Partusok		2008.11.27. 01:18
Az eur�pai t�rt�net�r�s a parthusokat a r�maiak �s a g�r�g�k szempontjai szerint �t�li meg. Az eur�pai t�rt�net�r�s a parthusokat a r�maiak �s a g�r�g�k szempontjai szerint �t�li meg. Ez a tanulm�ny term�szetesen nem ezeket veszi alapul, hiszen mi, magyarok �s hunok egykor a Parthus Birodalom sz�vets�g�ben �lt�nk, �s minden val�sz�n�s�g szerint kivett�k r�sz�nket a birodalom h�bor�ib�l. Sokkal re�lisabb k�pet festenek a Parthus Birodalomr�l az ir�ni t�rt�n�szek! A Parthus Birodalom az � szem�kben ugyan idegen uralom, de nem �gy, mint a g�r�g h�d�t�s, �s �gy tekintenek a parthus korra, mint mikor egy sz�vets�ges n�p seg�ts�g�vel megszabadultak az elnyom�st�l. A Parthus Birodalom v�g�t a zoroastri�nus paps�g l�zad�sa okozta a perzsa uralkod� oszt�ly anarchi�ja miatt, de ennek ellen�re a perzs�kban nincs ellens�ges �rz�let e t�rt�nelmi peri�dus ir�nt. Az Ashkanid Dynastia hatalomra jut�sa a perzs�k szemsz�g�b�l Kevesebb, mint sz�z �vvel Nagy S�ndor hal�la ut�n t�bornokai a birodalmat darabokra t�rt�k. A helyi vezet�k �s a lakoss�g az �sszes megh�d�tott tartom�nyban l�zadni kezdtek. A legels� �s legsikeresebb l�zad�s Ir�n �szakkeleti r�sz�n t�rt ki, a Parthus tartom�nyban, amit ma T�dzsikiszt�n n�ven ismer�nk. Kr.e. 250 k�r�l Arashk, parthus helyi el�kel� felkel�st szervezett II. Selucid Antiochus uralma ellen, a szomsz�dos szk�ta t�rzsekkel sz�vetkezve. Arashk a perzsa t�rt�n�szek felt�telez�se szerint szk�ta-parthus kever�k volt. Az biztos, hogy az emberek �szak-P�tri�ban k�zeli kapcsolatban �lltak a szk�t�kkal – t�bbek k�z�tt a hunokkal �s magyarokkal –, akik Mong�li�t�l Magyarorsz�gig uralt�k az Eur�zsiai sztyepp�t. Ez a sz�vets�g parthusok sz�m�ra f�lelmetes harcosok sereg�t adta. Arashkot a felkel�s megszervez�s�ben b�tyja, Teerdaad seg�tette. A fiv�rek er�fesz�t�seinek mind t�bb �s t�bb l�that� eredm�nye lett, �s 247-re az eg�sz parthus tartom�nyt elfoglalt�k. Ebben az id�ben P�tria (amit k�s�bb Khorasan n�ven ismernek) mag�ba foglalta Tadzsikiszt�nt, T�rkmeniszt�nt, D�l-�zbegiszt�nt, Nyugat-Afganiszt�nt �s Ir�n eg�sz �szakkeleti r�sz�t. Arashk alap�totta (els� f�v�rosa gyan�nt) Arashkabadot, m�s n�ven Esghabadot vagy Ashabadot, a mai T�rkmenisztan f�v�ros�t. A selucid kir�ly a helyi felkel�sr�l �rtes�lve t�bb hadsereget k�ld�tt Arashk elfog�s�ra, de ezek mind kudarcot vallottak. A kudarcok oka a parthus sereg gerilla st�lus� harcmodora �s rendk�v�l er�s szk�ta lovass�ga volt. Kr. e. 211-ben bek�vetkezett hal�l�ig Arashk sikeresen felszabad�totta a kor�bbi Achaemenida (perzsa)-birodalom eg�sz keleti r�gi�j�t a Selucid�k uralma al�l, �szak-India kiv�tel�vel, amit a helyi uralkod�k foglaltak vissza. Arashk nemcsak katonai g�niusz volt, hanem nagy szervez� is, aki k�pes volt egyes�teni a parthusokat �s a k�l�nf�le szk�ta t�rzseket. Ez ut�bbiakat nem olvasztotta be a birodalomba, hanem v�rszerz�d�st k�t�tt vel�k, minek �rtelm�ben a szk�t�knak mindaddig, m�g Arashk lesz�rmazottai �lnek a tr�non, a parthusok oldal�n kell harcolniuk (a Szasszanida korban fak�pn�l is hagyt�k a birodalmat)- Olyan nagy tiszteletnek �rvendett, hogy a dinasztia tov�bbi tagjai elismer�s�k jel��l saj�t nev�k mell� felvett�k az � nev�t is! Azaz a Parthus Birodalom sz�m�ra ugyanaz volt, mint Julius Caesar a r�maiaknak. Legal�bb olyan nagy h�d�t� volt, mint Alexandrosz, r�ad�sul, neki sokkal er�sebb ellenf�llel kellett megk�zdenie, a g�r�g�kkel (Alexandrosz legy�zhetetlennek hitt ut�daival), �s � volt, aki els�k�nt fel mert l�zadni a g�r�g uralom ellen! Ami a dologban roppant szomor�, hogy a perzs�k m�g ismerik Arashk nev�t, de m�g mi, magyarok sem hallunk r�la az iskol�ban egy sz�t sem – pedig egykoron az oldal�n harcoltak �seink, a hunok �s a magyarok. Mikor Arashk felkelt a szeleukoszok ellen, a hunok akkor fordultak nyugatra a nagy fal �p�t�se miatt, �s a magyarokkal egy�tt, akik az Aral-t� mell�k�n �ltek, �k alkott�k a szk�ta lovass�got a parthusok oldal�n. Ha figyel�nk a t�rt�netre, ebben is k�t testv�r j�tszik szerepet, mint a csodaszarvas reg�j�ben. Etele is testv�r�vel egy�tt akart korm�nyozni. A rege nem jelenti a n�p kett�v�l�s�t, a testv�r-szimb�lum az egy�v� tartoz�st fejezi ki. E szimb�lum eredete egy�rtelm�en babiloni – a k�t testv�r, a k�t foly�, a Tigris �s Eufr�tesz – itt pedig a Sz�r-Darja �s Amu-Darja foly�k. Az Etele n�v foly�t jelent. Az � sz�khelye a Tisza (a Tigris megfelel�je) mellett van, testv�re Buda – a Duna partj�n telep�l le (az Eufr�tesz p�rja). Aki nem hiszi, hogy valamikor a perzs�k k�zel�ben �lt�nk �s vel�k harcoltunk, az mondja ki: h�sz, sz�z, ezer, �s perzsa eredet� szavakat mond! 20 perzsa nyelven biszt, 100 sz�d, 1000 pedig hez�r. Ezt b�rmelyik ir�ni t�rt�n�sz meger�s�ti. De vajon mi�rt pont ezeket a sz�mokat vett�k �t t�l�k? Mert a hun-magyar hadrend ilyen egys�gekb�l �llt, 20-as osztagokb�l, 100-as sz�zadokb�l �s 1000-es ezredekb�l! Aki m�g ezek ut�n is k�telkedik, az vessen egy pillant�st a Parthus Birodalom t�rk�pe melletti szoborfejekre. Mi hozz�juk hasonl�tunk, nem a finnekhez, �s mi hasonl�tunk a legjobban a parthus szoborfejekhez. Arashk ut�dai Sok�ig azt tartott�k, hogy Arashkot Teerdaad, a fiv�re v�ltotta a tr�non, de az �j kutat�sok szerint a fia, II. Arashk k�vette. II. Mehrdad (Mithradates), a Nagy uralkod�s�nak kezdet�ig, Kr.e. 123-ig, csak annyit tudunk, hogy a parthus kir�lyok, Pheriapit �s Phraates folytatt�k a g�r�gellenes harcot, �s �jabb ter�leteket h�d�tottak vissza. II. Mehrdad a legnagyobb ashkanid uralkod�k�nt ismert, nem katonai l�ngelm�je, hanem szervez� tev�kenys�ge miatt. Mehrdad kiterjesztette a t�rv�nyeit az eg�sz orsz�gra, �s hat�kony, a kor�bbi perzsa hagyom�nyokra alapul� ad�rendszert vezetett be. Az orsz�got � is tartom�nyokra (Kheshtarpatsokra) osztotta, �l�kre korm�nyz�kat nevezett ki. � hozta l�tre a Mehestan parlamentet, amely a r�gi parthus hagyom�nyokon alapul� int�zm�ny volt, �s a kir�ly tan�csad� test�letek�nt m�k�d�tt. Mehrdad megh�vott minden nemest �s helyi hatalmass�got Mehestanba, vagy a nemesek h�z�ba. Ez�ltal Mehrdad egyr�szt sikeresen ellen�rizte a helyi hatalmass�gokat, m�sr�szt megv�dte mag�t az esetleges l�zad�sokt�l, harmadr�szt val�ban haszn�t is vette a tan�csaiknak. Mehrdad a f�v�ros�t Ashkabadb�l Sad Darvaazebe, Hecatompolisba, Partia k�zpontj�ba helyezte �t. Azaz a parthusoknak is megvolt a maguk Augustus cs�sz�ruk, Constantinjuk, j�val el�bb, mint a r�maiaknak! �s mi sz�gyenszemre m�g a nev�t sem tudjuk!? Ennek val�sz�n� oka az �si hun-magyar rov�s�r�s eml�keinek megsemmis�t�se – Istv�n �ltal. A Parthus Birodalom sokkal fejlettebb feud�lis t�rsadalom volt a Krisztus el�tti els� sz�zadban, mint a Szent Istv�n korabeli Eur�pa. Az �si jogok – t�rv�nyek �s vall�s, amit � t�zre vettetett, tal�n egy sokkal fejlettebb vil�g eml�kei voltak, mint amit � akart megteremteni! A bagdadi kors� Ez a Bagdad k�zel�ben tal�lt kis kors� arra enged k�vetkeztetni, hogy Volta nem feltal�lta, hanem csak �jra felfedezte a galv�nikus elemet. Az els� le�r�s a bagdadi kors�r�l Wilhelm K�nig n�met r�g�szt�l sz�rmazik 1938-b�l. Az nem ismert, hogy maga tal�lta a t�rgyat �sat�son, vagy m�zeumi t�rgyak k�z�tt akadt r� a Kh�jut Rabub�l, egy Bagdad k�zeli parthus telep�l�sr�l sz�rmaz� kors�ra. A cikke 1940-ben l�tott napvil�got, mikor a vil�g valami eg�szen m�ssal volt elfoglalva, mint egy kb. 2000 �ves kors�. Maga a kors� nem k�l�nleges, de az igen, hogy egy aszfalt z�r�dug� tartozik hozz�, aminek k�zep�ben egy vasr�d tal�lhat�, amit egy r�zhenger vesz k�r�l. A m�sodik vil�gh�bor� v�ge ut�n Willard F. M. Gray, a massachusettsi General Electric High Voltage Laboratory munkat�rsa elk�sz�tette a kors� n�h�ny reprodukci�j�t. Amikor a kors�kat olyan elektrolittal t�lt�tte meg, mint a sz�l�l�, a vasr�d �s a r�z henger k�z�tt 2 Volt k�r�li fesz�lts�get m�rt. Sajnos a Szasszanida-dinasztia �pp �gy b�nt a parthus eml�kekkel, mint Szent Istv�n a hun-magyar m�lttal – nem ismerj�k a parthusok ez ir�ny� tud�s�t. Azt tudjuk r�luk, hogy kiv�l� katon�k voltak, �s azt is, hogy birodalmukban teljes vall�sszabads�g volt. Ez biztos�thatta azt a k�rnyezetet, melyben a keleti vall�sok papjai meglep� k�pess�gekre tehettek szert. Ugyanis m�g m�s vall�sok a kereszt�nys�ghez hasonl�an irtott�k a sz�mukra pog�ny eml�keket, addig a zoroastri�nus m�gusok igyekeztek tanulni m�s vall�sokt�l. �sszecsap�s a R�mai Birodalommal Mehrdad hal�l�t, Kr. e. 87-et k�vet�en a Parthus Birodalom ideiglenesen a k�osz �llapot�ba zuhant, mivel Mehrdadnak nem volt egyenes �gi �r�k�se. Az ut�dl�sr�l sz�l� tan�cskoz�s a b�r�s�gon folyt. A t�rv�ny szerint csak az Ashkanid-csal�d tagjaib�l lehetett kir�ly, de a t�rv�ny semmit nem mondott arr�l, mik�nt v�lassz�k ki k�z�l�k a megfelel�t. A birodalom kezdet�t�l fogva m�s parthus vez�rek v�lasztott�k ki az �j uralkod�t a kir�lyi csal�db�l. Ebben az id�ben az Arashk-h�z t�bb tagja p�ly�zott a tr�nra, v�g�l III. Farhad (Phraates) lett az egyeduralkod� Kr. e. 70-ben, miut�n meg�lte vet�lyt�rsait. Farhad fia, II. Orod (Orodes), (Kr. e. 57-38) val�sz�n�leg a legjobban ismert Ashkanid-uralkod�. Az � uralkod�sa alatt t�madt a Parthus Birodalom nyugati hat�r�ra Lucius Crassus r�mai konzul, az els� triumvir�tus tagja, kor�bban Spartacus legy�z�je. A konzul �r azonban elsz�m�totta mag�t! Sz�ri�ban a serege veres�get szenvedett, �s �t mag�t is meg�lte Surena, a parthus hadsereg f�parancsnoka. Sajnos a kegyetlen, rabszolg�kat keresztre fesz�t� Crassus nev�t is jobban ismerj�k, mint Orod vagy Surena nev�t, akiknek keze �ltal a j� Isten, Hozmud b�ntet�se el�rte a d�lyf�s r�mait. A Parthus Birodalomban a kor�t messze megel�z�en kialak�tott feud�lis rendszer hamarosan a kiskir�lyok anarchi�j�hoz vezetett. (Csak�gy, mint n�lunk az �rp�d-h�z kihal�sa ut�ni id�k.) II. Mehrdad �s II. Orod uralkod�s�nak dics� napja ut�n a Parthus Birodalom az instabilit�s �llapot�ba jutott. A helyi vezet�k az Ashkanidok mint�j�ra kezdt�k korm�nyozni saj�t tartom�nyaikat. N�h�ny kiemelked� kir�ly, mint II. Ardavan (Kr. u. 12-38) �s I. Valash (Kr. u. 51-78) uralkod�sa kiv�tel�vel a k�zponti hatalom csak b�b volt a hat legjelent�sebb nemesi csal�d kez�ben. A helyzet egyre s�lyosabb� v�lt, �s III. Valash idej�ben az orsz�g m�lypontra jutott. Ebb�l a g�d�rb�l az egyh�z emeli ki a birodalmat. Ez azonban m�r nem a parthusok reg�nye, hanem a szk�t�k�, a mi�nk