|
Kun kódex
2010.01.14. 23:27
A CODEX CUMANICUS
Kun-kipcsak himnuszok és találós kérdések
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
A mai kipcsak-török népek ősei a mongol hódítással kapcsolatos hatalmas népmozgások során sodródtak nyugatra, s a XIII-XV. században alakultak külön népekké. A kipcsak-törökségnek egy régebbi ága azonban már a IX. században feltűnt a történelemben. A bizánci, szláv és mohamedán források kumánnak, polovecnek, kanglinak, "sárgának" vagy egyszerűen kipcsaknak nevezik őket. E kipcsak törzsek a XI. századtól a mongol hódításig több földrajzi csoportra oszló, hatalmas törzsszövetséget alkottak a Volgától az Al-Dunáig. Közéjük tartoztak a magyar történelemben oly jelentős szerepet játszó besenyők és kunok is. A mongolok csapásai alatt hatalmuk összeomlott, de a maradék népek, újabb kipcsak elemekkel feltöltve, szétszóródtak Dél-Oroszországban, s benépesítették a Krím félszigetet.
E régi kun-kipcsak népektől - szórvány nyelvemlékeiken kívül - fennmaradt egy különlegesen becses irodalmi és nyelvi emlék, az úgynevezett Codex Cumanicus. A több részből álló kódexet olasz és német hittérítő szerzetesek írták a Krím félszigeten élő kipcsak-török népek között, a XIV. század első évtizedeiben.
A kódex első része egy latin-perzsa-kumán szójegyzék, amit olasz kolonisták 1294-95-ben állítottak össze, de csak 1330 és 1340 között másoltak le a kódexbe. A második rész vallásos szövegeket tartalmaz, melyeket egy dél-oroszországi kolostor német franciskánus szerzetesei írtak le a XIV. század negyvenes éveiben. Más szerzetesek grammatikai vázlatokkal találós kérdésekkel töltötték ki a még üresen maradt helyeket, oldalakat, s a két részt összefűzték. A kódex ezután olasz kereskedők kezébe került, akik további perzsa és kumán megjegyzésekkel bővítették. A XIV. század második felében a kódexet Velencébe vitték, ma a velencei Szent Márk-templomban őrzik. Korábban úgy vélték, hogy Petrarca hagyatékából származik, de az újabb kutatások eredményei ezt megcáfolták.
A vallásos tartalmú prózai szövegek latin eredetű evangéliumi részletek, prédikációk, imák, szinte szó szerinti fordításban. A kódex lapjain szétszórt találós kérdések viszont különleges irodalmi értéket képviselnek. Közülük jó néhány szép török nyelven, művészi formában idézi a régi török népköltészetet.
A Codex Cumanicus koronája hat költői mű: egy zsoltár és öt himnusz. Latinból fordították őket kun-kipcsak nyelvre, de némelyik vers sokkal több, mint fordítás: a latin himnuszok művészi átköltése.
A hetvenhét strófából álló Ave, porta paradisi kezdetű zsoltár, valamint két himnusz fordítója híven követte a latin eredetit, s ez a fordításokat nehézkessé teszi. A másik három himnuszt azonban igazi költő ültette át törökre. Az eredetivel egyenértékű, szárnyaló szépségű kumán nyelvű himnuszokat alkotott. A Vexilla regis prodeunt kezdetű szinte önálló remekműnek mondható. A latin eredetinek megfelelően a kumán költemény is nyolcszótagos négysorosokból áll, de nem alkalmazkodik a latin időmértékhez, hanem az ősi török szótagszámláló ritmust követi. Rímei tisztán csengenek, az ősi török hagyományt idéző előrímei még fokozzák a költemény művészi hatását.
A himnuszok szövegét Kakuk Zsuzsa ültette át magyar prózára
KUN-KIPCSAK HIMNUSZOK
VEXILLA REGIS PRODEUNT
Királyi zászló vonuljon
kereszt fénye felragyogjon
testét ki testet teremtett
keresztre szögezte vasszeg
Keblét kemény lándzsa járta
kínján hullt vérverejtéke
bizony életünk váltsága
bűneink lemosta véle
Isten népeket vezessen
kiük-kiük őt imádja
így Dávid-zsoltár beteljen
kereszt mindenek forrása
Fa zsendült boldog gyökérre
formás-teljes lett szépsége
kivirágzott urunk vére
Krisztus maga a gyümölcse
Keresztünk két áldott karja
kiváltságos érték rajta
kevés egy világ valója
ki egyenlősége volna
Mérleg egyik vége hajlik
másik vége emelkedik
Jézus vezér pokolt veszít
javunkra buzgón cselekszik
Kereszt egyetlen reményünk
hódolatunkkal elérjük
kegyes nagybőjt járd át lényünk
könnytől megváltást megéljünk
Szentháromság egy Istenünk
szép szóval dicsérjen lelkünk
kiket a kereszt megváltott
lássák örökvalóságod
Ámen
Tandori Dezső fordítása
IESU, NOSTRA REDEMPTIO
Jézus, megváltásunk vagy te
vagy a szeretet cementje
eget-földet teremtettél
végezetül ember lettél
Jóságod legyőz bennünket
bűneinknek kegyelmeztél
kegyetlen halálod tűrted
halálunktól megmentettél
Feltörted poklok kapuját
foglyokat szabadítottál
futtattad ellenség hadát
atyáddal társ trónt foglaltál
Add meg nékünk kegyelmedet
a gonosztól óvjad lelkünk
célunkhoz eljuttass minket
arcod látásával teljünk
Jézus légy a mi örömünk
jutalmunkként járhass velünk
másvilágon mindörökkön
szívünk láttodon derüljön
Dicsérünk Jézus a mennyben
magasztalunk Atya-Isten
téged is velük Szentlélek
Szentháromság áldunk téged
Tandori Dezső fordítása
REMINISCENS BEATI SANGUINIS
Ó édes Jézus ártatlan vére
hullatta híven szolgáit védve
könnyem omlik érte
Ily drága tettnek nincs feledése
ha járunk bűvös forrásvizére
lelkünk telve véle
Krisztus - holott te oly hibátlan vagy
mit gyötröd - holott makulátlan vagy
törékeny testedet
Koldus vagyok - te égi király vagy
gonosz vagyok - maga a jóság vagy
hordod keresztemet
Adományaink ugyan mit érnek
s mit adsz te értük mily nagy értéket
királyom oltalmam
Szeretet tesz mámorossá téged
keresztnek nagy kínjait se féled
ó én édes uram
Példát tettél - vállaljuk keresztünk
szerettél minket - mi is szeressünk
világot feledjünk
Véred ontottad - tiszták lehessünk
kínokat szenvedtél - csak élhessünk
bűnöket levessünk
Elindulunk - ne hagyd hogy hiába
a paradicsomi lakomára
segíts, elérhessünk
Ámen
Tandori Dezső fordítása
KUN-KIPCSAK TALÁLÓS KÉRDÉSEK
Mezőn zsíros szíj fekszik.
Az a kígyó.
Fehér jurta, nincsen szája.
Az a tojás.
Eszik, iszik, lukba bújik.
Az a bicsak.
Széles mezőn új menyasszony hajladoz.
Az a nádbuzogány.
Egy a tegzem, teméntelen a nyilam.
Az az ég és a csillagok.
Piros bőr tarisznyám,
benne hat kicsiny morzsám.
Az a dió.
Lökve, döfve nem lódul,
a belseje nem mozdul.
Az a mag.
Ahol ülök dombos hely,
ahol lépek réztányér.
Az a kengyel.
Égből hullott buzogány,
négy lábú kis állatkám.
Az a sündisznó.
Folyó közén öt kanca,
mind az öte megellett.
Az: feltámadott a szél.
Egyik vége téli szállás,
másik vége nyári szállás.
Az a horgászbot.
Írtam, írtam, beírtam,
egy fácskára felírtam,
higanyommal meggyúrtam,
kék selyemmel takartam.
Az a henna.
Magas hegynek tetején
nagy betűkkel felírtam,
fiam mondta jövök már,
ott álltam és csak vártam.
Az a horog meg a hal.
Nálam nálad nincs,
magas hegyen nincs,
kivájt kőben nincs,
Kipcsak pusztán nincs.
Az a madártej.
Milyen állat jő fentről?
Csíkos párduc azt mondják,
combja mentén víz és gyöngy
cseppje csöpög azt mondják.
Milyen állat jő szemből?
Sárga párduc azt mondják,
farka mentén víz és gyöngy
cseppje csöpög azt mondják.
Az: a kereskedők.
Meggörbített ifjú fa.
Az: vasra verve egy fogoly;
Ökör, disznó áttelelt.
Az: egész télen sajnálják;
Erős bika felbőgött
Az: panaszkodik az apja;
Nőstény tehén nyüszített.
Az: siránkozik az anyja;
Két kis fűszál lengedez,
fűszál töve is remeg.
Az: siránkozik két húga.
Kakuk Zsuzsa fordítása
Codex Cumanicus, másik nevén Petrarca-kódex, 14. századi kódex, a kipcsak-török népek irodalmának és nyelvének legrégibb emléke. Jelenleg a velencei Szent Márk-könyvtár őrzi. Korábbi felfogás szerint a mű Petrarca könyvtárából került Velencébe, innen ered Petrarca-kódex elnevezése. A munka kolligátum-jellegű, több, különböző időben és különböző szerző által készített, tartalmilag is eltérő részből áll. A mű elején 1301. július 1. a keltezés, később azonban előfordul az 1362-s dátum is. A latin előzményekre visszatekintő vallásos szövegek, versek, találós kérdések, illetve nyelvtani feljegyzések valószínűleg német ferences misszionáriusoktól, a mű feltehetően korábbi eredetű latin - perzsa szótárrésze pedig olasz telepesektől származik. A kötet latin betűkkel íródott, a török irodalom szempontjából elsősorban a folklór-anyaga jelentős.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
