Magyarorszgi kun nyelvemlkek.
2010.01.14. 23:30
Magyarorszgi kun nyelv emlkek
2009.10.01. 20:49
Magyarorszgi kun nyelvemlkek, vagy mgsem Nem rtam bele az elz bejegyzsbe, de fontosnak tartom, gyhogy kln cuccost kapnak. Amikor hazajttnk Karcagrl, akkor tbb rt szntam r, hogy a kunok trtnett tanulmnyozzam. Ide belerakom az egszet, mire jutottam, ha eltnne a forrsokbl, maradjon meg itten. Nos a kun-kdex, kun miatynk tmakrbl ezt talltam:
http://lexikon.katolikus.hu/LINKEK/LINKKKKK/LINKKU/KUMASI.HTML -rl 3 cikk:
"Kun kdex, Kuun kdex (lat. Codex Cumanicus): a magyarsgba beolvadt kun np legjelentõsebb nyelvemlke. - A velencei (Olaszo.) Marciana Kvtrban õrzik
. A tud-os irod-ban 1650: emltik elõszr. 82 paprlevlbõl ll, melybõl 59 lap lat-perzsa-kun →glosszrium. Vsz. 1294/95: kszlt, msolatban fennmaradt pldnyt 1330/40: vetettk paprra. A kutatk szerint elõszr a lat. szveget lltottk ssze alfabetikus sorrendben, majd tolmcs segtsgvel egsztettk ki a megfelelõ perzsa s kun szavakkal. Mg a szszedet a krmi olasz telepes kereskedõk mve, a 2. rsz a trsgben tevkenykedõ (1340-es vek) nm. ferences misszion-ok alkotsa, akik az resen maradt lapokat kun nyelvtani vzlatokkal, talls krdsekkel egsztettk ki, s a 2 rszt egyestettk. A glosszriumbl hinyz kun szavakat ptoltk, ill. egy rvid, 4 old. terjedelm kun-nm., itt-ott kun-nm-lat. szszedetet illesztettek hozz. A ~ben rnk maradt vallsos tartalm przai szvegek (evang. rszletek, prdikcik, imk) a lat. szvegek pontos fordtsai. Az itt-ott fllelhetõ kun nyelv talls krdsek klnleges irod. emlkek. Mvszi formban maradt rnk az Ave porta paradisi s a Vexilla regis prodeunt kezdet himnusz. Fordtja szaktott a lat. idõmrtkkel, s az õsi trk sztagszmll ritmust, ill. a hagyomnyos tr. elõrmeket alkalmazta, ami fokozza a himnusz irod. rtkt. - A ~ a 14. sz: kerlt Velencbe. A kutatk egy idõben gy vltk, hogy Petrarca tulajdonba kerlt, amit az jabb kutatsok cfolnak. F.I.T."
a msik pedig
"kun Miatynk: magyarorszgi kunnyelvemlk (→kunok). - Csaknem teljes szvege 2 forrsbl, a →Kun kdexbõl (Codex Cumanicus, CC), ill. Mo-on a debreceni koll-ban s a kunszentmiklsi levtrban õrztt 18. sz. pldnybl ismert. Korbban Nnsy Jnos Kiskun ker. tblabr rendeletre a flpszllsi isk-ban is oktattk, s 1948-ig a kunsgi isk-kban is tantottk. 1744-45: a kun nyelvet utolsknt mg beszlõ Varr Istvn Bcsben lediktlta a ~ mr erõsen torzult szvegt a felvidki szlets Kollr dm Istvn (1718-83) trtnetrnak, levtrosnak, a K-i nyelveket ismerõ kvtrig-nak, aki 1771: Herpay Mihly kiskun kapitnytl is kapott egy jabb vltozatot. - A ~ felbukkansa eu. tudsok rdeklõdst is flkeltette, elsõnek a nm. Thunmann a kunokrl rt mvben publiklta is a Kollr ltal lejegyzett ~ mindkt vltozatt. A ~ szvegvel foglalkozott →Pray Gyrgy s Cornides Dvid (1732-82) trtnetr, →Jerney Jnos utaz s Gyrfs Istvn Jszkun kerleti trv-szki lnk. Pray, Jerney s Gyrfs elutastottk a kunok kipcsak-trk eredett. Velk ellenttben ezt hangslyozta s a nyelvemlket kipcsak-tatr szvegknt jellemezte: Thunmann, A. L. Schlzer, J. Eichhorn, F. Adelung, H. J. Klaproth, J. Hammer-Purgstall. - Thunmann volt az elsõ kutat, aki a ~ nhny szavt a trk nyelv segtsgvel „megfejtette”. Jerney Jnos kzreadta (Jerney J. keleti utazsa, Pest, 1851) a 18. sz: lejegyzett szvegeket (szmos vltozat ksõbb vlt ismertt), s a ~ szvegt, fellvizsglva korbbi llspontjt, tatrnak minõstette. - Vmbry rmin (1832-1913) turkolgus szerint (Nyelvtud. Kzlemnyek 9. kt.) a ~ olyan nyelvi kurizum, melynek sem nyelvszeti, sem trtneti fontossga nincs. A szveget õ is trk-tatr jellegnek tartotta, mert azt szerinte egy krmi tatr ksztette Mo-on az oszmn-trk hdoltsg idejn. A mveletlen tatr nagyon gyatra ford-t publiklt, s az elvont tartalm szvegrszt egyszeren kihagyta. Somms megllaptsa szmos krdst hagyott vlasz nlkl: pl. egy muszlim tatrnak mi rdeke fzõdtt ahhoz, hogy a Pater nostert kunra fordtsa, mghozz prot. vltozatban. - Nmeth Gyula s Mszros Gyula is foglalkozott a ~ szvegvel. - A Kun kdexben flfedezett Miatynk szvegnek sszevetse a magyar vltozatokkal, Kollr dm Istvn, ill. Mndoki Kongur Istvn rekonstrult szvegvel, cfolja Vmbryt. A mo-i szveg magyarul-latinul tud, de mg a kun nyelvet is ismerõ szemly(ek) munkja. Br a kt vltozat kztt az idõbeli tvolsg 150-200 v s a fldr. tvolsg 1500 km, az azonossg nagyfok. Kuun Gza Codex Cumanicus c. mvben foglalkozott a szveggel, s a ~ot hatrozottan mo-i kun nyelvemlknek tartotta. Az ltala elvgzett szvegmagyarzatok s szfejtsek jelentõs rsze idõtllnak bizonyult. F.I.T.
A Kun kdexben flfedezett Miatynk szvegnek sszevetse a magyar vltozatokkal, Kollr dm Istvn, ill. Mndoki Kongur Istvn rekonstrult szvegvel:
A forrsok rvidtse: CC = Codex Cumanicus, KI = Kollr dm Istvn, MKI = Mndoki Kongur Istvn
A fonetikai jelek magyar megfeleli:
ï = mly hang i, mely korbban megvolt a magyarban is. Pl: a szirt szban, melynek tbbes szma Csokonainl mg szirtok, ma szirtek.
= zrt e, melyet helyesrsunk nem jell, de a dunntli tjszlsok ejtik, s az z nyelvjrsban lett belle. Pl. hegyes (ceruza), hgys; hegyes (terlet), hgyes.
x = kh, pl. technika, rokhoz
s = sz (CC-ban s MKI-nl)
() = s (CC-ban)
() = cs
j (hacsekkal) = dj, melybl d, ill. gy fejldtt (MKI-nl)
y = j (CC-ban s MKI-nl)
q = htul ejtett k
=g gh
=h ny
lat.
|
Pater noster, qui es in coelis
|
m.
|
Miatynk, ki vagy a mennyekben
|
CC
|
Atamïz kim kkte sen
|
Atynk, ki (az) gben vagy
|
KI
|
Bezn attamaz kenze kikte
|
Mi Atynk, ki vagy (az) gben
|
MKI
|
atamïz kim-sin kktehBizi
|
Mi Atynk, ki vagy (az) gben
|
lat.
|
Sanctificetur nomen tuum
|
m.
|
Szenteltessk meg a te neved
|
CC
|
atïnhïlï bolsun senigal
|
megszentelt legyen (a) te neved
|
KI
|
szenlszen szendon
|
szent lszen (a) te neved
|
MKI
|
adïnhsentlensin seni
|
szenteltessk meg (a) te neved
|
lat.
|
Adveniat regnum tuum
|
m.
|
Jjjn el a te orszgod
|
CC
|
xanlïxïnhkelsin seni
|
Jjjn el (a) te orszgod/knsgod
|
KI
|
-
|
-
|
MKI
|
-
|
-
|
lat.
|
Fiat voluntas tua
|
m.
|
Legyen meg a te akaratod
|
CC
|
h tilemegihbolsun seni
|
(meg a) te akaratod
|
KI
|
dsn szen kkln
|
trtnjen (meg a) te akaratod
|
MKI
|
h) knlhdsn sen(i
|
trtnjen (meg a) te akaratod
|
lat.
|
Sicut in coelo et in terra
|
m.
|
Mint a mennyben, gy a fldn is
|
CC
|
neik kim kkt alley yerda
|
mint (az) gben, gy (a) fldn (is)
|
KI
|
nitzigen gerda ali kkte
|
mint (az) gben, gy (a) fldn (is)
|
MKI
|
neik kim jerda allay kkte
|
mint (az) gben, gy (a) fldn (is)
|
lat.
|
Panem nostrum quotidianum da nobis hodie
|
m.
|
mindennapi kenyernket add meg neknk ma
|
CC
|
kndegi tmkimizni bizg bugn bergil
|
mindennapi kenyernket neknk ma add (meg)
|
KI
|
bezn ako mozne oknmezne bergzge pitbtrg kngn
|
mi kenyernket kenyernket add (meg) neknk mindennap
|
MKI
|
ekmegimizni ber bizge bt-btn kndehbizi
|
mi kenyernket add (meg) neknk mindennap
|
lat.
|
Et dimitte nobis debita nostra
|
m.
|
s bocssd meg a mi vtkeinket
|
CC
|
ï yazuklarïmïzni bizg boatqïlgda
|
s bneinket neknk bocssd meg
|
KI
|
il bzen mne mezne
|
s (a) mi bneinket bocssd meg
|
MKI
|
minimiznihilt bizi
|
s (a) mi bneinket bocssd meg
|
lat.
|
Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris
|
m.
|
mikppen mi is megbocstunk az ellennk vtkezknek
|
CC
|
neik biz boatïr-biz bizg yaman etxenlerg
|
mikppen mi megbocstunk az ellennk jvknek
|
KI
|
heszembezde jermezbezge utrogergenge
|
mikppen mi megbocstunk az ellennk jvknek
|
MKI
|
neik kim biz de iyermiz bizge tr kelgenge
|
mikppen mi megbocstunk az ellennk jvknek
|
lat.
|
Et ne nos inducas intentationem
|
m.
|
s ne vigy minket ksrtsbe
|
CC
|
sïnamaqïna bizni kvrmgilhï yeknigda
|
s senki ne tegyen bennnket prbra (a) gonosszal/rosszal
|
KI
|
iltme bezne olgya nanga
|
s ne forduljon el bennnk gonoszsg/rosszasg
|
MKI
|
iltme bizni ol jamanga
|
s ne forduljon el bennnk (a) gonoszsg/rossz
|
lat.
|
Sed libera nos a malo
|
m.
|
de szabadts meg minket a gonosztl
|
CC
|
ïlgbasa bara yamandan qutxar
|
de a gonosztl/rossztl szabadts meg
|
KI
|
ktkor bezne algya manna
|
szabadts meg a gonosztl/rossztl
|
MKI
|
qutqar bizni ol jamannan
|
szabadts meg a gonosztl/rossztl
|
lat.
|
Quia tuum est regnum et potestas et gloria in saecula, amen.
|
m.
|
mert tid az orszg a hatalom s a dicssg mindrkk, amen.
|
CC
|
-
|
-
|
KI
|
szen borszony boka csalli botson igyi tengere-ammen
|
te vagy ez az ers, ez az igazsgos, j Isten, amen.
|
MKI
|
ri-amenh bu kli bu in iygi tehsen barsï
|
te vagy ez az ers, ez az igazsgos, j Isten, amen."
|
a harmadik pedig
"kun nyelv: a trk nyelvek kipcsak ghoz tartoz nyelv. - A Mo-ra beteleplõ →kunok a 16. sz. vgig, taln a 17. sz. kzepig megõriztk. Fljegyzsek szerint a ~et mg beszlõ utols kun ember Varr Istvn (†1750 u.) volt, aki a →kun Miatynkot Bcsben Kollr dm Istvnnak tollba mondta. A ~ fõ emlkei: a →Kun kdex, a →kun Miatynk, a Halasi nek, asztali ldsszvegek, ksznsi s kszntsi formk, s a Kunsgban 2000: mg hallhat gyermekmondkk, kiolvasversek s jtkszavak. - Mivel a ~ az ugyancsak kipcsak ghoz tartoz s korbban beteleplt besenyõ s z tredkek nyelvvel nagyon kzeli rokonsgban llt, ezrt nyelvszetileg nehz feladat a kunbl a magyarba tkerlt jvevnyszavak elklntse a besenyõ s z eredet jvevnyszavainktl. Ezrt sszefoglalan besenyõ-z-kun jvevnyszavak csoportjba soroljuk a csiger (‘ztatott tnklybõl erjesztett ital’), csõsz, csk (‘csoms tusk, gykr’), kalauz (‘tvezetõ’), kalz, koboz (‘lantszer pengetõs hangszer’), komondor, kldk, hurok szavainkat. - Vsz. kun eredetek a ma mr jval kisebb nyelvjrsi szinten lõ olyan szavaink, mint az rkny (‘pnyva, ktl’), boza (‘srfle erjesztett ital’), ctkny (‘kutyatej’), daku (‘kdmn’). Biztos a kun eredete a kunsgi ter-eken hasznlt olyan tjszavaknak, mint kos (‘foly’), bajca (‘hatsgi vdlevl’), barag (‘nagytest, gubancos szõr psztorkutya’), csollk (‘fllb’), karambl (‘mezei ftyolvirg’). - Szmos kun sz maradt meg a csaldnevekben: Alacs, Alcs (‘tarkcska, nem egyszn’), Beklen (‘lgy vrt, vott’), Butak (‘g, hajts’), Csreg v. Csregh (‘katona’), Kada (‘clp’), Karancs v. Karcs (‘feketcske’), Karakas (‘fekete szemldk’), Szokor (‘vak, vilgtalan, flszem, kancsal’), Tekes (‘kis kecskebak’), Karaszun (‘figyeljen, õrkdjn’), Kszms (‘kvnt’), ill. helysg- s dlõnevekben: Atkr (‘vezess’), Bolmaz (‘nincs’), Talla (‘fzes, rekettys’), Kargala (‘varjas’), gle (‘baglyos’), Krkle (‘pulyks’), Trkele (‘rks’), Eletle (‘õzes’), Csengele (‘erdõs, boztos terlet’), Karcag (‘pusztai rka’), Kevermes (‘krbevett, krl levgott’), Orgovny (‘orgona’), Katymaz (‘nem szkik’), Szatymaz (‘nem elad’), Rakamaz (‘nem keres, nem kutat’), Trtel (‘ngy gyermek/np ura’). F.I.T."
Van mg egy nagyon rdekes rs, ebben talltam azt a gyerekmondkt ami megrizte a kun szmneveket. Ezt most nem fogom egszben bemsolni mert ersen nagy terjedelm. Akit rdekel, az oldalon keressen r a "brem bl" kifejezsre.
|