K�pess�gek �s elv�r�sok az �j�szat t�rt�net�b�l

NBDA31  2010.01.25. 21:33

 

 A jelen a m�ltat a j�v�vel �sszek�t� pillanat, h�rom n�v�r, akiket nem lehet elv�lasztani egym�st�l, �gy van ez az �j�szat eset�ben is. Mai renesz�nsza csup�n egyetlen fejezet sok ezer �ves t�rt�net�ben. �ppen ez�rt mi, mai �j�szok, al�zattal kell megk�zel�ts�k mind fegyver�nket, mind az egykori �j�szok eml�k�t. Az � p�ld�jukat kell k�vetn�nk, mind az �j�sztudom�nyban, mind emberi tart�sban. A k�vetkez� szemelv�ny arra szolg�l, hogy �sszehasonl�tsuk tud�sunkat olyan m�ltb�li �j�szokkal, akiknek �lete sokszor kiz�r�lag fegyverforgat�si k�pess�geiken m�lt.

 

 

Csoportos�t�s - 69 m�terr�l, 1 m�teres c�lba, ez a pontl�v�s pr�ba, a c�lz�k�pess�get teszi pr�b�ra.

Magass�g ill. er�ss�g - a t�v fel�n�l 2,5 m�ter magasan egy k�t�l van kifesz�tve, ez alatt kell ell�ni, a c�l ugyanaz, ebben a pr�b�ban az �j �s az �j�sz ereje vizsg�zik.

Gyorsas�g- 3 vessz�vel, az els� becsap�dik, a m�sodik a leveg�ben, a harmadik �ppen elhagyja az �jat.

Ez az �j�sz pr�ba gyalog t�rt�nt, val�sz�n�leg a katonai kik�pz�s r�sze, esetleg valamif�le vizsga lehetett. Nem tudjuk, hogy a h�rom pr�ba egyenk�nt vagy egyszerre t�rt�nt-e. Term�szetesen egyszerre is elv�gezhet�, de akkor sokkal nehezebb.

A mamelukok vagy mamlukok az arab vil�gban rabszolg�b�l kik�pzett katon�k voltak. Az els�, aki mameluk hadsereget �ll�tott fel, Almutasszim (833-842) kalifa volt, a XIII. sz�zadban. Nadsem Eddig egyiptomi szult�n a mongolokt�l 12000, Tur�nb�l �s a Kauk�zusb�l sz�rmaz�, harciass�g�r�l h�res rabszolg�t v�s�rolt, akikb�l f�lelmetes hadsereget szervezett. Ez a hadsereg azonban gazd�i sz�m�ra is f�lelmetes volt, hiszen 1250-ben megd�nt�tt�k a sah hatalm�t �s saj�t soraikb�l v�lasztottak uralkod�t. A mameluk uralom a t�r�k h�dolts�g alatt is meg�rizte fontoss�g�t, a n�vleges t�r�k helytart� helyett az igazi hatalom a mamelukok kez�ben volt. V�g�l Nap�leon v�gzett a mameluk Egyiptommal, viszont egy szakasz mamelukot mag�val vitt Franciaorsz�gba, hogy szem�lyes test�rs�g�ben szolg�ljanak. Igazi katonai arisztokr�cia gyan�nt a katonai kik�pz�s �let�k fontos r�sze volt, harcmodorukra a k�nny�lovass�g haszn�lata volt jellemz�, a XII sz�zadban harcm�v�szet�ket val�sz�n�leg k�t f� ir�ny hat�rozta meg: a k�z�p �zsiai lovas nom�d �s az arab hagyom�nyok, k�s�bb ezek kieg�sz�ltek az oszm�n befoly�ssal is. �juk k�nny�, tipikusan lovas reflex�j volt.

 

                        

 

 

Ter�let-l�v�s - rajzolj a f�ldre egy k�rt, menj t�le 55 m-re. L�dd a nyilakat a k�rbe, majd menj k�zelebb 11 m�terrel, ism�teld ezt addig am�g 11 m�terre vagy a k�rt�l (a k�r nagys�ga ismeretlen).

Gy�r�-l�v�s - sz�rj ferd�n a f�ldbe egy botot, majd k�ss r� hajsz�llal egy gy�r�t, erre �jabb hajsz�llal egy darab �lmot, hogy a gy�r�t ne mozgassa a sz�l. 13,5 m�terr�l l�j �t a gy�r�n.

Lovas imit�ci� - az �j l�t�vj�ra sz�rj be egy kar�t, ami olyan magas, mint egy lovas, ennek tetej�re t�gy egy 20 cm �tm�r�j� c�lt, majd 20 cm–el lejjebb egy m�sikat ami 60 cm, a nagyobbik jelk�pezi a lovas test�t, a kisebbik a fej�t. El�bb a nagyobbra l�j 5 nyilat, majd ha ez mind tal�l, a kisebbre is.

Ellent�tes c�lok - t�gy 4 c�lt magad k�r�, el�re, h�tra, balra �s jobbra, 4 ny�llal l�j r�juk, �gy, hogy a l�baid ne, csak a derekad forduljon.

Mozg� c�l - t�gy egy harci szek�r elej�re egy nagy b�rt kit�mve, ez lesz a elejtend� vad , a v�g�re pedig egy kisebbet, ez lesz a kuty�d ami a vadat kergeti, l�kd le a szekeret egy domboldalon �s l�j a nagyobbik b�rre, ha eltal�lod sikeresen vad�szt�l, ha a kisebbiket, akkor elvesztett�l egy kuty�t.

                          

 

A muszlim vil�gban az �j�szat vall�si k�teless�g volt, amit Mohamed pr�f�ta hagyom�nyozott h�veire amikor a Kor�n, VIII/62-es sur�j�ban a quwwah (er�) kifejez�st �j�szatk�nt �rtelmezte. A pr�f�t�nak h�rom �ja is volt, �s minden fegyver k�z�l ezeket becs�lte a legt�bbre. Az arabok szerint az �j�szat tudom�ny�t �d�m, az els� ember kapta G�briel arkangyalt�l, �s az�ta az arab �j�szat megszak�tatlanul l�tezik. Az eredeti arab �jak val�sz�n�leg p�lma vagy ak�cf�b�l k�sz�ltek, el�fordultak lamin�lt kivitelez�s�ek is, a gazdagabbaknak behozott bambuszb�l k�sz�lt �jai voltak, ilyen a k�pen l�that� �j is, ez Mohamed Pr�f�ta tulajdona volt. Perzsia megh�d�t�sa ut�n terjedtek el az �sszetett reflex�jak. K�s�bb ezek haszn�lata �ltal�noss� v�lt, �s az arabok megtanult�k l�h�tr�l is haszn�lni.

 

 

A kontinensnyi birodalom �j�szat�t lehetetlen n�h�ny sz�ban �sszefoglalni, hiszen ez t�bb ezer �vet �s n�gyzetkilom�tert �lel fel. Azonban megjegyzend�, hogy K�n�ban az els� �j�sz katon�k gyalogosok voltak, m�g a hadakoz� kir�lys�gok kor�ban. A lovas�j�szatot a t�mad� nom�d n�pekt�l vett�k �t, �s haszn�lt�k komoly sikerekkel. �ltal�ban a k�naiakr�l el lehet mondani, hogy minden �j �s hasznos dolgot �tvettek �s be�p�tettek saj�t m�velts�g�kbe, �gy az �j�szatot is. Az �tvet eredm�nyeket tov�bbfejlesztett�k �s t�k�letes�tett�k �gy az �jaszatnak is komoly irodalma �s gyakorlata alakult ki. Az �j�szok a cs�szari hadsereg egyik legfontosabb r�sz�t k�pezt�k, eg�szen a XIX sz.-ig, a katonai �s tiszti vizsg�k elk�pzelhetetlenek voltak �j�szat n�lk�l.

 

                                                   

 

Tang dinasztia (i.sz. 618-907)- �ltal�nos k�vetelm�nyek, ill. lovass�g �s gyalogs�g sz�m�ra:

�ltal�nos - v�lasz ki egy halmot c�lpontnak, oszd fel 3 r�szre �s t�volodj el 105 pace-re (168 m). Az �j er�ss�ge legyen 76 kg, a ny�l 25 gramm. 30 ny�lb�l egy sem szabad mell�menjen. Ha mindegyik a k�z�ps�ben van, akkor els� oszt�ly� l�v�sz, ha a m�sodikba, akkor m�sodoszt�ly�, ha ezen k�v�l, akkor megbukott.

Lovass�g - tudnia kell l�ni teljes galoppban. A c�l egy 15x9 cm-es szarvasb�r. A t�vols�g 105 pace (168 m), a h�z�er� 42 kg. Ha mindegyik belemegy els� oszt�ly�, ha nem mind, m�sodoszt�ly�, ha egy se megbukott (logikusnak t�nik a felt�telez�s, hogy a t�vols�g a vizsgap�lya kiindul�pontj�ra vonatkozik, ahonnan a vizsg�z� indul).

Gyalogs�g - a c�l egy rongyb�b�, aki mindegyik ny�llal eltal�lja, els� oszt�ly�. Aki eltal�lja, de rossz a tehnik�ja, vagy aki nem tal�lja el, megbukott. (a t�vols�g val�sz�n�leg itt is 105 pace, a rongyb�b� pedig ember nagys�g�)

Wang Ju �j�sz tank�nyv (Tang dinasztia)

Kezdd 3 m�teren, mikor az �sszes ny�l belemegy menj h�tr�bb �s ism�teld, ameddig 100 pace-r�l mind bemegy. (a m�dszer �rdekess�ge, hogy a pontoss�g jav�t�s�ra, a c�lt�l val� t�volod�st v�lasztja, illetve a 100 pace-t (kb. 150 m) tartja egy �j�sz �ltal�nos l�t�vj�nak)

Khitan dinasztia (XI. Sz.)

Zelu Bulu h�rom mezei nyulat l�tt h�rom ny�llal, ez�rt a cs�sz�r kiv�l�nak nevezte.

A Jin t�rt�net�b�l (Mongol dinasztia)

K�t vonalat alak�tanak ki f�zfa�gb�l egy sportp�ly�n. Az �j�szok, rangjuk szerint, kiv�lasztj�k a saj�t �gukat �s egy ronggyal megjel�lik, majd leh�zz�k a k�rg�t , a f�ld k�zel�ben, hogy a feh�r fa kil�tsz�djon. Egy v�gtat� lovas vezeti a csapatot, akik megpr�b�lj�k ell�ni az �gat egy tollatlan, v�zszintes egy�l� ny�llal. Az nyer, aki teljes v�gt�ban elv�gja nyil�val az �gat �s felszedi a lev�gott darabot. A m�sodik, aki lev�gja, de nem tudja felszedni. Aki eltal�lta, de nem v�gta el, vagy akinek egyik sem siker�lt, vesz�t.

Song Dinasztia (i.sz. 960-1279) - falusi hely�rs�gek �j�szata

K�zelre - 1 m�ter magas c�l�p�t 40 pace-re (64 m), minden l�v�ssel el kell tal�lni (a c�l�p�t 10x10x100 cm –nek tekintj�k)

K�rl�v�s - 3 szalma c�l, m�s-m�s sz�nre festve, az ellens�g k�p�vel. Azt kell eltal�lni , amelyiket a parancsnok megjel�li egy v�r�s z�szl�val.

 

 

A mongol t�rt�nelem szorosan �sszef�gg az �j�szat t�rt�net�vel, Mong�li�b�l a k�korszak �ta ismertek ny�lhegy leletek, �s �j�szokat �br�zol� sziklarajzok. Az �j�szat kezdetekben ny�lv�n els�sorban vad�szatra szolg�lt, de minden bizonnyal hamar felfedezt�k had�szati jelent�s�g�t is, egyes�tve a lovagl�ssal pedig, vil�got leb�r� er�v� v�lt. A mongolok t�bbf�le �jat haszn�ltak, de az igazi lovas�j kism�ret�, kompozit reflex�j volt.

 

                        

 

A mandzsu uralom idej�n azonban az �j�szat tiltott dolog volt, annyira, hogy az eredeti mongol �j el is t�nt, a tilt�s ut�ni �jak m�r a mandzsu �jak m�solatai voltak.

 

                                              

 

Kezdetben a mongolok term�szeti t�rgyakra l�ttek, bokrokra, f�kra, birkakopony�kra stb., k�s�bb kialakultak a mesters�ges c�lpontok is, mint a nyers birkab�r, vagy �sszecsom�zott b�rszalagok. A hadi �s vad�szalkalmaz�ssal szemben a c�ll�v�s mindig tompa nyilakkal t�rt�nt.

Az �j�sztudom�nyt mindig nagyra tartott�k, a feudalizmus kor�ban a k�nok szem�lyes test�rs�g�ket a h�rmas verseny (�j�szat, birk�z�s �s lovagl�s) gy�ztesei k�z�l v�lasztott�k ki.

Szerencs�re n�h�ny k�l�nleges eredm�nyt r�g�szeti leletek is meg�r�k�tettek:

- a Nerchinksben tal�lt szt�l� felirata, 1226 k�r�l, - mikor Dzsingisz K�n Sartaul megh�d�t�sa ut�n, �nneps�get tartott a mongol nemeseknek, Esungge 335 �lr�l (536 m) tal�lta el a c�lt

- Injinashi m�v�ben, a Kh�kh Sudar-ban, egy m�sik esetet ismertet 1194-b�l, mikor �t �j�sz 500 m�terr�l tal�lt h�romszor a c�lba.

- a K�k sz�tra elbesz�l egy esetet mikor a merkitek vezet�je �gy sz�lt a bevonul� mongol csapatokhoz - M�g ha az �g sz�l�ttei vagytok is, semmit sem tudunk harci tud�sotokr�l, ez�rt pr�b�ra tessz�k tudom�nyotokat, ha valamelyik�t�k eltal�l egy kis piros z�szl�t 100 numr�l (150 m), akkor sz�vets�gesetek lesz�nk, ha nem, ellens�geitek. Erre a mongol vezet�k kacagni kezdtek, hogy olyasmit k�r, ami a harcosok k�z�ns�ges gyakorlatai k�z� tartozik, �s miut�n egy �j�sz teljes�tette a k�r�st, egy m�sik, hogy bemutassa k�pess�geit, nyakon l�tt egy magasan rep�l� g�cs�rt.

Ezekkel a t�rt�nelmi, de minden jel szerint, m�r akkor is kiemelked� eredm�nyekkel szemben a lentebb k�vetkez� elv�r�sok mindennapiak, �s minden falusi versenyen megtekinthet�ek ma is.

 

Uryankhai �j�szat - 2.5 m�teres egyszer�, 50-60 fontos, longbow, amivel 10 cm-es labd�kra l�nek (�lt. nyolcra), ezeket eredetileg kant�rokb�l bogozt�k, ma b�rt haszn�lnak A p�lya 40 m�terre l�v�, egym�st�l 2 m�terre fel�p�tet, 5 cm magas f�ldh�ny�sb�l �ll, a labd�kat �gy kell innen ki�tni, hogy a ny�l bent maradjon. (Sokan az uryankhai �j�szatot a khalkha �j�szatra val� gyakorl�snak tekintik)

Khalkha �j�szat - ezt �zik a Nadaam fesztiv�lokon

Az �j kb. 50-60 fontos, a ny�l 75 cm, a l�t�vols�g f�rfiaknak 75m, n�knek 65m, fi�knak a koruk x 4m, l�nyoknak a koruk x 3 m. K�t c�l van: a khana az els�, 8 x 8 cm-es hengerekb�l van fel�p�tve, hossza 4 m�ter, magass�ga 48 cm, a m�sodik a khasa, ez 30 hengerb�l �ll, mindegyikre 20 nyilat l�nek, aki t�bbsz�r tal�l, az nyer.

 

 

Korea is azok k�z� a szerencs�s orsz�gok k�z� tartozik ahol az �j�szat megszak�t�s n�lk�l mind a mai napig fennmaradt, t�volkeleti orsz�gk�nt az �nfegyelem �s a szellemi elm�lyed�s is fontos r�sze a gyakorl�snak, meg van szabva a ruh�zatt�l kezdve, a l�gz�sig minden. Az �j eleg�ns, h�resen er�s �s kism�ret�, r�vidkar� reflex�j.

                                   

 

L�t�v 145m, a c�lt�bla 2,67 m x 2 m, 15 fokot h�tra van d�ntve. Mindenkinek 45 nyilat adnak, kilenc k�rben, �t ny�llal, az �rt�kel�s a don rendszer szerint m�k�dik, az els� 25-28 tal�lat, a k�vetkez�k: 28, 29, 30, 31, 33, 35, 37 a legmagasabb, a kilencedik don, legkevesebb 39 tal�latot jelent.

A l�v�s f�zisai

- a sz�lir�ny vizsg�lata

- egyenes �ll�s

- als� mellkasi l�gz�s

- lass� fesz�t�s

- kitart�s 3 m�sodpercig

- finom old�s

 

 

Az �j�szatot a kontinensr�l hozt�k magukkal a jap�nok, azonban az eredeti �n �s szar� alap� reflex�jaik nem b�rt�k a sziget nedves �ghajlat�t, �gy az �jk�sz�t�s m�s ir�nyba fordult, �s az �llati eredet� alapanyagokkal szemben a bambuszban tal�lta meg a megfelel� �j alapanyagot. A jap�n yumi �jak t�bbf�le rost�ll�s� bambuszlemezb�l vannak �sszeragasztva, hossz�ak �s aszimmetrikusak, kiv�l�an meg�llt�k a hely�ket h�bor�ban is. Mind l�h�tr�l mind gyalogosan haszn�lt�k. A k�z�pkorban a Zen buddhizmus hat�s�ra kialakult a Kyudo, az �j m�v�szete, amelyben az �j nemcsak a teljes �nuralom, hanem a megvil�gosod�s eszk�z�v� is v�lt.

 

                        

 

A c�lpont eltal�l�sa �gy eur�pai szemmel m�sodlagosnak t�nik, az igazi hangs�ly a l�lek teljes ki�resed�s�re, a l�v�s pillanat�ban val� sz�nd�ktalans�gra ker�l. A kyud�ban t�bbf�le c�lt haszn�lnak, azonban a leggyakoribb 36 cm �tm�r�j� �s 28 m-r�l l�nek r�. Ezen koncentrikus k�r�k vannak, a legkisebb csak n�h�ny centim�ter. Mivel a kyudo, egy Do azaz �nmegval�s�t�si �t, elk�pzelhetetlenek a megm�rettet�sek, versenyek.

 

...

 

Most pedig k�vetkezzen a fentieknek egy sz�mszer� �sszefoglal�sa, ami arra szolg�l, hogy �sszehasonl�thassuk k�pess�geinket a r�giekkel. Megjegyzend� azonban, hogy amit �k tudtak, azt tudt�k harct�ren, vad�szaton, vagy politikai gyilkoss�g k�zben is, a mi k�pess�geink pedig a legt�bb esetben teljesen ellen�rz�tt viszonyok k�z�tt vir�goznak. Az �j�szat j�val t�bbet jelent mint a c�lba tal�l�s, b�r k�ts�gk�v�l ezt a legk�nnyebb m�rni �s �sszehasonl�tani. Ez az �sszehasonl�t�s megtekinthet� az 1. t�bl�zatban.

 

 

Forr�sok:

N�p	t�vols�g a c�lt�l (m)	c�lpont �tm�r� (m)	C�lpont 100 m�teren (m)	C�lpont 10 m�teren (m)
MAMELUK (�j�szvizsga)	69	1	1.45	0.145
ARAB (ter�letl�v�s)	55	1.5	2.73	0.273
gy�r�l�v�s	13.5	0.02	0.15	0.015
lovas- fejc�l	55	0.2	0.36	0.036
lovas-testc�l	55	0.6	1.09	0.109
K�NAI (halom)	168	2	1.19	0.119
lovas (galoppban-maximum)	168	0.12	0.07	0.007
gyalogos	168	0.95	0.57	0.057
falusi katona (c�l�p)	64	0.6	0.94	0.094
MONGOL -Nerchinks sztele	536	0.5	0.09	0.009
urjankhai	40	2	5.00	0.500
khalkhan	75	1.38	1.84	0.184
khasa	75	1.5	2.00	0.200
katonai (merkit h�boru)	150	0.1	0.07	0.007
KOREAI	145	2.3	1.59	0.159
JAP�N-Kyudo,  XVII sz (minimum)	28	0.35	1.25	0.125
Kyudo-maximum (?)	28	0.05	0.17	0.017
mai magyar hagyom�ny�rz�	100	1	1.00	0.100