjai gy�l�sre hivattak �ssze. Ezen a gy�l�sen komolyan megintett�k �ket, hogy kikeresztelkedjenek; mert ha nem, er�szakkal lesznek megkeresztelve. Adalbert unszol�s�ra hat�rozatba ment az is, miut�n nem t�rhet�, hogy kereszt�nyek pog�nyoknak legyenek rabjai, az �sszes kereszt�ny foglyok szabadon bocs�ttassanak, de s�t, m�vel�sre alkalmas telkeket kapjanak.

 

„Az er�szakkal val� fenyeget�dz�s, nemk�l�nben ez az ut�bbi hat�rozat �ltal�nos felz�dul�st, el�gedetlens�get keltettek.”

 

Engel kr�nik�ja eml�ti el�sz�r Adalbert pr�gai p�sp�k nev�t. �n �gy l�tom a dolgokat, hogy a passaui �s salzburgi p�sp�k�k marakod�sa er�sen h�tr�ltatta a pannoniai magyaroknak amugy is nehezen men� megt�r�t�s�t. Er�lyesebb embert kerestek. Aki egyuttal �rdektelen is. �gy eshetett a v�laszt�p Adalbertre. A csehek megh�d�t�j�ra. Aki egyar�nt kedves embere volt a cs�sz�rnak is, a p�p�nak is. 996-ban, III. Ott�nak els� r�mai utja alkalm�val, ott szerepelt � is R�m�ban.

 

Szab� K�roly a tov�bbiakban m�g ezeket mondja ezekr�l a mozgalmakr�l (Vez�rek kora)

 

„Gizell�val, mint a (n�met) cs�sz�r k�zeli rokon�val, sz�mos �s f�nyes k�s�ret �rkezett a magyar fejedelmi udvarba: s�t annak is van nyoma, hogy az � h�veib�l eg�sz gyarmat telepedett haz�nkba; a n�met v�ndorlovagok pedig, kik k�ts�gen k�v�l mindj�rt Gejza korm�nyra l�pte s a cs�sz�rral val� sz�vetkez�se (Sz�vetkez�s?) ut�n kezdtek a magyar f�ld�n szerencs�t pr�b�lni, ezentul a fejedelmi udvar kegy�re m�g biztosabban sz�m�thatva, kisebb-nagyobb fegyveres k�s�rettel mind s�r�bben j�ttek honunkba uj haz�t keresni. Kr�nik�ink ezek k�z�l t�bbek eml�kezet�t tartott�k f�nn, kik a dun�nt�li r�szeken terjedelmes j�sz�gokkal megaj�nd�koztatva, t�bb ma is vir�gz� el�kel� magyar csal�dot alap�tottak. Ekkor telepedtek be haz�nkba N�metorsz�gb�l: Tibold, a tannenbergi gr�fok csal�dj�b�l, kit�l a kihalt Babocsaiak eredtek; Hont �s P�zm�n testv�rek a sv�b f�ldr�l, kik vit�zeikkel haz�nkon �t a szentf�ldre sz�nd�koztak, de Gyejcs �ltal tart�ztatva n�la maradlak s Istv�n sereg�ben �s udvar�ban f�nyes �ll�sra emelkedtek, kikt�l sz�rmaznak a Batthy�nyi, Forg�ch, Kubinyi �s Ujhelyi csal�dok; Wasserburgi Wenczelin, ki mint Istv�n vez�r hadainak parancsnoka a l�zad� Kopp�nyt elejtette, a r�gi J�k nemzets�g �se, melyb�l erednek a Niczkyek �s Szt�rayak; Wolfger �s Hedrich testv�rek, kik h�romsz�z p�nc�los lovagot vezettek Gyejcshez, N�metujv�r �s H�derv�ra �p�t�i, a P�lffy �s H�derv�ry csal�d �sapjai; v�gre a Gizell�val bek�lt�z�tt n�rnbergi Herrmann, kinek nev�vel hozza kapcsolatba a hagyom�ny az erd�lyi Szeben (Herrmannstadt) alap�t�s�t.

 

Ezen k�lf�ldi el�kel� lovagok beh�v�s�t kr�nik�ink Gyejcsnek tulajdon�tj�k s a kereszt�nys�g fegyveres terjeszt�s�nek sz�nd�k�val indokolj�k. . .

 

K�zai szerint Gyejcs, miut�n h�zn�p�vel egy�tt megkeresztelkedett, „amit kellett �s lehetett, nem mulaszt� el megtenni nemzete megt�r�t�s�re, szent Adalbert pr�gai p�sp�k utas�t�sa szerint. K�veteket k�lde az�rt a kereszt�ny orsz�gokba, �hajt�s�t mindenkinek tudt�ra adni. Mit hallva, sok isp�nok, vit�zek �s nemesek j�ttek hozz� a kereszt�nyek orsz�g�b�l, n�melyek Isten szerelm�b�l, hogy a vez�rt a pog�nyok ellen, kik a hitet f�l nem venn�k, seg�ts�k; m�sok, hogy ezen pog�nyokt�l, �ld�z�ikt�l megszabaduljanak: mert a pog�nys�gban �lt nemzet kegyetlen �ld�z�je volt a kereszt�nyeknek.” - M�g vil�gosabban sz�lnak a kereszt�nys�g idegen seg�ts�ggel eszk�z�lt terjeszt�s�r�l t�bbi kr�nik�ink. Ezek szerint Gyejcs a magyar nemzetet a kereszt�ny hitre kezd� t�r�teni, s minthogy int�ssel a pog�ny szertart�shoz ragaszkod�kat meg nem t�r�thette, n�melyeket fegyverrel kellett megal�znia. Hogy ezt megtehesse, minthogy t�bben voltak, akik a hitt�l vonakodtak, mint akik hozz� ragaszkodtak, sz�ks�gesnek tartotta �hajt�s�t a kereszt�ny kir�lyoknak �s fejedelmeknek tudtul adni. Kik ezen kiv�ns�g�t hallv�n, nemcsak seg�ts�get k�ld�nek, hanem szem�lyesen is elj�v�nek hozz�, mint akiknek a magyarok kegyetlens�ge igen �rtalmas �s gy�l�letes vala. A bek�lt�z�tt idegen lovagok el�sz�ml�l�sa ut�n mondj�k n�mely kr�nik�ink: Ezen isp�nok s m�g ink�bb Isten seg�ts�g�ben b�zva Gyejcs vez�r �s fia Istv�n n�mely l�zad�kat a fegyver r�m�t�s�vel, n�melyeket pedig �nsz�nt�kb�l t�r�tettek a kereszts�gre; mely isp�nokat Gyejcs vez�r, valamint fia, sz�les �s terjedelmes �r�ks�gekkel aj�nd�kozott meg szolg�lataik�rt.

 

„Kr�nik�ink e hiteles adatait, melyek szerint k�ts�gtelen, hogy Gyejcs er�szakos t�r�t�i elj�r�sa a nemzetben ellenz�sre tal�lt s inger�lts�get, s�t felkel�st t�masztott ellene, t�mogatj�k a szent �let�r�k is, kik Gyejcsr�l �rj�k, hogy igen szorgalmatoskodott a l�zad�k lev�r�s�ben �s a pog�ny szertart�sok kiirt�s�ban. Hogy � a f�lkel�k lever�s�ben, kik nemcsak �si hit�k v�delm�re, hanem alkotm�nyos jogaik�rt is ragadtak fegyvert, nagyon kem�nyen, s�t irgalom n�lk�l j�rt el, bizony�tja az egykoru Thietmar p�sp�k. Ez Gyejcsr�l, miut�n �t igen kegyetlennek jellemezte, ki hirtelen d�h�ben sok embert meg�lt, (Ilyen dolgokat a kr�nik�k ink�bb G�za m�sodik feles�g�r�l, Adelheidr�l �rnak.) hogy mid�n kereszt�nny� lett a h�t meger�s�t�se v�gett, ellenszeg�l� alattval�i ellen d�h�ng�tt s r�gi b�n�t Isten ir�nti buzg�lkod�s�t�l l�ngolva lemos�. (Azt akarja ez jelenteni, hogy G�za az �rtatlan v�rrel mocskolt kezeit (?) a kereszt�nys�g terjeszt�s��rt �ld�k�lt alattval�i v�r�vel mosta tiszt�ra.)

 

„Ennyi s ily k�l�nb�z� hiteles �r�k tan�bizonys�gai ut�n, melyek mind kereszt�ny papok toll�b�l folytak... Gyejcs korm�nyz�s�nak utols� �veit - mert csak az � megkeresztelked�se, fia h�zass�ga �s �gy a k�lf�ldi seg�ly biztos�t�sa ut�nra tehetj�k er�szakos t�r�t�i fell�p�s�t - viharosoknak kell tartanunk. M�lt�n sajn�lhatjuk azonban, hogy e k�zdelmes �vek esem�nyeit id�zett forr�saink r�szletesen nem ismertetik, (alapos okaik lehettek r�, hogy ne ismertess�k) �s �gy e szellemi �s anyagi harcok k�pe lelk�nk el�tt az �ltal�nos kifejez�sek k�d�he v�sz. Csak annyira tal�lunk m�g n�mi �tmutat�st, hogy a viharok f�lid�z�s�re a magyar �s n�met faj k�lcs�n�s gy�l�lete is k�zrem�k�d�tt, melyet a fejedelmi udvar �ltal k�l�n�sen kegyelt s az �llam �gyei int�z�s�ben hatalmas befoly�shoz jutott j�vev�ny n�meteknek a nemzet k�z�rz�let�t m�lt�n s�rt� uralma az �si jogaikhoz �s szok�saikhoz ragaszkod� magyarok sz�v�ben folytonosan sz�tott. (A pannonhalmi ap�ts�g 1001-iki alap�t� oklevele a l�zad�st vil�gosan megk�l�nb�zteti a Kopp�ny t�mad�s�t�l, amelyikr�l csak lentebb t�rt�nik eml�t�s, t�bb mint val�sz�n�, hogy a magyarok �s a n�metek k�z�tt t�rt�nt ez az �ssze�tk�z�s m�g G�za idej�ben t�rt�nt.)

 

„Gyejcs t�bb buzg�s�ggal, mint esz�llyel, t�bb akarattal, mint tehets�ggel, t�bb er�ltet�ssel, mint meggy�z�d�ssel ind�totta meg t�r�t�i munk�ss�g�t, s �gy nem csod�lhatjuk, ha az �ltala kiv�vott eredm�ny nem a lelkek meggy�z�d�s�b�l sz�rmazott val�di megt�r�s hanem csak k�nyszer�s�g sz�lte sz�nmutat�s, az egykoru Bruno szerzetes �s t�r�t� �rsek jellemz� szavai szerint csak a kereszt�nys�g �rny�ka volt mindaz, mit � paranccsal �s fegyverrel ki b�rhatott vinni, a f�lingerelt nemzeti szellem l�zong�sokban nyilatkoz� er�szakos visszahat�st k�nnyen elt�r�lhette volna, ha Gyejcsnek csakhamar, 997-ben bek�vetkezett hal�la fi�nak, az apostoli t�r�t�sre s a magyar kir�lyi tr�nra hivatott �s m�lt� Istv�nnak, j�kor nem nyit t�rt �retten meggondolt, lelke m�ly meggy�z�d�s�vel �polt s �lete f�ladat�v� t�z�tt reformtervei v�grehajt�s�ra.”...

�gy Szab� K�roly.

 

B�dinger viszont (�sterreichische Geschichte I. k�t.) ezeket �rja:

„�ppen �gy �s akkor, mint Lengyelorsz�g fel�, kiv�ndorl�knak nagy t�megei �rasztott�k el Magyarorsz�got is. N�met �s olasz lovagokat emlegetnek... Ha nem mind igaz is, amit egyes csal�dok a maguk �si mivolt�nak nagyobb�t�sa v�gett kigondoltak, annyi bizonyos, hogy sz�mos bev�ndorl� j�tt k�z�p �s nyugati Eur�p�b�l, hogy a magyar fejedelemnek haderej�t k�s�ret�kkel egy�tt n�velj�k.”

 

Szembe�tl�, hogy a r�gi kr�nik�k - �s vel�k egy�tt, nyomukban, Szab� K�roly is - mennyire azon igyekeznek, hogy ezeket a mozgalmakat G�za fejedelem kezdem�nyez�s�nek tudj�k be. G�za volt az, aki k�vets�geket k�ld szerte Eur�p�ba, hogy az idegenek j�jjenek megsz�llni - az � orsz�g�t. G�za volt, aki t�zzel-vassal t�r�tett. (Noha � maga m�g nem volt kereszt�ny.) G�za volt, aki kegyetlenkedett, gyilkolt, puszt�totta saj�t fajt�j�t - idegen hit, idegen �rdekek kedv��rt. Vagy az�rt, hogy min�l hamar�bb h�b�rese, al�rendeltje lehessen a cs�sz�rnak... Mindent elhitethetnek velem a kr�nik�k. De hogy egy �rp�divad�k ilyeneket tegyen - azt �n nem tudom elhinni. Sz�p els� feles�g�nek, Saroltnak korai hal�la ut�n feles�g�l vette a lengyel Adelheidet. Akit re�parancsoltak, mert ez m�r kereszt�ny volt. Szel�d, j�mbor lelk�let�, b�keszeret� ember lehetett- f�k�nt b�kess�gszeret�. Ilyen emberr�l nem lehet elhinni azokat a dolgokat, amiket a kr�nik�k re�fognak. Err�l a m�sodik feles�gr�l pedig maga Szab� K�roly �llap�tja meg (id�zett munka), hogy: „f�rfias, isz�kos, d�lyf�s, d�h�ben az ember�l�st�l sem irt�z� asszony volt, aki az orsz�g dolgaiba illet�ktelen�l avatkozott bel�.” Van ennek az �llapotnak egy igen jellemz� anal�gi�ja a r�gi magyar t�rt�nelemben. II. Endre kir�ly �s els� feles�ge, mer�ni Gertrud. Minden b�nt, minden gonoszs�got az asszony eszelt ki. A kr�nik�k b�nbakja m�gis Endre lett. Gertrudr�l meg sz� sem esik. Vagy ha igen - csak a sajn�lkoz�snak szava. �gy n�zem, G�za dolg�val is �gy vagyunk.

 

G�za, a b�kess�gszeret� fejedelem, egy sz�p napon azon vehette mag�t �szre, hogy az � udvar�n�l m�r mindenki parancsol, csak � nem. Hogy udvara t�mve van idegen papokkal, szerzetesekkel, lovagokkal, meg ezeknek sz�mos, mindig �hes zsebr�k k�s�r�ivel. �s hogy � teljesen �s t�k�letesen el van z�rva a maga n�p�t�l. az � n�pe meg el van z�rva �t�le. Az udvar�n�l rendelkez� idegenek kiadt�k a parancsot hogy a fejedelemnek Esztergomba kell k�lt�znie. A fejedelem Esztergomba k�lt�z�tt. Az idegenek megparancsolt�k, hogy a fejedelemnek ki kell keresztelkednie. A fejedelem kikeresztelkedett. - Mert Esztergomb�l jobban, k�nyelmesebben lehetett �rintkezni N�metorsz�ggal, mint �reg-Bud�r�l. Mert az illend�s�g, meg a politika, �gy k�v�nt�k, hogy v�gre kikeresztelkedj�k a magyar fejedelem is. - G�za engedelmesen fejet hajtott. Megtette, amit orsz�g�nak, nemzet�nek leig�z�i parancsoltak. Azut�n fogta mag�t �s - meghalt.

 

Fia, Istv�n, m�r mint abszolutisztikus uralkod� l�pett �sei tr�nj�ra. Uralkod�, aki guzsba k�t�z�tt foglya, eszk�ze az orsz�got, a nemzetet, az udvart hatalmukba ker�tett idegeneknek.

 

A s�t�t V�gzet pedig ment, rohant, feltarthatlanul, el�re.

 

- Az idegen inv�zi�t a Dun�nt�lon l�tt�k �s �rezt�k legjobban. K�l�n�sen �rezt�k. Mert egyik birtok a m�sik ut�n cser�lt gazd�t. F�ld, amit magyar kardok szereztek magyaroknak, idegenek pr�d�ja lett. A magyar �si alkotm�ny elt�nt. A magyarnak nem volt t�bb� szava orsz�g, nemzet dolg�hoz. M�g a f�magyaroknak sem. A magyar nem j�rulhatott t�bb� a fejedelem el�. M�g a f�magyarok sem. A fejedelem el volt z�rva a n�pt�l. Fogoly volt. A saj�t otthon�ban. Idegenek foglya. Akik az � nev�ben uralkodtak. Uralkodtak �s er�szakoskodtak.

 

Ez, ezek m�r nem a vall�si t�relmess�g lapj�ra tartoztak. Ezek b�ket�r�bb n�peket is kihoztak volna sodrukb�l. A tuladunai n�pek, akik legk�zelebbr�l n�zt�k, legink�bb �rezt�k ezeknek az �llapotoknak veszedelmes mivolt�t, �si szok�s szerint el�bb megtan�cskozt�k a dolgokat. Azut�n elhat�rozt�k, hogy - kiverik az idegeneket. Mert azok okoz�i minden bajnak. A veszpr�mi v�ron kezdik. Ez az idegenek f�f�szke. Azok itt gy�lekeznek, innen m�sznak sz�t az orsz�gba. Azut�n majd sor ker�lhet Esztergomra. A fejedelem kiszabad�t�s�ra. Amivel a t�bbi dolog is elint�z�dik mag�t�l... Akiben magyar l�lek lakik, el sem tudja azt m�sk�nt k�pzelni. Mert ezeket elk�pzelni musz�j. A kr�nik�k nem �rnak r�luk. Hiszen az akkori kr�nik�kat nem magyar kezek k�sz�tett�k! Egy hib�jukat azonban fel kell r�nom azoknak a tuladunai r�gi magyaroknak. Elbizakodottak voltak. Vagy t�lbecs�lt�k a maguk erej�t, vagy lebecs�lt�k az ellens�get. Nem gondolt�k meg, hogy „sok l�d diszn�t gy�z”. Nem �zentek a Duna innens� partj�n lak� testv�reknek. Nem k�rtek ezekt�l seg�ts�get. Maguk akartak a gy�l�lt idegenekkel kib�nni. No - megadt�k az �r�t!

 

K�vetkez� tavaszon, mikor a f�vek kiz�ld�ltek a mez�k�n, lovat nyergeltek, kardot k�t�ttek, kopj�t ragadtak. Csapatokba ver�dve, megindultak Veszpr�m ir�ny�ban. Barany�b�l, Somogyb�l, Zal�b�l, Toln�b�l, Fej�rb�l. Mindenn�nnen, ahol magyarok tany�ztak. Vez�r�k az egyik f�magyar volt. Kopp�ny, mondj�k a k�s�i kr�nik�k. Meglehet � volt. El kell hinn�nk, mert magyar kr�nik�k nincsenek. Magyar h�rad�s nem maradt abb�l az id�b�l. J� lenne bizony, ha napvil�gra ker�lne egyszer az az �r�s is, amelyikb�l az osztr�k kr�nikahamis�t�k a maguk tud�s�t mer�tett�k.

 

Mi t�rt�nt tov�bb, hogyan folyt le, milyen gy�szosan v�gz�d�tt a tuladunai magyaroknak ez a hazafias felbuzdul�sa, tudjuk a kr�nik�kb�l.

 

Esztergomban, a fejedelmi udvart megsz�llva tart� m�sik idegen f�hadisz�ll�son, nagy r�m�let t�madt a magyarok felkel�s�nek h�r�re. Az idegen Ritterek, �gy l�tszik, annyira megijedtek, mintha a magyar csapatok m�r ott j�rtak volna valahol Bicske t�j�k�n. Sietve �tkaptattak a Dun�n s a k�zeli b�nyi k�rs�nc m�g� bujtak el. A fogoly fejedelmet, term�szetesen magukkal vitt�k. Papi t�rsaik �nk�nt tartottak vel�k. A b�nyi k�rs�ncban addig is, am�g a s�rg�sen k�rt n�met katonai seg�ts�g meg�rkezik, elsz�rakoztak kiss�. (Err�l a katonai seg�ts�gr�l a kr�nik�sok szint�n nem besz�lnek. Katonai titkokat, �gyl�tszik, abban az id�ben sem �t�ttek dobra. Nem k�t�tt�k kr�nik�sok orr�ra. Megtudjuk azonban, amit tudni akarunk, ha Fesslernek a h�rad�s�t v�gigolvassuk. „Jobbsz�rny, balsz�rny, centrum, h�tv�d.” K�sz, katonailag szervezett er�s sereg. De vajjon honnan tudta meg ezeket Fessler?) A Ritterek Istv�n fejedelmet, �rp�d �kunok�j�t, a sz�letett lovagok lovagj�t - lovagg� �tik. Ritterek, akik egyik�nek neve: Hund... Megj�tt a n�met katonai seg�ts�g. Indulhatn�nak. El�bb azonban vez�rt kell v�lasztani. Vez�rt? Minek? Hiszen itt van Istv�n, a fejedelem. Az �rp�d ivad�k. A sz�letett �s illet�kes hadvez�r. Aki m�r nem is olyan fiatal: a harminc k�r�l j�r. Azut�n. Milyen sz�p rekl�m lesz ez a cs�sz�r �gy�nek. A h�d�t�k �gy�nek. A magyar fejedelem - ny�lt harcban a saj�t n�pe ellen! - Az idegenek oldal�n!. . . Nem Istv�n lett a f�vez�r. Egy n�met Ritter: Wenzellin von Wasserburg. Mi�rt? F�ltek tal�n t�le, hogy Istv�n kezeibe tegy�k le a hadsereg sors�t? Avagy Istv�n tagadta meg a f�laj�nlott tiszts�g elfogad�s�t? Ak�rhogyan t�rt�nt a dolog, bizonyoss� v�lik bel�le, hogy Istv�n �s a n�metek k�z�tt - nem volt nagy a bar�ts�g. A sereg alvez�rei is. Egyetlen magyar nevet nem tal�lunk k�z�tt�k. Ami f�l�tt szint�n el lehet gondolkozni...

 

A kr�nik�k egy�gy� meg�llap�t�sa, hogy „Istv�n m�g j�ratlan volt a hadvezet�sben”, �gy l�tszik, lelki szeg�nys�gben szenved�k sz�m�ra �r�dott.

 

V�gre indulhattak. Feh�rv�ron t�l, a mai V�rpalota mellett tal�lkoztak Kopp�ny vez�r harcosaival. Mert Kopp�ny nem ker�lgette a n�metet. Nem bujk�lt el�le. A veszpr�mi ostrom k�zben is r��rt, hogy annak j�v�s�t-men�s�t figyelje. Azut�n - el�je sietett.

 

Az �tk�zet v�g�t tudjuk. Kopp�ny �s - vele a magyar f�ggetlens�g - elbukott... �m buk�s volt-e az � buk�sa? Nem. Nem az volt.

 

Magvet�s, volt. A m�sodik �vezred magyars�g�nak �jj�sz�let�se ebb�l a magb�l fog kisarjadzani.