|
Középkori magyar földrajzi nevei Viznevek
Marjalaki Kiss Lajos 2010.01.21. 21:39
Középkori magyar földrajzi nevei Viznevek
Marjalaki Kiss Lajos
Történeti Tanulmányok
Árpád foglalása idején Magyarország túlnyomó része, főleg a Duna-Garam vonalától keletre fekvő tájak névadó, de paraszti sorban élő lakossága — Anonymus földrajzi nevei alapján — nem lehetett más, mint magyar, mert hiszen a IX századi bolgár-szláv és cseh uralmat jelző szláv névanyag eltörpül a nagyobb földrajzi tárgyakat jelölő, tehát ősibb ugor-magyar nevek tömegében. Ne felejtsük el, hogy a két oláh fejedelemség, Moldva és Havasalföld lakossága legalább 700 év óta szinte kizárólag oláh nyelvű, ennek dacára folyóneveiknek legfeljebb egyheted része oláh elnevezésű — még mai nap is. Megjegyzendő, hogy ez a hetedrésznyi oláh értelmű víznév is a kisebb folyókból, vagy patakokból tevődik össze.
Anonymus több helyen céloz rá, hogy a parasztok más nyelven beszéltek, mint a hódító magyar törzsek. Amikor pl. Bors „sok parasztságot összegyűjtvén, a Boldva vize mellett várat építe, melyet ’azon nép’ Borsodnak nevez” — ebből következik, hogy Anonymus szerint ez a nép „más” nyelvű volt, mint hódítói: a Borsod szó pedig csakis magyar eredetű lehet.
Anonymus gestájában említett magyar elnevezésű folyónevek közül egyetlen egyről sem bizonyították még be, hogy azelőtt „másképpen” hívták volna őket! De ez nem is valószínű, mert hiszen a X század előtti forrásokból ismert Duna, Tisza, Maros, Szamos, Körös, Temes, Olt, Zala, Rába, Balaton, stb. vizeink is megőrizték régi nevüket, bár partjaikon a történelemből is ismert dák, kelta, illir, római, szarmata, germán, hun, avar, bolgár, szláv, oláh és magyar uralom váltakozott. A letünt időkben a sovinizmus korántsem utazott a régi viznevek kiirtására.
Árpádkori okleveleink még ma sincsenek teljes számmal kiadva. A legtöbb oklevelet azonban már közli a Wenzel féle Árpádkori új okmánytár 12 vaskos kötete. Ezekből, vagy a Kovács Nándor által készített betűrendes Indexből legalább 3-4000 viznevet lehetne kiszedni. A sok névből a könyebb áttekinthetőség végett csak a legrégibben említetteket, tehát csak a tatárjárás előttieket és azokból is csupán a jelentékenyebbeket válogattam ki.
Figyeljük meg nemcsak a tömegével előforduló magyar földrajzi neveket Árpád bevonulása előtti időkben már, hanem szenteljünk figyelmet a nem magyar füllel és magyar írással megörökített, néha felismerhetetlenségig torzított, idegenek által leírt nevekre is. Ennek nagy hasznát láthatjuk majd a római történészek által feljegyzett szittya-magyar nevek megfejtésénél
Anonymus magyar földrajzi nevei
Viznevek
Abád rév portus Obad
Almás folyó fluvius Almas
Balaton fluvius Bolutun
Bodrog folyó fluvius Budrug
Bodrog melléke partes Budrug
Böge (Bega) partes Beguey
Csesztreg folyó fluvius Seztureg
Eger folyó fluvius Egur
Fertő mocsár stagnum Ferteu
Hejő folyó Heuyou
Hernád folyó Honrad
Jószás folyó fluvius Jouxas
Kapus folyó fluvius Copus
Kelepataka Kelepotaca
Kórógy ér fluvius Couroug
Körös folyó Cris
Körtvélytó Curtueltou
Maros folyó fluvius morus
Nyárád vize fluvius Naragy
Omsó-ér fluvius humusouer
Ostoros vize fluvius Ystoros
Rákos patak fluviusRacus
Sajó folyó Souyou, Souiou
Sár viz Saru
Soroksár viz ultra Surucusar
Szamos folyó fluvius Zomus
Tekerő vize fluvius Tekereu
Temes folyó fluvius Temes, Temus
Tormos patak rivulus Turmos
Tur vize fluvius Turu
Vág folyó fluvius Wag
Vajas Duna-ág fluvius Uoyos
Egyéb földrajzi nevek
Bihar vár Byhor
Bodajk hegy Bodoctu
Bolhád hegy Bulhadu
Bolondos vár Blundus
Borsod vár Castrum Borsod
Bars vár Castrum Borsu
Budavár Buduuar
Diód falu Gyoyg
Emőd falu Emeud
Erdély országrész Erdeuleu
Esküllő falu Exculeti
Gömör vár Gumur
Győr (gyürü) vár Geuru
Gyümölcsény erdő silva Gemelsen
Havas erdő silva Houos
Himes udvar (Tokaj) Hymes uduor
Keve vára castrum Keue
Komárom vára Camarum
Meszes kapu in porta mezesina
Nyir erdő a silvis Nyir
Pákozd hegy montem Pacoztu
Sárvár (Ecsedi-láp) Saruuar infra paludes
Sátorhalom (hegy) Saturholmu
Szeghalom falu Zeguholmu
Szekcső falu Zecuseu
Székelyek Siculi
Szepes erdő siléve Zepus
Szerencs hegy Zeremsu
Szerep mocsár Iutum Zerep
Szer locum Scerij
Szihalom montem Zenuholmu
Tarras falu Torhus
Tetőtlen halom Teteuetlen
Torbágy erdő silva Turobag
Tursok (törzsök) erdő silva tursoc
Ungvár Hunguar
Várad (Bars) vár castellum Uarod
Vértes erdő silva Uertus
Zaránd megye Comitatum de Zarand
Zilah város Ziloc
Zobor (Szopor) hegy Zubur
Zombor (Zsomboly) Zumbor
Tatárjárás előtti latin okleveleink magyar viznevei
Viznév Évszám Jelentése
Ag Duna 1201 Dunaág
Aldoucuth 1212 Áldókút
Alma 1183
Aranas 1176 Aranyos
Arpas 1036,1086
Balatin 1036 Balaton
Belsar 1231 Belsár
Berekzow (Lycosholm
mellett) 1231
Berethe 1227
Berkyou 1235 Berettyó
Berkest alias Hydus-potok, fuit in
Berekzo 1231 Berkesd
Bodrog, Bodrug 1093
Budrog, Budrig 1067
Boga Toufeu 1227 B.Tófő
Bozyas foka 1173 Bodzás foka
Boyzastou 1173 Bodzás tó
Chergou 1218 Csergő
Churgó 1219 Csurgó
Chuespotok 1212 Kövespatak
Copos, Copus 1231 Kapos
Cuher 1232 Kűér
Chuthsar eri 1214 Kúntsár ere
Dedpotoka 1200 Dedpatak
Didvag 1217 Dudvág
Donathava 1228 Dunatava
Dunazel 1223 Dunaszél
Éhes 1067
Egur 1057 Eger
Egruspothoka 1231 Egres
Egris 1231 Egres
Egrog 1171 Egregy
Eleu teu 1223 Elő tó
Ereus ag 1231 Erős ág
Eurem 1093 Örvény
Eurmenes 1219 Örvényes
Feyrthou 1224 Fehértó
Fekete sar 1216
Fekete viz 1231 Másképp: Monyorós
Fekete rhe 1211 Fekete rév
Ferteu 1211 Fertő
Ferghes er 1228 Ferges ér
Fihed heri 1214
Fizeg, Fizig 1086 Füzegy
Folutoa 1231 Falutava
Fuk 1228 Fok
Garmas potoka 1210
Gastuna 800 Gesztenye
Gemulsinus 1214 Gyümölcsénes
Gerne vize 1219
Gungus 1217 Gyöngyös
Hagymas 1093
Halogos 1161 Hajagos, Hólyagos
Halap 1231 Haláp
Hango 1211
Harangud 1211 Harangod
Her 1221 Ér
Hydus 1231 Hidas
Holt wag 1223 Holt Vág
Hornad 1231 Hernád
Homuser 1067 Hamus ér
Homuspotok 1231 Hamus patak
Hucseos 1211
Homorou potok 1210
Keurs, Keurus 1171 Kőrös
Kyris 1086
Koaspotok 1231 Kováspatak
Kuken-egur-pothok 1206 Kökény éger
Kuyar 1135 Kőárok
Lapus 1231 Lápos
Lapus feu 1224 Láposfő
Lenozou 1239 Lenaszó
Ludos er 1239 Ludas
Medes Pothok 1219 Meggyes
Myler, Miller tou 1237 Mélyér tó
Mocher 1231
Mogoroud 1237 Mogyoród
Monorous 1231 Mogyorós
Moris 1219 Maros
Morzol 1234 Marcal
Nados 1213 Nádas
Noger 1239 Nagyér
Alma 1231 Alma
Peles 1231 (Hodos-ba)
Piscaros to 1232 Piskáros tó
Pwk er 1228 Pok ér
Queureus 1211 Kőrös
Quamlou uolgu 1086 Komló völgy
Racpotok 1216 Rák patak
Saar 1067 Sár
Saard, Saartou 1217 Sártó
Saharret 1228 Sárrét
Sajo, Syov 1230 Sajó
Soyov 1237 Sajó
Sartue 1067 Sártő
Sarus 1231 Sáros
Seeg 1239 Szeg, v. Szék
Seilvas feu 1231 Szilvásfő
Sebes 1137
Secues 1211
Soust 1219 Sósd
Tenerhere 1236
Wagkuz 1237 Vágköz
Weguhomoc 1194 Vágóhomok
Wios 1173 Vajas
Wirthis 1146 Vértes
Wyzes fener 1239 Fenyér
Woyos, Voios 1194 Vajas
Urkuta 1033
Icurtou 1214 Ökörtó
Zabadhegh 1093 Szabadhegy
Zakadath 1231 Szakadát
Zyndpathaka 1176 Szentpatak
Zomus 1231 Szamos
***
Megjegyzendő, hogy ha a magyar nyelvű köznép csak Árpáddal jött volna hazánkba, akkor nem volnának magyar dűlőnevek legkorábbi okleveleinkben. Már pedig vannak szép számmal. Szent István oklevelei közül az 1000. évi görög nyelvű veszprémvölgyi, az 1001. évi pannonhalmi, 1002. évi veszprémi (Hurhida stb. adományozás), 1009. évi pécsi és 1015. évi pécsváradi latin nyelvű oklevelekben szép számú magyar helynév van. Persze nagy kár, hogy éppen legrégibb okleveleink nem eredetiben, hanem egy részük 100, másrészük 3-400 évvel későbbi másolataikban maradtak fenn. De az 1055-i tihanyi alapítólevél eredeti és abban is akad több magyar dűlőnév. Így: Segisti, azaz Segesdi tó, Fuk=Fok, Kues-kut=Köveskut, Zilu-kut=Szilkut, Mortis=Martos, Sumig=Somogy, stb.
1071/1217-ből Fizegi=Füzegy, Meler=Mélyér, Aranas=Aranyos, Cris, Kyris=Kőrös, 1090-ből Budrig=Bodrog, Eurim=Örvény vizneveket olvastunk. (71-72 old)
Hasonló eredményre jut a magyarság kárpátmedencei jelenlétével kapcsolatban Erdély őslakosságának vizsgálata során is.
Kik voltak Erdély őslakói?
Ennek az ügynek koronatanúi a folyónevek. Már pedig a Tiszától keletre eső tájak viznevei ugy Anonymusnál, mint Ortvay Árpádkori kétkötetes viznévgyüjteményében, ugyszintén a történelem folyamán kialakult és ma is használatban levő, a magyar, erdélyi száz és oláh nyelvben közösen meghonosodott viznevek vitathatatlanul magyar eredetre, magyar őslakosságra vallanak.
Anonymus viznevei: Tisza, Szamos, Almás, Kapus, Sár, Omsó ér, Körös, Jószás, Tekerő ér, Tur, Kórógy, Maros, Csesztreg, Böge, Temes, Föveny rév. E 16 névből 9 félreérthetetlenül magyar értelmű. De az -s képzős szavak egyike sem lehet más. A 16 név közül egyébként mai napig egyről sem tudták bebizonyítani, hogy más, idegen nyelven volna valami jelentésük.
Ortvay XI-XIII századi viznévgyűjteményből elsősorban a jellegzetesen magyar -s melléknévképzős végződésű, aztán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítottam őket.
Alsó-Fehér megyében: Maros, Nádas-patak, Poklos, Sárd, Tó, Udvarág, Bocsárd.
Arad megyében: Száraz ár. Ugyanitt egyetlenegy ujabban előkerült oklevélben, 1203-ban: Kőrös, Sáros, Hölgyes (t.i. Menyétes), Hodos, Ér, Fok, Kengyel viz.
Beszterce Naszód megyében: Gyepes, Kőrös, Medgyes, Somos, Hévjó, Berekjó, ma Berettyó, Tekerő, Szakál ér, Szil ér, Omsó ér.
Brassó megyében: Tömös, Barca, Olt.
Fogaras megyében: Árpás, Eger.
Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredű gyógy.
Kis- és Nagy-Küküllő megyében: Hévíz, Küküllő
Kolozs megyében: Almás, Aranyos-foka, Darvas-tó, Nyulas, Nádas, Sebes, Szamos, Aszujó séd, Borzasztó mocsár.
Krassó-Szörény megyében: Temes
Maros-Torda megyében: Szakál.
Szatmár megyében: Hidas, Erőság, Füzes, Hodos, Kékes, Kovás, Lápos, Berkesd, Berekszó, ma Burszó, az 1236-ban említett Fentős erdő mellett, Bika patak, Fertő, Fekete viz, másképp Monyorós, Sár, Somos. Egy újabban előkerült oklevélben 1181-ből a Szamos mellett: Sebes-patak, Tur, Ered, Sár és Kerektó
Szilágy megyében: Almás, Egres, Egregy, Szilágy
Szolnok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes, Lápos, Szamos, Sajó, Mélyséd
Temes megyében: Temes, Harangod, Bega
Torda-Aranyos megyében: Aranyos, Örményes
Ugocsa megyében: Homus patak.
Erdélyben nemcsak a fent elsorolt viznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pótoljam meg: ott folydogál a Vargyas, Homoród, Nyárád, a másik Almás, Szartos, Pogánis, Karas, Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres, Ludas, másik Kapus, Görgény, Bodza is.
A Trianon óta elszakított országrészen még legalább vagy ezer magyar viznevet lehetne elsorolni.
A szászok által használt folyónevek tulnyomó többsége szintén magyar elnevezés. Német neve csakis a Nagyszeben és Brassó melletti kisebb patakoknak van. Eszerint:
magyar nevű 20
német nevű 4
oláh nevű 1
szláv nevű 2
ismeretlen nevű 4
A nagyobb folyónevek közül egynek sincs oláh neve, hanem ők is ugyanazokat az elnevezéseket használják, mint a magyarok és szászok.
A lakosság elsőbbségének tanui, a folyónevek tehát a magyar ősibbség bizonyosságát vallják.
***
Marjalaki Kiss Lajos fenti műve a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelent meg Miskolcon, 1987-ben. A mű előszavát Dobrossy István írta. Marjalaki Kiss Lajos 1887. december 18-án született Kisújszálláson, a kilenc gyermekes családban ő volt az egyedüli, aki tovább tudott tanulni. Debreceni ref. kollégiumban végezte tanulmányait, ahol 1906-ban tanítói oklevelett szerzett. 1906-7-ben Szinpetriben (Borsod megye), majd szülőfalujában volt elemi iskolai tanító. Középiskolai tanárképzője elvégeztével magyar, történelem és földrajz szakos tanárként működött tovább; 1913-1918-ig Abrudbányán, Erdélyben. Ugyanekkor a Kolozsvári múzeum régészeti munkájában is részt vett. Mint tudós, történész, a régészet, nyelvészet, néprajztudomány kutatója maradt egy életen át. Szakkönyvei, tanulmányai a miskolci Herman Ottó Múzeum gondozásában kerülnek kiadásra. Igen sok a még ki nem adott kéziratos gyűjteménye; családtörténettel kapcsolatos munkája, kutatófüzetei, gyűjtőcédulási, levelezései még kiadásra várnak. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak. Rendszeresen levelezett Móra Ferenc, Leszih Andor, Kiss Lajos múzeumigazgatókkal, s kora szinte valamennyi szellemi nagyságával. Ezek között volt Móricz Zsigmond, Melich János, Hóman Bálint, Bethlen, Illyés Gyula, Germanus Gyula, Győrffy István, Viski, Bendefi László.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
