A MONGOLOK TITKOS T�RT�NETE
MONGKOL-UN NIUCSA TOBCSAAN
Mongolb�l ford�totta Ligeti Lajos
A verseket ford�totta K�pes G�za
Gondolat Kiad�, Budapest, 1962
Elektronikus kiad�s: Terebess �zsia E-T�r

Ligeti Lajos (1902-1987)

Tartalom

El�sz�
Els� k�nyv
M�sodik k�nyv
Harmadik k�nyv
Negyedik k�nyv
�t�dik k�nyv
Hatodik k�nyv
Hetedik k�nyv
Nyolcadik k�nyv
Kilencedik k�nyv
Tizedik k�nyv
Tizenegyedik k�nyv
Tizenkettedik k�nyv

EL�SZ�

"A mongolok titkos t�rt�net�t", a mongol nyelvnek �s irodalomnak ezt a ma ismert legr�gibb eml�k�t ar�nylag nemr�g fedezt�k fel az orientalist�k a tudom�ny �s a vil�girodalom sz�m�ra. Sz�vege csaknem kalandos k�r�lm�nyek k�z�tt hagyom�nyoz�dott r�nk.
Az eredeti mongol nyelv�, mongol �r�sos sz�veg nem maradt fenn. M�gsem veszett el �r�kre, s ezt annak k�sz�nhetj�k, hogy a k�naiak a XIV. sz�zad v�g�n, csaknem m�sf�l sz�z esztend�vel keletkez�se ut�n, a mongol sz�veget k�nai �r�sjegyekkel �t�rt�k tolm�csiskol�juk sz�m�ra, oktat�s c�lj�b�l; a sorok k�zt az egyes mongol szavakhoz k�nai �rtelmez�st f�ztek, �s minden egyes szakasz v�g�hez a mongol sz�veget r�viden �sszefoglal� k�nai ford�t�st csatoltak. A m� ez �jabb v�ltozat�nak sem az eredetije, sem annak egykor� m�solatai nem maradtak fenn. Szerencs�re, teljes sz�veg�t belem�solt�k a hatalmas, 22 877 k�nyvet tartalmaz� cs�sz�ri gy�jtem�nybe, a Jung-lo ta-tienbe. E gy�jtem�nyt 1408-ban fejezt�k be, �s k�t p�ld�ny is k�sz�lt bel�le. Ezek k�z�l az egyik 1645-ben Nankingban lett a l�ngok martal�ka, a m�sik 1900-ban Pekingben. A Jung-lo ta-tien teljes megsemmis�l�se el�tt azonban a k�nai �r�stud�k t�bb k�nyvet lem�soltak bel�le. Ezek k�z� tartozott "A mongolok titkos t�rt�nete" is. Egy ideig k�ziratos m�solatokban terjedt az �rdekl�d�k egyre t�gul� k�r�ben, 1908-ban azt�n Je T�-hui k�zz�tette els� nyomtatott kiad�s�t.
Ilyen el�zm�nyek ut�n aligha meglep�, hogy e m�vel kapcsolatban felmer�l� sz�mos l�nyeges k�rd�sre m�g ma sem tudunk kiel�g�t� feleletet adni.
Teljes hom�ly bor�tja a szerz� szem�ly�t, �let�t �s m�k�d�s�t. A lezajlott szenved�lyes vita ellen�re sem vil�gos, mikor �rta meg m�v�t a mongol Anonymus: a v�lem�nyek 1240, 1252 �s 1264 k�z�tt oszlanak meg. Nem ismerj�k a m� eredeti c�m�t sem; "A mongolok titkos t�rt�nete" - mint c�m - nem r�gibb a XIV. sz�zad m�sodik fel�n�l. Nyilv�nval�an nem eredeti a m� feloszt�sa tizenk�t k�nyvre, m�g kev�sb� 282 szakaszra val� tagol�sa.
Vita folyik m�faji meghat�roz�sa k�r�l is: a t�rt�neti m�vek vagy a sz�pirodalmi term�kek k�z� kell-e sorolnunk. "A mongolok titkos t�rt�net�t"? Ez azonban m�r medd� vita. Kiindul�pontja az a t�ves n�zet, hogy a keleti irodalmi m�fajok - �gy a mongol m�fajok is - azonosak a nyugatiakkal, �s azokkal g�piesen �sszeegyeztethet�k. Arr�l nem is besz�lve, hogy a t�rsadalmi fejl�d�s adott szakasz�n bizonyos "tiszta" m�fajok m�g ott sem tal�lhat�k meg, ahol azok k�s�bb vil�gosan kifejl�dtek.
"A mongolok titkos t�rt�net�nek" saj�toss�gaib�l k�vetkezik, hogy akadnak benne sz�raz, sz�munkra unalmas, katal�gusszer� r�szletek, mint az egyes csal�df�k v�get nem �r� ismertet�se, vagy a 95 ezredes felsorol�sa. De ugyanakkor b�ven tal�lunk m�v�szien �br�zolt, egyszer� eszk�z�kkel apr� r�szleteikben is megeleven�tett jeleneteket, mint amilyen Tem�dzsin menek�l�se a merkitek el�l, amikor B�rt�nek nem jut l�; vagy amikor Tem�dzsin Boorcsu seg�ts�g�vel visszaszerzi az elrabolt nyolc parip�t; vagy amikor M�nglik atya felszedi fi�nak, Teb-tenggerinek a t�zhely perem�re esett s�veg�t. �s folytathatn�k a felsorol�st m�g igen hosszan. Ugyan�gy egym�st v�ltogatja st�lus�ban a fens�ges �s a k�z�ns�ges, nyelv�ben az �nnep�lyes �s a h�tk�znapi.
De f�ggetlen�l minden probl�m�j�t�l, minden neh�zkess�g�t�l, "A mongolok titkos t�rt�nete" hallatlanul izgalmas olvasm�ny, mert leplezetlen�l felt�rja, sz�nd�ka ellen�re, mint indult el vil�gh�d�t� �tj�ra a jelent�ktelen kis mongol t�rzsf�n�knek, Jisz�gejnek a fia, Tem�dzsin, mint lett Tem�dzsinb�l Dzsingisz k�n, �s milyen szer�ny kezdetekb�l sarjadt ki a hatalmas mongol vil�gbirodalom. Nem v�letlen h�t az az egyre n�vekv� �rdekl�d�s, melynek eredm�nyek�ppen m�ris leford�tott�k n�met, orosz, francia, angol, jap�n, t�r�k �s cseh nyelvre, tov�bb� mai k�naira, s v�g�l t�bb ford�t� toll�b�l, t�bb v�ltozatban megjelent modern mongol nyelven is.
A mi sz�munkra "A mongolok titkos t�rt�nete" persze egyebet is jelent, mint egyszer� �tikalauzt, melynek a seg�ts�g�vel tal�n valamennyire k�nnyebben t�j�koz�dunk a vil�gt�rt�nelem egyik jelent�s korszak�ban. Felt�rulkozik lapjair�l: honnan indult el a magyarorsz�gi tat�rj�r�s. Mi t�bb, a k�nyvben r�lunk, magyarokr�l is sz� esik, a megh�d�tott nyugati n�pek sor�ban ott olvashatunk a madzsarokr�l is.
V�g�l, de nem utols�sorban, hasznos �tmutat�ssal szolg�lhat ez a k�nyv - ha k�zvetett form�ban is - a magyar �sk�lt�szet sz�mos vitatott vagy fel sem vetett k�rd�s�ben. A mongol Anonymus seg�ts�g�vel tal�n k�nnyebben meg�rtj�k a magyar honfoglal�s mesemond�it �s igriceit, akiket oly hat�rozott form�ban elutas�tott mag�t�l a magyar Anonymus, de akiknek a hat�sa al�l, szerencs�re, m�gsem siker�lt mag�t teljesen kivonnia.
Ford�t�somban h�s�gre t�rekedtem; ebben az annyit vitatott m�ben a pontoss�g a helyes �rtelmez�s kulcsa. Ugyanakkor igyekeztem elker�lni a szolgai ford�t�s veszedelmeit is: olykor mell�ztem egy-egy mongol sz� �t�ltet�s�t, mert az a magyarban felesleges, pongyola lett volna; m�skor meg bef�ztem egy-egy sz�t, mert a mongol t�m�rs�g n�lunk hom�lyoss�gra vezetett volna. Mindebben megpr�b�ltam m�rt�ket tartani, nehogy �t�rjam, st�lus�ban meghamis�tsam az eredeti m�vet.
A mongol sz�veg helyes �rtelmez�se sz�mos ponton vita t�rgy�t k�pezi ma is. Ford�t�somban figyelembe vettem m�sok leg�jabb magyar�zatait, n�h�ny helynek magam k�s�rlem meg itt els� �zben az eddigiekt�l elt�r� �rtelmez�s�t; egy-k�t esetben ford�t�som ideiglenesnek tekintem (ezekre az esetekre a jegyzetekben utalok).
A ford�t�sban a mongol neveket �s szavakat a magyar helyes�r�s szerint adom. E nevekben az aa, ee �r�sm�d (pl. baatur, Sz�beetej) bet� szerint �rtelmezend�, teh�t nem hossz� �-nak �s �-nek, hanem k�t sz�tagnak. A magyarban r�g�ta haszn�latos, meghonosodott neveket ett�l a szab�lyt�l elt�r�en, bevett alakjukban id�zem: Dzsingisz k�n ( nem Csinggisz kan), Ker�len (nem Kel�ren), Szelenga (nem Szelengge) stb. A N�v- �s sz�mutat� azonban minden esetben utal a mongol sz�vegben haszn�lt eredeti alakra is.
A mongol nevek gyakran t�bb alakban jelentkeznek. Az eredeti mongol sz�vegnek ezen ingadoz�sait pontosan k�vetem, a N�v- �s sz�mutat�, valamint a Jegyzetek azonban e sz�t�gaz� v�ltozatokat egybefogj�k, �s, ahol kell, magyar�zz�k.
A Jegyzetek a sz�veg meg�rt�s�hez sz�ks�ges magyar�zatokat tartalmazz�k, a terjedelem korl�tai miatt a teljess�g ig�nye n�lk�l. Az �rdekl�d�k tov�bbi t�j�koztat�s�ra, de meg tudom�nyos eligaz�t�s c�lj�b�l is, az egyes k�rd�sek megt�rgyal�s�hoz r�vid bibliogr�fiai utal�sok j�rulnak.
Az Ut�sz� a Jegyzetek sz�tsz�rt tan�s�gait �sszegezi, kieg�sz�ti. Feleletet pr�b�l keresni olyan k�rd�sekre, amelyek a mongol m� eg�sz�t �rintik. Ilyenek: mi a helyzet jelenleg "A mongolok titkos t�rt�net�nek" eredeti sz�vege k�r�l? Mit tudunk e kor mongol irodalm�nak hasonl� term�keir�l? Mi a viszonyuk e m�veknek a "Titkos t�rt�nethez", �s hogyan seg�tik annak meg�rt�s�t? Ki lehetett "A mongolok titkos t�rt�net�nek" a szerz�je? Mi lehetett az eredeti c�me? Mikor keletkezett? Mai form�j�ban mif�le k�s�bbi betold�sokat tartalmaz?
V�g�l, "A mongolok titkos t�rt�net�nek" nagy anyag�ban val� eligazod�st k�v�nja megk�nny�teni a N�v- �s sz�mutat�, a Dzsingisz k�n csal�df�j�t bemutat� v�zlatok, a t�rk�pek, az id�rendi t�bl�zat �s a legfontosabb tudom�nyos munk�k bibliogr�fi�ja.
1961. okt�ber 1.
Ligeti Lajos

ELS� K�NYV

Dzsingisz k�n mondai �sei. Dobun-mergen a f�lszem� Duva-szokor seg�ts�g�vel feles�get szerez mag�nak. Dobun-mergen vad�sz-zs�km�nyhoz �s szolg�hoz jut. Alan-koa egys�gre inti �t fi�t. A testv�rek kitagadj�k Bodon-csart, mire az egy �cska geb�vel beveszi mag�t a puszt�ba. Egy gazd�tlan n�p mellett telepszik meg, k�s�bb ezt a n�pet testv�rei seg�ts�g�vel megh�d�tja. A mongol nemzets�gek mondai kialakul�sa. Ambakaj kag�nt, minden mongolok ur�t a tat�rok elfogj�k, �s rabs�gra vetik. Jisz�gej rabl�ssal megszerzi mag�nak feles�g�l H�el�nt, a merkit Jeke-csiled� fiatal feles�g�t. A mongolok Ambakaj ut�djak�nt Kutul�t teszik meg kag�nnak. Megsz�letik Tem�dzsin. A m�g gyermek Tem�dzsint apja, Jisz�gej l�nyn�z�be viszi, �s eljegyzi B�rt�vel. Hazat�r�ben Jisz�gej bet�ved a tat�rokhoz, s azok alattomban megm�rgezik.

(1) Dzsingisz k�n sz�rmaz�sa. �lt egy k�kessz�rke farkas, ki az �g rendel�s�b�l sz�letett. Feles�ge egy r�tes szarvas�n� volt. �tkeltek a Tenggisz tav�n, megsz�lltak az Onon foly� forr�s�n�l, a Burkan-kaldun hegy�n�l, ott sz�letett meg fiuk, Batacsikan.
(2) Batacsikan fia Tamacsa volt, Tamacsa fia Koricsar-mergen, Koricsar-mergen fia Audzsam-boroul, Audzsam-boroul fia Szali-kacsau, Szali-kacsau fia Jeke-nid�n, Jeke-nid�n fia Szem-szocsi, Szem-szocsi fia Karcsu,
(3) Karcsu fia Bordzsigidaj-mergen, Bordzsigidaj-mergen feles�ge pedig Mongkoldzsin-koa. Bordzsigidaj-mergen fi�t Torokoldzsin-bajannak h�tt�k, ennek volt egy feles�ge, Borokcsin-koa, egy leg�nye, Boroldaj-szujalbi �s k�t pomp�s parip�ja, a Barna meg a Sz�rke. Torokoldzsinnak k�t fia sz�letett, Duva-szokor, a vak, meg Dobun-mergen, az okos.
(4) Duva-szokornak csak egy szeme volt, a homloka k�zep�n, de h�romnapi j�r�f�ldre ell�tott vele.
(5) Egyszer Duva-szokor �ccs�vel, Dobun-mergennel felment a Burkan-kaldunra. Amint Duva-szokor a Burkan-kaldunr�l len�zett, megl�tta, hogy a T�nggelik patak ment�n egy csom� ember k�zeledik fel�j�k.
(6) Ekkor �gy sz�lt: Az errefel� vonul� emberek k�z�tt az egyik fekete erny�s kocsi bakj�n egy sz�p le�ny �l. Ha m�g nem adt�k f�rjhez, �cs�m, Dobun-mergen, megk�rem neked. �s odak�ldte �ccs�t, Dobun-mergent, n�zn� meg.
(7) Amikor Dobun-mergen oda�rt az emberekhez, kider�lt, hogy a le�ny csakugyan nagyon sz�p �s j�h�r�, Alan-koa a neve, �s m�g nem adt�k f�rjhez.
(8) Ezzel a csom� emberrel pedig �gy �llt a dolog. A K�l-barkudzsin v�lgykatlan ur�nak, Barkudaj-mergennek a le�ny�t, akit Barkudzsin-ko�nak h�vtak, a kori-t�metek fej�hez, Korilartaj-mergenhez adt�k feles�g�l. A kori-t�metek f�ldj�n, az Arik-uszun vize mellett Korilartaj-mergen feles�ge, Barkudzsin-koa sz�lte ezt az Alan-koa nevezet� le�nyt.
(9) Korilartaj-mergen azonban megharagudott, mert a kori-t�metek f�ldj�n elz�rt�k el�le coboly- �s m�kus-vad�szter�leteit, megalak�totta h�t a Korilar-nemzets�get, �s mivel Burkan-kaldun f�ldje vadban gazdag �s j�, megindult, hogy �tvonuljon Burkan-kaldun uraihoz, az urjankaj Burkan-boszkakszanhoz �s Sincsi-bajanhoz. Ez a t�rt�nete annak, hogyan k�rt�k meg a Kori-t�met-nembeli Korilartaj-mergen le�ny�t, az Arik-uszun viz�n�l sz�letett Alan-ko�t, �s hogyan vette �t feles�g�l Dobun-mergen.
(10) Alan-koa teh�t Dobun-mergenhez ment feles�g�l, �s k�t fiat sz�lt neki. A fi�kat B�g�n�tejnek �s Belg�n�tejnek h�vt�k.
(11) Dobun-mergen b�tyj�nak, Duva-szokornak n�gy fia volt. K�zben Duva-szokor meghalt. Hal�la ut�n fiai nagyb�tyjukat, Dobun-mergent kitagadt�k a csal�db�l, gyal�zkodva otthagyt�k �t, �s elvonultak. Megalak�tott�k a D�rben-nemzets�get, ebb�l keletkezett a d�rben n�p.
(12) Egyszer azut�n Dobun-mergen a Tokocsak dombra ment vad�szni. Az erd�ben �sszetal�lkozott egy Urjangkaj-nemzets�gbeli emberrel, aki egy h�rom�ves szarvast ejtett el, �s �ppen oldalas�nak meg bels�s�geinek s�t�s�vel foglalatoskodott.
(13) Dobun-mergen r�sz�lt: Bajt�rs, vad�sz-zs�km�nyt, h�! Adom, mondotta az, �s a t�d�t, a f�l sz�gy�t meg a b�rt megtartva mag�nak, a h�rom�ves szarvas t�bbi h�s�t mind odaadta Dobun-mergennek.
(14) Dobun-mergen a h�rom�ves szarvast felrakta lov�ra. Amint ment, mendeg�lt, �tk�zben �sszetal�lkozott egy szeg�ny emberrel, aki k�zen fogva vezette a fi�t.
(15) Dobun-mergen megk�rdezte: Mif�le ember vagy? Erre az ember �gy felelt: Maalik vagyok, a Bajaut-nembeli, nagy �ns�gben �lek. Adj nekem annak a vadnak a h�s�b�l, odaadom �rte a fiamat.
(16) Dobun-mergen erre a h�rom�ves szarvas f�l combj�t lev�gta, odaadta; a fi�t meg mag�val vitte, hogy a h�z�ban szolg�ljon.
(17) Ezenk�zben Dobun-mergen meghalt. Dobun-mergen hal�la ut�n Alan-koa, b�r nem volt f�rje, h�rom fi�t sz�lt. Ezeket Buku-kadaginak, Bukatu-szaldzsinak �s Bodoncsarnak, az ostob�nak h�vt�k.
(18) A kor�bban Dobun-mergent�l sz�letett k�t fi�, Belg�n�tej �s B�g�n�tej �gy kezdett tanakodni anyjuk, Alan-koa h�ta m�g�tt: Any�nknak nincsenek fiv�rei, nincsen vele egy fed�l alatt �l� f�rfi-atyafis�ga, nincsen f�rje, m�gis ezt a h�rom fi�t sz�lte. A h�zban az egyed�li f�rfi Maalik, a Bajaut-nembeli, a h�rom fi� bizonyosan az �v�. Anyjuk, Alan-koa megtudta, mit besz�lnek a gyerekek r�la a h�ta m�g�tt.
(19) Egyszer azt�n tavasszal megs�t�tt egy t�len sz�letett b�r�nyt, fiait, Belg�n�tejt, B�g�n�tejt, Buku-katagit, Bukatu-szaldzsit, Bodoncsart, az ostob�t, mind az �t�t le�ltette sorj�ban, �s mindegyiknek adott a kez�be egy-egy ny�lvessz�t. T�rj�tek el - mondotta. Azok minden neh�zs�g n�lk�l sz�tt�rt�k az egyes ny�lvessz�ket. Majd csom�ba k�t�tt �t ny�lvessz�t, azt adta oda, �s �gy sz�lt: Ezt t�rj�tek sz�t. A csom�ba k�t�tt �t ny�lvessz�t mind az �ten k�zbe vett�k, egyik a m�sik ut�n, sorj�ban, de elt�rni nem tudt�k.
(20) Anyjuk, Alan-koa erre �gy sz�lt: Fiaim, Belg�n�tej �s B�g�n�tej, te engem magatok k�z�tt gyan�s�tgattok, hogy ki�, kinek a nemzets�g�b�l val� a h�rom fi�, akit sz�ltem. Hogy gyanakodtok, igazatok van.
(21) �jszak�r�l �jszak�ra egy ragyog�, aranyos f�rfi j�tt hozz�m a jurta f�nyereszt� ny�l�s�nak vagy az ajt�homlokzatnak a f�nynyal�bj�n, megcir�gatta hasamat, �s f�nysugara m�hembe hatolt. Amikor elment, a nap �s a hold sugar�n t�vozott k�szva, mint valami aranyos eb.

Esztelen�l mit fecsegtek?
Eszes ember �rti a jelt:
�g isten fiai �k.
Fekete fej� f�rfiak
Fel nem �rnek hozz�juk.
Mikor majd mindenek k�njai lesznek:
Mindent meg�rt a k�zn�p is.

(22) Ezut�n Alan-koa int� sz�val fordult �t fi�hoz: Fiaim, mind az �ten egyazon anyam�hb�l j�ttetek a vil�gra. Ha k�l�n-k�l�n maradtok, mint az im�nti �t ny�lvessz�, akkor ak�rcsak az egyes ny�lvessz�ket, b�rki k�nnyen �sszet�r benneteket. De ha csom�ba k�t�tt ny�lvessz�k m�dj�ra egy�tt, egy akaraton lesztek, ugyan ki boldogulna veletek egyk�nnyen? K�zben anyjuk, Alan-koa meghalt.
(23) Anyjuk, Alan-koa hal�la ut�n az �t testv�r osztozkodni kezdett a vagyonon. Belg�n�tej, B�g�n�tej, Buku-katagi �s Bukatu-szaldzsi, �k n�gyen kivett�k r�sz�ket, de Bodoncsarr�l azt mondott�k, hogy ostoba bolond, nem sz�m�t a csal�dhoz, ez�rt neki r�szt nem adtak.
(24) Miut�n kitagadt�k a csal�db�l, �gy sz�lt Bodoncsar: Minek maradjak itt? Felsz�llt t�ros h�t�, h�t�n fekete cs�kos, csonka fark� pej lov�ra. Ha meghal, meghalok, ha �letben marad, �n is �letben maradok - mondotta, �s �tnak ind�totta lov�t az Onon ment�n lefel�. Ment, csak ment, egyszer azt�n el�rkezett a Baldzsun szigethez; itt szalm�b�l kunyh�t k�sz�tett mag�nak, s megtelepedett benne.
(25) Ahogy �gy �ldeg�lt, megl�tta egyszer, amint egy barna n�st�ny s�lyom egy f�c�nt ejtett el, �s �ppen lakm�rozott bel�le. T�ros h�t�, csonka fark�, h�t�n fekete cs�kos pej lov�nak sz�r�b�l hurkot k�sz�tett, azzal elfogta a madarat, �s gondj�ba vette.
(26) Amikor nem volt mit ennie, lesbe �llt, �s a farkasokt�l sziklaszirthez �z�tt vadakat lenyilazta, s �gy t�pl�lkozott; de t�pl�l�kul �sszegy�jt�tte mag�nak a farkasok marad�k �tel�t is. Ekk�ppen j�l tartotta a maga tork�t meg a barna solym�t. Eltelt ez az �v.
(27) Kitavaszodott, megj�ttek a vadkacs�k, barna solym�t �hkoppra fogta, majd r�juk szabad�totta. Az elejtett vadkacs�kat meg vadlib�kat szertesz�t aggatta, �gyhogy

Ott v�n f�kr�l sz�llott b�z,
Odvas t�rzsekr�l terjedt a szag.

(28) D�jren hegy�nek �szaki oldal�r�l, a T�nggelik patak ment�n lefel� vonulva, egy csapat n�p j�tt ide, ny�j�t legeltetve. Bodoncsar solym�sz�s ut�n ehhez a n�phez ment, nappal kumiszt ivott n�luk, �jszak�ra azonban szalmakunyh�j�ba t�rt aludni.
(29) Ezek az emberek Bodoncsart�l k�rt�k a barna s�lymot, az nem adta. De nem k�rdezt�k t�le, ki fia, mely nemzets�gb�l val�; Bodoncsar sem k�rdezte t�l�k, mif�le n�p is �k. �gy �ldeg�ltek egy�tt.
(30) B�tyja, Buku-katagi ide j�tt megkeresni �ccs�t, Bodoncsart, az ostob�t, minthogy erre, az Onon ment�n lefel� t�vozott. Megk�rdezte az embereket, akik a T�nggelik patak ment�n lefel� vonulva j�ttek ide, nem l�ttak-e ilyen meg ilyen embert, ilyen meg ilyen lovon.
(31) Ezek az emberek �gy feleltek: Van itt ember is, l� is olyasf�le, amilyent k�rdezel. Van egy barna s�lyma is. Minden �ldott nap ide j�n hozz�nk, kumiszt iszik, azt�n elmegy; az �jszak�t, ki tudja, hol t�lti. Amikor �szaknyugatr�l f�j a sz�l, a barna s�lym�t�l elfogott vadkacs�k meg vadlib�k tollai, pih�i �gy sz�llnak kavarogva errefel�, mint h�pelyhek a fergetegben. A k�zelben kell lennie, ebben az id�ben szokott megj�nni. V�rj csak egy kicsit!
(32) R�vid id� m�lva egy ember k�zeledett a T�nggelik patak ment�n felfel�; mikor oda�rt, l�tta, hogy csakugyan Bodoncsar az. Amint b�tyja, Buku-katagi megpillantotta �t, megismerte, �s mag�val vitte. Az Onon ment�n felfel� el�gettek.
(33) Bodoncsar b�tyja, Buku-katagi nyom�ban �getett lov�val, egyszer csak megsz�lalt: B�tya, b�tya, �gy van az rendj�n, ha feje van a testnek, gall�rja a ruh�nak! De b�tyja, Buku-katagi �gyet sem vetett a besz�dre.
(34) Bodoncsar ugyanezt megint elmondta, b�tyja azonban most sem heder�tett r�, v�laszt neki nem adott. Menet k�zben Bodoncsar �jra elmondta ugyane szavakat, mire �gy sz�lt a b�tyja: Mit jelentsenek im�nt ism�telgetett szavaid?
(35) Ekkor �gy sz�lt Bodoncsar: Ann�l az el�bbi, T�nggelik patak menti n�pn�l nincs nagy meg kicsiny, rossz meg j�, nincs fej meg pata, egyenl�k mind. K�nny� n�p. Rohanjuk meg �ket.
(36) Erre azt�n helyeselt a b�tyja. Ha �gy van, ahogy haza�r�nk, megbesz�lj�k a dolgot a testv�rekkel, �s megrohanjuk ezt a n�pet - �llapodtak meg.
(37) Ahogy haza�rtek, a testv�rek megh�nyt�k-vetett�k a tennival�kat, �s l�ra kaptak. Mag�nak Bodoncsarnak meghagyt�k, nyargaljon el�re el��rsnek.
(38) Bodoncsar, az el��rs, r�juk rontott, �s egy n�t rabolt mag�nak, aki a terhess�g fele idej�ben j�rt. Megk�rdezte: Melyik nemzets�gbe tartozol? A n� �gy v�laszolt: A dzsarcsiutok Adangkan-Urjangkaj-nemzets�gb�l sz�rmazom.
(39) Ezt a n�pet a testv�rek, �ten, megrohant�k h�t, kirabolt�k, s ekk�ppen vagyonhoz, szolgan�phez meg sz�ll�shelyhez jutottak.
(40) A terhess�g fele idej�ben tart� n� Bodoncsarhoz ment, s egy fi�gyermeket sz�lt neki. Minthogy idegen n�p fia volt, Dzsadzsiradajnak nevezt�k el; � lett a dzsadaranok �se. Dzsadaradaj fi�t T�g��dejnek h�vt�k. T�g��dej fia B�ri-bulcsiru, B�ri-bulcsiru fia Kara-kadaan, Kara-kadaan fia Dzsamuka volt. Ezek lettek a Dzsadaran-nembeliek.
(41) Ez az asszony m�g egy fi�t sz�lt Bodoncsart�l; minthogy rabl�ssal szerzett asszony volt, a fi�t Baaridajnak nevezt�k el, � lett a baarinok �se. Baaridaj fia Csidukul-b�k� volt. Csidukul-b�k�nek sok volt a feles�ge, fia tem�rdek sz�letett. T�l�k sz�rmaztak a Menen-baarin- nembeliek.
(42) Belg�n�tejt�l val�k a Belg�n�t-nembeliek, B�g�n�tejt�l a B�g�n�t-nembeliek, Buku-katagit�l a Katagin-nembeliek, Bukatu-szaldzsit�l a Szaldzsiut-nembeliek, Bodoncsart�l a Bordzsigin-nembeliek.
(43) Bodoncsar maga v�lasztotta feles�g�t�l sz�letett fi�t Barimsiiratu-kabicsinak h�vt�k. Kabicsi-baatur anyj�nak hozom�nyba hozott szolg�l�j�t Bodoncsar mag�hoz vette �gyasul, t�le is sz�letett egy fia. Ennek Dzsev�redej lett a neve. Dzsev�redej kezdetben r�szt vehetett az �ldozati szertart�sokon.
(44) De amikor Bodoncsar meghalt, Dzsev�redejt kitiltott�k az �ldozati szertart�sokr�l; azt mondt�k r�la, hogy a h�zban �lland�an ott tart�zkodott egy Adangka-Urjangkaj-nemzets�gbeli ember, s � bizonyosan att�l val�. Erre megalak�totta a Dzsev�rejt-nemzets�get, s � lett a dzse�retek �se.
(45) Kabicsi-baaturnak Menen-tudun volt a fia. Menen-tudunt�l h�t fi� sz�rmazott: Kacsi-k�l�k, Kacsin, Kacsiu, Kacsula, Karaldaj, Kacsiun �s Nacsin-baatur.
(46) Kacsi-k�l�knek a fia Kajdu volt, aki Nomolun any�t�l sz�letett. Kacsin fi�t Nojagidajnak nevezt�k, uras term�szete miatt; t�le val�k a Nojakin-nembeliek. Kacsiu fi�t Barulatajnak h�vt�k, nagy darab ember volt �s fal�nk az ev�sben; t�le val�k a Barulasz-nembeliek. Kacsula fiait, mivel szint�n nagyev�k voltak, Nagy Barul�nak meg Kis Barul�nak h�v�k. �ket is Barulasz-nembelieknek tartott�k, �s az Erdemt�-Barula, a T�d�en-Barula meg a t�bbi Barula t�l�k ered. Karaldajnak a fiai a k�s��rt illemet nem ismerve marakodtak, ez�rt t�l�k sz�rmaztatj�k a Budaat-nembelieket. Kacsiunnak a fi�t Adarkidajnak h�vt�k, mivel a testv�rek k�z�tt csak hordta a r�galmakat; t�le val�k az Adargin-nembeliek. Nacsin-baaturnak a fiait Uruudajnak �s Mangkutajnak nevezt�k, t�l�k sz�rmaznak az Uruut- �s Mangkut-nembeliek. Nacsin-baatur maga v�lasztotta feles�g�t�l sz�letett fiait Sidzsuudajnak �s Dokoladajnak h�vt�k.
(47) Kajdunak h�rom fia sz�letett, Baj-singkor-doksin, Csarakaj-lingku �s Csaudzsin-�rtegej. Baj-singkornak a fia Tumbinaj-szecsen volt. Csarakaj-lingkunak a fi�t�l, Szengg�m-bilg�t�l �s Ambakajt�l sz�rmaznak a Tajcsiut-nembeliek. Csarakaj-lingkunak azt a fi�t, aki s�gorn�j�b�l lett feles�g�t�l sz�letett, Besz�tejnek h�vt�k; t�le val�k a Besz�t-nembeliek. Csaudzsin-�rtegej fiait�l sz�rmaznak az Oronar-, Kongkotan-, Arulat-, Sz�nit-, Kabturkasz- �s a Genigesz-nembeliek.
(48) Tumbinaj-szecsen fia Kabul kag�n �s Szem-csecs�le volt. Szem-szecs�le fi�t B�ltecs�-baaturnak h�vt�k. Kabul kag�nnak h�t fia sz�letett, k�z�l�k a legid�sebbnek �kin-barkak volt a neve, ut�na k�vetkeztek Bartan-baatur, Kutuktu-m�ngg�r, Kutula kag�n, Kulan, Kadaan �s T�d�en-otcsigin.
(49) �kin-barkak fia Kutuktu-j�rki, Kutuktu-j�rki fia Szecse-beki �s Tajcsu volt; t�l�k sz�rmaznak a J�rki-nembeliek.
(50) Bartan-baatur fia M�nget�-kijan, Nek�n-tajsi, Jisz�gej-baatur �s Daritaj-otcsigin, ez a n�gy volt. Kutuktu-m�ngg�r fia B�ri-b�k� volt, az Onon erdej�ben rendezett lakom�n � has�totta sz�t Belg�tej v�ll�t.
(51) Kutula kag�nt�l h�rom fi� sz�rmazott: Dzsocsi, Girmau �s Altan. Kulan-baatur fia Jeke-cseren volt, � volt a Badaj �s Kislik nevezet� dark�nok ura. Kadaan �s T�d�en magtalan maradt.
(52) Valamennyi mongolnak Kabul kag�n volt a korm�nyz�ja. Kabul kag�n ut�n, Kabul kag�n v�gakarata szerint - b�r neki mag�nak h�t fia volt -, Szengg�m-bilge fia, Ambakaj kag�n lett minden mongolok ura.
(53) Ambakaj kag�n a le�ny�t a Bujur t� �s a K�len t� k�z�tt, az Ursiun foly�n�l �l� ajriut- �s bujruut-tat�rokhoz adta feles�g�l. Felkerekedett h�t, hogy le�ny�t szem�lyesen odak�s�rje, k�zben azonban a tat�r dzs�jin n�p elfogta �t. Amikor a kitat Altan kag�nhoz vitt�k Ambakaj kag�nt, az egy Besz�t-nembeli emberre, Balakacsi k�vetre ezt az �zenetet b�zta:
Mondd meg Kabul kag�n h�t fia k�z�l a k�z�ps�nek, Kutul�nak, mondd meg t�z fiam k�z�l Kadaan-tajsinak a k�vetkez�ket: Ha egyszer mindenek kag�nja, a n�p ura lesztek, p�ld�mon okulva �vakodjatok l�nyotokat szem�lyesen elk�s�rni a v�leg�ny�hez. Tat�r n�p tart fogva engem.

M�g �t k�rm�t�k el nem v�sik,
Mind a t�z ujjatok el nem kopik,
Ne sz�njetek bossz�t �llni,
Ne sz�nj�tok, ki megs�rtett.

Ezt �zente.
(54) Ebben az id�ben t�rt�nt, hogy Jisz�gej-baatur szok�sa szerint az Onon mellett solym�szott, mikor �sszeakadt a merkit Jeke-csiled�vel, amint az az olkunuut n�pt�l �ppen egy le�nyt k�s�rt haza feles�g�l. Jisz�gej-baatur nyak�t el�re szegve k�mlel�d�tt, s �gy l�tta, hogy a n� rendk�v�l sz�p. Hazav�gtatott, mag�val hozta b�tyj�t, Nek�n-tajsit meg �ccs�t, Daritaj-otcsigint.
(55) �rkezt�kre Csiled� megrettent. Gyors pejlova volt, megvagdosta pejk�ja tompor�t, �s egy dombon �t eliramodott. Azok h�rman ut�na. Csiled� megker�lte a domb kiugr� l�b�t, �s visszat�rt kocsij�hoz. H�el�n nagyasszony ekkor �gy sz�lt hozz�: L�ttad azt a h�rom embert? M�g a szem�k sem �ll j�l. Olyan a n�z�s�k, mintha �letedre t�rn�nek. Ha megmarad �leted,

Fenn a bakon sz�p l�nyokat,
Fekete kocsin asszonyokat,
Majd tal�lsz te
Magadnak.

Ha megmarad �leted, le�nyt is, asszonyt is lelsz te magadnak. Ha m�s a neve, nevezd el �t is H�el�nnek. Menek�lj! Sz�vd magadba szagomat, �s eredj! Levetette ing�t, az meg kiny�jtott karral, l�h�tr�l elvette. Ekkorra a h�rom ember megker�lte a domb kiugr� l�b�t, �s oda�rt. Csiled� a gyors pej tompor�t megcsapkodta, gyorsan elfutamodott, �s az Onon ment�n felfel� elmenek�lt.
(56) Azok h�rman nyom�ba szeg�dtek, h�t dombon �t �ld�zt�k, azt�n visszaj�ttek. H�el�n nagyasszony kocsij�t vezet�kre fogva Jisz�gej-baatur vezette, b�tyja, Nek�n-tajsi a menet �l�re �llt, �ccse, Daritaj-otcsigin a kocsir�d mellett haladt. Amikor �gy mentek, H�el�n nagyasszony megsz�lalt: �n j� uram, Csiled�,

Szembe f�v� vad szelek
Sz�p f�rtjeid nem t�p�zt�k,
Sem gyomrod a puszt�n
Soha �hs�g nem gy�t�rte.

De most mi lesz? Mit tesz majd, mikor k�t oldalfonata hol a h�t�ra vet�dik, hol a mell�re pattan, hol el�re, hol h�tra? Mi lesz vele! Ezt mondta, s �gy zokogott hangosan, hogy hull�mokat vetett t�le az Onon, �s belerengett a parti erd�. Amint �gy mentek, egyszer csak mell�je l�pett Daritaj-otcsigin, �s �gy sz�lt:

Most kit �lelni v�gyol,
M�r sok h�g�n �talh�gott;
S�hajtozva ki�rt s�rsz,
Sok v�zen �tkelt.
H�vod ugyan, h�tra nem n�z,
Hogy t�ged l�sson.
Keresheted, nincs nyoma,
Kesereghetsz, hi�ba!

Csendben l�gy - intette �t. Ezut�n hazavitte H�el�n nagyasszonyt a jurt�j�ba. �me, ez a t�rt�nete annak, hogyan rabolta el H�el�n nagyasszonyt Jisz�gej.
(57) Ambakaj kag�n �zenete szerint, amely Kadaant �s Kutul�t megnevezte, az �sszes mongolok meg tajcsiutok �sszegy�ltek az Onon mellett, a Korkonak erdej�ben, �s Kutul�t tett�k meg kag�njuknak. A mongolok �r�m�kben t�ncoltak, lakm�roztak, �gy vigadtak. Amikor Kutul�t k�ni rangra emelt�k, Korkonakn�l, a Lombos-fa k�r�l annyit t�ncoltak, hogy

�vig s�ppedt m�r az �sv�ny,
�k t�rdig porban tapostak.

(58) Amikor Kutula kag�n lett, Kadaan-tajsival egy�tt a tat�r n�p ellen vonult. A tat�r K�t�n-barak�val �s Dzsali-buk�val tizenh�romszor �tk�ztek meg, de Ambakaj kag�n�rt bossz�t �llni, �rte el�gt�telt venni nem tudtak.
(59) Amikor Jisz�gej-baatur a tat�r Tem�dzsin-�g�t, Kori-buk�t m�s tat�rokkal egy�tt foglyokk�nt hazahozta, H�el�n nagyasszony �ppen v�rand�s volt. Az Onon menti Deli�n-boldakn�l laktak ekkor, itt sz�letett meg Dzsingisz k�n. Sz�let�sekor jobb kez�ben alvadt v�rcsom�t szorongatott, mely akkora volt, mint egy bokacsont. �gy sz�letett meg. Mivel akkor j�tt a vil�gra, amikor a tat�r Tem�dzsin-�g�t meghozt�k, az�rt adt�k neki a Tem�dzsin nevet.
(60) Jisz�gej-baaturnak H�el�n nagyasszonyt�l n�gy fia sz�letett: Tem�dzsin, Kaszar, Kacsiun �s Tem�ge. Sz�letett m�g egy le�nya, Tem�l�n. Tem�dzsin kilenc�ves kor�ra Dzsocsi-kaszar h�t�ves volt, Kacsiun-elcsi �t, Tem�ge-otcsigin h�rom. Tem�l�n m�g b�lcs�ben fek�dt.
(61) Amikor Tem�dzsin kilenc�ves lett, Jisz�gej-baatur Tem�dzsinnel egy�tt felkerekedett H�el�n anya rokonaihoz, az olkunuut n�phez, fia anyai nagyb�tyjaihoz le�nyk�r�be. Ment�ben, Csekcser �s Csikurgu k�z�tt, �sszetal�lkozott az Onggirat-nembeli Dej-szecsennel.
(62) Dej-szecsen �gy sz�lt: Jisz�gej s�gor, hov� igyekszel? Jisz�gej-baatur �gy v�laszolt: Az�rt indultam �tnak, hogy fiam anyai nagyb�tyjaihoz, az olkunuut n�phez menjek le�nyk�r�be. Dej-szecsen erre �gy sz�lt: A te fiadnak

Olyan a szeme mint a t�z,
Orc�ja mint a napf�ny.

(63) Jisz�gej s�gor, �lmot l�ttam az �jszaka. Egy feh�r szongors�lyom rep�lt oda hozz�m, karmai k�zt a nappal meg a holddal, �s a kezemre telepedett. �lmomat elmondtam az embereknek: a napot meg a holdat csak tekintet�nkkel l�tjuk, most meg a szongor odahozta hozz�m a karmai k�zt, �s a kezemre telepedett. Lesz�llott a feh�r mad�r. Ugyan milyen szerencs�t jelent ez sz�momra? Azt jelentette az �lmom, Jisz�gej s�gor, hogy elj�ssz a fiaddal hozz�m. Sz�p �lmot �lmodtam. Hogy mit jelent ez az �lom? Megmondta el�re, hogy a Kijat-nemzets�g szerencs�t hoz� h�rn�keik�nt elj�tt�k ti ide.

(64)
L�m, nek�nk, onggirat n�pnek,
L�nyaink l�nyai sz�pek.
Nek�nk sz�p l�nyaink sz�letnek,
Nem t�r�nk mi m�s orsz�gra.
Orc�juk-sz�p l�nyainkat,
Orsz�gl� k�nokhoz adjuk:
Kazak kocsikra �ltetj�k �ket,
Kocsi el� fekete h�m-tev�t fogunk,
K�n-asszonyi sz�kre
�getve vissz�k el,
�ltetj�k �ket k�n-asszonyi tr�nra,
Mellett�k k�n-uruk.
M�s n�pekre mi nem t�r�nk.
Kisasszonyainkat,
Kik ily sz�pekk� serd�ltek,
Kocsi bakj�ra feltessz�k,
F�rge, s�t�t teve-cs�d�rt
Fogunk a kocsi el�:
K�n-asszonyi sz�kig
K�s�rj�k �ket,
Fele tr�nusra
Fel is tessz�k �ket.
N�lunk, onggiratokn�l, �sid�kt�l fogva
K�n-asszony a pajzsunk,
K�zbenj�r�nk a le�nyunk.
Sz�p l�nyaink h�r�t
Sz�tviszik messze f�ldre.
(65)
Der�k fiainknak sz�ll�s�t n�zik,
De l�nyainknak sz�ps�g�t dics�rik.

Jisz�gej s�gor, menj�nk a jurt�mba. Kicsiny m�g a l�nyom, n�zd meg, s�gor - mondotta Dej-szecsen, majd bevezette �t, �s le�ltette.
(66) Mikor az megn�zte a le�nyt, egy ragyog� arc�, t�zes szem� kisl�nyt l�tott maga el�tt; igen megtetszett neki. T�z �ves volt, egy �vvel id�sebb, mint Tem�dzsin, �s B�rt�nek h�vt�k. Jisz�gej az �jszak�t ott t�lt�tte, s m�snap, mid�n megk�rte a le�ny kez�t, Dej-szecsen �gy sz�lt: Ha sokat k�retn�m magamat, mikor odaadom, fennh�j�z�nak tartan�l, ha keveset k�retn�m magam, mikor odaadom, len�zn�l. De a l�nynak az a sorsa, hogy nem �regszik meg ann�l a jurta-ajt�n�l, ahol sz�letett. Odaadom a l�nyomat, te meg hagyd itt a fiadat v�nek. Megegyeztek a dologban. Jisz�gej-baatur ekkor �gy sz�lt: Itthagyom a fiamat v�nek. De az �n fiam nagyon f�l a kuty�t�l; s�gor, ne ijesztgesd �t kuty�val! Ezzel vezet�klov�t odaadta foglal�ba, Tem�dzsint pedig otthagyta v�nek, �s elment.
(67) �tk�zben Jisz�gej-baatur Csekcser mellett, a Sira-keeren, a S�rga puszt�ban lakom�z� tat�rokra bukkant. Megszomjazott, k�z�j�k �lt h�t � is. De a tat�rok megismert�k: Itt van Jisz�gej, a kijan - mondott�k, �s esz�kbe jutott, hogy most bossz�t �llhatnak kor�bbi kirabl�suk�rt. Ez�rt titokban m�rget kevertek �tel�be. Jisz�gej �tk�zben rosszul �rezte mag�t, majd amikor h�romnapi lovagl�s ut�n haza�rt, m�g rosszabbul lett.
(68) Jisz�gej-baatur ekkor �gy sz�lt: Rosszul vagyok nagyon. Ki van a k�zelemben? A Kongkotan-nembeli Csaraka ap� fia, M�nglik megsz�lalt: itt vagyok. Mag�hoz h�vta �t, �s �gy sz�lt: �des fiam, M�nglik, apr� gyerekeim vannak. Fiamat, Tem�dzsint odahagytam v�nek, hazaj�vet �tk�zben a tat�rok alattomban megm�rgeztek. Nagyon rosszul vagyok. Viseld gondj�t apr�, h�tramaradt �cs�idnek, �zvegy s�gorn�dnek! Fiamat, Tem�dzsint hozd ide gyorsan, �des fiam, M�nglik! Sz�lt, �s meghalt.

M�SODIK K�NYV

Tem�dzsin hazaker�l anyj�hoz. A rokonok cserbenhagyj�k az �zvegy H�el�n nagyasszonyt, n�p�t mind egy sz�lig elviszik a tajcsiutok. H�el�n felneveli az �rv�kat. A n�gy felcseperedett fi� �sszev�sz, az egyik testv�rt, Bektert meg�lik. Megjelennek a tajcsiutok, hogy elvigy�k Tem�dzsint. Az az erd�be menek�l, de k�s�bb elfogj�k. A fogs�gb�l Szorkan-sira �s csal�dja seg�ts�g�vel megsz�kik, �s hazat�r. Rabl�k �tnek rajtuk, elviszik lovaikat. Tem�dzsin fiatal bajt�rsa, Boorcsu seg�ts�g�vel visszaszerzi a lovakat. Tem�dzsin feles�g�l veszi B�rt�t, a kapott n�szaj�nd�kot elviszi Ong k�nnak. V�ratlanul r�juk t�r a h�rom merkit. Tem�dzsin megmenek�l, de feles�g�t, B�rt�t k�t m�sik asszonnyal egy�tt elhurcolj�k, bossz�b�l H�el�n egykori elrabl�s��rt.

(69) Jisz�gej-baatur szav�t megfogadva, M�nglik elment, �s �gy sz�lt Dej-szecsenhez: Jisz�gej b�tya nagyon b�sul Tem�dzsin ut�n, f�j a sz�ve. Elj�ttem, hogy elvigyem Tem�dzsint. Dej-szecsen �gy v�laszolt: Ha a s�gor b�sul fia ut�n, csak menjen. De ha l�tta, j�jj�n vissza nyomban. M�nglik atya erre Tem�dzsint elvitte mag�val.
(70) Ezen a tavaszon Ambakaj kag�n feles�gei: �rbej �s Szokataj kivonultak, hogy �ldozatot mutassanak be az �s�knek. H�el�n nagyasszony is odament, de k�sve �rkezett. Mikor ez�rt mindenb�l kisemmizt�k, H�el�n nagyasszony �gy sz�lt �rbejhez �s Szokatajhoz: Azt gondolj�tok, meghalt Jisz�gej, �s m�g nem nagyok a fiaim. Az�rt semmiztek ki az �s�knek bemutatott �telekb�l, az �ldozati h�smarad�kb�l meg az �ldozati h�sb�l, ugye? Od�ig vetemedtek, hogy szemem l�tt�ra esztek, �s felszedve s�torf�tokat, elvonultok an�lk�l, hogy engem fel�breszten�tek.
(71) E szavakra �rbej �s Szokataj asszony �gy v�laszolt:

Nem akkor kapsz, ha h�vnak - ezt vallod.
N�m�n elveszed, ha adnak - �gy szoktad.
Nem akkor veszel, ha h�vnak - ezt vallod.
Nemet nem mondasz, ha adnak - �gy szoktad.

Azt gondolod, meghalt Ambakaj kag�n, �s m�g egy H�el�n is �gy a sz�j�ra vehet benn�nket?
(72) Az a legokosabb, ha ezeket any�stul, gyerekest�l itthagyj�tok a sz�ll�son; ne vigy�tek �ket magatokkal, �s vonuljatok tov�bb. �gy besz�ltek, �s m�snap reggel a tajcsiut Tarkutaj-kiriltuk, T�d�en-girte meg a t�bbi tajcsiut megindult az Onon foly� ment�n lefel�. Amikor H�el�n nagyasszonyt, az any�t �s gyerekeit otthagyt�k, �s megindultak, hogy elvonuljanak, a Kongkotan-nembeli Csaraka ap� odament, hogy visszatartsa �ket, de T�d�en-girte �gy sz�lt:

Foly� m�ly vize megapadt,
F�nyes k� meg szertem�llott.

Ezzel tovavonultak. Csaraka ap�nak meg azt mondt�k: Mit intesz te itt benn�nket? - �s h�tulr�l l�ndzs�val �tsz�rt�k a lapock�j�t.
(73) Csaraka ap� sebes�lten hazament, �s s�lyos betegen fek�dt, mikor Tem�dzsin elment �t megl�togatni. A Kongkotan-nembeli Csaraka ap� ekkor �gy sz�lt: A j� aty�d gy�jt�tte n�pet, mindny�junk n�p�t magukkal vitt�k, �s elvonultak. Amikor vissza akartam tartani �ket, ezt tett�k velem. Erre Tem�dzsin s�rva fakadt, �s elment. Miut�n otthagyt�k �ket, s elvonultak, H�el�n nagyasszony kit�zte a lobog�t, saj�t maga sz�llt l�ra, �s a fele n�p�t visszat�r�sre b�rta. De az a n�p sem maradt meg, amely �gy visszafordult, hanem elvonult a tajcsiutok ut�n.
(74) Elvonultak h�t a tajcsiut testv�rek, otthagyt�k H�el�n nagyasszonyt, az �zvegyet, a gyerekeket, az apr�kat, az any�t �s a gyerekeket a sz�ll�son. De H�el�n nagyasszony der�k asszonynak sz�letett, nevelte apr� gyermekeit.

Fejd�sz�t, �m,
Fej�be nyomta,
Szokny�ja �v�t
Szorosra f�zte,
Onon foly� ment�n
Ottan fel-le futkosva,
Berkeny�t szedett,
Bogy�t, vadmeggyet,
�hes torkukat
�jjel-nappal t�mk�dte.
�gyes, b�tor �dzsin anya
�gy t�pl�lta fels�ges fiait.
Kis �s�ja citrusfa,
Ki�sott v�le v�rf�gy�keret,
�zes pimp�-t�vet is,
�gy t�pl�lta �v�it.
Komoly �dzsin anya vadhagym�n s fokhagym�n n�tt fiai,
Kikb�l k�s�bb k�nok lettek,
Kedves �dzsin any�nak
Kicsinyei liliom-gum�t eszegettek,
K�zben der�k, eszes fiakk� serd�ltek.
(75)
Sz�p �dzsin anya
Sz�v�s csemet�i
�rtek der�k fiakk�,
�s a der�k fiak
F�nyes esz�, sz�p termet�
F�rfiakk� fejlettek.
Mondt�k: most m�r mi t�pl�ljuk any�nkat!
Most Onon foly� partj�n �lve,
Csin�ltak kamp�s horgot,
Csonka-bonka halat fogtak.
T�t hajl�tv�n horogg�,
T�relmesen lazacot meg p�chalat fogtak.
Akkor gyalmot szerketelve,
Apr� halat hal�sztak.
Att�l fogva h�l�s sz�vvel
Anyjukr�l �gy gondoskodtak.

(76) Egyszer Tem�dzsin, Kaszar, Bekter �s Belg�tej n�gyen egy�tt �ld�g�ltek, �s horg�sztak. K�zben egy f�nyes szokoszun-hal akadt a horogra, de Tem�dzsint�l �s Kaszart�l Bekter �s Belg�tej er�szakkal elszedte a halat. Tem�dzsin �s Kaszar hazament, s �gy sz�lt �dzsin any�hoz: Egy f�nyes szokoszun-hal harapott horgunkra, de Bekter �s Belg�tej testv�r�nk er�vel elvette t�l�nk. Erre �dzsin anya �gy sz�lt: Jaj, mit csin�ljak veletek? Ti testv�rek, hogy viselkedhettek �gy egym�ssal?

Oszt�lyos t�rsatok csak �rny�kotok,
Ostorotok csak lovatok farka.

Amikor arr�l kell besz�ln�nk, mint vesz�nk el�gt�telt a tajcsiut testv�reken a rajtunk elk�vetett gyal�zat�rt, akkor hogy egyenetlenkedhettek �gy, mint Alan-koa �t fia! El�g volt!
(77) Tem�dzsinnek �s Kaszarnak azonban nem tetszett ez a besz�d, �s �gy sz�ltak: M�ltkor egy pacsirt�t l�tt�nk tompa hegy� ny�llal, azt is elrabolt�k t�l�nk; most megint �gy megraboltak benn�nket! Hogy �lhetn�nk mi egy�tt vel�k! Bev�gt�k az ajt�t, �s elrohantak. Bekter egy dombon a fak� parip�kat, a kilenc lovat �rizte �ppen. Tem�dzsin h�tulr�l, Kaszar el�lr�l odalop�zott hozz�. Mikor l�v�sre k�sz ny�llal oda�rtek, Bekter megpillantotta �ket, �s �gy sz�lt: A tajcsiut testv�rek rajtunk elk�vetett gyal�zat�t nem tudjuk elviselni, �s arr�l van sz�, ki tud ez�rt rajtuk bossz�t �llni, s most ti �gy viselkedtek velem, mintha pilla voln�k a szemetekben, sz�lka a sz�tokban.

Oszt�lyos t�rsunk csak �rny�kunk.
Ostorunk csak lovunk farka.

Mi�rt forgattok h�t ilyen gondolatokat fejetekben? Ne puszt�ts�tok el t�zhelyemet, ne �lj�tek meg Belg�tejt! Sz�lt, s ott �lt maga al� vont l�bbal, �s v�rt. Tem�dzsin meg Kaszar pedig el�lr�l r�nyilazott, mint valami c�lt�bl�ra, �s elment.
(78) Amint bel�ptek a jurt�ba, �dzsin anya k�t fia tekintet�b�l meg�rtett mindent, �s �gy sz�lt: � jaj, elvetem�ltek! Ez itt ni

M�hem meleg�b�l mikor moh�n el�t�rt,
Mark�ban v�rr�g�t szor�tva sz�letett ez t�lem.
Magzat�t marcangol� v�rebk�nt,
Magas szikl�nak pattan� p�rduck�nt,
F�ktelen d�hvel tombol� oroszl�nk�nt,
Fogly�t elevenen elnyel� k�gy�k�nt,
Csalfa �rny�ra lecsap� s�lyomk�nt,
Csendben ragadoz� csukak�nt,
Csikaja bok�j�t mardos� h�mtevek�nt,
Csikaszk�nt, ki fergetegben t�mad,
Elmaradoz� k�lykeit felfal� anggir-kacsak�nt,
Elsz�nt sak�lk�nt, ki v�di a vack�t,
Vad tigrisk�nt, ki zs�km�ny�t elkapja,
Vakt�ban ugr� baruk-kutyak�nt

viselkedtetek.

Oszt�lyos t�rsatok csak �rny�kotok,
Ostorotok csak lovatok farka.

A tajcsiut testv�rek rajtunk elk�vetett gyal�zat�t nem tudjuk elviselni, �s arr�l van sz�, ki tud ez�rt bossz�t �llni rajtuk, �s most ti azzal, hogy mint legyetek meg egym�ssal, �gy viselkedtek!

R�gi ig�ket
Rebegve,
� ig�ket
�b�gatva,
Hatalmasan
Haraguv�k.

(79) Ek�zben a tajcsiut Tarkutaj-kiriltuk nappali test�rei �l�n megjelent, �s �gy sz�lt: H�t a

Csupasz fi�k�k megtollasodtak,
Csemet�k felcseperedtek!

Megijedtek, s az anya meg a testv�rek a s�r� erd�ben els�ncolt�k magukat. Belg�tej f�kat d�nt�tt le, �s egy helybe huzog�lva, torlaszt emelt. Kaszar ny�lharcba fogott. Kacsiun, Tem�ge �s Tem�l�n egy sziklahas�kba rejt�ztek. Amint �gy ellen�lltak, a tajcsiutok ki�ltozni kezdtek: B�ty�tokat k�ldj�tek ide, a t�bbiekre k�z�letek nincs sz�ks�g�nk. A ki�ltoz�sra Tem�dzsint l�ra �ltett�k, hogy menek�lj�n. Az az erd�be futott. Ment�ben a tajcsiutok megl�tt�k, �ld�z�be fogt�k, de siker�lt bevennie mag�t a Terg�ne-�nd�r s�r�j�be. A tajcsiutok nem tudtak ut�na hatolni, mire a s�r� erd�t k�r�lvett�k, �s �rk�dni kezdtek.
(80) Tem�dzsin h�rom �jszak�t t�lt�tt az erd� s�r�j�ben, ekkor elhat�rozta, kimegy bel�le. Amikor lov�t maga ut�n vezetve megindult, nyerge megold�dott, �s lezuhant a l�r�l. Visszament, �s l�tta: lezuhant a nyereg, b�r a sz�gyel� meg a hasl� szorosra volt csatolva. A hasl� hagyj�n, de hogyan old�dhatott meg a sz�gyel�? Csak nem az �g int�se? - gondolta. Visszament, �s m�g h�rom �jszak�t maradt. Amikor �jra kifel� indult, a s�r� bej�rat�n�l akkora k� zuhant el�je, mint egy feh�r s�tor, �s a bej�ratot eltorlaszolta. Csak nem az �g int�se? - mondotta. �s megint m�g h�rom �jszak�t maradt. M�r kilenc napja �lt �gy t�pl�l�k n�lk�l, ekkor ezt gondolta: nem nyughatom bele, hogy h�rn�v n�lk�l haljak meg. Kimegyek! A s�tor nagys�g� k�vet, mely el�je zuhant, s a bej�ratot eltorlaszolta, �thatolhatatlan s�r�s�g� f�k vett�k k�r�l, �gyhogy kimenni nem lehetett volna, ny�lv�g� k�s�vel ezeket elvagdosta, �s lov�t �vatosan maga ut�n vonszolva, kijutott az erd�b�l. A tajcsiutok azonban �rs�get �lltak, elfogt�k, s magukkal hurcolt�k.
(81) Miut�n Tarkutaj-kiriltuk elhurcolta Tem�dzsint, megparancsolta embereinek, hogy minden ajilban tarts�k ott egy-egy �jszak�ra. Amint �gy sorj�ban �jszak�ztatt�k, t�rt�nt, hogy a ny�r els� hav�nak tizenhatodik�n, a telihold napj�n, a tajcsiutok lakom�t rendeztek az Onon partj�n. Napnyugtakor sz�tsz�ledtek. Tem�dzsin, akit ezen a lakom�n egy sutty� leg�ny vitt mag�val, megv�rta, m�g a lakoma r�sztvev�i sz�tsz�ledtek, ekkor elragadta a leg�nyk�t�l a nyakra val� b�k�t, j�l fejbev�gta, �s elfutott. Ha az Onon erdej�ben maradok, megl�tnak - gondolta, s ez�rt r�fek�dt h�ttal a v�z foly�s�ra, nyakra val� b�k�j�t a v�z sodr�ra b�zta, arca pedig szabadon maradt.
(82) Az ember, akit�l elszabadult, hars�nyan ki�ltozni kezdett: megsz�k�tt a fogoly! Erre a szertesz�ledt tajcsiutok visszasereglettek, s a nappali vil�goss�got �raszt� holdf�nyn�l v�gigkutatt�k az Onon part menti erdej�t. A Szuldusz-nembeli Szorkan-sira k�zvetlen�l Tem�dzsin mellett ment el, megl�tta, amint ott fek�dt a v�z sodr�ban, �s �gy sz�lt hozz�: �ppen mert ilyen fort�lyos vagy, meg mert

Olyan a szemed mint a t�z,
Orc�d meg mint a napf�ny,

tajcsiut testv�reid az�rt irigykednek r�d ennyire. Csak maradj �gy! Nem �rullak el, sz�lt, s tov�bbment. Mikor megint abban egyeztek meg, hogy megism�tlik a kutat�st, Szorkan-sira �gy sz�lt: �gy ism�telj�k meg a kutat�st, hogy ki-ki a maga j�rt �tj�n vegye szem�gyre a m�g nem l�tott helyeket. Helyeselt�k, �s ebben is maradtak; mindenki a maga j�rt �tj�n kutatni kezdett �jra. Szorkan-sira pedig elhaladva Tem�dzsin mellett, �gy sz�lt: Sz�jukkal, fogukkal acsarogva j�nnek a testv�reid. Maradj �gy, vigy�zz csak magadra! Ezzel tovament.
(83) Majd mikor abban �llapodtak meg, hogy ism�t kutatni fognak, Szorkan-sira �gy sz�lt: Tajcsiut leg�nyek, f�nyes, vil�gos nappal szalasztottatok el egy eg�sz embert, most, s�t�t �jszak�ban hogyan tal�ln�nk meg! A maga j�rt �tj�n vegye ki-ki megint szem�gyre a m�g nem l�tott helyeket, vizsg�lja meg, azt�n menj�nk haza. Holnap majd �sszegy�l�nk �s megkeress�k. Ugyan hov� mehet az az ember a nyakra val� b�k�val? Ebben mindny�jan megegyeztek, �s �jra kutatni kezdtek. Szorkan-sira ism�t elment Tem�dzsin mellett, s �gy sz�lt: Abban �llapodtunk meg, hogy m�g egyszer �tkutatunk mindent, azt�n hazamegy�nk, �s holnap majd megkeres�nk. Most v�rd meg, m�g teljesen sz�tsz�led�nk, azt�n eredj, keressd meg az any�dat meg �cs�idet. Ha valaki megl�tna, meg ne mondd, hogy l�ttalak, el�rulva ily m�don, hogy �n l�ttalak. Ezzel elment.
(84) Tem�dzsin megv�rta, m�g mind szertesz�ledtek, ekkor ezt gondolta mag�ban: Nemr�giben, mikor ajilr�l ajilra val� �jszak�ztat�som sor�n Szorkan-sira ajilj�ban t�lt�ttem az �jszak�t, fiai: Csimbaj �s Csilavun igen megsajn�ltak sz�v�kben, s azon az �jszak�n, mikor megl�ttak, leszedt�k a nyakra val� b�k�mat, s lehet�v� tett�k, hogy k�nyelmesen t�ltsem az �jszak�t. Most meg, mikor Szorkan-sira megl�tott, nem �rult el, hanem tov�bbment. Ezek bizony�ra most is oltalmukba vesznek engem. Megindult h�t az Onon foly� ment�n lefel�, hogy megkeresse Szorkan-sira jurt�j�t.
(85) Arr�l lehetett megismerni a jurt�t, hogy tejet �nt�getve, kumiszukat eg�sz �jszaka pirkadatig k�p�lt�k. Menet k�zben, erre az ismertet�jelre neszezve, a k�p�l� zaj�t figyelte. Meg�rkezett, s bel�pett a jurt�ba. Szorkan-sira megsz�lalt: Nem megmondtam, eredj megkeresni az any�dat meg az �cs�idet? Mienk j�tt�l ide? Fiai, Csimbaj �s Csilavun azonban �gy sz�ltak: Mikor a verebet a toront�l-s�lyom a bokorba �zi, a bokor oltalm�ba fogadja. Hogy besz�lhetsz vele �gy most, hogy ide j�tt hozz�nk? Apjuk szav�val mit sem t�r�dve, nyakba val� b�k�j�t sz�tfesz�tett�k, a t�zben el�gett�k, �t pedig egy jurta megetti, gyapj�val megrakott kocsira sz�llatt�k, s Kadaan nev� h�gukra b�zt�k, akinek meghagyt�k, hogy teremtett l�leknek ne sz�ljon r�la.
(86) A tajcsiutok harmadnap arra jutottak, hogy Tem�dzsint bizonyosan elrejtette valaki. Megbesz�lt�k, hogy maguk k�z�tt rendeznek kutat�st. Neki is fogtak a kutat�snak. V�gigkutatt�k Szorkan-sira jurt�j�t, kocsij�t, de m�g az �gyalj�t is. Fell�ptek a jurta megetti gyapjaskocsira, s mikor a bej�ratn�l lev� gyapj�t kir�ncig�lt�k, s a kocsi v�g�hez k�zeledtek, Szorkan-sira megsz�lalt: Ebben a cudar h�s�gben ugyan ki b�rn� ki a gyapj� alatt? A nyomoz�k erre lesz�lltak a kocsir�l, �s elmentek.
(87) Mikor elt�voztak a nyomoz�k, �gy sz�lt Szorkan-sira: Kev�sen m�lt, hogy miattad a f�ldig nem perzseltek. Most azt�n eredj, keressd meg az any�dat meg �cs�idet! H�tasul adott Tem�dzsinnek egy feh�r pof�j� aranyderes medd� kanc�t, megs�t�tt neki egy k�tszeresen szoptatott b�r�nyt, ell�tta egy kis t�ml�vel meg egy naggyal. Nem adott neki sem nyerget, sem t�zk�vet, de adott neki egy �jat meg k�t ny�lvessz�t. Ekk�ppen ell�tva, �tj�ra bocs�totta.
(88) Amint �gy elment Tem�dzsin, egyszer csak oda�rt arra a helyre, ahol eltorlaszolt�k �s els�ncolt�k magukat. A f�ben lev� nyomokat az Onon mellett felfel� k�vetve, eljutott oda, ahol a Kimurka patak nyugat fel�l a foly�ba torkollik. Itt tov�bb k�vette a nyomokat f�lfel�, m�g �sszetal�lkozott �v�ivel, akik a Korcsukuj dombn�l tany�ztak, a Kimurka patak menti Beder kiugr�sa k�zel�ben.
(89) Miut�n egym�sra leltek, tov�bb v�ndoroltak, azt�n megsz�lltak a K�ke-naurn�l, a K�k t�n�l, amely a Burkan-kaldun d�li oldal�n, a G�relg� hegys�gben, a Szengg�r patak menti Kara-dzsir�gen mellett fekszik. Itt elejtett mormot�kb�l �s mezei pockokb�l tartott�k fenn magukat.
(90) Egy sz�p napon rabl�k j�ttek, s a fak� parip�kat, nyolc lovat, amelyek �ppen a jurta mellett �lldog�ltak, szem�k l�tt�ra elrabolt�k. Gyalogszerrel ut�nuk eredtek, l�tt�k is �ket, de lemaradtak. Belg�tej a kopasz fark� pejlovon �ppen mormota vad�szaton volt. Este, napnyugta ut�n j�tt meg Belg�tej, gyalog vezetve maga ut�n a kopasz fark� pejlovat, melyet �gy megrakott mormot�val, hogy az csak �gy rengett rajta. Mikor megmondt�k neki, hogy a fak� parip�kat a rabl�k magukkal vitt�k, Belg�tej �gy sz�lt: Ut�nuk megyek! Kaszar sz�lt: Te nem tudsz, �n megyek! Tem�dzsin erre: Ti nem tudtok, �n megyek ut�nuk! �s Tem�dzsin felsz�llt a kopasz fark� pejk�ra. A fak� parip�kat a f�ben hagyott nyomok ut�n h�rom �ll� napig k�vette. A k�vetkez� reggel az �ton, egy nagy m�nes mellett, egy kanc�t fej� leg�nyre bukkant. Mikor a fak� parip�k ut�n k�rdez�sk�d�tt, a fi� �gy sz�lt: Ma reggel, napkelte el�tt a fak� parip�kat, a nyolc lovat erre hajtott�k el. Megmutatom neked az utat, amerre mentek! M�ris otthagyatta a kopasz fark� pejk�t, Tem�dzsint egy h�t�n fekete cs�kos feh�r l�ra �ltette, maga meg egy gyors j�r�s� pejl�ra kapott. Haza sem ment, eldobta a puszt�ban b�rkann�j�t meg fej�sart�rj�t, �s ezt mondta: Bajt�rs, te bizony nagy bajba jutva j�tt�l hozz�m. De a f�rfiembernek k�z�s a baja. A bajt�rsad leszek. Ap�m Naku-bajan, egyetlen fia vagyok, Boorcsu a nevem.
A fak� parip�k nyom�t k�vetve, h�rom �jjel, h�rom nap telt el. Este, amikor a nap a dombra ereszkedett, egy kerekt�borban �l� emberekhez �rtek. Megpillantott�k a fak� parip�kat, a nyolc lovat, �ppen a kerekt�bor sz�l�n �lldog�ltak �s legel�sztek. Tem�dzsin �gy sz�lt: Bajt�rs, maradj csak itt! A fak� parip�k, ezek azok, majd kihajtom �ket! Boorcsu �gy sz�lt: Az�rt j�ttem, hogy bajt�rsad legyek. Hogy maradn�k itt? Erre egy�tt berontottak: kihajtott�k a fak� parip�kat.
(91) Emberek nyomultak ut�nuk, egyik a m�sik ut�n, hogy �ld�z�be vegy�k �ket. Feh�r lovon, botos lassz�val a kez�ben egy ember kiv�lt a t�bbi k�z�l, �s utol akarta �rni �ket. Boorcsu �gy sz�lt: Bajt�rs, add csak ide az �jat meg a nyilat, hadd bocs�tkozzam vele ny�lharcba! Megfordult, s nyilazni kezdtek egym�sra. Az ember a feh�r lovon meg�llt, botos lassz�j�val fel�je mutatott. Ekkorra oda�rtek h�tramaradt t�rsai is. A nap azonban le�ldozott, lesz�llt az alkony, az �ld�z�k, kiket elnyelt a s�t�ts�g, v�gk�pp elmaradtak.
(92) Eg�sz �jjel lovagoltak, azt�n m�g h�rom nap �s h�rom �jjel utaztak, v�g�l is meg�rkeztek. Tem�dzsin �gy sz�lt: Bajt�rs, n�lk�led nem tudtam volna visszaszerezni a lovaimat. Osztozzunk meg h�t rajtuk! Mondd, mennyit akarsz bel�l�k: Boorcsu �gy sz�lt: Az�rt j�ttem, hogy a bajt�rsad legyek, seg�tsek a j� bar�tnak, mivel te, az �n j� bar�tom bajba jutott�l. H�t zs�km�ny ez, hogy r�szt k�rjek bel�le? Ap�mat Naku-bajannak h�vj�k, Naku-bajan egyetlen fia vagyok �n, ap�m szerzem�nye nekem untig el�g. Nem kell nekem semmi. Seg�ts�gem mif�le seg�ts�g volna! Nem kell semmi!
(93) Meg�rkeztek Naku-bajan jurt�j�hoz. Naku-bajan fi�nak, Boorcsunak elveszt�se miatt keserves k�nnyeket hullatott. Mikor v�ratlanul betoppantak, �s � megl�tta a fi�t, hol s�rt, hol meg szitkoz�dott. Fia, Boorcsu �gy sz�lt: No ugyan mi t�rt�nt? J� bar�tom nagy baj�ban hozz�m j�tt, bajt�rs�ul szeg�dtem, s vele mentem. Most megj�ttem. Ezzel elnyargalt, elhozta a puszt�ban eldobott b�rkann�j�t meg fej�sart�rj�t. Tem�dzsinnek lev�gtak egy k�tszeresen szoptatott b�r�nyt, odaadt�k neki �traval�ul, s lov�ra raktak m�g egy b�rb�l val� nagy t�ml�t kancatejjel. Miut�n �gy ell�tt�k �traval�val, Naku-bajan �gy sz�lt: Fiatalok vagytok, vigy�zzatok egym�sra, egym�st t�bb� soha cserben ne hagyj�tok! Tem�dzsin elment, h�rom nap, h�rom �jjel tart� utaz�s ut�n meg�rkezett jurt�j�hoz, a Szengg�r patak mell�. H�el�n anya, Kaszar meg az �ccsei b�sultak miatta, �s amikor megl�tt�k, igen meg�r�ltek.
(94) Ezut�n Tem�dzsin elindult Belg�tejjel a Ker�len foly� ment�n lefel�, hogy megkeresse B�rte nagyasszonyt, Dej-szecsen le�ny�t, akit�l elszakadt, alighogy vele kilenc�ves kor�ban megismerkedett. Csekcser �s Csikurku k�z�tt lakott Dej-szecsen, az onggirat. Mikor Dej-szecsen megl�tta Tem�dzsint, nagyon meg�r�lt, �s �gy sz�lt: Tudom, hogy tajcsiut testv�reid irigykednek r�d, igen elkeseredtem s k�ts�gbeestem miattad. Bizony, nem nagyon b�ztam abban, hogy megint l�tlak. Ezut�n B�rte nagyasszony mindj�rt odaadt�k neki feles�g�l, s felkerekedtek, hogy elk�s�rj�k �ket �j otthonukba. Amint �gy k�s�rt�k, �tk�zben, a Ker�len melletti Urak-cs�l nev� kiugr�st�l Dej-szecsen visszafordult. Feles�g�t, B�rte nagyasszony anyj�t Csotannak h�vt�k. Csotan elk�s�rte le�ny�t, �s meg is �rkezett vele a f�rj otthon�ba. Tem�dzsin ekkor a G�relg� hegys�gben, a Szengg�r patak mellett tartotta sz�ll�s�t.
(95) Miut�n Tem�dzsin Csotant hazamenesztette, elk�ldte Belg�tejt, h�vja el Boorcsut, l�pjenek egym�ssal sz�vets�gre. Boorcsu Belg�tejt fogadva, egy sz�t sem sz�lt apj�nak, hanem

Durva nemez k�peny�t kapta,
Dombor� h�t� pejlov�ra pattant,

�s elj�tt Belg�tejjel. �me, ez a t�rt�nete annak, hogyan l�ptek sz�vets�gre, miut�n el�bb bajt�rsakk� lettek.
(96) A Szengg�r patakt�l tov�bb hajtott�k ny�jukat, �s a Ker�len foly� forr�s�n�l, a B�rgi partj�n �t�tt�k fel sz�ll�sukat. Csotan egy fekete cobolypr�mb�l k�sz�lt daku-k�dment hozott mag�val veje anyj�nak n�szaj�nd�kba. Ezt a dakut Tem�dzsin, Kaszar �s Belg�tej magukhoz vett�k, �s elindultak otthonr�l. Egyszer r�gen ugyanis Jisz�gej k�n aty�val a kereit n�p Ong k�nja esk�vel testv�rs�get fogadott. Erre Tem�dzsin azt mondotta: Aki ap�mmal esk�vel fogadott testv�rs�get, az olyan nekem, mintha tulajdon ap�m volna. Miut�n megtudt�k, hogy Ong k�n a Tola melletti fekete parti erd�ben tart�zkodik, odamentek h�t. Meg�rkezve Ong k�nhoz, Tem�dzsin �gy sz�lt: Egyszer r�gen ap�mmal esk�vel fogadt�l testv�rs�get, az�rt olyan vagy nekem, mintha ap�m voln�l. Megn�s�ltem, elhoztam a n�szaj�nd�kot neked. �s �tadta a coboly dakut. Ong k�n igen meg�r�lt, �s �gy sz�lt:

Fekete coboly daku�rt
F�ktelen felbomlott n�ped
F�rg�n �sszeterelem.
Sz�p coboly daku�rt
Sz�tszaladt n�ped
Szerbe-sz�mba szedem n�ked.
�m, h�tul a vese helye,
Illend� v�gy� - a sz�vben legyen.

(97) Innen hazat�rtek, �s �ppen a B�rgi partj�n voltak megsz�llva, amikor a Burkan-kaldunr�l egy Urjangka-nembeli ember, Dzsarcsiudaj ap�, kov�csf�jtat�j�val a h�t�n elhozta Dzselme nev� fi�t. Dzsarcsiudaj �gy sz�lt: Mikor az Onon menti Deli�n-boldak dombj�n�l laktatok, �s Tem�dzsin megsz�letett, egy cobolypr�mb�l val� p�ly�t adtam aj�nd�kba. Ezt a fiamat, Dzselm�t is odaadtam akkor, de mert m�g kicsiny volt, visszavittem magammal. Most azt�n Dzselme

Nyergelje nyergedet,
Nyitogassa ajt�dat.

Sz�lt, �s odaadta �t.
(98) A Ker�len foly� forr�s�n�l, a B�rgi partj�n lev� sz�ll�sukon �ltek, mikor egyszer kora hajnalban, ahogy s�rg�s f�nnyel �ppen pitymallani kezdett, Koakcsin any�, aki H�el�n anya jurt�j�ban szolg�lt, felugrott �gy�r�l, �s �gy sz�lt: Anya! Anya! kelj fel gyorsan! D�b�r�g a f�ld, reng�st hallani! Csak nem azok a rettenetes tajcsiutok j�nnek? Anya, gyorsan fel!
(99) H�el�n anya �gy sz�lt: Keltsd azonnal a gyerekeket! �s maga is nyomban felkelt. A fi�k, Tem�dzsin meg a t�bbiek is, r�gt�n felkeltek, megragadt�k lovaikat. Egy l�ra Tem�dzsin sz�llt. Egy l�ra H�el�n anya sz�llt. Egy l�ra Kaszar sz�llt. Egy l�ra Kacsiun sz�llt. Egy l�ra Tem�ge-otcsigin sz�llt. Egy l�ra Belg�tej sz�llt. Egy l�ra Boorcsu sz�llt. Egy l�ra Dzselme sz�llt. Tem�l�nt H�el�n anya �l�be vette. Egy lovat vezet�kl�nak szereltek fel. B�rte nagyasszonynak nem jutott l�.
(100) Tem�dzsin �s a testv�rek l�h�ton j� kor�n a Burkan fel� vett�k �tjukat. Koakcsin any�, hogy elrejtse B�rte nagyasszonyt, egy fekete erny�s kocsira �ltette, a kocsiba egy v�kny�n tarka �kr�t fogott, �s megindult a T�nggelik patak ment�n felfel�. Amint �gy haladtak a f�lhom�lyban - m�r �ppen derengeni kezdett -, katon�k �gettek vel�k szembe. Ahogy oda�rtek, k�r�lvett�k �s megk�rdezt�k �t: Ki vagy? Koakcsin any� �gy sz�lt: Tem�dzsin h�zan�p�hez tartozom. Birk�t ny�rni j�ttem a nagy jurt�ba, most hazafel� tartok. Erre azok �gy sz�ltak: Otthon van Tem�dzsin? Mennyire van ide a jurt�ja? Koakcsin any� �gy sz�lt: A jurta k�zel van. Hogy Tem�dzsin otthon van-e, vagy nincs, azt bizony nem tudom; h�tulr�l j�ttem el.
(101) A katon�k erre el�gettek. Koakcsin any� v�kny�n tarka �kr�t megvagdosta, �s sebesen tov�bb akart vonulni, a kocsi tengelye azonban kett�t�r�tt. Amikor elt�r�tt a tengely�k, m�r �ppen elhat�rozt�k, hogy gyalogszerrel menek�lnek az erd�be, de ebben a pillanatban ugyanazok a katon�k �getve vissza�rkeztek; az egyik mell� oda volt �ltetve a l�ra Belg�tej anyja, mind a k�t l�ba a leveg�ben l�gott. Mit viszel a kocsiban? - k�rdezt�k. Koakcsin any� �gy sz�lt: Gyapj� van benne. A katon�k parancsnokai �gy sz�ltak: �cs�ink, fiaink sz�lljanak le, �s n�zz�k meg! Az �ccs�k lesz�lltak, elvett�k az erny�s kocsi ajtaj�t: bent egy el�kel� n� �lt. Kih�zt�k a kocsib�l, lesz�ll�tott�k, majd �t is, Koakcsint is nyerg�kbe emelt�k, �s elvitt�k magukkal. Ezut�n a f�ben maradt nyomokat k�vetve, megindultak Tem�dzsin ut�n a Burkan fel�.
(102) Tem�dzsin nyom�ban h�romszor ker�lt�k meg a Burkan-kaldunt, de elfogni nem tudt�k. B�r hol erre, hol arra t�rtek ki, a s�pped�s, mocsaras erd� annyira �thatolhatatlanul s�r� volt, hogy m�g a j�llakott k�gy� sem lett volna k�pes kereszt�lverg�dni rajta. Nyom�ban voltak ugyan, kez�k k�z� kaparintani azonban nem tudt�k. Ez volt a h�rom merkit: az udujit-merkitek k�z�l Toktoa, az uvasz-merkitek k�z�l Dajir-uszun, a kaat-merkitek k�z�l Kaataj-darmala. A h�rom merkit most bossz�t �llni j�tt az�rt, mert valamikor H�el�n any�t Csiled�t�l elrabolt�k. A merkitek ezt mondt�k egym�snak: H�el�n bossz�j�t megbosszultuk, most elvitt�k asszonyaikat. Bossz�nkat megbosszultuk. �gy sz�ltak egym�shoz, azt�n lej�ttek a Burkan-kaldunr�l, �s hazamentek.
(103) Tem�dzsin Belg�tejt, Boorcsut meg Dzselm�t elk�ldte a merkitek ut�n hogy h�rom nap, h�rom �jjel maradjanak a nyomukban, �s der�ts�k fel, vajon a h�rom merkit val�ban hazat�rt-e, vagy csak lesbe �llt. Megv�rta Tem�dzsin, m�g a merkitek j� messzire elt�voztak, ekkor lej�tt Burkan hegy�r�l, s �kl�vel mell�t verdesve �gy sz�lt:
Mivel Ko