kunok (kipcsak, latinul cumanes, oroszul Половцы polovci, r�giesebb magyar elnevez�ssel kum�nok) egy t�r�k nyelv� n�pekb�l �ll� t�rzssz�vets�g, a kipcsakok nyugati t�rzseinek elnevez�se volt. A t�rzssz�vets�gi rendszerben �l� kunok nem hoztak l�tre egy k�zponti hatalom vezet�se alatt �ll� �llamot. A k�zpontos�t�s cs�r�i azonban a 12. sz�zad v�g�n megjelentek, ez a folyamat K�ncsek nev� k�njukhoz k�thet�, kinek ilyen jelleg� tev�kenys�g�t fia, Jurij is folytatta. A folyamatnak azonban a mongolok 1223-as megjelen�se v�get vetett, ekkor esett el ugyanis a vel�k folytatott harcokban Jurij. A mongolok �jb�li megjelen�se 1236-ban gy�keresen megv�ltoztatta a hatalmi viszonyokat Kelet-Eur�p�ban, a kunok egy jelent�s r�sze a Balk�n-f�lszigetre menek�lt, egy m�sik csoport K�t�ny vezet�s�vel a Magyar Kir�lys�g ter�let�re k�lt�zk�d�tt, de legnagyobb r�sz�k kor�bbi sz�ll�ster�let�k�n maradt.

K�z�pkori latin nev�k �ltal�ban Cumanus volt, de az �rm�ny kr�nika�r�k (p�ld�ul Edesszai M�t�, 1050–1051) hartes n�ven ismert�k �ket. Az oroszok a kunokat a polovec n�vvel jel�lt�k. Az orosz sz�nak a jelent�se 'halv�nys�rga, s�padt', az �rm�ny� 'fak�'. Egyes kutat�sok szerint a koman/kuman n�pn�v is „fak�, halv�ny s�rg�s” jelent�s� volt az �t�r�kben (szemben a g�kt�rk�kkel, a „k�k t�r�k�kkel”), s val�sz�n�leg a kun n�pn�v is ugyanannak az alapsz�nak a sz�rmaz�ka, amelyb�l a kuman sz�t k�pezt�k.” ^[1] Van olyan v�lem�ny is, hogy a kunok k�z�pkori latin Cumanus elnevez�se a Kuma foly� nev�b�l ered, melynek partjain valamikor �ltek �s ahol t�bb helys�gn�v is eml�keztet r�juk. A kauk�zusi Dageszt�nban is laktak kunok, �s ott a Huns (vagy Khuns) ker�letben Khunsagh nev� v�ros �llt.

A kunok egy r�sz�t n�mely k�z�pkori kr�nik�s „feh�r kunoknak” nevezi, szemben az �zok (uzok, guzok) kunok k�z�tt �l� lesz�rmazottaival, akiket „fekete kunok” n�ven emlegetnek.

A k�z�pkori Magyarorsz�gon letelepedett �s nyelv�kben elmagyarosodott kunok a magyars�g szerves r�sz�t k�pez� saj�tos etnikai csoportot alkotnak, ak�rcsak a sz�kelyek vagy a pal�cok.

T�rt�net�k [szerkeszt�s]

A t�rt�neti forr�sok alapj�n 750 k�r�l a Volga �s Jajk, valamint a Kauk�zus vid�kein t�ntek f�l el�sz�r. A d�lorosz sztyepp�re 1055-ben nyomultak be, ki�zve a beseny�ket �s �zokat. Az orosz �vk�nyvek el�sz�r csak 1061-ben eml�tik �ket, �s a polovecek, azaz kunok n�gy �ga Nestor szerint a beseny�, t�rkm�n, t�r�k �s polovec.

A kunok n�vad� el�dei �s az ujgurok (a k�nai kr�nik�kban sz�rik, azaz s�rg�k) egy r�sze nyugati v�ndorl�saik sor�n juthattak el az �si kipcsakok ter�let�re, D�lnyugat-Szib�ri�ba. Itt a h�rom n�p egyes�lt, �s a kipcsak t�rzssz�vets�g keret�ben az Aralt�l az Al-Dun�ig terjed� hatalmas ter�letet uraltak a 11. sz�zad k�zep�t�l eg�szen az 1220-as �vekig. Mindamellett nincs sz� egy egys�ges, k�zpontilag ir�ny�tott birodalomr�l. Kelet-Eur�p�ban a kunok l�nyeg�ben a Kaz�r Birodalom �r�k�seinek tekinthet�k.

Miut�n a mongolok (tat�rok) 1223-ban a Kalka menti csat�ban megvert�k az egyes�lt orosz-kun sereget, a kunok t�megesen menek�ltek nyugatra, �s a k�s�bbi Moldva �s Besszar�bia ter�let�n j�tt l�tre a Kunorsz�g (latinul Cumania) n�ven ismert laza �llamforma, amely a magyar kir�lyok �rdekszf�r�j�ba tartozott. A magyar kir�lys�g elkezdte a kunok megkeresztel�s�t. Milk� k�zponttal l�trehozt�k a milk�i p�sp�ks�get (1227). 1239-ben a mongolok el�l K�t�ny vez�r vezet�s�vel Magyarorsz�gra menek�ltek, miut�n IV. B�la kir�ly befogadta �ket.

A kunok Kelet- �s D�l-Eur�pa vid�kein sz�tsz�rodtak. Letelepedtek Maced�ni�ban, Kumanovo v�ros vid�k�n (a v�ros neve a kunok/kum�nok nev�t �rzi).

A magyarorsz�gi kunok t�rt�nete [szerkeszt�s]

Anonymus m�r 889-ben szerepelteti a h�t kun vez�rt Kijevn�l, akik el�bb az oroszokkal, majd a magyarokkal sz�vetkeztek. A h�t kun nemzets�get IV. L�szl� kir�ly is eml�ti .

IV. B�la kb. 40 ezer kunt telep�tett le a Duna-Tisza k�z�n, akiket a tat�rok �s a f�urak elleni harcban akart felhaszn�lni. Beilleszked�s�k nem volt z�kken�mentes: a f�urak ellens�gesen fogadt�k �ket, azt h�resztelt�k r�luk, hogy tat�r k�mek, az egyh�z a pog�ny szok�sok miatt neheztelt, a k�zn�p a nom�dokra jellemz�, mag�ntulajdon elleni v�ts�gek miatt orrolt meg r�juk.

1240-ben a tat�r ostrom alatt elesett Halics �s Kijev. IV. B�la ekkor nekikezdett az orsz�g h�bor�s haderej�nek megszervez�s�hez, �s hadsereg�ben k�zel 10 ezer kun harcosra sz�m�thatott, �m a magyar f�urak az �budai t�borban meg�lt�k a kunok K�t�ny nev� vez�r�t, emiatt azok, �tjukban puszt�tva, kivonultak az orsz�gb�l. IV. B�la Muhin�l 1241-ben veres�get szenvedett a tat�rokt�l, akik egy �ves puszt�t�s �s �ld�kl�s ut�n 1242 m�rcius�ban visszavonultak keletre. A dalm�ciai Z�ra v�r�ba menek�lt kir�ly visszat�rt az orsz�g belsej�be, �s mag�val hozta a kunokat, akiket m�sodszor �s v�glegesen letelep�tett Magyarorsz�gon. A hagyom�ny h�t betelep�lt kun nemzets�g nev�t �rizte meg: Borcsol, Cserb�n, Kond�m, Iloncsuk, K�r, Jupog�, Ol�s.

A kun nyelv [szerkeszt�s]

A nemzets�gf�ik katonai k�s�rettel vett�k k�r�l magukat: ezeknek a k�s�r�knek a kun, mongol �s t�r�k neve n�ger volt (ebb�l sz�rmazik a magyar ny�g�r sz� �s Ny�g�r falu neve).

A kunok m�g a 13. sz�zadban is olyan nagy sz�mban laktak "Fekete-Kunorsz�gban" (ahogy magyar kr�nik�k nevezt�k a Kr�m-f�lszigett�l a mai D�l-Oroszorsz�g �s Ukrajna sztyepp�in �t eg�szen a Moldova �s Kelet-Rom�nia ter�let�ig terjed� kun �llamot), hogy a velencei �s m�s olasz keresked�k �rdemesnek tartott�k megtanulni a nyelvet. Ennek k�sz�nhetj�k az 1303-b�l val� Codex Cumanicust (Petrarca-k�dex), amely a f�bb kun szavakat �s sz�l�smond�sokat tartalmazza �s amely k�ts�gtelenn� teszi a nyelv t�r�k volt�t.

A kun nyelv utols� ismer�je Magyarorsz�gon, a hagyom�ny szerint Varr� Istv�n, 1770-ben elhunyt karcagi lakos volt. A modern nyelv�szeti kutat�sok azonban azonban e hagyom�nyt er�s k�tellyel illetik. A Varr�t�l gy�jt�tt sz�vegek a mai v�leked�s szerint ugyanolyan torzultak, mint egy�b, esetenk�nt m�ig ismert kis- �s nagykuns�gi kisz�mol�kk�, gyermekversekk� lett kun nyelvi nyomok, azaz Varr� Istv�n sem lehetett m�r a kun nyelvnek anyanyelvi besz�l�je.

Az egyetlen fennmaradt nyelveml�k a Kun Miaty�nk:

A kun Miaty�nk kunszentmikl�si v�ltozata

Bezen attamaz kenze kikte szen l�szen szen adon d�s�n szen k�kl�n nitziengen gerde ali kikte bezen akomezne oknemezne bergezge pitb�t�r k�ng�n ill bezen menemezne neszen bezde jermez berge utrogergene illme bezne algyamanna kutkor bezne algyamanna szen b�rs�n boka csalli batson igye tengria. �men.

(Szappanos Luk�cst�l lejegyezte Baski Imre, Kunszentmikl�s, 1968)

A kunszentmikl�si helyenk�nt kiigaz�tott v�ltozat

Bez�n attamaz kenze kikte szenl�szen szen adon d�s�n szen k�kl�n niciegen gerde, ali kikte bezen akomezne oknemezne bergezge pitb�t�r k�ng�n ill bezen menemezne neszen bezde jermez bezge utrogergene illme bezne al gyamanna kutkor bezne al gyamanna szen b�rs�n bo kacsalli bo cson igye tengere. �men.

A kun Miaty�nk helyre�ll�tott v�ltozata mai magyar helyes�r�ssal

bizim atamiz kim-szing k�kte szentlenszing szening ading d�s-sz�n szening k�ngl�g�ng necsik-kim dzserde alaj k�kte bizing ekmegimizni ber bizge b�t-b�t�n k�nde ilt bizing minimizni necsik-kim biz ijermiz bizge �tr� kelgenge iltme bizni ol dzsamanga kutkar bizni ol dzsamannan szen barszing bu k�csli bu csin ijgi tengri amen.