Kopp�ny 3

K�kesi  2010.03.31. 22:22

 

Most m�g valamit. Ami szorosan hozz�tartozik a Kopp�ny szem�lye k�r�l sz�v�d�tt esem�nyekhez. Ami eddig sehol, semmif�le kr�nik�ban meg�rva nincsen. �s amit sem f�lremagyar�zni, sem letagadni nem lehet.

 

N�h�ny �vvel ezel�tt egy r�gi kolostor t�rt�net�nek a felkutat�s�val kezdtem foglalkozni. Amely kolostornak ma m�r csak h�re van meg. Meg egyn�mely tartoz�k�nak, halastavaknak stb. n�mely maradv�nyai. Kutat�saim k�zben pedig r�j�ttem, hogy �rp�d fejedelemnek �s az � ut�dainak birtoka nem a Csepelszigeten volt. Hanem a valamikori Pilis v�rmegy�ben. �gy, hogy maga a v�rmegye ter�lete alkotta azt a birtokot. Amire n�zve el�gs�ges bizony�t�kokat is szereztem.

 

Gyan�tani kezdtem, a Csepel szigetet illet�en, hogy az Anonymus nevezet� uras�g, mint egy�b sok dologban, itt is nagyot f�llentett. Avagy magyar�n – hasb�l besz�lt. Az a Sepel = Szepel nevezet� kun lov�sz alighanem a b�csi cs�sz�ri lev�lt�r hom�ly�ban sz�letett valahol. �s bizony�ra a B�csben divatos Szeppl, Szepi n�vre hallgatott. M�s dolog, hogy mire ide�rt Magyarorsz�gra – ahov� sz�nva volt – m�r komolyabb Sepel nevezetet viselte. Latinosan persze. Ami sz�rnyen impon�lt a j� magyaroknak.

H�t ennek a valamikori Pilis v�rmegy�nek vir�nyain, aki ezeket a vir�nyokat j�l ismeri, t�rt�nelmileg nagyon �rdekes megfigyel�seket tehet. Volt itt, az �rp�dh�zi kir�lyok idej�n, egy Asz�f� nevezet� telep. Fels�-Asz�f�, Als�-Asz�f�. A telep ott fek�dt Pom�z �s D�m�s k�zt valahol. Vagyis a mai B�kki puszta hely�n, mert egyeb�tt nem lehetett. Ott volt Bikki, a pom�zi hat�rban, a mai B�kki puszta t�j�k�n valahol. Ott volt Ellend, a mai Pesthidegkut hely�n. Ott volt K�k, a mai szentendrei hat�rban. Ott volt K�kes, a mai Pilisszentl�szl� hely�n. Ott volt Kis-Ing, a mai b�k�smegyeri hat�rban, a Kissing telep hely�n. Ott volt Kopoly, a mai p�tyi hat�rban. Ott volt P�ty, a mai hely�n. Ott volt Szemes, Szente, mindkett� a pom�zi hat�rban. Ott volt Tahi, a mai hely�n. Ott volt Tord�k, a mai tahit�tfalui hat�rban. Ott volt Zam�rd, a mai esztergomi hat�rban…

 

Ezeknek a helyneveknek az a nevezetess�g�k, hogy egyt�l-egyig a Dun�nt�lr�l ker�ltek volt ide f�l, a valamikori Pilis v�rmegy�nek legzordabb, legterm�ketlenebb, legkietlenebb erd�irtv�nyaira, homokbuck�ira, ingov�nyaira. Fej�rb�l, Toln�b�l, Barany�b�l, Somogyb�l, Zal�b�l. Akik hozt�k �ket, azok minden bizonnyal Kopp�ny vez�rnek fogs�gba hurcolt vit�zeib�l ker�lk�dtek. Akiket a n�met gy�zedelmi d�lyf nemcsak hogy megtizedelt, rabs�gba hurcolt, hanem minden�kb�l kifosztott, kolduss� tett �s v�gezet�l ezekre a lehetetlen helyekre sz�m�z�tt, telep�tett le.

 

V�gezet�l? Nem. Mert ezek a f�ld�nfut�kk� tett magyar szabads�gh�s�k magukkal hozt�k elvesztett lak�helyeiknek neveit. Ezek a nevek itt, a valamikori fejedelmi birtok t�rs�gein, ezer esztend� v�rzivatarain kereszt�l is �letben-maradtak! �letben maradtak, hogy h�rmond�i lehessenek a r�gi magyar szabads�gharcnak, a nemzeti nagy buk�snak; hogy tan�bizonys�got tegyenek a magyar nemzet igaza mellett, a szabads�gharcosok k�lv�riaj�r�sa mellett. �letben maradtak, hogy puszta jelentkez�s�kkel l�ket v�gjanak azon a gy�szos, vastag ter�t�n, amelyik ezer esztend� el�tt borult a magyar nemzetre. �s amelyik m�g ma is itt terpeszkedik f�l�tt�nk.

 

Hogy pedig azok a k�nyszertelepek t�nyleg a r�gi magyar szabads�gharcosok tany�i val�nak, mutatja egy egyh�zi ki�tkoz�s. A mely egyh�zi ki�tkoz�s 1301-ben �rte a K�kes k�zs�gbeli lakosokat. P�pai rendelet k�vetkezt�ben. Kital�lt, semmis �r�gy takar�ja alatt. Ama �tokkal s�jtott magyaroknak r�gi szertart�sa �ldozati olt�rk�vei m�g mai napig megvannak. A valamikori k�kesi, a mai pilisszentl�szl�i erd�s�gekben...

 

Ezek a k�nyszertelep�t�sek ugyl�tszik, ut�nzatai voltak annak a k�nyszertelep�t�snek, amelyet Nagy K�roly cs�sz�r alkalmazott a renitens sz�szokkal szemben. „Sok ezer sz�sz t�voli vid�kekre hurcoltatott, hogy a sz�v�s pog�ny n�p ellen�ll�sa megt�ress�k”. (Stacke: Deutsche Geschichte I.).

 

 

 

A magyar szabads�gharcosok leveret�s�nek itthon gy�szos k�vetkezm�nyei lettek. Ezeket a k�vetkezm�nyeket val�s�ggal ki kell most kaparnunk a multak hom�ly�b�l. Mert hiszen azok, akik hist�ri�nk meg�r�s�t magukhoz ragadt�k, sem magyarok nem voltak, sem a magyarok �rdekeivel nem t�r�dtek. Azt t�telezni fel r�luk, hogy a magyarokon elk�vetett er�szakoss�gaikat meg is �r�k�tett�k l�gyen - mer� k�ptelens�g lenre. Kaparjuk ki teh�t ebb�l a hom�lyoss�gb�l, amit �s amennyit birunk.

 

1. Az �si magyar alkotm�ny, n�peknek �s nemzeteknek ez a legt�k�letesebb korm�nyform�ja, szinte egyed�l�ll� a vil�gt�rt�nelemben - elbukott. Milyen lehetett vajjon? Ugy n�zem, hogy a II. Endre ugynevezett aranybull�ja n�mi �zel�t�t adhat bel�le. Amely arany bulla r�gi magyar hagyom�nyok alapj�n, a magyar nemzeti k�vetel�sek teljess�g�t jelk�pezte. De a XIII. sz�zadban. M�s viszonyok, m�s k�r�lm�nyek k�z�tt. II. Endre kor�n�l b�vebben fogok r�la megeml�kezni.

 

Az alkotm�ny hely�t, hossz� id�re, az abszolutizmus uralma foglalta el. Az Eur�pa nyugati �llamain�l akkoriban divatos egyeduralmi korm�nyz�s. Err�l az uralomr�l D�mmler (Geschichte des ostfrank. Reichs) ekk�nt eml�kezik meg: „Az uralom akkoriban holmi csal�di birtokl�st jelent. A kir�ly szem�lyesen kezeli a csal�d tulajdon�t k�pez� birtokot, az �llamot. F�c�l: a ment�l nagyobb haszon, az alattval�k teherb�r�s�nak n�mi m�lt�nyl�s�val... A t�rt�nelem lapjain szerepl� egy�nek, akik az illet� kornak jellegzetess�g�t adj�k meg, m�g nagyon t�vol �llanak a n�pszellemnek szabad, �ntudatos fejl�d�se kezdet�t�l... Az uralkod�k politik�j�t kiz�r�lag az � szem�lyi �rdekeik ir�ny�tj�k. Ezek k�z�tt azonban hasztalanul keresn�nk eszm�ket vagy magasabb, ide�lis szempontokat. �llamb�lcsess�g helyett egy�ni v�gyak kiel�g�t�se a d�nt� szempont. Ennek tudhat� be a sok asszonyuralom. Az �llam - csal�di tulajdon. �llam�gyek - csal�di �gyekk�nt kezeltetnek. A kornak szenved�lyek �ltal f�t�tt, nyers modor�ban persze...” �seink, szerencs�re, nem v�ltak r�szeseiv� ennek a dics�s�ges uralomnak. Nem �lvezt�k azt �gy, mint a t�bbi n�met h�b�res orsz�g. Egy tirannus helyett azonban t�z tirannus �lt a nyakukon. Akik val�sz�n�en fenti �rtelemben gyakorolt�k a maguk hatalm�t a „barb�r” magyarok f�l�tt.

 

Az abszolutizmus mag�ban v�ve, m�g nem lett volna akkora baj, ha - azt maga a fejedelem, a magyar kir�ly, gyakorolja vala. Sok t�nyb�l �s jelb�l azonban azt l�tom, hogy a t�nyleges uralmat nem a magyar fejedelem gyakorolta. Azt az uralmat m�sok, idegenek ragadt�k magukhoz. �k korm�nyozt�k az orsz�got. A magyar fejedelem, majd kir�ly, csak a nev�t adta k�lcs�n ehhez a korm�nyz�shoz. Musz�j volt adnia! �gy k�vetelte ezt az idegenek �rdeke. I. Istv�n uralkod�s�nak le�r�s�n�l b�vebben lesz ezekr�l sz�.... A r�gi magyar t�rt�nelemnek sok-sok hom�lyos r�szlete vil�gosodik meg majd el�tt�nk!...

 

2. A fejedelmi udvarn�l �rz�tt �r�sos feljegyz�sek, t�rt�nelmi eml�kek, erekly�i a magyarnak - pusztulni kezdettek, mindjobban �s jobban az eny�szet lomt�r�ba ker�ltek. Ezekkel egy�tt elvesztek a r�gi magyar �r�sjelek. Melyeknek f�meg�rz� helye �ppen a fejedelmi udvar volt. Mert a magyar - mi tagad�s benne, nem nagy kedvel�je volt az �r�sbeli mesters�gnek. J�r�sz�ben m�g ma sem az. Ennek k�sz�nhetj�k, hogy a magyar nem tud az „Etelk�zi veszedelemr�l.” Nem tud a g�r�g-beseny� egy�ttes gazs�gr�l. Amit g�r�g cs�sz�r eszelt ki, beseny� hajtott v�gre. �s ami olyan t�m�rdek �rtatlan magyar v�rrel �ztatta az Alduna t�j�k�t. Nem tud a sz�kelyek leszakad�s�r�l. Nem tud az igazi honfoglal�sr�l. Nem tud �rp�d uralkod�s�nak dolgair�l.

 

Er�szben nemcsak mi j�rtunk rosszul. Eur�p�nak m�s nemzetei, m�s orsz�gai is. A vesztes�g azonban sehol sem akkora, mint min�lunk. Mert ebben a dologban n�k�nk volt a legt�bb vesz�teni val�nk. D�mmler (id�zet munka) ekk�nt panaszkodik err�l: „Az esem�nyeknek �r�sos meg�r�k�t�se a paps�gra volt b�zva. Ennek nem �llott �rdek�ben, hogy az �llami �rdekek k�vetelte kereszt�nys�g k�r�l sarjadz� marad�k pog�nykin�v�sekr�l tudom�st vegyen, vagy ezeket az ut�kor sz�m�ra meg�r�k�tse. Ellens�ges szemmel n�zte, t�voltartotta mag�t�l mindazt, ami a r�gi vall�ssal, a r�gi istenekkel valamik�ppen �sszef�gg�sben �llott. A r�gi id�knek b�lv�nyozott h�seir�l sz�l� dalokat kereszt�nyi szent �nekekkel nyomta, n�m�totta el. Az esem�nyeknek n�pszer� szeml�lete �s meg�r�k�t�se csak sokkal k�s�bbi id�kben veszi kezdet�t. Az akkori t�rt�net�r�s vagy udvari, vagy egyh�zi szempontok szerint kezeli a dolgokat.”

 

Hiszem �s rem�nylem, hogy az Id� majd egyszer leszedi a m�g ma is z�rt lev�lt�rak legtitkosabb ajtair�l az ott rozsd�sod� z�rakat. Hi�ba akarj�k ezek a titkos rekeszek az �r�kk�val�s�got szolg�lni, vagy jelk�pezni. �r�k dolog - Istenen k�v�l - csak egy van: az igazs�g. Ez pedig mindig megtal�lja a vil�goss�g fel� vezet� utakat...

 

3. A magyar nemzetre r�er�szakolt�k a nyugati orsz�gokban d�vott rendis�get. Amivel megbontott�k a nemzetnek egys�gess�g�t, megzavart�k annak sz�p, demokratikus szellem�t. A r�gi-r�gi magyarok k�z�tt nem volt gr�f, nem volt b�r�. Mindenki csak magyar volt. Ami egyben azt is jelentette, hogy nemes ember. Megk�l�nb�ztet�st legfeljebb annyiban tettek, hogy az egyik f�ember volt, a m�sik meg k�zrend� ember. . . M�r most. A nyugati orsz�gokb�l ide sereglett sok kalandor, Ritter, miegy�b - hogyne tette volna meg egym�st b�r�nak, gr�fnak? (Nagyobb c�mek haszn�lat�t a cs�sz�rok, �gyl�tszik, eltiltott�k). Bizony, hogy megtett�k. Azut�n. Ha m�r b�r� valaki, avagy gr�f, annak ehhez birtok is duk�l. Term�szetesen. Adtak birtokokat is egym�snak. �r�sokat is k�sz�ttettek r�la. Mindent a fejedelem, a kir�ly nev�ben, persze...

 

4. A nemzetnek legf�ltettebb kincs�t, a magyar nyelvet, sz�m�zt�k. Ki az udvarb�l, ki a parancsol� helyekr�l. Annak hely�be pedig a magyarra r�er�szakolt�k a latin besz�det, a latin �r�sjeleket. A latin besz�det sem a magyarok nem �rtett�k, sem a k�r�l�tt�k lak� n�pek nem �rtett�k. Kr�nik�ink m�gis azt besz�lik, hogy a magyarnak az�rt volt sz�ks�ge a latin nyelv megtanul�s�ra, hogy a „m�velt nyugat” orsz�gainak n�peivel tudjon �rintkezni. �n �gy l�tom, erre m�soknak volt sz�ks�ge... Nagyobb baj volt a latin �r�sjelek k�nyszer�t�se. A nagyon fejlett magyar nyelv, meg a latin �r�sjelek - sehogyan, sem b�rtak megbar�tkozni egym�ssal,. Egyes magyar szem�ly- meg helyneveket, amiket magyarul kiejt�s�k szerint kellett vagy lehetett csak pergamenre vetni, a latin abc sehogyan sem b�rt megem�szteni. No igen. Mert az nem ismerte az a meg az �, az e meg az � k�z�tti k�l�nbs�get. Nem ismerte az � meg � bet�knek, a cs, a gy, az ly, az ny, a ty, a zs �sszet�tel� bet�knek kiejt�se vagy mik�nti le�r�sa m�dj�t. Lett is ebb�l akkora z�rzavar, hogy m�ig sem b�rt�k m�g tiszt�zni. K�l�n tudom�nyos k�sz�lts�g kell hozz�, hogy magyar ember r�gi magyar hely- �s szem�lyneveket meg�rteni tudjon. Az anyaga ennek a k�rd�snek akkora, hogy nem tudom, nem kell-e majd eg�szen k�l�n foglalkoznom vele. Itt, most, ebben a sz�kreszabott keretben, nem lehet...

 

5. Elkobozt�k a magyar csal�doknak �si, sz�p, dics�s�ges neveit. Odavetett�k ezeket is az eny�szetnek. Nem tudt�k, vagy nem akart�k meg�rezni, hogy orsz�gok, nemzetek t�rt�nelme, m�ltja az egyes fam�li�k mullj�b�l ad�dik �ssze. �ket csup�n a jelen �rdekelte. Meg tal�n a j�v�. Ezeknek, akkor, nem volt sz�ks�g�k a m�ltak ismeret�re. Nekik el�g volt az, ha a magyar valamif�le keresztnevet visel. A magyar csal�dap�k, nemzets�gek, t�rzseknek el�kel�i, r�gi neveknek b�szke hordoz�i - fogcsikorgatva n�zt�k az idegeneknek ezt a politik�j�t. Ellene nem tehettek. T�rni�k kellett. T�rni�k �s hallgatniok. Mert hiszen minden rendelkez�s a fejedelem, a kir�ly nev�ben t�rt�nt. Csoda-e, ha f�magyarok, k�zrend� magyarok mindig elkeseredettebbek, mindig nyakasabbak, mindig hajthatatlanabbak lettek? Csoda-e, hogy ezek az elfojtott �rz�sek lassan-lassan a v�r�kbe sz�r�dtek �t? �gy m�r meg�rthet�v� v�lik az is, mi�rt szerepelnek ezek a f�magyarok mindig mint d�lyf�s oligarch�k, mint er�szakos rabl�k, mint f�rtelmes zsiv�nyok - a kr�nik�k lapjain. Hiszen azokat az embereket val�s�ggal belehajszolt�k az engedetlens�gbe, a dacoss�gba! Mert a magyar t�relmes tud lenni idegen emberrel, idegen vall�ssal, idegen szok�sokkal szemben. De mikor az effajta idegens�geket �re� is r�akarj�k er�szakolni, akkor bizony megvadul. V�dekezik ellene, ahogyan tud. Honnan ez az �rz�s? Honnan a nagy mag�banb�z�s? Onnan, hogy �sid�k �ta a maga l�b�n j�rt. Int�zm�nyeit, berendez�seit olyan t�k�leteseknek tudta �s l�tta, hogy minden idegenszer�s�gre a nagy, az er�s, a nemeslelkeknek saj�tos, j�indulat� k�z�nb�ss�g�vel n�zhetett al�. - Ezt persze, csak az �rti meg, aki ismeri a magyar lelket. - �vsz�zadok, tal�n �vezredek kellettek hozz�, hogy ez az �rz�s olyan m�lyen gy�keresedj�k meg minden egyes magyarnak a lelk�ben, mint ahogyan az, m�g ma is, benne van ezekben a lelkekben. Az a r�gi magyar szellemileg is, erk�lcsileg is, nagynak, er�snek, nemesnek tudv�n mag�t, a n�l�n�l gy�ng�bbeket, a t�k�letlenebbeket csak j�indulat� k�z�nnyel n�zhette. A t�relmess�gnek szinte egyed�l�ll�, h�res magyar fajt�ja - csak ezen az alapon sz�lethetett meg, n�hetett naggy�, mehetett �t a nemzet v�r�be...

 

6. Tudatosan, tervszer�en nyomt�k el a magyarnak nagy m�velts�g�t. Egy n�pr�l, amelyiknek olyan p�ratlan t�k�letess�g� korm�nyform�ja volt, amelyiknek nyelve fejlettebb, t�k�letesebb volt, mint a nyugati orsz�gok b�rmely n�p��; egy n�pr�l, amelyik viszonylagos csek�ly sz�ma dac�ra hadat mert ind�tani - egymag�ban, minden seg�ts�g, vagy t�masz n�lk�l - eg�sz Eur�pa ellen: ilyen n�pr�l nem lehet felt�telezni azt, hogy a kult�r�nak magas fok�n ne �llott volna. Bajos ma m�r meg�llap�tani, milyen ir�ny� vagy term�szet� lehetett ez a kult�ra. Hiszen azt t�nkretett�k, elpuszt�tott�k a gy�ztes idegenek. Ezek nem t�rhett�k �s nem is t�rt�k, hogy a leig�zott orsz�g n�pe m�veltebb legyen, tanultabb, mint az � „mesterei”. Hi�ba �rj�k a r�gi germ�n, olasz, francia, meg egy�b latin kr�nik�sok, hogy „a magyar a kult�ra legalacsonyabb fok�n �llott”, hogy „nem sokban k�l�nb�z�tt a vad�llatokt�l”, hogy reggelire v�rt ivott, eb�dre, vacsor�ra emberh�st s�t�tt mag�nak, hogy „nyereg alatt puh�tott h�son �lt”; hogy „egynapos csecsem� gyermek�nek arc�t k�ssel vagdosta �ssze”; stb., stb.

 

Ezekkel az ostob�bbn�l ostob�bb r�galmakkal egyszer m�r szembe kell sz�llni. Ki kell �ket irtani a k�ztudatb�l. El�gg� hossz� ideig bolond�tott�k vel�k a vil�got - a magyar nemzet rov�s�ra. V�dekezn�nk kell. Be kell bizony�tanunk a vil�g el�tt, hogy a „m�velt nyugat”, miut�n fegyverrel nem tudott boldogulni a magyar kardokkal szemben, veszett nyelv�lt�get�ssel t�lt�tte ki bossz�j�t. A lovas magyarok �let�nek, harcmodor�nak megfigyel�se mellett ez nem lesz neh�z feladat.

 

A „m�velt nyugat”. Amit �r�kk�n-�r�kk� az orrunk al� tartanak. Ugyan milyen lehetett? Hogyan n�zhetett ki az a valami, amihez a r�gi magyarnak alkalmazkodnia - illett volna? Megint D�mmlerhez kell folyamodnom. Az � id�zett munk�j�hoz. A n�methez. Aki bizony�ra nagyon j�l megr�gta azt, amit a maga n�p�r�l �rni akart. Amit r�la vil�gg� bocs�tott. - Az uralkod�s rendszer�ben, a t�rt�net�r�sban meghonosodott dolgokr�l m�r volt sz�. A h�zass�gi int�zm�nyre vonatkoz�lag ami alapja t�rsadalomnak, nemzetnek minden tisztess�ges orsz�gban - D�mmler az � id�zett munk�j�ban el�adja, hogy a r�gi germ�nokn�l a h�zass�g szents�ge ismeretlen fogalom volt. A romlotts�gban, a fesletts�gben maguk a fejedelmek j�rlak el�l j� (?) p�ld�val. A mainzi, 852. �vi egyh�zi zsinat hivatalosan adott enged�lyt n�tlen f�rfiaknak, hogy �gyasokat tarthatnak. Ezt az enged�lyt h�zas emberek is gyakran ig�nybe vett�k - �llap�tja meg a n�met kr�nik�s. Le�nyrabl�s, le�nysz�ktet�s, m�g kolostorokb�l is, gyakori jelens�g. Az asszonyok erk�lcstelenek. „Korm�nyoz�k �s korm�nyozottak �jtatoss�ga �rz�ki jelleg� volt, er�sen babon�s mell�k�zzel”. A nemi �let kih�g�sait az egyh�z csak lanyh�n tilalmazta.

 

Miel�tt folytatn�m, hadd id�zzem a „barb�r” magyarokn�l er�szben volt �llapotokat. Nincsen az a gonoszs�g, amit a kr�nik�k arra a r�gi magyarra r� ne fogtak volna. Azt azonban, hogy h�zast�rsi �let�ben kicsapong�, hogy csal�di dolgokban duhaj, erk�lcstelen lett volna - ezt senki r�la meg�rni nem merte. A h�bor�s �letben, igaz, asszony vagy le�ny is jutott n�ha a hadizs�km�ny k�z�. Ez azonban �gy volt, �gy van, �gy lesz, ami�ta �s ameddig az emberek h�bor�t viselnek egym�s ellen. A csal�di �let erk�lcseinek az effajta epiz�dokhoz semmi k�z�k. Az a r�gi magyar m�r akkor olyan magaslatra emelte volt a maga �lete p�rj�t, a maga asszony�t, amilyenre a f�ldkereks�gnek egyetlen m�s n�ci�ja sem. Az � asszonya abban a h�nyt-vetett, abban a k�zdelmes �letben h�s�ges oszt�lyosa volt az � f�rj�nek, az � ur�nak. Egy�ttesen b�rt�k, amij�k volt. „Fele eny�m, fele tied.” �r�m? B�nat? Munka? Gond? „Fele eny�m, fele tied.” �gy, �gy lett a magyar asszony lassan-lassan a f�ldkereks�gnek legnemesebb teremtm�nye. �gy lett bel�le „feles�g”. Melyik n�pe ennek a mi vil�gunknak dicsekedhetik ilyen asszonyokkal? Ki mern� hangoztatni, hogy ilyen asszonyok mellett a csal�di erk�lcs laza lehetett?

 

„Az emberek nyerses�g�ben m�lyen meggy�keresedett rabl�si, gyilkoss�gi hajlamokat - mondja tov�bb D�mmler - az er�szakoss�gokra, a v�rbossz�ra val� �szt�n�s hajland�s�gokat igen nehezen lehetett az emberekb�l kiirtani. F�gondjukat az k�pezte, mik�nt rejts�k el a napi �let esem�nyeit a vall�s takar�ja alatt? A sz�vek bels� megnemes�t�s�t k�s�bbi korra hagyt�k. A babon�k vil�ga f�nykor�t �lte.

 

A csal�sok, f�k�nt szent erekly�kkel, napirenden voltak. A s�t�n mindenhat�s�ga soha nem l�tott ar�nyokat �lt�tt. Nemzeti szellem? Csak a reform�ci� idej�n kezdett �bredezni.”

 

A „barb�r” magyarokn�l meg azt l�tjuk, hogy a nemzeti szellem m�r a honfoglal�s idej�n megvolt. Kopp�ny idej�ben pedig m�g fegyvert is ragadott a maga igaz�nak megv�d�se v�gett. Babon�k, eff�l�k, igaz, ker�lk�ztek a magyarokn�l is. Ez azonban az �vsz�zados, tal�n �vezredes p�sztor, nom�d �letnek term�szetes folyom�nya volt. K�pmutat�s n�lk�l. A „m�velts�g” arrog�l�sa n�lk�l.

 

Nagy-K�roly cs�sz�rr�l tudjuk, hogy - �pen csakhogy megtanulta az abc-t. Hogy silabiz�lni tudott. A n�metek legr�gibb nagy k�lt�je, Wolfgang von Eschenbach meg �ppens�ggel nem kony�tott az �r�s mesters�g�hez...

 

�gy festett a val�s�gban az a sokat magasztalt „nyugati m�velts�g”...

 

7. Utolj�ra hagytam a vall�s k�rd�s�t. �szint�n sz�lva, nem akartam foglalkozni vele. Hanem a minden rangu �s rend� kr�nik�k annyira vall�si, hitbeli k�rd�snek f�jt�k f�l a Kopp�ny-esetet, hogy k�nytelen vagyok a dolognak ezzel az oldal�val is foglalkozni.

 

Eml�tettem m�r, hogy a r�gi magyaroknak er�sen fejlett erk�lcsi �s lelkivil�ga k�sz talajnak k�n�lkozott a Krisztus tanainak befogad�s�ra. L�ttuk Piligrin p�sp�knek a p�p�hoz int�zett level�b�l, hogy a magyarok igenis nagy fog�konys�got, el�z�kenys�get tanos�tottak az �j hit tanai ir�nt. Aminthogy ezt nem is lehet m�sk�nt elk�pzelni.

 

Ez az �rdekl�d�s azonban csak addig tartott, am�g a t�r�t�k mint apostolok j�rt�k az orsz�got. Amint a magyarok kezdt�k �szrevenni, hogy az apostolokat mind jobban, mind s�r�bben a h�d�t�k, kezdik f�lv�ltani - �szbekaptak. Mert az � szemeikben mindig �s mindenkoron a nemzet, a haza volt a f�szempont. Amelyiknek �k minden m�s szempontot al�rendeltek. R�szben ez, m�sr�szben ama k�r�lm�ny, hogy a Krisztus tan�t�sainak gyakorlati alkalmaz�sa nem volt �sszeegyeztethet� az � lelkivil�gukkal, okozt�k azut�n, hogy a t�r�t�s munk�ja megakadt, az �tt�r�sek hirtelen abbamaradtak.

 

Krisztusnak tanait nem dogm�k, nem f�nyes k�ls�s�gek, nem egy�b sallangok teszik �rt�kess�. Hanem az, hogy ezekben a tanokban rejlik ama csodaszer, amelyik az embert lassan-lassan visszavezeti az � teremt�j�hez, Istenhez. A lelket, ezt az isteni szikr�t, a teremt� az�rt helyezte el az emberben, hogy ennek seg�ts�g�vel t�k�letesedj�k. Ennek ir�ny�t�sa mellett haladjon f�ljebb, mindig f�ljebb a t�k�letess�g fel� vezet� �ton. Krisztus tan�t�sai els� sorban az emberi l�lek nemess�g�t teszik k�v�natoss�. Mert ez az igazi talaj azoknak term�k�pess�g�hez. Krisztus tanainak hirdet�i itt t�vesztett�k, �s t�vesztik el m�g ma is, a maguk dolg�t. Nem a talajt munk�lj�k meg el�bb. Nem ezt k�sz�tik el�. A lelkek nemes�t�s�vel. Az erk�lcs�k szil�rd�t�s�val. �gy tesznek, mint a rossz gazda, aki t�retlen gyepbe sz�rja a b�zaszemet. �s azt hiszi, hogy ez a mag ott ki fog kelni, term�st fog hozni. Nemcsak. Hanem a talajt is meg fogja jav�tani. - Annak a talajnak pedig megmunk�l�s kell. A gyepet fel kell t�rni, meg kell forgatni, porhany�v� tenni. Csak �gy lehet azut�n a magot bel�je vetni. F�raszt� munka, igaz. De h�l�s. �gy a Krisztus magvet�i is. El�bb a talajt k�sz�ts�k el�. Azut�n vess�k a magot. Nem aratnak majd annyi dudv�t.

 

A mi �seinkn�l, a r�gi magyarokn�l, ez a talaj j�l el� volt k�sz�tve. Volt erk�lcs, volt jellem, volt lelki nemess�g. Nem �rajtuk m�lt, hogy a kereszt�nys�gnek ez a leggy�ny�r�bb kil�t�sa term�se k�rba veszett. . .

 

 

Kr�nik�ink, m�g a mostaniak is, v�ltig er�s�tgetik, hogy a magyarnak musz�j volt a kereszt�ny hitet elfogadnia. Mert egy�bk�nt elpusztult volna. Az orsz�g�t k�rnyez� kereszt�ny n�pek nem t�rt�k volna �t maguk k�z�lt. L�ssuk: kicsod�k voltak ezek a buzg� kereszt�ny n�pek.

A morv�k. A t�tok. Az oroszok. Ekkor voltak megt�r� f�lben maguk is. M�ghozz�: nem annyira a latin, mint ink�bb a keleti egyh�z tanai fel� hajladoztak. A csehek. Kiss� t�vol estek. �ppen csak hogy siker�lt volt �ket, nagy nehezen a kereszt�ny vall�s elfogad�s�ra re�b�rni �s ut�na - leig�zni. A lengyelek. R�luk is az �ll, ami a csehekr�l. Azzal a k�l�nbs�ggel m�gis, hogy itt a t�r�t�s is, a leig�z�s is, - egyel�re f�lig siker�lt m�g. A kaz�rok. Kever�k „pog�ny” n�pek maguk is. Zsid� uralom alatt. A beseny�k. A kunok. „Pog�nyok” m�g. A bolg�rok. A keleti egyh�z h�vei voltak. Kisebb gondjuk is nagyobb ann�l, a magyarok v�llalj�k-e a nyugati egyh�zat vagy sem. A horv�tok. Szint�n „pog�nyok” m�g. Megt�r�t�s�k csak k�s�bb kezd�d�tt. Innen, Magyarorsz�g fel�l. A n�metek. Ami erej�kb�l tellett mindent megtettek, hogy a magyart legy�rj�k. Kiverni �t innen? Soha m�g csak esz�kbe sem jutott! Ki lett volna h�t, aki a magyart kiverni akarja?

 

Azt is mondj�k, f�k�nt a mi kr�nik�ink, hogy csak a magyar volt az a meg�talkodott, makacs n�p, amelyik a kereszt�ny vall�s tan�t�sait befogadni nem akarta. Tudtunkra adj�k, �reztetik vel�nk, hogy � mi �seink voltak ebben a tekintetben a f�gonoszok. Ez sem eg�szen �gy �ll. N�lunk nem vertek agyon egyetlen hitt�r�t�t, egyetlen apostolt sem.

 

Mint egyeb�tt. (Gell�rt p�sp�k esete nem ide tartozik. Amint majd l�tni fogjuk.) Nagy K�roly cs�sz�rnak a sz�szokat tizennyolc csat�ban kellett megvernie, hogy a kereszt�ny vall�st, jobban mondva a maga uralm�t re�juk er�szakolhassa. Egyik alkalommal, mondj�k egyn�mely kr�nik�k, 400 sz�sz harcost fejeztetett le egyszerre, hogy a t�bbieknek elrettent� p�ld�t mutasson. Abban az id�ben, amikor az idegenek Kopp�ny szabads�gharc�t levert�k, Lengyelorsz�g m�g messze volt a teljes beh�dol�st�l. Poroszok, az �szaki n�pek m�g „pog�nyok” voltak. Eur�pa �szaknyugati r�sz�n a d�nok tartottak v�res megtorl�st n�met elnyom�ikon. Ott is �gy t�rt�nt minden, mint min�lunk.

 

Nem folytatom. Nem akarok kereszt�ny vall�sunk ellenz�j�nek h�r�be keveredni. Hanem: a vall�s nem a haza, nem a nemzet. Ezeknek �rdeke a legf�bb t�rv�ny. Mindj�rt Isten ut�n �k k�vetkeznek. Az � �rdek�k pedig azt parancsolja, hogy: l�ssuk az igazs�got...

 

 

 

R�gi igazs�g: az esem�nyek forgatag�ban annak van igaza, aki a dolgokat meg�r�k�ti. Aki le�rja �ket. �seink, �gy l�tszik, ink�bb szerett�k, t�bbre tartott�k a kardforgat�st, mint a penn�k forgat�s�t. Hist�ri�t - sz�vesen csin�ltak. De nem sz�vesen �rtak. S a dolog v�ge mi lett? Az, hogy a t�rt�nelem lapjain minden�tt �k maradtak alul. M�g itthon is. Nem tr�fadolog. Kezdj�k v�gre bel�tni, hogy a magyar nemzetre n�zve a t�rt�nelmi igazs�gok kider�t�se a l�tnek vagy nem l�tnek k�rd�s�v� v�lt. B�tran n�zhet�nk szembe ezekkel az igazs�gokkal. A nemzet igazi m�ltja olyan, hogy b�szk�k lehet�nk re�. A nemzet jelene is �h�tja az igazs�got. Tudni akarja, emelt f�vel �llhat-e a tisztess�ges n�pek �t�l�sz�ke el�? Nem verik-e �jfent fej�hez a r�gi hazugs�gokat, a r�gi r�galmakat? A nemzet j�v�je meg egyenesen megk�veteli az igazs�gok kider�t�s�t. Miel�tt a m�sodik �vezred k�sz�b�t �tl�pn�, tudni, l�tni akarja, merre, hov� forduljon? Kit �leljen mag�hoz, kit tartson t�vol mag�t�l!

 

Ezer �vvel ezel�l neh�z, nagy takar�t bor�tottak a magyar nemzetre. A takar� a val�tlans�gok sz�laib�l volt sz�ve: minden sz�la egy egy hazugs�g. Ez a takar� most valahol kilyukadt. L�ket kapott. Az igazs�gnak friss leveg�je ezen a l�ken �t tolakodik a takar� al�. �s fel fogja azt robbantani. Kopp�ny nev�ben. Kopp�ny nev�vel...

 

Csak a vak nem l�tja, hogy ennek a mi magyar f�ld�nknek valamif�le csod�latosan var�zslatos beolvaszt�si ereje van. Mindennek, ami itt �l �s mozog, ha m�g olyan idegen, id�k mult�n magyarr� kell v�lnia.

 

Minden, ami ellens�gk�nt, vagy orsz�g, nemzet megront�sa v�gett ker�lt egykoron k�zib�nk, itt �t kell, hogy alakuljon. Hogy magyarr�, magyar k�zkincses� legyen. Ha ebben az �tform�l�d�si processzusban akad is n�ha, itt vagy amott, n�mi zavar, fennakad�s, ennek meg kell sz�nnie.

 

Ilyen �tform�l�d�si hajland�s�g, igaz, megvan egyeb�tt is, m�s n�pekn�l. Hol kisebb, hol nagyobb m�rt�kben nyilv�nul meg. De sehol nem akkora m�rvben, mint min�lunk. Am�g pedig azt az �tform�l�d�st m�s n�pek k�z�tt j�l�t, k�nyelem, kedvez� �letlehet�s�gek mozd�tj�k el�, a magyar f�ld�n n�lk�l�z�sek, k�zdelmek, szenved�sek, nemritk�n v�rhull�mok talaj�b�l sarjadzik az ki. Vajjon mi lehet ennek oka? - L�tom, de nem mondom meg. Ma m�g nem. Ne illessenek azzal a szemreh�ny�ssal, hogy nagyon is hazabesz�lek. A T�rt�nelmi Lapokban ennek igen sok p�ld�j�val tal�lkozunk majd...

 

Nem b�rok szabadulni att�l a gondolatt�l, hogy l�thatatlan, titkos, hatalmas kezek ir�ny�tj�k a magyar nemzet sors�t. Egyfel�l ott a nagy igyekezet, hogy a nemzet elpuszt�ttass�k. M�sfel�l viszont azon vannak, hogy benn�nket t�mogassanak, talpra �ll�tsanak. M�g szenved�seinket is hasznunkra ford�tj�k.

 

Hogyan? Mivel?

 

Meg�rtam m�r egyszer: a l�lek szenved�se az a koh�, melyben az �let salakja lev�lik... Csak m�r az egy�b salakot is le tudjuk r�zni magunkr�l! . . .

 

 

 

Ne csod�ljuk, hogy kr�nik�ink olyanok, mint amilyenek. Hiszen a hazugs�gok eml�tett h�l�j�nak sz�v�get�se, er�s�tget�se, m�g ma is szakadatlanul folyik. Nemcsak k�lorsz�gokban. Nemcsak k�ls� ellens�gek r�sz�r�l. Sajnos, m�g itthon is. M�g �gynevezett magyar emberek r�sz�r�l is. Vaks�g ez? Tudatlans�g? Rosszakarat?

 

B�rmi legyen, ezeknek az �llapotoknak v�get kell vetni. V�get kell vetni annak, hogy valaki, m�g hozz� magyar pal�sttal a v�ll�n, �rni mer�szeljen a magyarokr�l, an�lk�l, hogy a magyar lelket ismern�! R�galmazni merje a magyart, an�lk�l, hogy �rz�kkel b�rna a magyar l�lek saj�toss�gai ir�nt. V�dekezz�nk! K�teless�g�nk ez �nmagunkkal szemben; de k�teless�g�nk szeg�ny, letiport nemzet�nkkel szemben. Ha mi nem v�dj�k meg igazunkat, ugyan kit�l v�rjuk ezt? K�m�letlen harcot kell ind�tanunk az �r�k�s, az �lland� k�tm�rgez�s ellen. Nek�nk. Akik csak magyar emberek vagyunk. De hi�ba der�tj�k mi ki az igazs�gokat. Hi�ba hirdetj�k �ket. Ha a m�rgez� anyagnak forr�sait be nem t�mj�k.

 

Egy k�nyv jutott minap�ban a kezembe. C�me volt: „A Magyar Nemzet �st�rt�nete 896-ig”. Tartalma: r�vid, de al�val�. �r�ja:. . . Nem. ezt nem mondom meg. A T�rt�nelmi Lapok nem szem�lyesked�sre val�k. Komolyak akarnak maradni - mindv�gig. A magyar embernek nem term�szete a nyelv�lt�get�s egy�bk�nt sem. „A magyar tudom�nyos akad�mia tagja” meg en�lk�l is kital�lja tal�n, hogy �r�la van sz�.

 

Ebben a „t�rt�nelmi munk�ban” az �r�, �vtizedekig tartott fejt�r�s ut�n (saj�t bevall�sa), arra a meglep� eredm�nyre j�tt r�, hogy az �si magyarnak soha, semmif�le k�ze nem volt sem a hunokhoz, sem a t�r�k�kh�z, sem �ltal�ban �zsi�hoz. A s�t�ts�g hom�ly�ban valahogyan �sszever�d�tt, aff�le f�lkegyelm� szolgan�p lehetett csak. (Ah�! A szabartoi, aszfaloi, ugye! A r�szeges trottli!...) Aki a maga embers�g�b�l m�g besz�lni sem tudott. Meg aki legfeljebb alattval�ja lehetett a hunnak; alattval�ja volt avarnak, ugornak, ad�fizet�je, katonai al�rendeltje volt a kaz�rnak. �mb�r csak a l�teny�szt�shez, meg hal�szathoz �rtett, ezeknek a mesters�geknek a nevez�seit is idegenekt�l, az onugurokt�l szedte k�lcs�n! stb., stb. Sz�p jellemz�se az �si magyarnak, uyg-e?

 

Csakhogy:

1. Az a r�gi magyar n�p mi�rt tette volna meg a hossz�-hossz� �s �vsz�zados v�ndorutat �zsi�b�l, a hunn �shaz�b�l id�ig, ha nem az itteni hunn �r�ks�g elfoglal�sa v�gett?... Bizony�t�k kellene?... Hogy nincsen bizony�t�k?... Mi�rt puszt�tott�k, minek sink�f�lt�k el a t. �r�nak valamikori el�dei a magyarnak minden �si t�rt�neti feljegyz�s�t, eml�k�t ? Mi�rt?

 

2. Az a r�gi magyar hol, hogyan fejleszthette volna az � alkotm�ny�t a t�k�letess�gnek arra a fok�ra, amelyik szemet sz�rt a „m�velt nyugat” diplomat�inak �s hatalmass�gainak is? Az �vsz�zadokig tartott szolgas�gban tal�n?

 

3. Az az �ll�t�lag szedett-v�dett r�gi magyar nyelv mikor, hol, hogyan fejl�d�tt - hirtelen�ben - olyan t�keletess�, hogy a t. �r�nak valamikori el�dei �ltal �seinkre er�szakolt „t�k�letes” latin ortogr�fia sem tudott vele boldogulni? Az onogur nyelviskol�ban tal�n?

 

Azut�n.

 

A „magyar tudom�nyos akad�mia tagja” bizony�ra olvasott vagy hallott valamit a r�gi magyaroknak eur�pai �gynevezett kalandoz�sair�l is. Hogyne olvasott volna? Hiszen az � valamikori el�dei keresztelt�k el ezeket a kalandoz�sokat „rabl� hadj�ratoknak”! H�t nem eg�szen �gy volt, k�rem szeretettel. A salzburgi �rsekek j�val a magyarok bej�vetele �s honfoglal�sa el�tt m�r kiny�jtott�k volt kezeiket Pann�nia fel�. A dun�nt�li, akkori morva-tartom�ny fel�. Persze „hitt�r�t�s” c�m�n. �s persze azzal a c�lzattal, hogy Pannoni�t is a n�met cs�sz�r jogara al� juttass�k. K�zben azonban megj�ttek a magyarok. Akik szint�n just form�ltak a Pannoniai r�szekre. Nem engedtek, term�szetesen, sem a cs�sz�r, sem a magyarok. Akik pedig tudhatt�k volna, hogy a cs�sz�r az akkori eg�sz Eur�p�t jelenti. Tudt�k is. Mert �k viszont - hadat �zentek eg�sz Eur�p�nak. �s neki is mentek. Eg�sz Eur�p�nak! Hogy a tudom�nyos tag �r valamikori el�dei ezt a becs�letes h�bor�t „rabl�kalandozasoknak” nevezt�k el, arr�l sem a r�gi magyarok nem tehettek, sem �n nem tehetek. �n, aki elolvastam a keleti frank birodalom t�rt�nelm�nek lapjait is, meg egyebeket is... A cs�sz�rok hatalmi �hs�ge, a kereszt�nys�g R�m�ja - a diplom�ciai furfangnak, a hatalmi er�szaknak minden kitelhet� m�dj�val megpr�b�lkoztak, hogy a maroknyi magyar n�pet a maguk j�r�szalagj�ra vegy�k. �vsz�zadokig tartott er�lk�d�seik legfeljebb, ha itt vagy amott tudtak holmi f�leredm�nyeket el�rni. T�bbet soha... A t�r�k h�d�t�k t�zzel-vassal, v�rtengerek hull�main, �vsz�zadokon �t er�lk�dtek, hogy ezt a kev�s magyar n�pet rabig�ba hajts�k. Nem siker�lt. A Habsburgok a maguk germ�n hatalmi t�rekveseivel, ugyancsak �vsz�zados konok igyekezettel, arannyal, csal�rds�ggal, v�rrel pr�b�lt�k, hogy ezt a kis nemzetet legy�rj�k. Hogy kolduss�, szolg�v� tegy�k. Nem siker�lt... �s err�l a n�pr�l meri valaki �ll�tani, hogy csel�dn�p volt?! Hogy szolgan�p volt?! �vsz�zadokon �t! Abban a korban, amikor m�g megfogyatkozva nem volt! Amikor szabads�ga, f�ggetlens�ge m�g k�ts�gtelen volt!

 

�s h�nyan vannak m�g, ilyen kr�nik�k!

 

 

 

Kopp�ny szelleme! H�vunk! V�runk! Magyarok �llnak megint a r�gi �rhelyekre! A r�gi �rs�kre! V�rj�k parancsodat!. . .

 

 

 

Kopp�ny kor�nak teljess�g�hez tartozik a tuladunai r�szeknek egyik nevezetes lelete. A tudom�nyos vil�g ezt a leletet „verebi lovag” n�ven ismeri. A lelet hist�ri�j�t K�roly J�nos, Fej�rmegye monogr�fi�j�nak V. k�tet�ben �gy mondja el:

 

„A Verebr�l Lovasber�nybe vezet� �t �szaki oldal�n fag�d�r �s�s alkalm�val 1853-ban s�rleletet fedeztek fel. Ezen egy �ln�l hosszabb �s m�sf�l �lnyi sz�les s�rg�d�r fels�bb r�teg�ben egy elkorhadt l�csont�v�z tal�ltatott, zabla, k�t kengyelvas, csattok �s a l�szersz�m �kess�ge�l szolg�lt ez�st szegek �s bogl�rk�kkal. A paripa alatt egy �lnyi ember csontv�za fek�dt l�baival keletnek, fej�vel nyugatnak. Jobb keze elporlott csontjai k�z�tt volt egy ez�st gy�r�, zsirla (steatit) f�le feh�r l�gy k�vel, egy nagyobb �s kisebb ny�lt karika s�rgar�zb�l, bal oldal�n egy csom�ban hat ny�lvas. A csontv�z melle 12 ez�st �remmel volt bor�tva s ezek mindegyike k�t helyen kilyukasztva, ami arra vall, hogy azokat az eltemetett lovag egym�s mell� f�zve a mell�n viselte, az �rmek pedig Kopasz L�szl� francia kir�ly�, Lajos cs�sz�r �s olasz kir�ly�, Egy�gy� K�roly francia kir�ly�, III. Sergius p�p�� (2 drb.) �s I. Bereng�r olasz kir�ly�, teh�t 840-924. �vek k�z�tt uralkodott fejedelmek� l�v�n, a lovag temetkez�si ideje a X. sz�zadra tehet�.

A koponyacsont ar�nyainak �ps�ge s b�lcses�g fogainak hi�nya 20-24 �vre teszik �letkor�t. Fiatal lovag lehetett teh�t, aki k�lf�ldr�l j�tt ide �s hogy m�r m�g fiatal kor�ban harcedzett lehetett, mert kopo�ny�ja jobb oldal�n k�t h�velyk �s nyolc vonalnyi hossz�, egy h�velyk �s n�gy vonalnyi sz�les csonthi�nyt az agyv�delme�l a koponya dom�bor�s�g�hoz idom�tott ez�st lemez fedte, melynek als� lapj�ra a lemez sz�l�n l�that� lyukacsk�kon kereszt�l puha kelme volt varrva” stb. stb.

 

Ez a csontv�z nemcsak �rdekes, de sokat is mond. Kora egybeesik azokkal az esem�nyekkel, amelyek Kopp�ny szabads�gharca k�r�l csoportosulnak. Az idegen kit�ntet�sek - k�t p�pai, a t�bbi n�met, francia, olasz-arra vallanak, hogy az a fiatal ember az orsz�got el�rasz�tott idegen hadizsoldosok k�z� tartozott. A n�met fejedelmek teh�t v�logatott vit�z katon�kat is k�ld�ttek Magyarorsz�gra. Ennek meg�h�d�t�sa eszerint els� rang� �rdek kellett, hogy legyen. Az a fiatal lovag alighanem holmi fut�rszolg�lat alkalm�val ker�lt a verebi r�gi magyarok kez�re. Amikor �zeneteket hordott Esztergom �s Veszpr�m k�z�tt. A t�bbit k�nny� elgondolni....

 

Ennek az idegen katon�nak eml�koszlopot �ll�tottak a verebi hat�rban. H�t Kopp�ny, a tragikus sors� nagy magyar szabads�g�harcos mikor kap eml�koszlopot?

 

 

A tuladunai „l�zad�s” t�rt�nelm�nek meg�r�sa k�zben egy napon eln�ztem a mai V�rpalot�ra is. Ahol a kr�nik�k szerint a d�nt� m�r�k�z�s t�rt�nt. H�tha valamif�le eml�knek, valamif�le hagyom�nynak tudn�k ott nyom�ra akadni. H�tha a helysz�n tudn� magyar�zat�t adni a magyarok veres�g�nek!

 

Semmi. Sem nyom, sem hagyom�ny. Eml�k meg m�g kev�sbb�. Nem csod�lom. Veszpr�m - hi�ba volt Pann�ni�nak egyik legr�gibb f�helye; hi�ba �rad minden k�v�b�l t�rt�nelmi fuvallat; v�rmegy�j�nek minden talpalatnyi f�ldje hi�ba megszentelt helye a r�gi magyar�s�gnak - m�g ma sem magyar. Mert ha magyar volna, lehetetlen, hogy vagy a maga kr�nik�j�t, vagy a v�rmegye kr�nik�j�t meg nem �rattatta volna. Nem magyar lelkek lakoznak ott, ahol ilyesmi a mai korban megt�rt�nhetik... V�rpalot�n az�rt m�gis megl�ttam valamit. Ami�rt �rdemes volt oda elf�radni. Megl�ttam, milyen zseni�lis sz�le�tett strat�g�k voltak azok a r�gi magyarok. Azon a ponton v�rt�k meg a n�metet, ott provok�lt�k a d�nt�st, ahol tudt�k, hogy Pannonia sorsa van hozz�kapcsolva. Aki� V�rpalota, az� az eg�sz Pannonia. Tudt�k, l�tt�k ezt m�r a r�maiak is, amikor Pann�ni�t uralt�k. Kellett ott valamif�le er�s castrumnak is lennie. Hi�ba tagadja ezt a r�g�szeti tudom�ny. Hi�ba hivatkozik re�, hogy a r�gi t�rk�peken (Ptolemeus, Peutinger) nincsen rajta. Hi�ba mondj�k m�sok, hogy a castrumnak ott a k�rny�ken sehol semmi nyoma. A V�rpalota �s a szomsz�dos Inota f�l�tt elvonul� kopasz dombh�tak �rthet�en besz�lnek: itt, ezeken a helyeken hossz� �vtizedeken �t a r�maiak h�zi�llata, a kecske legel�szett. Bizony, Hogy ler� ezekr�l a dombokr�l a r�mai kecske eml�kezete! S r�mai telep k�maradv�nyai meg majd kib�jnak a f�ld al�l! Vagy el�bb, vagy ut�bb - de ki kell, hogy b�jjanak. . .

 

Hogyan eshetett meg a magyarokkal, ezekkel a kit�n� strat�g�k�kal, hogy m�gis veres�get szenvedtek? Nem lehetett m�s ok, mint�hogy a bajor kir�ly - a cs�sz�r nev�ben - rendk�v�lien nagy had�sereget �ll�tott ki ellen�k. Hiszen eg�sz Magyarorsz�g megszerz�s�r�l vagy elveszt�s�r�l volt sz�! Ez�rt meg m�r �rdemes lehetett nagy had�er�nek a ki�ll�t�sa. A kr�nik�k teh�t hi�ba titkol�dznak. A magyarok, Kopp�ny�k, az �ri�si t�ler�nek estek �ldozatul.