|
Magyar Törzsnevek és Népnevek Mezopotámiai Magyarázata
Hámori Frédi 2010.01.14. 23:51
Magyar Törzsnevek és Népnevek Mezopotámiai Magyarázata
Hámori Frédi
1997
Számtalanszor olvastam magyarországi lapokban és könyvekben, hogy a magyar nép és nyelv finnugor származású, és nincs más nyelvi rokona csak ez. Néha azt is megemlítik, hogy a történelmi Magyar és Nyék törzsnevek értelmét is csak ezekből a rokon nyelvekből lehet megfejteni, de a többi név az törökös eredetü. A magyar finnugor összehasonlító szótáromat, már többször fellapoztam, hogy felvilágosítsanak ezek a magabiztos nyelvészek a nevek értelmezéséről. A szótár lényegében csak a régen szomszéd kis "Ob- Ugori" nyelvi ágban talál valami közös értelmet a két törzsnévvel a többi finnugor nyelvek között. Így nagyon gyanús, hogy ők is csak átvették a déli szomszédtól, a magyaroktól, akikkel csupán nyelvi, de nem faji rokonság észlelhető. Az ugor népek mongoloid fajúak míg a honfoglalók között nem volt ilyen fajú csoport.
Annak ellenére, hogy nagyon sok alapvető történelmi magyarázat hiányzik vagy éppen nem egyezik a történeti-régészeti és a Finn-Ugor elméletek között, előszeretettel dorgálják azokat az embereket akik mernek más utakon, más irányba is kutatni, hogy megtalálják a hiányzos részleteket. Az utolsó cikk amit olvastam, a szumir nyelv kutatóit akarta lejáratni mindjárt a cikk kezdetén, mintha az lenne a legfontosabb mondanivalója az írónak és nem a honfoglalás, amiröl a cikk irodott. Gondoltam hogy, ahol sok a füst ott tűz is van. Ezért megpróbáltam a nép és törzsneveinket evvel a nyelvel megmagyarázni avval a kitétellel, hogy az értelmezés csak akkor fogadható el ha magyarul is érthető. Tehát az idegen értelmezés az már lehet véletlenség és nem lényeges.
Az Interneten található szumir szótárt használtam, amit John Halloran szerkesztett és ez összefoglal hat nagy nyugat európai kutató munkájának anyagát. Evvel a szó anyag segítségével sikerült megmagyarázni az Onogur, Magyar, Nyék, Kari, Kaszi, Kürt-(Gyarmat) nemzetségneveket és a Hungár, Székely, Örség, Csángó, Kabar neveket is anélkül, hogy mindegyiket külön külön más és más nyelvből vagy idegen értelmezéssel magyarázzam! Evvel nem akartam kizárni a többi Urali vagy Altáji hasonloságokat sem.
Ezután a munka után pedig kissé gyanús lett, hogy miért nem képes a Habsburgok és a szláv - kommunizmus alatt ránk erőltetett "egyetlen rokon" nyelvcsoport egy ilyen egyszerű próbára? Ezt nem azért írom, hogy én kétkedek a finnugor nyelvrokonságban, mert nem kétkedek annak a távoli idöbeli rokonságában. De ugyanakkor nehéz elképzelni egy egyenes és egyetlen tőből kialakuló és szétágazódó finnugor nyelvcsaládot amelynek annyira más és más a nyelve, kultúrája, zenéje, hagyománya, emberfajtája és életformája mint ennek a csoport és a magyarságnak. Nekem is van több ősőm és természetesnek tartom, hogy nemzetünknek is volt több mint egyetlen tőből származó őse. Nekik is jár ugyanaz a tisztelet mind az "egyetlen" kiválasztott csoportnak, mivel ők is sokat adtak, és miattuk lett a magyarság mégis olyan más a többi "rokon" néptől. Ez pedig nem közvetlen a honfoglalás elött történt, mint ahogyan szeretik bemutatni, hanem több ezer év különélés és más kapcsolatok miat. Egyes kutatók azt állítják, hogy a magyar és Ugor nyelvek már különálló nyelv lett a finnugor csoporttól legalább 4,000 évvel ezelőtt. Ezt glotochronologikus nyelvi számítások alapján a magyar nyelv sok különlegességei miat számitották igy, ami sok idöt adot az Altáji és Déli kapcsolatoknak is.
Kezdjünk avval a példával ami legjobban érdekel minket magyarokat. Mit jelenthet a magyar népnév
A Magyar Név
A szó régi írás formái ezek Arabul M-G-Y-RIYA, Mogurdi (1086), [Dentu]-Moger, Mogerii, Megyer, Magur, Meger, Magyary, stb.. A Finnugor összehasonlító nyelvészet szerint az ősi Ugor { n's' } hangból származik a különlegesen magyar "gy" hang és ezért a keleti Manysi nyelvrokonunk is ugyanezt az ősnevet használja mint mi, csak mi ezt tovább fejlesztettük az ősi alapból. A Manysi nyelvben a szó azt jelenti hogy ember/fátria. Hasonlóan a keleti Altáji Mandzsú nyelv és nép is ehhez hasonló nevet használt, de nem rokona.(?) Az osztják ugor nyelvben a szó inkább "mos" változatban van meg és férfit, fatriát/fejedelemséget jelent. Teljes összetett formájában nem létezik ez a név az Ob-Ugoroknál, csak a magyarból származó népeknél, mint a baskirok orosz nyelvü neve a "Moz-er-ján", akiknél megmaradt több magyar törzsnév is. Tehát ez a Magna Hungariai kapcsolbol származik akik Juliánus barát idejében (13szd) még tiszta magyart beszéltek. A mongolok majdnem kipusztították őket és ezután erős török nyelvhatás és keveredés alá kerültek.
Ha őstörténelmi feljegyzésekben kutatunk a Magyar népnév után, akkor sokkal bővebb anyagra teszünk szert. Nemcsak Juliánus járt keleten, hanem 1232-ben egy Ottó nevű barát három társával együt volt a kaukázusi magyaroknál. Ezek pedig keleti keresztények voltak és nem pogányok. 1329-ben II János pápa levelet küldött a keleti magyarok királyának, Jeretyánnak akit a magyarországi keresztény királyok rokonának hívott. Sajnos a mai nyelvészet már sok mindent félremagyarázott és persze ezt is tagadja, mivel a szittyákat ma már csak árjáknak minősítik, azért mer találtak olyan népet akik azok voltak vagy azok lettek egy erös perzsa birodalmi hatás miat. Ők a szittyákat csak árjáknak fogadják el ma annak ellenére, hogy az ősmagyar, török és hun ugyananazt a szittya életmódot élte és a korai történészek ugy is hivták öket. Az akkori pápa pedig valami alapon mégis "királyi szittyáknak" tartotta a magyarokat, úgy mint krónikáink. Vajon miért?
Először is azért, mert a magyar népnév főleg a szittyák között volt leg tovább megtartva és legjobban elterjedve. Erről azonban nem szabad ma a finnugoristáknak írni, mert ez privát árja elsőségi nyelvterület lett és mindenben meg kell alázni a nem árja magyarságot. Nem számit az, hogy a honfoglaló magyarság művészete főleg keleti szittya alapokra hasonlít és nem török, nem finn-ugor, nem görög vagy orosz stílusú, hanem főleg kaukázusi, pártus szittya, szaszanida-iráni és az ősi szogdiai szittya fémművészetre és kaukázusi és Ó-perzsa ruha stílusra hasonlit. Tehát szittya és mezopotámiai. Árpád fővezér (Gyula) és családja pedig pártus szittya rangjelző címnevet viseltek. A Gyula is a kushán szittyák fővezéri címrangját viselte és nem az avar-hun és török "khagán" nevét vagy az ugorok "Nayer" fejedelmi címét. Ugyanakkor a magyar törzsnév is a "Szaka Uraka" (Szittya Urak = királyi szittyák) törzsszövetségében van feljegyezve. De ez csak egy része az egész névelterjedésnek, mivel a görög történelemben is többször írtak egyes királyi szittya származású "Modar-es" hercegről, aki a görögök között élt. A turáni alföldön élő nagy szittya törzsszövetség, a masa-géták mellet is magar nevű nép élt. Nem véletlen, hogy ez a MASA-géta népnév is az ősi (ugor?) MAS, MOS uralkodó nevet használta, ami inét bekerült az északi ugor nyelvekbe is. Ez elött is megvolt ez a MOS név változata az ősi szumir nyelvben és a ma is létező indiai dravida nyelvben. ( szumir MIS = herceg, uralkodó, dravida MAK, MAS=férfi, úr.) Ugyanakkor nyelvészeti tény, hogy a magyar népnév határozottan nem lehetett török /altáji származású. Tehát ez a gyakran hangoztatott török - finnugor "nyelv háború" csak idővesztés és félrevezetés! De ahogy látjuk ez a név szintén nem finnugor származású, hanem a déli nyelvekből való, úgy mint a többi népneveink, törzsneveink, uralkodó címneveink. Még a legegyszerűbb főneveinkig is mint "én, te, ö, mi, -unk" és ezek ragozott formái megvannak a szumirba, dravidában, vagy ös Hurriban és hasonlítanak a finnugor és altáji nyelvekre. De ahogyan a többi nyelvrokonainknál is tisztán látható, a nyelvrokonság nem bizonyit vérrokonságot! Ehez én nem is ragaszkodok. Söt nem tartom fontosnak ugy magyarázni a magyar etnogenezist hogy délröl jöttünk a Kaukázusba és onnét Panoniába. Lehetséges hogy már ott voltunk
sokkal korában a honfoglalás elöt, de voltak keleti ágazatai is a magyarságnak.
A Kaukázusi hegységben több ezer éven keresztül feljegyezték a "Mesh-es", "Mazar", "Mizor", "Makur" és "Magar" népneveket, gyakran a szabir népnév mellet. A Modern Arab Encyclopedia a Szijevortik címszó alatt, mely a Szavirok öse, a magyarok őshazájának hívja ezt a területet, ahol egyszer éltek és ahonnét származtak. Nem véletlen hogy a szomszéd örmény nyelvben van egy jó pár átvett magyar vagy Finn-Ugor szó. Nem véletlen, hogy még a középkorban is létezett egy örmény "Madjar" Agadzor tartomány. Akkor nagyon sok magyarországi helységnév volt található a kaukázusban és annak az északi lejtőjén. Erröl délre a Káspi tó déli részén az őskorban létezett Szubartu álam, amely a magyarok egyik ősi népneve. Ebből származik a görög krónikákban feljegyzett "Szuvartu Aszfalu". Ezt a nevet adta Árpád egyik unokája a magyarok nevének amikor meglátogatta a Görög császárt Konstantin Porpurogenitost. Tehát a szittyák eredeti őshazájában a Kaukázusban és a Turáni alföldön, voltak Magyar (Makar, Macar, Mazar, Magur) nevű nemzetségnevek és helységnevek Krisztus születése előtt, egészen a honfoglalás utánig. Innét északra kezdtek húzodni, főleg a keletről jött Hunok nyomása miatt és utána a délről terjeszkedő muzulmán hódítások elöl. Már ezen a területen a Kaukázusban, volt egy másik társnemzetünk az Onogurok, akik adhatták a nemzetünk másik nevét a Ungár-t, amiből a franciák csináltak Hongre-t és ebböl az angolok Hungáriant.
A (H)Ungar nevet is a török nyelvből szokják magyarázni, úgy mind a szabirt, de egyik sem valóban csak török, mert mind a két kifejezés már megvolt a Kaukázusban és megvolt a szumirban is, a török terjeszkedés előtt. A Szumirba az UNG kifejezés az egyszerű "népet" jelentette. Egyik változata megvan az -UNK névszó ragunkban ma is (ír-UNK, megy-ÜNK stb). Tehát elképzelhetetlen, hogy ezt késöbb vettük volna át török nyelvböl.
A keletről jövő hunokkal és a szomszéd Iráni Jász-Alán néppel egy Hun-Avar-Magyar keresztény királyi dinasztiát alapítottak. Erről a nép keveredésről beszél mitikus formában a Csodaszarvas monda, amikor a Hunor, Magor és az aláni nők hazasságáról beszél. Ez a csodaszarvas monda nem hasonlit a finn "Hiisi" isten gonosztevő szarvasához, de nagyon sok hasonlósága van a hun és szittya mondák és művészet által illusztrált égi csodaszarvasával, mely agancsai közt hordja a napot, vagy a napot jelképező lángokat. Ennek a jelenete van megörökitve egy Hun köoszlopon Mongoliában és egy Dunghuani (Kina) barlangfestményen, amit a Hunok kérésére festették. Ebben a festményben még az ikker testvérek is benne vanak ugy mint a Hetita (ös Anatoliai) köoszlopon.
Már ott a Kaukázusban őseink felvették a keleti kereszténységet, amiről több adatunk van. Már régen tudják a kutatóink hogy a honfoglalók nem lehettek pogányok vagy primitiv sámán hivök, de még ma is ezt a magyar ellenes propagandát hirdetik a nemzetünknek és a külfödnek. Már itt a Kaukázusban használják a cimerben a hármas halmot az egyágú kereszttel. A magyar koronát is itt, ezen a vidéken készítették egy hun-magyar keresztény dinasztiának, ahogy azt Csomor Lajos könyvében "Őfelsége a Magyar Szent Korona", 1966, bebizonyította az ott talált egyforma zománcképekkel és aranyművészettel, amit lehetetlen letagadni. Amit a korona hátso görög részének tanítottak, az csupán a 16-odik század után ráfoltozott idegen származásu három hátsó kép. Három földi uralkodoval kicserélték szüz Mária és két arkangyal képét. Evvel egy szentségtörést okoztak a koronán, megváltoztaták jelképét avval a céllal, hogy a Magyar Szent Korona mágikus erejét, a Boldogasszonnyal kötött szerzödést és igy az országot Bizánc uralma alatt hübéressé tegyék. A Görög és Latin betűk csupán egy terjedő keresztény világ miatt használt írásmód, de semmi köze a korona valódi eredeti származásához. A pápa vissza adta az elvet Avar-Hun-Magyar dinasztia koronáját, amit a Frank, Nagy Károly ellopott több szekér kinccsel együtt az Avar Hunoktól!
Ha átnézzük a Magyar Krónikákat akkor nemcsak ezekröl a keleti kapcsolatokról olvashatunk, hanem a honfoglalás élötti uralkodóinkról is. Ezek kezdetben mitologikus, utána szittya-méd, és a végefelé főleg avar hunok és magyarok voltak. Nevük nagyrészét meglehet találni a keleti történelmi irodalomban. Nem kitalált hamisítások ezek, hanem a legtöbbjük történelmileg feljegyzett uralkodók voltak.
A következő részben az alapnevek össze hasonlitására a szumir nyelvet használtam. Ezek a kis szócsoportok, amelyeknek több mint csak egy értelme van, külön "logogramok" szerint vannak felsorolva. Ezek csoportjai eredetileg egy jelképpel voltak írva a szumirban. annak ellenére, hogy több mind egyértelműek.
Ng/Nk orhang Szumirban g', Urali nyelvekben Nk Magyarban N>n,ny,nk,g lett.
A déli nyelveket mint a Szumért és az élö Dravidát föleg azért mutatom hogy nem csak
északon, de keleten és délen is vannak hasonló nyelvek melyekben ugyan azok a FinnUgorak nevezet szavak megvoltak, vagy megvannak. Tehát nem vagyunk rászorulva az egyoldalú értelmezésnek amit a magyar(?) FinnUgor iskola eröszakol. Ök nemcsak a magyarság ellen tettek rosz hirterjesztést, hanem a FinnUgor népek ellen is. Nem véletlen hogy, a Finnek is kezdik ellenezni a hamisitot Finn-Ugorizmust. Mivel ugy mint a magyarok nem látnak rokonságot a keleti "nyelvrokonokkal". Nyelv rokonság van, de nem olyan amit kitaláltak nekünk vagy nekik. A magyarságot nem lehet és nem szabad az Ob Ugoroktol levezetni, se nyelvileg se fajilag. Evvel nem tagadjuk ki öket a nyelvrokon-ságbol vagy legaláb is az ösi szomszédságbol. A barátság és törödés maradhat az öszinte összehasonlitás után is.
A Hungár népnév déli magyarázata:
A Hun szó tiszta véletlenségböl egyezik a mai Hungar népnévhez, habár még
ennél a szónál is van Ural-Altáji egyezés!
kunsa =emberek, nép/Finn,
kun =ember, nép. /Török
kun = hun az ugyan az.
Az Unga kisé más eredetü.
ůnga,ung,ůku,un = emberek,népek [ng=torokhang] /Szumér
veng-er, ugor stb = Magyar /Orosz
ung-ár =Magyar /Németül
ug-ar-it=ös Hurrita város mely késöbb el szemitásodot/E Mezopotámia
hung-ár =magyar ..
ne-m, né-p, -unk, ug-or, ung-ár >> hung-ár =magyar
na-f =nép, rokonság /Turfáni Pártus Szittya
naf-an =társaság /Turfáni Pártus szittya
ne-b= nép [p>b]/O-Egyitomi
neph-ilim =isteni nép?/Biblia
eme-gir = fő Szumir nyelvjárás /Szumér
magáru = megegyezni, megérteni /Akkád
mági =nem árja Méd papi nemzetség /Média
magyar-áz /Magyar
mozer-ján =Baskirok /Orosz
mos= fátria, fejedelem/Ostján -Ugor
mieh-en=ember [ -n'c' > s / h ]/Finn
man'c'i = man'si / Vogul nép
mas, mac=férfi,férj /Dravida (Dél India)
mogara=tömeg, sokaság /Dravida
miš,mčš,mes = fiatal ember, hős, herceg /Szumér
mad-ir= hős /Tuva
A szumir nagykirályok nevei általában a MES szoval kezdödtek.
A Kaukázusban több régi irásban a mazar, macur, makar alakok tükrözik a régi kiejtést, amit a többi ragozo nyelvek is használtak.
mah h< >g=nagy lenni, magas, hősies, dicsőséges,nagy-fontos /Szumér
Mak-aroi= Saka-Uraka király címe és nemzetsége /Szittya
Modar= a királyi szittyák /Szitya (Görög feljegyzés)
Mihir=a nap isten /Kusán Szittya
Makar =nap isten egyik neve /O-Görög
Vagur = Nimród egyik fia [ m>v ] [ Hunor és Magor monda ]/Asszyr
mag-as gh /Magyar
Magyar=a királyi nemzetnév ami késöbb adta az egész népnevet.
A Nyék Törzs
Ebben a Szumir szóban már meg van az erdő >> árnyék alap értelme, amiből származik a Nyék név, mint egy védett, erdős óvhely. Úgy mint a finnugor [ n's'] hang, a szumirban is volt egy [ng] féle orhang, amit ma sokszor g~ jellel jelzik. Ez a hang leggtöbbször átfejlődik ny, gy, vagy n, g, k hangra a magyarban. Tehát az NY hangváltozás egy gyakran észrevehető törvényes hangváltozás, aminek példái vannak még a mai magyar nyelvben is. Ezek a Nyékiek lehettek a hatérvédö, vagy külsö erdös területiek.
g'iš = fa, erdő, /Szumér
g'eš= jogar, szerszám, eke /Szumér
gesz-t = ó magyar erdős, fás/Magyar
gaz = fás >> gazos, ágas ng>g
agac' =erdö, fa /Török
g'>ny példák
nyé-l, nyíl =régi rangjelzőkng>ny /Magyar
*nidhe = nyél [ ng>n, d/t>s ]/Urali ösnyelv (KrE. 8000)
ng'issu, ngizzu, (ńiš+su) = árnyék /Sumér
ár-nyék [ng>ny ]/Magyar
n'eke- = bekeritet hely? /Ugor
Nyék = Magyar törzsnév /Magyar
Naick-erde= Aral Tó melletti "erdö" lakos honfoglalás elötti
ős nemzetség/Szittya vagy Ugor. [Tolsztov szerint Alán nép?]
ngagia = kolostor(óv hely) /Szumér
nyug = pihenő (hely?) ng>ny
nyug-odt ng>ny
nyék=biztos védet tisztás az erdöben.. ng>ny
A KASZI vagy KESZI Törzsnév
A Keszi név történelmi feljegyzésekben:
Keseih (1086), Kezu (1113), Kesceu (1156), Kesceh (1171),
Kesuk (1186) Keszeg, Keszeu a késöi változatai.
kaš4, kas4: szaladni gyorsan, gyorsan utazni, gyorsaság, gyorsan /Szumér
kasi = versenyezni, gyors /Ugor
kocsi, gáz-olni, stb. [ š>cs ] /Magyar
kés-ni [ellentétes szó ] /Magyar
kao-chi=Nagykerekü szekér /Ujgur vagy Kinai
Kaszi =Magyar törzsnév.
Kosa = az Uygur/Yugor-al szövetséges törzs. /Ujgur
Kush-án szittya, egykor óriási szittya birodalmat alapítottak Indiába ezek a Közép Ázsiából származó népek. Uralkodóik neve a Gola (Gyula). 7 törzsük volt.
kusán = a fehér hunok /örmény történelem
guzza = tronus, uri- szék /Szumér
gaszan = urnö, gazda /Szumér
gaz-da = tulajdonos, birtokos /Magyar
_asz-ony =királynö /Honfoglalás kori Magyar
gendz'= gazdagság /O-Török
kat-un = urnö /O-Török és Avar Hun
Géza= királynév /Magyar királynév
A gúz (török úz?) lehetet az egyik központi, öszekötö nemzetség.Vagy pedig az egyik
ősi alaptörzs, amiből a többi származott. Az ős elámi nép is AS -nak tartotta magát és az
alánok is AS-nak hivták magukat. Az ős elámi nyelv ragozó nyelv és egyes tudósok szerint rokona az ös finnugor nyelveknek. (A.J. Boot , The Trilingual Inscriptions, New York. 62) Az ó-perzsa birodalom egyik legfontossab irodalmi nyelve volt az elámi nyelv. Sajnos mindig csak a Perzsákrol szeretnek irni az europaiak és elfelejtik az Elámi alapitókat mivel nem árja nyelv volt.
A Kari Törzs
A Kari nemzetségnevet gyakran a törökből magyarázzák annak ellenére, hogy a magyarban megvan az alapértelme és hasonlóan megvolt a szumirban is. Evvel nem azt mondom, hogy a török értelmezés lényegtelen hanem csak egy másik nyelvrokon ágazat. (mivel náluk is gyakran elöfordul), de nincs értelme átvételnek tekinteni, mint szokásos, hanem közös urál-altáji szónak kellene elfogadni.
kur4: nagy /Szumér
kur4,gir8: nagynak érezni, nagynak lenni g<>k /Sumér
kara= nagyság, böség, kari=sok, nagy, tull nagy /Dravida
me-kora=milyen nagy, kövér, Kari = magyar törzsnév /Magyar
Khurri=észak mezopotámiai ragozo nyelvü ösnép/Hurri-Khurri
Khwar-ez-mia =Az Aral tó melletti ősi birodalom amit a Hurrik alapították.
Ellentétben a kurta pedig kicsit, rövidet jelentett
kur-ta =rövid /Magyar
qirt = rövid / O-Török
kuru=rövid, kicsi /Dravida
Kürt-Gyarmat=Magyar törzsnév mely két kisebb törzsből egyesült.
Kurd = Mezopotamiai hegységeiböl származo ösnép mely idövel
Iráni hatás miat elvesztette ösnyelvét.
Kartveli = Gruzia és rokon ragozo nyelvek.
Nagyon furcsa hogy a Kürt (Kurta) Gyarmatot, vagyis a kis Gyarmat törzset megint
a törökből magyarázzák nem pedig a magyarból. A török "Jurmati" névvel magyarázzák ami azt jelenti, hogy "fáradhatatlan". Miért nem jó a magyarul érthetö gyarmat? Ami a gyűrű + vidék/föld szavak finnugor és szumir értelmezéséből szépen meglehet magyarázni. A gyarmatok a keleti népeknél mindig a külső határ helységet foglalták el és védték a belső településen az uralkodó nemzetségeket. Így a (gyar=gyürü) és mat/mada pedig határ vidék, külső terület. Finn metsä = messze, nedves föld, mocsár,. stb. ami nagyon hasonlít a Magyar messze, mező, mocsár szavakra és a mög=hátsó. Mivel a magyarban van egy M>V változás a vid-ék, vad-ón kapcsolatban van az ösmezopotámiai mada szóval.
A megye, mezsgye szó szláv értelmezésével nem értek egyet mivel ennek a magyarázata a Latin meda=közép és ez pont ellenkezö értelmezésü a FinnUgor és Mezopotámiai szó értelmének. Hasonlóan a szumirban ma=föld, mada =ország, imi =nedves, uma=mocsár, ma3 =menni, mar,ngar=merül. Ez nagyon hasonlit a FinnUgor nyelvhez. A szumir mada szavat majdnem minden régi mezopotámiai nyelv átvette, még Egyiptomban is használták "mat" formában. Hogy meggyőződjünk arról, hogy a "mat" eredetileg vizenyős, vizes földrész és pedig külső távoli határörvidék volt, azt a magyar mat-roz és vizzel, mocsár szóval lehet bizonyítani.
KAR szó nem csak a nagyságot, hanem a nép kormányzási körét is jelképezte ugy a magyarban, mint a török nyelvekben. Azt a kört, amely az uralkodó tanácsát, kormányzó körét képezte. Tehát a kör szóval is kell foglalkozni és annak a kormányi jelképével.
A kör, kór stb értelmek it egybefüzödnek mivel a tanácsot nem a fiatalok hanem az öregek tarthatták.
gúr =gömb, kör, gyürü, hurok; /Sumér
gúr =le hajlani,hajolni, meghodolni, engedelmeskedni/Szumér
gúr = meg halni./Szumér
gur-úl,kör,kor-ong,ker-ék, ker-ek, gör-gö stb/Magyar
gyürü , kör-ül, hur-ok, gör-be, haj-ol /Magyar
kor = betegség, idö /Magyar
xor = folyó fordulata, görbülete /Ugor Vogul
kiero, kayra =görbe /Finn
hara =görbe [k>h] /Szamoyéd
_ör=forogni /O-Turk, Uygur
kur = derék, öv, yüzü=gyürü r>z, /Török
qay =hajolni
qary =öreg, koros /Torok
kari =idö mulás, elkopás, meghal, elöreged /Dravida
ma-garru=kerék, /Akkád
_ur-ul= gurul, _uri = hurok, hur, kötél [ *k- > ř ]/Dravida
A gur szó a szumirban gyarapodást, sokaságot, kövérséget is jelent ugy mint a magyarban és a Török nyelvekben.
A Tarján Törzs
Tarján nemzetségünk főleg a Szittya népek között volt elterjedve. A Pártus Szittyáknál a herceg cime volt a Tarxan. A törököknél ez egy uralkodo nemes réteget jelentett. A névnek nincs egyszerüen észlelhető magyar nyelvi értéke már és így feltehető, hogy egy csatlakozó nem Magyar szittya nép lehetett eredetileg. Padányi a bányászattal és fémfeldolgozással hozta kapcsolatba ezt a nevet. A törökös tarxan =kovács, mig az iráni-szittya kovarc>>[szlovák, magyar]=kovács. Lehet hogy a kő szó is evvel van kapcsolatban, mivel a legkorábbi korokban az éles obszidián kőszilánkokból csinálta a "kova+ács" a szerszámokat és fegyvereket. Kinai feljegyzések szerint a "kaw" szó a hunoknál is valamilyen üveges vagy kristály követ jelentett, amit a kinaiak gyémántra forditották.
targitar= egyik őse a szittyának a hiedelmük szerint. /Szittya eredet monda-Herodotus
tarxan = herceg, arsak =úraság /Partus
tarxan = nemes urak /Torok
tarján, torgyán = egyik magyar törzs
tur-ni, tör-ni, fel-tár stb./Magyar
tarkinius ? /Etruszk (keleti származásu észak Olaszországi ösnép
Lehetséges hogy, evvel rokonságban van a Turk népnév is.
A Jenő törzsnév
A későbbi keleti Juan Juan, vagy Zsuan Zsuan a hunoknál a királyi név Jenu-je volt és a székelyeknél és a honfoglaló magyaroknak is volt egy Jenő törzse. Ez egy csatlakozó keleti nép lehetett. Tolsztov "Az Ősi Chorezm" , könyvében megemlíti hogy a korai kínai Han dinasztiából való jelentések Khwarezmia Birodalmáról azt írják hogy: "K'ang Kü [Khwarezmia] fennhatósága alá 5 kis uralkodó is tartozik. Ezek a Su-hie [Szaka Uraka? vagy Szittya király törzs], Fu-mo, Jüni [Jenő], Jül-kien. Khwarezmia déli határán voltak a Jüe-Chi szittyák, és a keleti határon a hunok. Máshelyen megemlíti, hogy körűlbelűl Kr.e. 100-ban a Jen-ek törzsek az Aral tó északi erdős részétől egészen az Azovi tengerig élt, Khwarezmiai fenhatósága alatt. Tolsztov ezt a népet alán népnek képzeli, de nem bizonyítja. Arról is írt, hogy már a Kr.e. 9-ik században a badzsir-magyarok keleti ágának a déli határa elérte az Aral tó északi részét. Ezt abból az elméletből nevezi a déli határnak, mivel az Ural hegységet képzelték a magyar őshazának és nem a kaukázust, vagy a Kárpát medencét. Tolsztov az irja hogy, az ó-görög írók szerint az Aral tó volt a magyarok Meotisz tava és nem az Azovi tenger. Az Aral Tó melleti ősi Khwarezmiai Birodalom címeren már látható a hármas halom, egy egyenes vonallal a középső halmon [rovás S], és cikázó villám jelzi az istent? Sajnos semmilyen megbízható nyelvi magyarázat nem származik ezektől a szittya eredetű népektől ami a Jenő nevet ismertetné vagy megmagyarázná. De Tolsztov erröl a területröl származtatja a Magyarságot.
šubur = föld, šub =eldobni, kidobni, šuba=csupasz,szép /Szumér
šuba=figyelni, vigyázni, pásztor, lehelö /Szumér
suvár-aj-mih=Khorezmiai (ös Szabir) /Szanszkrit
uvár-az-miš =Chorasmia (ös Szabir) /Aveszta Iráni
Jenej =törzsnév /Baskir (törökösitet magyar)
Jenek =törzs, nép /Aral To környéki szittya nép
Avar Hun = Hun és Suvar/Avar Hun + Pártus keverék
Székely Származású törzseink
zag,zŕ= váll, óv hely, határ,terület, jobb (oldal),külsö, kivül, elött /Szumér
i-sag =nemzetségfö, fejedelem /Szumér
sag' =fej, csucs/Sumér
szaka =uralkodoi cimnév /Szittya
csig-olya [s>cs ] /Magyar
szig-et [z>sz ] /Magyar
zug, szek-rény /Magyar
szeg-ély [z>sz ]/Magyar
szeg=központi hely(védet hely)
szék, székhely =uralkodo,tronus
szög-be, szem élőt, sze-m
Szék-ely = "határ/szegélyi" Szék-ely Magyarok [z>sz,g>k]
sáng = szétszórt /Szumér
"szana szét", szét szórt. [ng>n ]
szeny [ng>ny ]
Csángó =Moldva, Romániában élő magyar származású szétszórt
nép. [s>cs ]
ůru figyelni, örködni,védeni,őr-tűz,fénylő tárgy /Szumér
ör =őr, őrködni, úr
ör-köd=véd, örköd
ör-ség =Nyugati határon élő magyarok (székelyek?)
ra-gy-og=nagyon fényes [-u]
Csatlakozott keleti Török népek
kabar = pásztor fiú /Szumér
kabar,kobor=aki állandoan jár (ká + bar) mint a pásztor, legelőt keres.
kabar=keveredni-kovályogni /magyar, török
kever,kovály-og [b>v]
Kabar = a Khazároktol letört csoport akik a magyarokhoz csatlakoztak. Származásuk szerint Chorezmiai ? Török.
Az ősi társadalmakban megvoltak a rabszolgák, parasztok, kereskedők, harcosok, papok, és a király vagy fejedelem. Ezek a szavak mind megvannak a szumirban és gyakran hasonlítanak a magyarhoz.
rab,rap= megkötni, láncba verni /Sumér
arad =rab /Sumér
rab >>> Sláv rob-ot=dolgozó /Magyar
erum2,3, eru2,3: rabnő /Szumér
árva [m>v] A nemzetétöl megfosztva a rab is árva!
su-bar = par-asz-t, északi /Sumér
Sabar, Sabyr =bolyongó, vándorló [ pásztor nép]
Szubartoi Aszfalu =a déli magyarok "régi neve" /Purporigenitosz
Subartu = Dél Kaukázusi ősi birodalom a Van Tó mellet.
par-asz-t (fordítót sorrend par <> asz) [ b>p]/Magyar
Khwarezmiát eredetileg a Szubar-Hurri nép alapitotta, az észak Mezopotámiábol jött népekkel. Észak mezopotámiaban pedig a Magar, Mazar, Macar nevek voltak használva az ó-kor óta. Még az Egyptomi hieroglifa szotár is megemliti ezt a területet Magor formában.
A paraszt, vagyis "szu-bar/par" eredeti szumir értelme nem földművelő volt, hanem egy szegény nép, akik a száraz földeken éltek [ Par, parlag], főleg állattenyésztéssel foglalkozott a határok mellet. Ezt a legeltetésre használt határvidéket a szumirok ÉD-EN nek hívták és ez határt, legelőt, pusztaságot jelentett. A szó kezdete ED azt jelenti hogy "hát" az -EN rag csak egy genetivus rag mely a magyar szavakban is megvan több mint egy formában, mint genitivus, lokativus -NAK, vagy -NÁL vagy már elfelejtett és szógyökhöz kövesedett rag maradék. [gyék-ény, szalon-na, szig-ony, szer-ény stb]. A földműves nép a nedves gazdag földeken élt és őket a szumirok "in-gar"=?=(H)un-gar néven ismerték, ami azt jelenti hogy "ÖNT-öző" munkás, vagyis földművelő. Ott a sivatagos földeken csak öntözéssel és csatornázással lehetett a földet megtermékenyíteni. Az amit nem öntöztek, az PAR-im lett, vagyis magyarosan PAR-lag és PER-em. Itt a PAR/PER a száraz POR értelméböl származik.
A harcosok vagyis katonák, a nemzetségből vagyis "hadakból" képzet férfiak védték a földeket, a hazát a kóborlóktól. A harcosok neve nagyon hasonlít a magyar és rokon népek szavaihoz: . HAD, HARC, KATONA, HAT-ár, HAR-ag, HÁBORU stb mind megvan a szumirban. A szumirban használt kemény H hang legtöbbszór G a magyarban és forditva a Szumir G legtöbbször H vagy K a magyarban. A szumirban is van egy g<>hváltozat mely bizonyitja hogy a két irot betü frma felcserélhetö volt.
gud2,gu2,4: harcos, katona,/Szumér
gúd-ibir (gud2+bir)= háború /Szumér
kant-an = harcos, férj /Dravida
had, katona, háboru /Magyar
kunta = nemzetség /Ös Urali
hős, húsz-ár, kat-ona, hód-it [g>h, d>s ]/Magyar
kasz-ár-nya [g>k, d>s]/magyar
huszár = közkatona [g>h, d>s ] /Ujgur (Kiszely szerint)
g'iš2,3, geš2,3, uš: férfi /Szumér
kuš =férfi segéd [ng>ny ] /Ob Ugor
hős, húsz-ár [ng>g ] /Magyar
gazi =hős [ng>h]/Török
gusur = hös [ng>h ] /Káldeusi
gůd =fészek (ház) /Szumér
had =katonaság /Hurri
gud =fészek /Dravida
kot-lo /Magyar
kat =ház, kunta=nemzet/FinnUgor
kuttu=nemzet, csoport, kuti=ház, gudu=fészek /Dravida
had =nemzet, csoport "hadosztály", t>z ház, köz-ség /Magyar
qotu =nemzet, törzs,/ O-Turk
qoda/qot =ereder, gyökér /Ujgur
kat =lakás /Török
kota =város /Mongol
kend=vidék /Török (Iránibol magyarázák, de ez a szó Iráni átvétel)
A szó alapértelme a köt, összekötés szó, mely megvan a rokon nyelvekben is.
Ez az ismertető is mutatja, hogy milyen arányú egyezés van a szumir, török, dravida és magyar nyelvek között. Ez a pár példa valóban csak egy csep a vödörben. Érthetetlen, hogy miért üldözik, gúnyolják, rágalmazzák ezt az elméletet, amikor egyetlen nemzetnek sincs annyi bizonyitéka, származására, nyelvére, őstörténelmére, mint a magyaroknak. Ennek ellenére minden történelmi adatot letagadnak vagy félremagyaráznak ami kibövitené a Finn-Ugoron kivüli történelmünket. Nem kel a többi rokon nyelvek letagadásával, hanem inkább tiszteletével értelmezni nyelvünket. Nem kel nyelvi kapcsolatokat kisajátitatni, mind szokásos, hanem széles és biztos alapokra tenni a többi rokon nyelv segitségével. Azok a szavak melyek nálunk már elvesztek azok nagyon gyakran megvannak egy rokon nyelvben még ma is. Igy többet érhetünk el közösen mint egyedül. A mai nyelvkutatás már tulhaladta azt az elméletet hogy csak a mai nyelvcsaládok voltak a kezdettöl máig. Nem, inkább voltak ezek elöti, elöd nyelvcsaládok is, és ezek szerint volt egy nagyobb arányu kapcsolat az Urali-Altáji-Elámi-Dravida nyelvek közöt mely egészen észak europátol indiáig terjedö ragozo rokon nyelvü és hasonló szokincsü népek éltek. Ehez a nagyarányu hálozathoz oda lehet könyeben kötni a Szumérokat mind mikor csak Magyar-Szumér kapcsolatról beszélünk, mivel az egyezés erösebb mikor az ős-Urali és ős-Altáji szavakat hasonlitunk a szumérhoz mint egy mai nyelvet, mely már sok sok idön keresztül változott. A visszavezetet szónak szélesebb és eredetibb alapja van mint a mai szónak. Ezt majd példákkal jobban bebizonyitom mivel tudom hogy sokan kétkednek benne.
Hámori Frédi,
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
